Fejezet
1 I | ami hiányzott, valamint most se tudja még a Helységnévtár
2 I | mutat! Mert ki tudja azt most már idegen világrészekben
3 I | már maga ez az eset, amit most elbeszélek, se történhetett
4 I | többet tud adni másoknak, most abban excellál, hogy minél
5 I | mindenki szidta az államot és most is csak azt cselekszi.~Hát
6 I | kölcsönbe adták a férfiakat, most már adja vissza Nagyságod,
7 I | ebéd elkészült, és hogy most kíván-e ebédelni, vagy késõbben?
8 I | anyaföld is, hogy õnagysága most az általa produkált terményeket
9 II | elsuttyannak a nagyok közt, de Buda most csendes volt, egy fûszál
10 II | Szilágyi Mihály? Persze, most már csak Szilágyi Mihály.
11 II | szelistyei asszonyok. Mi van most velük?~- Azok bizony még
12 II | végezzétek el Bánffyval, mert most már én nem tudom, kinek
13 II | beszélhetne, hallgasson el sokat.~Most is mi nem történt. Az ördög
14 II | szólítá meg a király -, adj most nekünk okos tanácsot.~S
15 II | asszonyok megérkezését, akik most Budán vannak, s akiknek
16 III | gálaruhákat kutatják, s így most már egészen tiszta tudomásunk
17 III | jelentőségét tudná. Így például most a structollak helyett a
18 III | is jól járt, mert megvolt most már a fundamentum. Egy káprázatos
19 III | a vajda udvarába. Emiatt most már tárgyalásokat kellett
20 III | trinum perfectum. Harmadiknak most már egy gesztenyeszínû vászonszemély
21 III | sokszor gondolta: »Hej, ha most fiatalabb volnék vagy húsz
22 III | hamu lettek, por lettek, most már növények, és még isten
23 III | fikom-adta! Mit csináljunk most már, kecskebéka leányocskák?~
24 IV | vannak és mit csinálnak most?~- Ebédelni akarnak.~- Ide
25 IV | mégis egyre jöttek. Ni, most is egy solymászatról jövõ
26 IV | eszemben, édes fiam, hogy most már a ló beszéljen a báránnyal.
27 IV | szemével fog ítélni, én most a szívemmel is látok.~Vuca
28 IV | mondom, nemzetes uram - és most ünnepélyessé vált a hangja -,
29 IV | Legalább egyelõre nem. Most az elsõ dolog a királyhoz
30 IV | haragosan. - Abból nem lehet most semmi.~- De én hozzá akarok
31 IV | disponálhatna veled. Azonfelül most a királyhoz mégysz, és azt
32 IV | csöpp bátorságát - és eltört most már a mécses: sírni kezdett.~
33 IV | kisírhatod magadat kedvedre. De most… most nem szabad. Oh, kedves
34 IV | magadat kedvedre. De most… most nem szabad. Oh, kedves bolondom,
35 V | a nagy bizonytalantól.~- Most már csak a kaput nézze kend -
36 V | nézzenek, mit csináljanak.~Most aztán, még föl se ocsúdtak,
37 V | parazol-tartó lakáj lépett most ki a sorból, s az asszonyok
38 V | jól beszélnek magyarul.~Most a kastély ívei alá értek.
39 V | pávaszem és két apródszem nézte most a bájos arcokat… Dülöngélt,
40 V | nem tudod te, kinél vagy most? Nem félsz, hogy a király
41 VI | tisztakezûek jutnak el.~Most Vucához közeledett, akinek
42 VI | és gonosz vagy, király - most meglakolsz« mire megfordult
43 VI | könnyen megy.~- Mit tegyek most?~- Hát most mindenekelõtt
44 VI | Mit tegyek most?~- Hát most mindenekelõtt ígérd meg
45 VI | fog megtelepíttetni. És most elbocsátunk isten hírével,
46 VI | mondtam, ha haragszik az úr.~- Most már csak mondja el, ha elkezdte.~-
47 VI | mondja, a királyhoz vinni. Most légy észen, János. Gondoltam
48 VI | vendégeket az ebédlõbe; most egyszerre megdördültek a
49 VI | megkezdõdött.~- Õfelsége most ül az asztalhoz - jegyzé
50 VI | a tálat a királyhoz, ki most már bátran szedett ki abból,
51 VII | palotai kerek asztalnál ült«.~Most kilencen ültek, és nem érezték
52 VII | Palotán pedig az a baj most, hogy sok a férfi és kevés
53 VII | legjobban, hogy a fejemre most milyen nagy szükségem van.«
54 VIII| auspiciis regis.~A király most a szász menyecskéhez hajolt.
55 VIII| fejedelmi komolyságot -, most pedig te válassz, másik
56 VIII| Legyen a tied - mondá. - És most már rád kerül a sor, kicsike!~
57 VIII| Ah, Vuca! A kis Vuca fog most választani. Minden fej kíváncsian
58 VIII| pergették.~- Térjünk át most a férj-választásra!~Az érdeklõdés
59 VIII| tudakozódni fog.~- Te következel most, Gergely Anna!~A szép asszony
60 VIII| le ide a párnára addig!~Most a kis Vucát szólította föl
61 VIII| egyetlen szót se talált.~Mátyás most sebesen az asztalhoz iramodott
62 IX | Éljenek derék vitézeink! Most pedig szakasszuk végét a
63 IX | felfordult világ Palotán. Lásson most már mindenitek a szolgálatához.
64 IX | büntetése az lesz, hogy most végig kell hallgatnia a
65 IX | Slava Mathias kralu!«~- Most pedig írjad, Kelemen - mondá
66 X | Pista nyakára, mint amelyik most van rajta.~Mindamellett
67 X | Parancsolatjára, fölség.~Most a budai korcsmároshoz fordult
68 X | fogadta el az arany kulacsot, most megkapja hozzá az ezüst
69 X | király.)~Egy apród lépett most Korjákhoz és átnyújtott
70 X | folytatá a király - kend most már nemes ember, szolgálja
71 X | tizedekkel. Te pedig - fordult most Vucához - szintén megkapod,
72 X | mondá a király kegyesen.~Most már csak Mujkóval kellett
73 X | õfelségétõl, hogy miután most egész múltjával szakítani
74 XI | őfelségéről, nem a király volt ő most, hanem csak egy bohó fiú.~
75 XI | legény jó lettem volna neked, most a királyt bünteted bennem.
76 XI | beszélek.~Mátyás érezte most, hogy itt taktikát kell
77 XI | kiáltott föl Mátyás. - No, most már tégy valamit a király
78 XI | hanem iszen akkor - és most egyszerre elsápadt a szép
79 XII | tûzhelyét?~Az erdõcsõszök - mert most már az erdõt õrzik az emberektõl,
80 XII | sárgolyóbison csehekre, mint ezekre most. Még a sánta cseh is olyan
81 XII | mondhatta a szebeni gróf:~- Most már jöhet a király!~A fogarasi
82 XII | valahol, s hírét vette Dóczy, most már a virtus okáért is megszerezte,
83 XII | paradicsomkertjérõl, pedig az most már magától is fejlõdött.
84 XII | Henrik francia királyról most fújta a hír, hogy a Boilant
85 XII | kastélyok és várak alá…~De most még csak a király piszmogott
86 XII | eltitkolta elõttem.~- Elég, ha most mondom - vágta ki magát
|