1064-betut | beult-egyeb | egyed-falan | falat-gonos | gotik-ifiur | ifjak-keves | kezde-lecsi | lecsu-megte | megti-okors | okrok-reszl | reszt-szinl | szinp-tudd | tudha-visel | vissz-zugot
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1502 V | László királynak se, egy falatka írás se szól, az mind titok,
1503 I | volt. A vaddisznók egész falkában jártak le a hegyekről a
1504 III | volt! Piros pettyes, kék falú rokolyájában, rojtos, suhogó
1505 X | katonaság nem volt behozható a faluba, fogta magát bíró uram,
1506 IV | volt, ahol mentek. Keskeny falucska mellett hajtattak el, szép
1507 XII | híre ment a szép asszonyok falujának egész Erdélyben, s elnevezték
1508 VI | hogy ki vagyok, ama jámbor falusiakon kívül? Bizonyára szabadabb
1509 XII | az esze? Mit akar azzal a faluval?~A palatinus mosolygott.~-
1510 XII | foglalkozás volt, hogy hordták a falvakból a sok kollációt. Vagy valaki
1511 II | akar jutni, kell, hogy a fantáziájába fogózzék.~Hanem maga az
1512 VII | nevetgéltek, színezgették fantáziájukban a kocsis meglepetését, lelke
1513 XII | átgázolhatatlan iszalagok fonták be a faóriásokat, még a dúvad is nehezen
1514 XII | kollekcióra«, melyet annyi fáradsággal gyûjtött Rostó Mihály prefektus
1515 IV | szétszórjam, amit olyan fáradságosan gyûjtöttem.~Ámde a szájára
1516 IV | óra táján visszavonultak fáradtan lepihenni, azért a sokaság
1517 X | csak szörnyûség az öregeket fárasztani, mikor mi is itt vagyunk!
1518 IX | Õhozzájuk képest még az üldözött farkas is tekintetes úr. Nyilván
1519 III | Fekete bivaly«. Hát biz azok farkasszemet nézve szemben álltak egymással
1520 VI | mátkája kendnek az oláh fáta? Kezdem már érteni a dolgot…~-
1521 III | Marginenben olyan gyönyörûséges »fátá«-t, hogy a király szemét
1522 IV | mamlasz szebbnek találja a fátát nálunknál.«~Rostó uram rátámadt
1523 III | illett ehhez, a fejére pedig fátyolos ortont kötött.~Ma már nem
1524 III | gyolcs, a tafota vagy a fátyolselyem, mely utóbbi csak a fõúri
1525 V | ott a rotyogó tepsikben és fazekakban minden, ami jó van a világon,
1526 IV | másikat pedig elszalasztá a Fazekas utcába a testvérbátyjáért,
1527 XII | egy kicsit megmelegítsék fázó tagjaikat. Meg is tették
1528 XII | átkozott tanácsaiddal, majdan fecsegéseiddel a vérpad szélére juttattál,
1529 III | De az orton azontúl is fecsegett.~Másképp kötötte az ortont
1530 VI | ha senki se tudná, kit fed.~Ilyen csendes bölcselkedések
1531 VII | rabló. Az asszonyok az én fedelem alatt vannak. Bohóknak szabad
1532 III | rézsút hasított köntös fedte a felső testet némi kevés
1533 V | mindenféle agancsokkal, fegyverekkel körülrakva, a közepén az
1534 IV | Vucának pedig kettõt, egy fehéret és egy pirosat.~A két menyecske
1535 X | félnek a katonaságtól.) A fehérlõ sátrak szanaszét, a kigyúlt
1536 III | templomokat, mikor a kiöltöztetett fehérnépek együtt vannak.~Az öreg Rostó
1537 I | udvarbíró pedig tolmácsolta a fehérnépnek:~- Gubernátor uram õnagysága
1538 XII | öltözködésére, a nõi arcbõr fehérségének és üdeségének megõrzésére,
1539 VIII | mint elõbb, fölszólítá a fehérszemélyeket, hogy válasszanak maguknak
1540 XII | gróf) kerít szemeknek ékes fehérszemélyt.~Nagy úr a félelem, és villámcsapásnál
1541 X | maga vérmes ember, a vér a fejébe száll és megüthetné a guta,
1542 X | különben is meg volt kis fejecskéje zavarodva a sok átélt komédiától,
1543 VII | Fölséged a legtékozlóbb fejedelem Európában.~- Melyiket? -
1544 IV | okos tanácsokat tudott adni fejedelmeknek, grófoknak, mindennemû bajban
1545 VI | kijelentette: hogy soha még fejedelmet nem mérgeztek meg borral;
1546 XI | vedd le azt az ortont a fejedrõl, hadd lássam még egyszer
1547 IX | keletkezett. Rostó uram a fejéhez kapott, mintha golyó érte
1548 V | karókra szokták szúrni a fejeket. Így van a mesékben.~De
1549 IX | esengett föl hozzá:~- Grácia a fejemnek!~- Eredj, bolond korcsmáros!
1550 VII | tudhatja legjobban, hogy a fejemre most milyen nagy szükségem
1551 XI | lehajlásban a korona esnék le fejemről. Hiszen értesz engem.~-
1552 X | De valahogy ne kérd el a fejemrõl, amit rajta viselek, mert
1553 VIII | mindkettõnket.~Korják zavarba jött, fejet csóvált, gyanúsan méregette
1554 X | palotán belül.)~Délben nagy fejfájásról panaszkodék és le se ment
1555 V | a képében vagyok itt. A fejhez jöttem én. Hát ahhoz is
1556 IX | köt körülbelül éppen ennyi fejre nézve. Egy telepítésrõl
1557 VII | Minélfogva a béke áldásai közt fejtheted ki tervedet, kedves Vojkffy,
1558 XI | színes pamut a gombolyagról, fejtőztek le lázas izzó szavak.~-
1559 VIII | asztaltársaságra és nagy szöget ütött fejükbe, mert szándékosan csupa
1560 III | még kalapot is tettek a fejükre.~Hanem ez egyszer hiába
1561 I | szebeni ispán, ki talpig feketében állt ott a főurak csoportjában,
1562 X | muníciós szekerek tömege feketedik, s a tömérdek ló a szekerek
1563 III | Keressenek hozzá egy szép feketét!~- Az a legkönnyebb. Csak
1564 II | miért. De nagy súlyt nem fektetett rá, mert megengedte, hogy
1565 IV | Beszélgettem a nõkkel, én fektettem le õket. A két nagyobbik
1566 VI | drágaköves kardját keresztbe fektetve a térdein. A többi nagyurak
1567 VI | jártak: királyi sírokban feküsznek.~Ezalatt a fõpohárnokmester
1568 I | környékről és a körös-körül fekvő saját birtokairól, hol szálas,
1569 VIII | tisztességgel oldja meg feladatát.~Intett a cigánynak »ácsi
1570 II | különben izmos, jóképû, félbenmaradt véndiák, aki beállhatott
1571 III | elásva, mintha öt század feledékenysége takarná. Az orton nem volt
1572 VII | fölséges nyárson sülteket, s feledve lett a hideg leves. Az evés
1573 XI | És ha te jó volnál, el is felejthetnéd, hogy a király vagyok.~Ezzel
1574 VI | jól. Amelyik király sohase felejti, hogy õ király, az rendesen
1575 IV | közvetítésével (mert a haragos felek nem szóltak többé egymáshoz)
1576 V | szép Schramm Mária dehogy felel erre, csak az ajkait harapdálja.~-
1577 XII | sápadtság borítá el arcát, és félelem-verejték gyöngyözött homlokán.~Majd
1578 VI | mórest. A királynak csak az felelhet, akit megszólít.~(Hm - dörmögte
1579 VI | haragot lövelltek, abból a félelmetes fénybõl, melytõl az állatok
1580 IV | dühöngött a prefektus, az ökleit felemelve.~- Vasaltasson meg a nemzetes
1581 V | legérdekesebbek a katonák. Csak a félénk Schramm Mária kereste a
1582 VI | csinosak az asszonyok. Csak félénkek egy kicsit.~- Az a csöpp
1583 IV | nekem - mondta bátran -, a feleséged leszek… kocsmárosné.~- Ejnye,
1584 XII | nehéz, elnyomorító munkát a feleségeikkel, megkorholta az asszonyokat,
1585 XII | Szelistyérõl hozzon magának feleséget. Ha pedig ország bárója
1586 IV | Azonfelül a polgári kimenő és a feleségtelen állapot, ha csak órákra
1587 VI | királyné asszony arccal fog felétek fordulni.«~- A királyné
1588 IV | amelyikbe kell. Nem tudom felfogni, mirõl ösmeri meg, melyik
1589 IX | azzal, hogy egyszer volt felfordult világ Palotán. Lásson most
1590 V | arcokon az õ selyma szemük.~Felhasználták a rövid utat, nemcsak szemhizlalásra,
1591 V | az asszony kötekedni, ha félholt is.)~- Ezt ni! Csak lesse!~
1592 IV | azokat meg kell nézni még a félholtnak is!~Mikor már nem fért a
1593 VIII | nem akartok elkárhozni), félívben még szebb volt a fölséges
1594 VI | fővel álltak a trón körül félkaréjban.~Ah, sok volt egyszerre
1595 IV | a fõzésnél), még egyszer felkereste délután Rostóékat a szobáikban,
1596 II | szokottnál is élénkebben felköltötte a különös bejegyzés, hogy
1597 VI | láthatom.« A haldokló a félkönyökére emelkedett: »Ne aggódj,
1598 III | féloldalt, mely az arcot félkör-alakban vette körül s egész vállig
1599 XII | is rosszabb a fenyegetõ felleg. Nosza, neki kell látni
1600 VIII | Maga Mujkó is érezte már a fellegek tornyosulását, a trónus
1601 VIII | engedetlenkedtek, de a terem is felmondta a szolgálatot, elkezdett
1602 I | kérte a sok katonát, még felnőtt fiúgyerek sem maradt Szelistyén.
1603 III | Valami is volt az, mikor felöltözködtek! Rostó uram apró szemei
1604 XII | megszeppent Dóczy tisztességesen felöltöztette a cseheket és meghagyás
1605 III | haját csepesz7 takarta el féloldalt, mely az arcot félkör-alakban
1606 XI | barátságosan, hogyan gondoskodjam felõled.~Rábeszélõ szóval megint
1607 VI | aki parazol-tartó volt egy félóra elõtt.~- De igen. A legenda
1608 IX | ötlött szembe.~A király egy félóráig tartó kihallgatáson fogadta
1609 VI | megcsörrent egy-egy kard, vagy egy félrecsúszott mente lánca. Az opálok,
1610 I | elkészült ételeket egyszerûen félretették vagy kiosztották a szegényeknek,
1611 I | hajtók, és megpihentek a felriasztott vadállatok erdei vackaikban
1612 II | megszólított mélyen meghajlott.~- A felséged iránti hódolattól vannak
1613 IX | Hódolattal várjuk királyi felségedet!~- Ott leszek, bátya - mond
1614 VIII | meggondolási idõt kérek felségedtõl.~- Oh, a kis cirkumspektus! -
1615 II | vágták és nem lett belõle felségsértés, mert Várpalotán éppen ez
1616 III | hasított köntös fedte a felső testet némi kevés zsinórral.
1617 X | a pihenés se kell, ha a felsõbbség parancsolja.~Jól mulatott
1618 I | Hanem azért mindezekből a felsoroltakból egy sem az, ami hiányzott,
1619 V | Annával kezd beszédet.~- Félsz-e a királytól, húgom?~Gergely
1620 VI | csomó alsóbbrendû ember, a felszolgáló személyzetbõl. Ilyenek ezek
1621 VIII | neki elõbbi szavait, és felszólítá:~- No, fiam, válassz magadnak
1622 V | buzogányát, melyet magasra feltartott.~Utána jött Gergely Anna,
1623 X | viszonyok - felelte Bánffy -, féltem a fejemet.~- Ne félj semmit,
1624 XII | Korjákék? Hej, nem kell azokat félteni! Gazdagodnak, gyarapodnak,
1625 VI | hogy megkínálja, meghajtván féltérdét mindannyiszor.~Õfelsége
1626 VI | felelte õszintén.~S meghajolt féltérdével, kecsesen, kacérkodón.~-
1627 XII | király pecsétje az.~Aztán feltörte, elolvasta, mire halotti
1628 IV | nálunknál.«~Rostó uram rátámadt féltréfásan:~- Hallja kend, vendéglõs,
1629 XII | valakinek szép lánya nõtt, ha feltûnõ, hódító szépség volt, hallhatta
1630 III | akkor más.~A budai udvarnál felütötte fejét a bizantinizmus. Nagy
1631 IV | Kend nem asszony - felelte félvállról a csatlós.~- Az asszonyok
1632 VIII | váltakozó kis epizódok egészen felvillanyozták a jelenlevõket. A jóllakott
1633 XI | üde szellő lopózott be, felvillanyozva ugrott föl és elébe futott.
1634 IX | Dóczy!~Ibi te viros admitto; feminae a te missae pulchrae insignesque
1635 I | és kezdé rövidre fogni a fennforgó kérdést.~- Az asszonyoknak -
1636 XI | kapsz tõlem a kövér, sepsi fennsíkon, amit ti »szép mezõnek«
1637 IX | és Czudar uraimék elõtt, fent az emeleten fogadom õket
1638 III | fejét a bizantinizmus. Nagy fény és kápráztató pompa vonult
1639 VI | lövelltek, abból a félelmetes fénybõl, melytõl az állatok is megreszketnek.~-
1640 VIII | a fölfedezés veszedelme fenyegeti, úgy tett, mintha nem hallotta
1641 VI | rögtön értesítem, ha veszély fenyegetné.~- Becsületére mondja?~-
1642 XII | villámcsapásnál is rosszabb a fenyegetõ felleg. Nosza, neki kell
1643 IV | vendéglõbõl, az egyik azzal fenyegetõzött, hogy a palatinushoz megy,
1644 VII | engedelmességet s olaszul fenyegette a királyt: »Megállj, a kirielájszonodat,
1645 IX | komor falak, már vége volt fénynek és bolondságnak, csak az
1646 VI | tele tüdõvel szívta be a fenyõk illatát a kertben. S mikor
1647 VI | zömök legényke, egy kicsit ferdén tartja a fejét.~- Hát lássa,
1648 IV(8) | Lásd Salamon Ferenc: Budapest története.~
1649 IX | elõlgetnének nekik, a legszebb férfiaknak lehetne õket tartani. Nézze
1650 III | kívánsága révén egypár-száz férfijobbágyhoz jutna. Akkor még a birtok
1651 I | több jutna egyitekre egy férfinél.~- Istenem, istenem! - sóhajtott
1652 I | azt kérdezteti, hogy hány férfira van szükségetek?~Örvendezõ
1653 V | külön ingerkedhessenek a férfiszemekkel…~Így mentek-mendegéltek
1654 I | egynéhány pendeles fiú.~- Hány férfit óhajtanátok tehát?~A küldöttséget
1655 VIII | mellette ülõ fõkóstoló - férj lesz kendbõl, ha megválasztják.~-
1656 VIII | pergették.~- Térjünk át most a férj-választásra!~Az érdeklõdés tetõpontra
1657 VII | kapják. De ezek törvényes férjek lesznek. Intézkedtem Mujkónál,
1658 VII | analysi annyit mond: »Tessék a férjekkel tárgyalni a továbbiakra
1659 III | hány lélek. Egy asszony a férjével együtt a földesúr szerint
1660 VI | elviszi.~- De hát a választott férjjel mi történik?~- Azt majd
1661 VIII | mert így kívánja ezt a férjválasztási ceremónia.~Futott-futott
1662 III | kedvét keresni s közelebb férkõzni a bizalmához különféle pretextusok
1663 IV | a vendégeink már el nem férnek a mieinken.~Bár már a másik
1664 IV | félholtnak is!~Mikor már nem fért a vendég bent, azok is boldogok
1665 VI | lefestem õt emlékezetembõl.« Festegetett hát rajta, s midõn egy csatában
1666 X | leszaladnak. No, ugyan szépen fog festeni holnap a plébános lóheréje (
1667 VI | olajos papírokból vagy festett selyemfátyolból voltak az
1668 VI | szegény Drumont, hogy háttal festetted meg és arcvonásait többé
1669 VI | asszonyság hátát ábrázolta a festmény. Azt nézegették azok a kópék
1670 VI | A király megtekintvén a festményt, felkiáltott: »Valóban királyi
1671 VI | királyunkkal egy Drumont nevû festõ is künn harcolt a Szentföldön,
1672 III | írók, a színpadok és a régi festők a hajdani urak viseletéről.
1673 II | aki már törülközõkendõvel fésülködik.3~Kanizsay azt mondta egy
1674 IX | maradtakat, megítélendõ, hogy egy fészekbõl vannak-e a küldöttekkel.
1675 VI | megrontani.~Az ebéd voltaképpen feszes volt és unalmas. Gondolta
1676 X | Konstantinápolyba?~- Nagyon feszültek a viszonyok - felelte Bánffy -,
1677 VIII | volna hallani, mindenki feszülten figyelt, pedig már kiállhatlan,
1678 IV | öregasszony.~- Mért gondolod, fiacskám? - kíváncsiskodék Rostó
1679 IV | nagy bevételt, így szólt a fiához:~- Tudod-e, János fiam,
1680 X | kitalálni, mit mondhat a »zömök fiatalemberke« olyan retteneteset az õ
1681 VI | megelégedés sugárzott. Érezte a fiatalság édes bizsergését az erekben,
1682 II | a király pedig egy vén fickót küld nem tudom hány száz
1683 VI | similék és egyéb orátori figurák és ékességek helyett kellemesebb,
1684 II | mint a környezet, és némi figurázási ügyességgel. Holmi apró
1685 II | ezen a lakomán, jól ide figyeljetek, urak, minden föl lesz fordítva:
1686 VIII | hallották.~Mujkó király figyelmen kívül hagyá az intermezzót,
1687 III | lelkecskéim, jaj, lelkecskéim (figyelmesen nézegette meg a gyönyörû
1688 V | csak a kaput nézze kend - figyelmezteté Rostó -, ahol bejárhatnánk.~-
1689 VI | bosnyák király) azzal a halk figyelmeztetéssel:~- Tanulja meg kend a mórest.
1690 VII | kedves Vojkffy, de elõre figyelmeztetlek, hogy ne varrj nagy csizmákat
1691 VIII | Mátyás Vucához lopózott és figyelmeztette a fordulatra:~- Eredj, siess,
1692 VIII | hallani, mindenki feszülten figyelt, pedig már kiállhatlan,
1693 II | állítólag a disznók röfögését figyelte, mert ilyenfélékbõl állt
1694 III | pitvarbeli padkán.~- Ejnye, fikom-adta! Mit csináljunk most már,
1695 III | csavart. Ehhez járult a szép filigrán bocskorka, piros karmazsin
1696 II | õ király. Õ nem lehet se finnyás, se válogatós. Elõttetek
1697 III | hétköznapi viselete csak a posztó finomságában különbözik a kis urakétól.
1698 VI | beleegyezett, ámbár még tartok a fintáitól, mert székely ember, két
1699 XII | emberi elme minden egyéb fiókjait.~Ezt csinálták lázasan,
1700 VII | melyeket Majom Benedek firenzei mester készített, és a »
1701 IV | különb legényeket. Ugye, fityfirity?~Szemeivel Vucát kereste.~-
1702 I | sok katonát, még felnőtt fiúgyerek sem maradt Szelistyén. Csupa
1703 I | Még ezeret, Mihály« s ő a fiúgyerekeket is összefogdostatta, hogy
1704 IV | kis leányszoknyák, kis fiúkalapok és pitykés mellénykék külön-külön
1705 IV | hanem csak az alkalmat, hogy fizessen, hogy visszaadja, amit a
1706 V | alatt újra fölépítették, más fiziognómiát adtak neki, az akkori divat
1707 II | lelkiismeretedet, s arra elég flastrom egy bolond szava. Bizony,
1708 XII | akart szeretõt.~Szelistye in floribus. Megfordult ott boldog-boldogtalan,
1709 VI | szónoklatodat, derék öreg, ki floskulusok, similék és egyéb orátori
1710 VI | minden tál ételt elvitetett a fõasztalnokmesterrel (aki, mellesleg legyen mondva,
1711 III | egész vállig lenyúlt az alsó fodraival.~A kis Vuca ellenben fölvette
1712 VIII | restelkedett, a lelógó csepesze fodrát rágicsálta zavarában.~-
1713 VI | térdein. A többi nagyurak födetlen fővel álltak a trón körül
1714 VI | körös-körül velencei tükrök födték, s annyi Vucát látott az
1715 XI | számba veszi?~- Ilyen fontos föladatot senkire se bízhat a király.
1716 VI | lakáj-ruhát kellene rám föladni.~- Hm - felelte a nagyorrú -,
1717 V | látványtól. Az ostorhegyes fölágaskodott és nyerített. Egy csatlós
1718 IV | megérdemelném, hogy sonica fölakasszanak.~Hanem hasztalan volt minden
1719 VI | Endre tanácstermében volt fölakasztva valamikor (apám egy dalmát
1720 VI | vitték.~Minden fogásnál fölállt a fõasztalnokmester, egy
1721 X | nevetséges: minket idebolondít, fölbiztat, ez lesz, az lesz, s íme,
1722 VIII | fejérõl; a kontya pedig fölbomlott, s lezuhant a nagy, dióbarna
1723 III | amikor aztán reggelre kelve fölbontják a nagy ládát, mely a társzekér
1724 X | esküvõ is végbement, újra fölbúgott az orgona, de a pap még
1725 IV | mondja! - lihegte Korják fölcsillámló szemekkel.~Így történt aztán,
1726 II | barázdára vagy az útra, sokat fölcsíp a madár, abból nem lesz
1727 VI | királyné a jó puha orléansi földben, lombos olajfák árnyékában,
1728 XI | gondolattól. (A székely vér földdel van keverve.)~- És az mind
1729 XII | Szelistyére, adván nekik bõven földeket és alkotván számukra Szily
1730 XII | asszonyi állatot látnánk, azt földekkel és pénzáldozatokkal és mindenféle
1731 III | asszony a férjével együtt a földesúr szerint két lélek, de csak
1732 VI | rezzent össze.~- Mit akar, földi?~- Egy-két szavam volna
1733 X | beléptek. Az egyház szolgája a földig hajolt, emezek meg térdre
1734 III | Vuca ellenben fölvette a földkerekség legcsinosabb katrincáját,
1735 XII | se lehetne hasonlítani a földkerekségnek erre az egyetlenegy pontjára
1736 II | férfiakat telepítenek, hogy a földnek termése legyen, akkor az
1737 XII | asszonyok, leányok járnak a földön, aratnak a mezõkön, gereblyéznek
1738 VII | egészen ráugrani, nehogy földöntse.~- Nem boldog a magyar sehol
1739 VI | S ezzel levezette õket a földszintre, ahol már terítve volt a
1740 III | csecsebecsét a zöld egyéniségük fölékesítésére. Csont lettek, hamu lettek,
1741 VI | nyájasan.~Rostó Mihály uram fölemelkedett és elkezdte szavalni azt
1742 V | mikor a huszárok elöl-hátul fölemelték a palankin rúdját, és vinni
1743 VII | tárgyal, s észre sem veszi fölényes szerepében, hogy már a bõre
1744 IV | elõtte, elõre elgondolta és fölépítette a fogadtatást, aztán, mint
1745 V | akik más gazdák alatt újra fölépítették, más fiziognómiát adtak
1746 VIII | az.~Mujkó látván, hogy a fölfedezés veszedelme fenyegeti, úgy
1747 XII | napon lármázó, kaszákkal fölfegyverzett, vérszomjas parasztsereg
1748 II | bolondhoz, aminõ te vagy? Ez már fölfordított világ. Hát jól van, fordítsuk
1749 VIII | õfelsége elõtt állsz?~Korjákban fölforrt a méreg, kitört belõle az
1750 IV | ezzel a végsõ kísérlettel is fölhagyjon - melybõl csak az a haszna
1751 VIII | hajlékony, kevély termetére, fölhevülve a nagy melegtõl, egyre följebb-följebb
1752 VIII | fölhevülve a nagy melegtõl, egyre följebb-följebb nyomogatta fején a selyemfátyol
1753 II | Kérelmek, ígéretek voltak ebbe följegyezve. A király lapozgatott benne
1754 I | szépségét ékes latin nyelven följegyzé a vele lévő Balthazár diák.
1755 IV | vissza a kezét, s gúnyosan fölkacagott, és a fogai megcsikordultak:~-
1756 I | a pokolba!~Az asszonyok fölkeltek, összebújtak, mint a libák,
1757 X | házasságot?~- A király az Isten fölkent megbízottja a népek fölött.
1758 VIII | egyebet tenni, hajrá, utána, fölkerekedett Mujkó király és az egész
1759 IX | fölvert por az úton hatalmas fölleggé alakult, s a kürt közvetlen
1760 VII | okos arca van és imponáló föllépése. (Vojkffynak kiderült az
1761 IV | reggel, mikor bejöttek a fölöstökömhöz, Korják uram megint egy-egy
1762 I | siketfajd és a császármadár, s fölöttük magasan vijjog a levegőben
1763 XI | mögött a hajfonatokhoz, föloldotta õket, azután szépen kifonta,
1764 IX | Mathias Corvinus«, majd fölpillantván Rostóra, aki halálsápadtan
1765 V | kérdé:~- Mit szól hozzá föls…~- Csitt! Kösd meg a nyelvedet.
1766 X | éjben… De mindenekfelett fölségesek az égõ máglyák, melyeken
1767 VIII | befogta a »szörnyû ember« fölségsértõ száját, ajkait a füléhez
1768 I | úgyhogy a földek birtokaimon fölszántatlan hevernek, s nekem semminemû
1769 X | induláskor, mikor a sátrat fölszedték, nyílott ki a szemök, észrevévén,
1770 IV | susogva, mohó kíváncsisággal, fölszippantó érdekfeszültséggel. Aha!
1771 III | te irigy kendõcske, mely fölszíttad a haj illatát, és elárultál
1772 VI | akkor ott evõk lesznek és fölszolgálók.~- Persze. És azután?~-
1773 VIII | ugyanolyan sorban, mint elõbb, fölszólítá a fehérszemélyeket, hogy
1774 VIII | leány képében, akinek a föltartott kötényében bors vagy só
1775 IV | közt; az a királynak van föltartva.~Korják oláhul felelt vissza,
1776 V | szintén sietett a csalmáját föltenni, hogy viszonzásul levehesse.~
1777 I | havasalföldi vajdáknak, azzal a föltétellel, hogy azért őket a török
1778 V | szelistyei asszonyok szekere föltűnik a láthatáron.~Bizony már
1779 VI | szentképekre szokás.~Annál föltûnõbb volt e nagy reverencia mellett,
1780 VII | szántszándékkal lekuporodott, hogy fölvegye s a különböző lábak közt
1781 XII | sáfárjaival és tisztjeivel, s fölverni, kikutatni egész Erdélyt
1782 IX | dobaja már közel hangzott, a fölvert por az úton hatalmas fölleggé
1783 VII | ép az esze és becsülete. Fölvesszük a nemesség közé.~- Éljen
1784 III | amiket az utolsó reggel fölvesznek, hogy azokban vonulhassanak
1785 XII | gyarapodnak, hogy szinte fölveti õket a pénz. De hogyisne,
1786 III | fodraival.~A kis Vuca ellenben fölvette a földkerekség legcsinosabb
1787 VIII | Megkapod - felelte kurtán, újra fölvéve a fejedelmi komolyságot -,
1788 II | pásztornép egyszerû leányaival fölvidítana bennünket. Mit szóltok hozzá,
1789 IX | bemutatni a királynak.~Mátyás fölvillanyozva emelte fel a fejét, s egyszerre
1790 I | hozzá, más calamussal:~»Foeminae Szelistyeenses supplicant
1791 XI | dudorászni. Még ezeknek a fönséges titokzatos elemeknek is
1792 XI | sóhajtott Mátyás.~- Olyan fönségesnek, olyan magasnak nézem, megfagy
1793 III | asszonyokból.~Különben is fösvény cape-rape ember volt, a
1794 I | ameddig nekik volt, ők nem fösvénykedtek a királlyal szemben, aki
1795 X | mert istenemre, csak egy föveg jutna. Hanem, ha férjet
1796 VI | mentéken, a kardokon és a fövegek forgótartóin.~A király mosolyogva
1797 VI | ült, kócsagtollas bíbor föveggel a fején - drágaköves kardját
1798 VIII | szemtelenségen (különben is foga volt már a minden lében
1799 V | hegyét beakasztja pajkosan a fogába (mert tud az asszony kötekedni,
1800 VIII | nekünk gyönyörûséget okozott. Fogadjanak el tõlünk egy-egy csekély
1801 IV | Hát mármost ezt meg kell fogadni.~A »Kelempász madár« fiatal
1802 VI | termedbe, ahol az embereket fogadod, és ha vagy egyszer neked
1803 IX | elõtt, fent az emeleten fogadom õket az agancsos teremben.~
1804 I | kérelmezőket és deputációkat fogadott, Budáról érkező futároknak
1805 II | késõ este.~Nagy riadással fogadták:~- Honnan jössz? Hol késtél
1806 IX | vezérek, boldogan a kegyes fogadtatás után, csakhamar megtelt
1807 IV | elgondolta és fölépítette a fogadtatást, aztán, mint a gyerek, megint
1808 VI | háromszékbõl való, a másik Fogarasból, a harmadik Nagyszebenbõl.
1809 I | havasalföldi vajda vendége.~Fogarast ugyanis, mint zászlós uradalmat,
1810 VIII | tudott enni, ujjaira minden fogás után az eléje tett bögrébõl
1811 VI | ebédlõbe vitték.~Minden fogásnál fölállt a fõasztalnokmester,
1812 IV | uram híres, fölpántlikázott fogata Veszprém felé. Korják ült
1813 IV | mondd meg, atyám, mihez fogjak, mit tegyek, és miként beszéljem
1814 IX | sebesült.~- Ez utóbbiakat itt fogjuk ápolni - mondá a király.~-
1815 X | bolondra.~- Miért szégyenled foglalkozásodat? - feddé a király. - Hiszen
1816 X | dolog, de bolond gyanánt foglalkozni vidám dolog. A nevekkel
1817 V | kell, a másiknak el kell foglalnia a helyét a díszteremben »
1818 I | Helységnévtárban következő két sor foglaltatik Szelistyéről: »Szelistye,
1819 I | katonákból vagy hasznavehetetlen foglyokból lehetne nekik küldeni hébe-hóba
1820 IX | vezért, s háromszáz cseh foglyot hoznak magukkal. Erre vivén
1821 IX | kezük van erõs, de hogy fognak-e tudni dolgozni e zsebrákok,
1822 I | tálalhatnak, és kezdé rövidre fogni a fennforgó kérdést.~- Az
1823 II | fogolyból, az pedig viszonzásul fogollyá tette a nagybátyját. Ilyen
1824 IX | hozzuk magunkkal.~- Mennyi a fogoly?~- Háromszáz és nehány.~
1825 II | királlyá tette a kis Mátyást fogolyból, az pedig viszonzásul fogollyá
1826 VI | ígéretünket, hogy a legelsõ fogolyszállítmány Szelistyén fog megtelepíttetni.
1827 XII | mustrát«, amit Várpalotán fogott a király, össze se lehetne
1828 II | kell, hogy a fantáziájába fogózzék.~Hanem maga az ifjú király,
1829 XI | dobogása. Téged se tartlak én fogságban, se nem kényszerítlek semmire,
1830 IV | Korják ijedten: azt hitte, fogságra hurcolják.~- Hát bort a
1831 XI | Őfelsége maga is el volt fogulva; de mit beszélek őfelségéről,
1832 III | már akkor is öreg volt) a fõkapunál útjokat állták a lándzsás
1833 III(7) | Csepesz: főkötő-féle.~
1834 I | elejű ingvállakban, tarajos főkötőkben, amelyekről üveggyöngyök
1835 VI | kertész volt a kastélyban) a fõkóstolóhoz, Antonio Valvasori olasz
1836 VIII | összeboronált párnak és a fõkóstolójával kezdett olasz beszélgetést,
1837 XII | Egy-egy kiégett hely, fekete folt a gyepen, égõ tûznek a helye.
1838 III | mely bizony meg is volt foltozva a könyökön, vagy egyebütt.4~
1839 VIII | tálaltak föl, a sáfrányos folyadék végigcsurgott az ujjakon
1840 VIII | szobrokat képeztek, a négy folyam, Duna, Tisza, Dráva, Száva,
1841 X | délután mégis hozzálátott a folyó ügyek intézéséhez.~A palatinustól
1842 VI | MUJKÓ KIRÁLY ÉS UDVARA~A folyosóról egy előterembe léptek, melynek
1843 X | pihenés volt. Egész éjjel folyt a víg duhajkodás, evés,
1844 V | Rostó uram elõtt.~Minek folytán õkegyelme szintén sietett
1845 X | Korják de Várpalota! - folytatá a király - kend most már
1846 VII | Szelistyén az a baj - folytatta Vojkffy -, hogy sok az asszony
1847 IV | nem volt annak szünetje, folyton-folyvást özönlöttek be a vendégek,
1848 VI | és a nyomorúságot, amit a folytonos háborúk teremtettek; szívesen
1849 V | tönkre a király… Egyébiránt folytonosan rémületben tartotta a Vuca
1850 IV | hibákból is a védencének fon koszorút.~A szelistyei asszonyok
1851 VIII | a király elõtt, mint egy fõnemes, még csak a fejét se hajtja
1852 XII | átgázolhatatlan iszalagok fonták be a faóriásokat, még a
1853 VII | utókornak, hanem mégis csak fontosabb volna tisztába jönni »a
1854 IV | Wolfgangot.~Verona hazament fontoskodó arccal, alig várta, hogy
1855 X | Én ez esetben várpalotai fõpincemesteremmé nevezem ki. No, mit szólsz
1856 VI | sírokban feküsznek.~Ezalatt a fõpohárnokmester egyre töltögette a király
1857 VI | ebédelni a királyi asztalnál, a fõrangú urak közt.~- Miért ne? A
1858 XII | keserves állapotainkon. Fordítani pedig azonképpen lehet csak,
1859 XII | föl a te véredet, ha nem fordítasz keserves állapotainkon.
1860 II | fölfordított világ. Hát jól van, fordítsuk föl, urak, alaposan egy
1861 II | figyeljetek, urak, minden föl lesz fordítva: Mujkó lesz a király, lakájok
1862 IV | hogy Szilágyi Erzsébethez fordul, aki minden ilyenféle istentelenségnek
1863 VII | Báthory úr…~Nevettek a fordulaton, mely Báthorynak szólt,
1864 VIII | lopózott és figyelmeztette a fordulatra:~- Eredj, siess, leány,
1865 VIII | Reménylem, azok is hozzám fordulnak majd elõleges megkóstolás
1866 VI | magyar anya szülte, azért fordultam az úrhoz.~A nagyorrú összeráncolta
1867 VII | hozzátette, a pajtásokhoz fordulva: - Három dolog van, ami
1868 VIII | elérzékenyült Korjákhoz fordulván:~- Íme a leányzót ünnepélyesen
1869 VI | mint a tükör, ha sebesen forgatják. De maga a terem se kutya!
1870 IV | hát a bandát, s éppen azt forgatta elméjében ma ebéd után,
1871 VIII | kiütni.« Amint e tanácsot forgatván elméjében, újra meg újra
1872 VI | a kardokon és a fövegek forgótartóin.~A király mosolyogva intett
1873 XI | A menyecske nyelve úgy forgott, úgy pergett (a téma is
1874 VI | rózsái helyett smaragdból formált lóhere-levelek. Hát még
1875 VIII | szolgálatot, elkezdett velük forogni.~Az igazi király és az igazi
1876 XI | Anna pedig (mint biztos forrásból írhatjuk) bent volt ezalatt
1877 III | nekik tetszett, leginkább források mellett. Együtt is háltak
1878 I | előcsörtet egy-egy barnamedve. A forrásos legelőkre szelíd őzikék
1879 V | és szídd ki a fölösleges forróságot az arcokból, részegedj meg
1880 I | meg vannak bolondulva? - fortyant föl a kormányzó.~- Azt mondják,
1881 X | után befogat számotokra a fõsáfárom és veletek megy a szakács
1882 VIII | egy esztendõre ajándékba a fõszakácsát.~- Emlékül? - kérdé Mujkó
1883 VIII | jelenté ki:~- Pogra András fõszakácsunk ezennel a leányzó tulajdonába
1884 II | Micsoda szemeket vágna ehhez a fõtisztelendõ!~Mátyás a köntöse apró ezüst
1885 VII | Ábrándja, álma a fiatal főuraknak. Nagy jövőt jelentett, színarany
1886 II | mert ti talán jók volnátok fõuraknak a mostani ruhátokban is,
1887 I | ki erre s odarohantak a fõúrhoz, térdre esve elkezdtek a
1888 II | szóval néhány maga korú fõúrral, otthagyva olasz mestereit,
1889 VI | többi nagyurak födetlen fővel álltak a trón körül félkaréjban.~
1890 III | lehetett egyebet tenni józan fõvel. Rostó uram tehát egyelõre
1891 I | pecsenyeforgatók új ebéd fõzéséhez láttak. Ha ellenben a hatalmas
1892 IV | szomszédasszonynak kellett segédkezni a fõzésnél), még egyszer felkereste
1893 III | mögöttük, tele eleséggel és egy fõzõ asszonnyal. A társzekéren
1894 IV | Jobb bort mért, jobb ételt főzött, nem ért semmit. Az egész
1895 V | kedvteléssel és ambícióval főzte meg az ebédet, mintha három
1896 I | potentátnak több ebédet fõztek ebben a korban olyan elõkelõ
1897 IX | szolgálatához. A szakácsok, kukták fõzzenek, süssenek derék vitézeink
1898 X | rendelt ki bennünket, hogy mi fõzzünk ma a vitézeknek.~Be okosan
1899 XII | békójában nyögött«. III. Henrik francia királyról most fújta a hír,
1900 IV | legokosabbnak találta - necessitas frangit legem - kiegyezni, hogy
1901 X | emeli a lábát, hogy meg is fricskázza a csizma hegyét táncközben.
1902 III | brokátselyem mentékben, csörömpölő fringiákkal. Úgy, de e régi főurak se
1903 IV | tálakkal, melyeken fölséges, frissen készített ételek párologtak.~
1904 XII | ahonnan a háremét tölthetné, frissíthetné.~A király tréfás apprehenzióval
1905 II | ígérted meg?~- Nem tõlem függ - felelte a király. - Szilágyi
1906 VIII | menyecskének és nyájasan súgta a fülébe:~- Köszönöm, galambom, hogy
1907 VIII | fölségsértõ száját, ajkait a füléhez szorítva súgta neki:~- Térdepeljen
1908 IV | csörömpölnek, valami gyönyörû ez a fülnek.~- Mi tetszik? - hebegte
1909 IV | tréfálkozott velök Rostó uram, a fülükbe kiáltozva. - Ébredjetek
1910 V | márványköveken.~Rostó uram nagy fürgén két lépcsõt is ugrott egyszerre,
1911 V | a szoknyáit összefogná a fürhécen való átlépés alkalmából,
1912 IV | meztelen apró gyerekek fürödtek, lubickoltak; a ruhácskáik,
1913 III | mulatság, tejben-vajban fürösztik, sõt bizonyosan meg is ajándékozza
1914 XII | azért, ami »udvari«, még a füstöt is illatszernek veszi, ha
1915 II | ehhez a rigó?~- A rigó azt fütyüli: Fölséges seregély úr, ha
1916 III | de a véghetetlen rétségek füve mindig csak az marad, ami
1917 XII | varázsszereket készítvén konyháján füvekbõl és gümõkbõl, felügyelt,
1918 I | minthogy suae aetatis oraculum fuit. Úgy is, mint az ifjú király
1919 XII | tündérekkel. Ilyen jó szél se fújt még e hitvány sárgolyóbison
1920 XII | Henrik francia királyról most fújta a hír, hogy a Boilant grófoknak
1921 III | mert megvolt most már a fundamentum. Egy káprázatos szõke asszonyka.
1922 X | hegyét táncközben. Ugyancsak furcsán teljesült a Palóczy uram
1923 II | kúriákban, amint hírül hozzák furmányos szekeresek, lovat patkoltató
1924 XII | álmodni. Pásztorok epedõ furulyája szólt errõl, nagyurak hamis
1925 II | Buda most csendes volt, egy fûszál se rezgett a politika mezején.
1926 III | Ippri posztó, csemelet, fusztán, dorniki vagy tournai-i
1927 X | a havasalföldi vajdától, futár a pozsonyi gróftól.~Elõször
1928 I | fogadott, Budáról érkező futároknak híreit hallgatta meg s üzeneteket,
1929 I | terítõ lakájok, pincemesterek futkároztak ide-oda. A cigányok a karzatokra
1930 VI | hogy nem én vagyok én, s futkosok ide-oda a saját palotámban,
1931 IX | kinézésük van. Félek, világul futnak tõlük a szelistyei asszonyok.~-
1932 VIII | férjválasztási ceremónia.~Futott-futott egyenesen az istállók felé,
1933 IV | szõke patak partján, melyet fûzfabokrok szegtek be. Köröskörül a
1934 VI | Vagy nem igaz a képhez fûzõdõ babona, és akkor nem érdemes,
1935 XI | neki a székálló legény, Gábor Palkó nevû, Málnási Jánosné
1936 I | aztán mind élénkebben, nagy gágogással, úgyhogy végre majd hajba
1937 III | képzelni se tudjuk őket, mint gálában, a papagáj összes színeiben,
1938 VIII | súgta a fülébe:~- Köszönöm, galambom, hogy én jutottam eszedbe,
1939 III | nem is minden úrnak volt gálaruhája - vagyis legalább nem volt
1940 III | e téren, folyton csak a gálaruhákat kutatják, s így most már
1941 VII(9) | Mátyás gyakori szavajárása. Galeotti.~
1942 II | Prónayné asszonyomat szül. Gálfy Magdalénát, aki Szilágyi
1943 III | hogy a Szentgyörgyiék és Garáék kutyái mind odagyûltek a
1944 IX | a ravasz Svehla vakmerõ garázdálkodásairól, makacs védekezésérõl és
1945 VI | kinyitotta õket, kocsis gazda - mosolyodott el a nagyorrú.~-
1946 VI | opálok, smaragdok, rubinok gazdag, kápráztató színpompában
1947 XII | nem kell azokat félteni! Gazdagodnak, gyarapodnak, hogy szinte
1948 IV | Wolfgangnak ez a tette mesés gazdagságot hozott. A polgárság fölkapta
1949 IV | várta, hogy elmondhassa a gazdáinak:~- No, szépen megcsinálták
1950 V | kőművesek aztán, akik más gazdák alatt újra fölépítették,
1951 I | ebben a korban olyan elõkelõ gazdánál, mint a vajda. Ha Szilágyi
1952 II | míg végre megtalálták a gazdasági udvaron, az ólaknál, ahol
1953 VI | szomorúsága, árvasága. A gazdátlan földek, melyeken nincsenek
1954 VII | nagy úr az ész is, de a gége az igazi oligarcha.~Egyik
1955 XI | fekete hajkoronán, s csak úgy gépileg motyogta a további kérdéseit.~-
1956 XII | földön, aratnak a mezõkön, gereblyéznek a réteken, hogy csak a királyok
1957 XII | verdesi nagy suhogással a gerendákat.~A Korjákék? Hej, nem kell
1958 II | Guthy Pállal, Rozgonyi Gergellyel, szóval néhány maga korú
1959 VI | ültethettük oda Lábatlan Gergelyt - elménckedett Báthory.~
1960 VI | mire megfordult a kép, s Gertrudis arccal nézett a királyra
1961 III | Harmadiknak most már egy gesztenyeszínû vászonszemély kellene.~Vert
1962 XII | mert nekem is megvan a jus gladiim (pallos-jogom). A kutyák
1963 V | megkapta otthon az öreg góbétól a tanácsot; Mária se ellenkezett,
1964 II | Gyehennáriumnak.) Ha egy-két görbe napot akart csinálni a király,
1965 IV | ahol velencei kalmárok, görög kereskedõk árulták gyönyörû
1966 III | kérdezett semmit se. Ostoba kis golyhó volt. Csak nevetgélni tudott.
1967 IX | a fejéhez kapott, mintha golyó érte volna. »Jaj, végem
1968 II | Mátyás a köntöse apró ezüst gombjaival játszadozott, azokat sorba
1969 XI | ajkáról, mint színes pamut a gombolyagról, fejtőztek le lázas izzó
1970 VIII | levegõ volt a teremben, tele gomolygó lila gõzökkel az ételek
1971 IV | Homályos, ködös ábrándok gomolyogtak elõtte, elõre elgondolta
1972 XII | dolgokon járt az esze, sok gondja volt, külellenséggel is,
1973 VI | mondta Mátyás -, vessük el a gondját. A kerek asztal van megterítve.~ ~
1974 II | lapozgatott benne s azt gondolá magában: bizony, illõ volna
1975 XII | a »Kulacs«-hoz. Micsoda gondolat is volt az attól a zsivány
1976 XII | szólt errõl, nagyurak hamis gondolata kóválygott héja módra e
1977 IV | látni, s keservét, sötét gondolatait egy méla nótába temette,
1978 VI | ceremóniák iránt, s hozzátette gondolatban: »Az én szegény Vucám is
1979 VI | szõlõnedv színes párákká, tarka gondolatokká válik a koponyákban.~Pedig
1980 XII | megfordul, mégpedig azzal a gondolattal, hogy »válasszon«.~Innen
1981 XI | vére, megbizsergett ettõl a gondolattól. (A székely vér földdel
1982 I | homlokára, mintha mélyen gondolkoznék, aztán a szívére tette kezét
1983 XI | gyönyörû asszony lassan, némán, gondolkozón csavarta le haját a király
1984 III | öreg furfangos góbé sokáig gondolkozott, míg végre eléje loccsantotta
1985 VIII | öntudatlanul, alkalmasint hangosan gondolkozván:~- Hát velem mi lesz?~-
1986 II | könnyû dolog, amilyennek gondolnátok. Mert Bánffy meglehetõsen
1987 V | be akar menni, bátya?~- Gondolom - felelt az a mellét ütögetve.~-
1988 X | bölcs lesz-e azért? Mit gondolsz? Bárcsak tehetném! Kinevezném
1989 VII | Igaz lovag létedre nem gondoltál az asszonyok akaratára,
1990 XI | nyugodtan, barátságosan, hogyan gondoskodjam felõled.~Rábeszélõ szóval
1991 II | szelistyei asszonyokról gondoskodnék. Az asszonyok jól csinálták
1992 II | vannak elrejtve. Igen, igen, gondoskodni kell. Jó, hogy szóltál,
1993 IX | György költségén, ezek után gondoskodol róla, hogy Szelistyére telepíttessenek
1994 VI | De hogy elvegye, arról én gondoskodom. Mert csak van annyi eszük,
1995 XI | ha már a többi társnõdrõl gondoskodtam, miért ne tegyek valamit
1996 VI | elhiszi a király - de olyan gondot akaszt a nyakába, hogy arról
1997 IX | az anyaföld viszonzásul a gondozásért önként ád.~- Én hiszem,
1998 XII | keresztapja, s már a bölcsõben gondozni kezdte a szépség emelésének
1999 VIII | sáfárokból és a kutyafalka gondozóiból. Egyszerre kijózanodtak
2000 VI | meztelen karddal: »Te vak és gonosz vagy, király - most meglakolsz«
2001 VI | hogy olyan megátalkodott gonosztevõ akadjon, aki ne sajnálná
2002 XII | És ezt kegyelmed eddig gonoszul eltitkolta elõttem.~- Elég,
|