Fejezet
1 I | fuit. Úgy is, mint az ifjú király nagybátyja, aki a koronát
2 I | mert kéz kezet mos, és ha a király még ezentúl is akarna katonákat
3 II | beírva, hogy az ifjú Mátyás király egy napon elfogatja az õ
4 II | Ami igazság, igazság. Nagy király lesz abból!~És ezzel eldõlt
5 II | fogózzék.~Hanem maga az ifjú király, mert kemény keze volt,
6 II | voltak ebbe följegyezve. A király lapozgatott benne s azt
7 II | végre is annyi, mintha a király mondta volna.~Lõn hát, hogy
8 II | napfényre bukkant, sõt a király kíváncsiságát a szokottnál
9 II | ügy mibenlétét - mert a király meg akarja tartani, amit
10 II | ebédnél Czoboréknál:~- A király csodát akar elkövetni Prónay
11 II | tudom hány ezer embert, a király pedig egy vén fickót küld
12 II | Erdélybe küldeni, mert a király itthon is megtudta a fogarasi
13 II | Nem tõlem függ - felelte a király. - Szilágyi Mihály már intézkedett
14 II | anyám, hogy sírhat. Látja, a király sohase sírhat, pedig talán
15 II | szíve, de nem sírhat. A király az igazi rab, rabja annak
16 II | annak a tudatnak, hogy õ király. Õ nem lehet se finnyás,
17 II | édes anyácskám - felelte a király szelíden -, hogy a király
18 II | király szelíden -, hogy a király dolgába nehéz valakinek
19 II | a régiben volt, mikor a király a Drágffy Anna lakodalmán
20 II | asszonyok is? - szólt a király nevetve.~Hárma-négyen is
21 II | felelte Dóczy mosolyogva.~A király elgondolkozott és a homlokán
22 II | mintsem közönségeseknek.~A király nevetett.~- No, azt végezzétek
23 II | abból nem lesz kalász. A király nagyobb úr, de az õ szavából
24 II | pedig magja sincs. Ha okos a király, beszéljen keveset (ha nem
25 II | rá. Pünkösdkor kiment a király a várpalotai kastélyába.
26 II | görbe napot akart csinálni a király, ide bújt el bizalmas pajtásaival,
27 II | pünkösd ünnepére. Maga a király már pünkösd péntekén kijött
28 II | mondta - szakítá félbe a király. - Legokosabb lett volna,
29 II | legények mind helyeselték a király szavait. Hiszen helyeselnék
30 II | bolond - szólítá meg a király -, adj most nekünk okos
31 II | keresztény atyámfia, oh király! (Szemöldjeit felhúzta a
32 II | tiltott szõlõt kóstolni?~A király elmosolyodott, s türelmetlenül
33 II | lesz fordítva: Mujkó lesz a király, lakájok lesznek a fõurak,
34 II | kifejteni.~- Persze - szólt a király -, de díszruháink itt Palotán
35 III | hát harapni is tud a kis király? Hisz az akkor más.~A budai
36 III | vele; mindenki igyekezett a király kedvét keresni s közelebb
37 III | Dóczynak is eszébe jutott a király tréfás szava, hogy küldjön
38 III | bizonyosan meg is ajándékozza a király.~Mikor megvolt a legszebb
39 III | gyönyörûséges »fátá«-t, hogy a király szemét is megbabonázza.
40 III | ajándékra gondolt, amit a király ad neki, ahogy a mesékben
41 III | szebeni szász papot, hogy a király összes portékái közül melyik
42 III | tudott. Tetszett neki, hogy a király elé viszik, hogy sok vidéket,
43 III | hogy miképpen viselkedjék a király házában, az õ színe elõtt.~
44 III | uram felelt helyettük:~- A király elé megyünk.~- Nincs itthon
45 III | megyünk.~- Nincs itthon a király.~- Hát hol van?~- Várpalotán,
46 III | prefektusa, s minthogy a király mustrát kívánt a szelistyei
47 III | meg a többi. De mivel a király õfelsége nincsen Budán,
48 III | Budán, hát azért jöttek el a király helyetteséhez.~A palatinus
49 III | lelkem, hiszen igaz, hogy a király helyettese vagyok, de nem
50 IV | szelistyei asszonyok, akikbõl a király mustrát kért, és hogy a »
51 IV | de Vucát legjobban.~- A király csak a szemével fog ítélni,
52 IV | eljutás. Ad majd nekünk a király különb legényeket. Ugye,
53 IV | parancsnak. Ohó! Hát már tudja a király, hogy itt vagyunk? Õ maga
54 IV | Úgy vigyenek, vasban, a király elé, majd megmondom neki,
55 IV | minden ellenkezés nélkül a király elé járul és ott szépen
56 IV | pontozatokban:~Vuca elmegy a király elé a másik két szelistyei
57 IV | szelistyei menyecskével (hiszen a király derék ember, nem gondol
58 V | egyrészt, mert maga a király üzent utánunk, másrészt,
59 V | rettenetes karókat. Mert a király házánál karókra szokták
60 V | mondá a nagyorrú -, a király már vár benneteket!~Három
61 V | Azzal már nem menne tönkre a király… Egyébiránt folytonosan
62 V | most? Nem félsz, hogy a király nyomban leütteti a fejedet?~-
63 V | trónszék. Ott fogadja a király a szelistyei asszonyokat.~
64 VI | VI. FEJEZET~MUJKÓ KIRÁLY ÉS UDVARA~A folyosóról egy
65 VI | környezetben látható lett a király alakja, aki aranyozott trónszékben
66 VI | fövegek forgótartóin.~A király mosolyogva intett nekik,
67 VI | Keljetek föl - mondá a király nyájasan.~Rostó Mihály uram
68 VI | altató dalt.~- Elég - szólt a király jóságos hangon. - Ösmerjük
69 VI | válogatja, fölséges uram!~A király sarkon fordult, ahogy szokás
70 VI | Szász vagy? - tudakolá a király is németül.~- Igen.~- Neked
71 VI | az égben - jegyzé meg a király nevetve -, mert oda csak
72 VI | lehetett, ha nem a bosnyák király) azzal a halk figyelmeztetéssel:~-
73 VI | kívánságod? - faggatta a király Vucát.~- Hogy minél elõbb
74 VI | mezei virág - fordult a király Rostó uramhoz. - Mondhatom,
75 VI | ördöggel állt szövetségben. A király értesülvén neje megöletésérõl,
76 VI | egy szaracén nyíl, és a király is odaugratott a haldoklóhoz,
77 VI | vásznat a királynak«. A király megtekintvén a festményt,
78 VI | emelkedett: »Ne aggódj, király, a képet akaszd föl belsõ
79 VI | megbõszült köznemes rohant föl a király termébe meztelen karddal: »
80 VI | Te vak és gonosz vagy, király - most meglakolsz« mire
81 VI | pillanatban a hermelinpalástos király egyenest a beszélgetõk felé
82 VI | elégedve fölséged? - kérdé a király halkan.~- Egészen jól csináltad,
83 VI | a tért, te azonban, mint király, részt veszesz szolgáid
84 VI | el is hagyta a termet, a király pedig beült a trónusba s
85 VI | urak közt.~- Miért ne? A király nem veti meg, szívesen ülteti
86 VI | szólt aztán -, hogy a király haragra lobban, ha megtudja,
87 VI | legyen úgy, színleg elhiszi a király - de olyan gondot akaszt
88 VI | virágtartóktól és tálaktól. Elöl a király ült, mellette jobbról Gergely
89 VI | mint a mai napon I. Mujkó király õfelsége - majd minden tál
90 VI | fõpohárnokmester egyre töltögette a király billikomát. Ezt már nem
91 VI | Az bizonyos, hogy csak a király beszélt, mindig csak õ,
92 VI | mégse adja jól. Amelyik király sohase felejti, hogy õ király,
93 VI | király sohase felejti, hogy õ király, az rendesen nem elég ember.~-
94 VI | tartok, urak, hogy Mujkó király csak felül csinálja a királyságot,
95 VII | asztallal, melynél Arthur király hagyományos lovagiasságát
96 VII | lovagiasságát ápolta az ifjú király, és ahol Drágffy Istvánt
97 VII | leves hideg. Különösen a király haragudott.~Reszketve kérdé
98 VII | aszúval jelenti, hogy a király szerény mezben van elrejtve.~-
99 VII | okoskodásnak a honoráriuma, míg a király komolyan bólingatott a fejével.~-
100 VII | Ezalatt azonban összesúgtak a király háta mögött, hogy az erdélyi
101 VII | szomszédjában bizakodott, úgyhogy a király már föl akart kelni, mikor
102 VII | miért, te? - támadt rá a király.~- Szelistyén az a baj -
103 VII | diplomata - cáfolt rájok a király (s Vojkffynak elborult az
104 VII | õfelsége a kilencedik. Király a király, elsõ õ választ
105 VII | õfelsége a kilencedik. Király a király, elsõ õ választ egyet, marad
106 VII | egészen igaz - felelte a király -, mert egyet már kiváltottak
107 VII | átkarolja, megcsókolja. Mujkó király, úgy tudom, megengedi a
108 VII | amit ezért kaphattok, Mujkó király le nem veszi a képetekrõl.
109 VII | csitítgatá õket Bánffy. - Hisz a király in ultima analysi annyit
110 VII | a továbbiakra nézve.«~A király felelni akart, mikor belépett
111 VII | Mi történt? - kérdé a király mohón.~- Enyém a kard -
112 VII | miatt üttetné le fejemet a király, ha pedig a cserép kancsót
113 VII | Egyitek se - mondá a király. - Õ, a kocsis kapja. Aki
114 VII | nemesség közé.~- Éljen a király!~- Csitt! Ne kiabáljatok,
115 VII | már visszatérni a Mujkó király birodalmába. Menjünk.~Hát
116 VII | beleunt a méltóságba, és ott a király színe elõtt kijelentette,
117 VIII| velük forogni.~Az igazi király és az igazi urak visszatérése
118 VIII| juthat sub auspiciis regis.~A király most a szász menyecskéhez
119 VIII| derültség, azt még az igazi király jelenléte se akadályozhatta,
120 VIII| rendes helyére tettek, a király terítéke mellé, holott nem
121 VIII| mellé, holott nem a rendes király evett ma ott.~Azon idõben
122 VIII| Hosszú haj, rövid ész.~Mujkó király azonban ezzel sem esett
123 VIII| Emlékül? - kérdé Mujkó király megzavarodva.~Mindenre gondolt
124 VIII| az ördögöt csináljon? A király szakácsát oda nem ígérheti.
125 VIII| balszögletébe, ahol az igazi király állt barátai közt, karjait
126 VIII| Mujkónak, hogy adja oda.~Mujkó király fennhangon jelenté ki:~-
127 VIII| közelülõk hallották.~Mujkó király figyelmen kívül hagyá az
128 VIII| választott, hogy megáll a király elõtt, mint egy fõnemes,
129 VIII| akar, de mindegy; Mujkó király ráhagyta kegyteljesen:~-
130 VIII| siess, leány, kimondta a király, hogy az egész udvar az
131 VIII| utána, fölkerekedett Mujkó király és az egész udvari társaság,
132 VIII| eszeveszett, a kapu felé.~Mujkó király semmit sem vett észre ezekbõl,
133 VIII| Hát nem látod, hogy a király õfelsége elõtt állsz?~Korjákban
134 VIII| öregapját, de nem engem. Úgy nem király õ, ahogy én nem vagyok az.~
135 VIII| tallért, és mutatta Vucának a király pénzét.~- Ehol van ni, lelkem,
136 IX | megértett, s odavetvén magát a király elé a porba, megtört hangon
137 IX | legény-udvar ötlött szembe.~A király egy félóráig tartó kihallgatáson
138 IX | fogjuk ápolni - mondá a király.~- A sebesülteket széthagytuk,
139 IX | audiencia ezzel véget ért, a király szívélyes búcsút vett tõlük,
140 IX | Ott leszek, bátya - mond a király -, de a foglyokat hadd vezényelje
141 IX | nézni.~Megtekintvén õket a király, kedvetlenül mondá a barátainak:~-
142 IX | mintának venni némelyiket.~A király magához intette a hadnagyot.~-
143 IX | szándékaimat irányukban.~A király már elõbb parancsolá volt,
144 IX | belekezdett a beszédbe, a király pedig elvonult ezalatt szobájába,
145 IX | írjad, Kelemen - mondá a király elfordulva Rostótól, s diktálni
146 IX | veszted.~- Megvan? - kérdé a király.~- Igen, fölség.~- Elég -
147 X | szomszédban nem volt máskor király. Megnyílt az éléstár és
148 X | másféle elemózsiát.~Este a király gulyása néhány ökröt kergetett
149 X | kis ökörsütés okáért.~A király kanásza egy csapat malacot
150 X | föl van írva krétával a király írásával:~»Itt mulatott
151 X | gulyásnak.~- No, akkor az volt a király!~Igaz volt-e, nem volt-e,
152 X | Fridrikkel akaszkodunk össze.«~A király Bánffy Istvánnal konferált:~-
153 X | készülõdésekhez lásson.~A király végigkísérte az elõszobán,
154 X | tudom elhinni, hogy õ a király.)~Egy apród lépett most
155 X | Várpalota! - folytatá a király - kend most már nemes ember,
156 X | dobbanásokat a menyecskéjének is, a király megelégszik a dézsmálással,
157 X | mint egy pajkos bárány.~A király utána kiáltott a plébánosnak:~-
158 X | szándékait.~- Hát mikor a király parancsol rá valakire házasságot?~-
159 X | valakire házasságot?~- A király az Isten fölkent megbízottja
160 X | kikél két szívben, és jön a király, szétválasztja a két szívet,
161 X | olyan eset, fölséges uram. A király ilyenkor megfeledkezik az
162 X | lassú és nem bosszúálló, a király pedig közel van, gyors és
163 X | gyors és bosszúálló.~A király helyeslõleg bólintott.~-
164 X | Akit fölséged parancsol.~A király elgondolkozott.~- Hm. Mondd
165 X | tetszett neked a tegnapi király?~Mária hallgatott.~- Valld
166 X | Valld be no, hogy különb király volt, mint én.~Mária még
167 X | jobban csörögjön - mondá a király kegyesen.~Most már csak
168 X | rajta két kézzel, s mikor a király új hivatalát is tudatta,
169 X | foglalkozásodat? - feddé a király. - Hiszen bolondnak én neveztelek
170 X | szándékánál, megcsókolta a király köntöse szegélyét és újólag
171 X | mármost siess a kápolnába.~A király ajkain pajkos mosoly játszott,
172 X | lehetett volna.«~»Igen, ha a király nem okvetetlenkedik.«~»Ha
173 XI | írhatjuk) bent volt ezalatt a király kihallgató szobájában.~Őfelsége
174 XI | beszélek őfelségéről, nem a király volt ő most, hanem csak
175 XI | haragudj rám, hogy én vagyok a király. Jöjj hát közelebb, még
176 XI | közelebb, ne félj. Hiszen a király nem harap. És ha te jó volnál,
177 XI | is felejthetnéd, hogy a király vagyok.~Ezzel átfonta a
178 XI | karjából, mint egy kígyó.~A király arca kigyulladt, szürke
179 XI | megváltozhatatlanba belenyugszik a király. Sohasem szerettem, gyermekkoromban
180 XI | szépasszony a márványpadkára a király mellé.~- Mondd meg nekem
181 XI | most már tégy valamit a király kedvére is, vedd le azt
182 XI | királlyal beszél; jele, hogy a király végre eltalálta a hangot.~
183 XI | a székállónak, azalatt a király keze odatévedt háta mögött
184 XI | hogy észre se vette a király csintalanságát - ha egy
185 XI | én neked - biztatá meg a király. - Annyi földet kapsz tõlem
186 XI | enyém lesz?~- Hogyne! ha a király neked adja.~Elgondolkodott
187 XI | negyven falu lesz is - mondá a király.~- Az Isten áldja meg fölségedet,
188 XI | hajamat tövébõl vágatni.~A király vállat vont.~- Persze; mert
189 XI | Kegyelem a hajamnak!~A király nevetett és a rettentõ nagy
190 XI | szépasszony - enyelgett a király. - Egyetlen mód van, ha
191 XI | föladatot senkire se bízhat a király. Ez biz az én dolgom lesz.~
192 XI | gondolkozón csavarta le haját a király nyakáról, megrázta a fején,
193 XII | XII. FEJEZET~A KIRÁLY PARADICSOMKERTJE~A várpalotai
194 XII | romról:~- Ez volt a Mátyás király vadászháza, ha elkésett
195 XII | Itt olvasgatta meg Mátyás király a szép székely asszony hajszálait.
196 XII | pénz. De hogyisne, mikor a király szakácsa fõz a »Kulacs«-
197 XII | királyi kéményekbõl jön. Mi? A király szakácsa fõz a »Kulacs«-
198 XII | megemelte a fövegét, mert a király pecsétje az.~Aztán feltörte,
199 XII | átplántálva, hogy mikoron király úr megjövend vadászni, mindeneket
200 XII | amit Várpalotán fogott a király, össze se lehetne hasonlítani
201 XII | Prágában még Pobjebrád király se ölelt soha olyant.~Megürült
202 XII | gróf:~- Most már jöhet a király!~A fogarasi idei zergék
203 XII | zerge-kisasszonyok lettek, de a király nem jött.~Lehet, hogy elfelejtette -
204 XII | elnevezték Szelistyét »a király paradicsomkertjének«.~De
205 XII | paradicsomkertjének«.~De a király esztendõre se jött el. Dóczy
206 XII | hogy még szebb legyen a király paradicsomkertje azzal az
207 XII | De mit ér mindez, mikor a király mégse jött…~Egyszer a törökkel
208 XII | az idõ, évek után évek, a király ifjúból komoly férfi lett,
209 XII | szép asszonyok!…~De hát a király mégse jött. Nem is tudta
210 XII | alá…~De most még csak a király piszmogott velük. Ha béke
211 XII | ellenségek közt, elfelejtette a király Szelistyét; talán soha nem
212 XII | Hát ez mi? - kérdé a király megütközve. - Elment az
213 XII | tölthetné, frissíthetné.~A király tréfás apprehenzióval csóválta
214 XII | vágta ki magát a nádor.~A király, amint ott ült nagy, oroszlánfejes
|