Fejezet

 1 I   |       hol a másikra, de azután mégis megunta, és ráparancsolt
 2 II  |      elvonult termeibe.~Annyit mégis elért, hogy a királynak
 3 II  |      járását, szájmozgását, de mégis a legjobban imitálta Gara
 4 II  |     pletyka Budán. Ha pedig mi mégis egy kicsit fesztelenül találnánk
 5 III |        hajjal, mint a korom, s mégis, ha a napfényen nézte valaki,
 6 IV  |      hogy a pápa makacs, nekik mégis kijár a dicsőség.~Élvezték
 7 IV  |      párologtak.~És a vendégek mégis egyre jöttek. Ni, most is
 8 IV  |     hozzánk szálljanak. Látod, mégis csak jó az, ha a bárány
 9 IV  |        szaladni, de azért csak mégis visszafordult az ajtónál;
10 IV  |        a Vuca elgondolkozva -, mégis okos lehet az az öregasszony.~-
11 IV  |  csacsi, oh, milyen csacsi, és mégis erõvel férjhez akar menni!…
12 V   |    Igazán olyan furcsa volt és mégis olyan lélekemelõ. Rostó
13 V   |    szemüket. Persze a katonák… mégis a legérdekesebbek a katonák.
14 V   |       otthon csak mályva van.) Mégis szinte ismerõsen mosolyogtak
15 VI  |      az egész, és lássa, nekem mégis… nagyon fontos. Észre se
16 VI  |       nem kell megtudnia.~- De mégis csak meg kellene õt csalnom.~-
17 VI  |       a gyógyításnál. De végre mégis csak meghalt, és amit parancsolt,
18 VII | taljánsága az utókornak, hanem mégis csak fontosabb volna tisztába
19 VII |   szelistyei asszonyokra nézve mégis van egy tervem.~- Halljuk,
20 VIII|        igazi urak visszatérése mégis arra ösztönözte Mujkót,
21 X   |   okosan tette! Asszony fõztje mégis jobb, régen volt benne részük.
22 X   |      mellõzve érezték magukat. Mégis csak szörnyûség az öregeket
23 X   |        ebédlõbe, hanem délután mégis hozzálátott a folyó ügyek
24 X   |      az Isten szolgái ilyenkor mégis a királynak engedelmeskednek?~
25 XII |   akarva, nem akarva (de talán mégis akarva) mindig belekonfundálódott.~
26 XII |       Ezzel az eggyel legalább mégis megfogytak azóta a magyar