Fejezet

 1 I  |          tintájú kalamárisból írta hozzá, más calamussal:~»Foeminae
 2 I  |         ugyan kérdezze meg - tette hozzá mosolyogva -, hány emberre
 3 II | fölvidítana bennünket. Mit szóltok hozzá, urak?~A víg legények mind
 4 III|       Mihály uramnak:~- Keressenek hozzá egy szép feketét!~- Az a
 5 IV |            a pallosával, odarohant hozzá s úgy teremtette pofon,
 6 IV |       magas kísértet néha odaugrik hozzá, kikapja a fejét a hóna
 7 IV |       vannak.~- Egyébiránt - tette hozzá lecsillapodva - nem azért
 8 IV |          lehet most semmi.~- De én hozzá akarok menni és hozzá is
 9 IV |           én hozzá akarok menni és hozzá is megyek - felelte a leány
10 V  |        ernyõ-tartó párja odahajolt hozzá:~- Vigyázz, szép asszonyka,
11 V  |           halkan kérdé:~- Mit szól hozzá föls…~- Csitt! Kösd meg
12 VI |            Drumont lovag így szólt hozzá: »Én többször láttam a királynét
13 IX |        megtört hangon esengett föl hozzá:~- Grácia a fejemnek!~-
14 X  |            kulacsot, most megkapja hozzá az ezüst kardot is.~Korják
15 X  |         nevezem ki. No, mit szólsz hozzá, Schramm Mária?~- Ahogy
16 X  |            asszony végett« - tette hozzá indoklásul.~- Hát jól van,
17 XI |            incselkedõ hangon tette hozzá, egy kicsit gúnyosan.~-
18 XI |       kiterjesztett karjához mérte hozzá a kitépett szálat, önkéntelenül