Fejezet
1 I | mily keveset mutat! Mert ki tudja azt most már idegen
2 I | elején, s onnan rándulgatott ki zergevadászatra a közeli
3 I | kinevezett szebeni ispán, ki talpig feketében állt ott
4 I | kacskaringós F-et pingálván ki elõbb kezdõbetûnek a nyakán
5 I | Örvendezõ zsivajban törtek ki erre s odarohantak a fõúrhoz,
6 II | többé a macska se kaparja ki. Hanem hát ennél a könyvnél
7 II | Ej, no, a kis Mátyás! Ki hitte volna ezt? Teringette,
8 II | Jézus egy hallal elégített ki nem tudom hány ezer embert,
9 II | Juventus ventus: hadd szellõzze ki a fejét a sok tudományoktól
10 II | tréfálsz, Báthory?~- Szúrassa ki a szememet fölséged, ha
11 II | még ha csak méz buggyanhat ki.~- Jó volna csatlóst küldeni
12 II | rá, hogy õkegyelme beszél ki onnan, valamely különös
13 II | alaposan egy napra. Add ki, Rozgonyi, a parancsot,
14 II | elkövetni: tehát nem szivároghat ki az a hír, hogy az urak nem
15 II | ebbõl a különös helyzetbõl ki fog hasadozni.~A víg pajtások
16 III | tournai-i szövet-e? Ez jelenti, ki milyen módú. Többnyire kék
17 III | szűk magyar nadrág egészíté ki ezt és csalma.~Csak a gálaruha
18 III | modus in rebus.~Csakhamar ki is vetõdött Szebenben egy
19 III | ez egyszer hiába öltöztek ki a mi asszonyaink. Öreg Budavárban (
20 IV | városnak. Kettőt nem bírt ki. Minélfogva nagy rivalizálás,
21 IV | végre otthon az édesanyja ki nem találta.~- Ej, no, fiam.
22 IV | legszebb szobáit nyitotta ki nekik, aztán megterített,
23 IV | az étkezõterembõl. Rohan ki, hogy talán a kutya döntött
24 IV | tûnt fel, majd ott bukkant ki izzadó üstökével, a pincébe
25 IV | ugyan és a bor se fogyott ki a Korják pincéjébõl, de
26 IV | vérmes háromszemû Wolfgang, ki éppen rovásokat keresgélt
27 IV | nõk.~- A hegedûd - igazítá ki az anyóka -, ahogy a Kulifintyó
28 IV | beszélsz, beste lélek? - fakadt ki a prefektus, szintén oláhul.~-
29 IV | Vuca fölugrott a székrõl, ki akart szaladni, de azért
30 IV | mulatságot szerzett ez neki, ki a hosszú úton annyira beleélte
31 IV | mely két óra alatt kelt ki a földbõl, meglombosodott,
32 IV | velem így.~De ezzel aztán ki is adta az utolsó csöpp
33 IV | pipereboltost, hogy nyissa ki az üzletet, mindenféle csipkét,
34 IV | prefektus vállat vont.~- Ej, hát ki parancsol a királynak?~Erre
35 IV | összevesztek, hogy Rostó uram ki akarta dobni Korjákot a
36 IV | egyes zökkenõnél nyíltak ki hol a fekete szemek, hol
37 IV | korholván õket: »Gyertek már ki, mihasznák, még megfáztok!«
38 IV | még megfáztok!« Az egyik ki is ugrott és öltöztetni
39 V | az étel meg ne romoljék, ki ne pangjon, hogy minden
40 V | parazol-tartó lakáj lépett most ki a sorból, s az asszonyok
41 V | legyezõ, hûs szellõt csalva ki a fülledt, rekkenõ hõségbõl.
42 V | mintha igaz volnál, és szídd ki a fölösleges forróságot
43 VI | szónoklatodat, derék öreg, ki floskulusok, similék és
44 VI | körülállókhoz: »Nyissátok ki a táskámat és adjátok a
45 VI | királyra és a köznemesre, ki úgy megijedt erre a csodalátványra,
46 VI | hogy hanyatt-homlok rohant ki a palotából.~- Az ördögbe
47 VI | ellenállhatatlan csatangolási vágy; ki a levegõre, a szabadba…
48 VI | ha mindenki tudja, hogy ki vagyok, ama jámbor falusiakon
49 VI | királyt? Mit mond kend? Ugyan ki csalná meg?~Korják uram
50 VI | János. Gondoltam magamban, ki nem bírom otthon a nagy
51 VI | zászlósúr a tálat a királyhoz, ki most már bátran szedett
52 VI | most már bátran szedett ki abból, amennyit akart.~Soha
53 VI | billikomát. Ezt már nem tette ki annyi szekatúrának, sõt
54 VII | egy komornyikot.~- Végy ki az üveges almáriumból egy
55 VII | közönséges borral, és vidd ki hamar az erdélyi kocsisnak,
56 VII | furfangos Guthy Pál gondolt ki egy harmadik esetet.~- Ha
57 VII | meglepetését, lelke tusakodását, ki, mint a Buridán szamara,
58 VII | uralkodása alatt - jelenté ki Vojkffy könnyed vidámsággal -,
59 VII | béke áldásai közt fejtheted ki tervedet, kedves Vojkffy,
60 VIII| Hunyd be a szemedet és mondd ki; ne félj, nem dõl össze
61 VIII| kacsacombot a kezével vette ki az ember és úgy harapdálta
62 VIII| azonban ezzel sem esett ki a komolyságából. Egykedvûen
63 VIII| király fennhangon jelenté ki:~- Pogra András fõszakácsunk
64 VIII| mint egy mókus, szaladt ki az ajtónak, kip-kop, kip-kop,
65 IX | Jobbaházy uram, pedig nyittassa ki a kaput Palóczy és Czudar
66 X | palotai öregbíró rendelt ki bennünket, hogy mi fõzzünk
67 X | uram, személyesen vitte ki a menyecskéket és leányokat
68 X | sátrat fölszedték, nyílott ki a szemök, észrevévén, hogy
69 X | örömtõl, hogyan tántorogtak ki. De amint az ajtó bezáródott,
70 X | fõpincemesteremmé nevezem ki. No, mit szólsz hozzá, Schramm
71 X | bolondnak én neveztelek ki. Ez pedig egymaga nagy bolondság.
72 X | használhatom és nevezhetem ki, aki nem bolond. Tudd meg
73 X | egy nemeslevelet állítson ki Mujkónak, s legyen az új
74 XI | A királyod elõtt nyisd ki a szívedet egészen.~Erre
75 XI | ravasz mosolygással -, de ki lesz az a szerencsétlen
76 XI | felséges uram. Mit gondol még ki? És hát soká tartana az?~-
77 XI | fölséged mindjárt. Tépje ki mértékül a leghosszabbat.
78 XII | mozgott a sûrû bozótokban, ki talált volna itt emberi
79 XII | halljad, te vén salabakter, ki engem átkozott tanácsaiddal,
80 XII | szigorú téli napon ne járjanak ki, mert elfagyhatna az orruk,
81 XII | expediet.~Magától alakult ki ez a dolog a gyakorlatias
82 XII | válasszon«.~Innen sarjadzott ki aztán az a szokás, hogy
83 XII | királlyal, jogokat csikart ki tõle, nyomta, kínozta, sanyargatta
84 XII | ha most mondom - vágta ki magát a nádor.~A király,
|