1064-betut | beult-egyeb | egyed-falan | falat-gonos | gotik-ifiur | ifjak-keves | kezde-lecsi | lecsu-megte | megti-okors | okrok-reszl | reszt-szinl | szinp-tudd | tudha-visel | vissz-zugot
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
4006 III | ahová leültök, ha már így megtiszteltetek bennünket. Olyan csirkéim,
4007 I | magához venni - mert hát nagy megtiszteltetés az az anyaföldnek.~Szilágyi
4008 IX | György szebeni grófhoz, ott megtisztítjátok, kiöltöztetitek õket Dóczy
4009 VIII | táblalakájok langyos vízzel megtöltve, csupa megszokásból, ma
4010 IX | magát a király elé a porba, megtört hangon esengett föl hozzá:~-
4011 III | szövetkező pártos urakat megtörte, megszeppenve borultak a
4012 VIII | az egyházi szertartás is megtörténjék.~Korják átfogta a Vuca nyakát
4013 VI | meghalt, és amit parancsolt, megtörtént, nyugszik a szép királyné
4014 VIII | A menyecske mosolygott, megtörülte a száját, ahogy már azt
4015 V | asszonyokon, mikor a lovak is megtorpantak a szokatlan látványtól.
4016 X | Gondolta magában: »Sokszor megtréfáltál, imposztor, de az utolsó
4017 VI | jelen.~- Ej, iszen nem kell megtudnia.~- De mégis csak meg kellene
4018 II | mert a király itthon is megtudta a fogarasi jelenetet; informálták
4019 XII | király se ölelt soha olyant.~Megürült ugyan a ládafia, a földbõl
4020 X | a vér a fejébe száll és megüthetné a guta, hagyjon békét holmi
4021 XII | ez mi? - kérdé a király megütközve. - Elment az esze? Mit akar
4022 VIII | billikomokat és kelyheket, szeme megütõdtek egy szép kis mázos cserép
4023 VIII | A jóllakott ember hamar megunja magát, de hamar is lebilincselhetõ.
4024 I | másikra, de azután mégis megunta, és ráparancsolt az udvarbíróra:~-
4025 IX | nagyon meg vannak törve, s megunták az efféle kenyeret. Se nem
4026 III | utána menni.~Rostó uram megvakarta a fejét, s dohogott valami
4027 VIII | férj lesz kendbõl, ha megválasztják.~- És az ajándék? - hebegte
4028 VI | csinosabb vagy, mintsem könnyen megválhatna tõled az ember?~- Tudom
4029 XI | ha így van a dolog, a megváltozhatatlanba belenyugszik a király. Sohasem
4030 V | röpdös fölötte. Sok egyéb is megváltozott. A fölséges Bakony is odább
4031 IX | Czudar uraimék õkegyelmeik megverték Svehla vezért, s háromszáz
4032 IV | vagyok, hallja kend! Hát megveszett kend? Hogy én a kollekciómat
4033 II | jegyzé meg Erzsébet asszony megvetõleg. - Reménylem, nem ígérted
4034 I | fel Marjunka nevetve, és megvillantak a fehér fogai (vagy kettõ
4035 I | Szelistyéről: »Szelistye, Szeben megyében, szelistyei járás, 3750
4036 XII | én fejem legurul, a tied megyen elõtte, mert nekem is megvan
4037 IV | Azonfelül most a királyhoz mégysz, és azt már csak az Isten
4038 III | helyettük:~- A király elé megyünk.~- Nincs itthon a király.~-
4039 VIII | Emlékül? - kérdé Mujkó király megzavarodva.~Mindenre gondolt volna,
4040 VIII | hangon szólt, mintha csak egy méh döngése lenne:~- Három órai
4041 VII | ellen; a négy legyõzött mehet isten hírével, a négy gyõztes
4042 I | vasútja, se távíró drótja, se méhköpűje, s postakürtje. Hanem azért
4043 IV | keservét, sötét gondolatait egy méla nótába temette, midõn az
4044 I | valamely kis faluban, ha mélán megkondul délben a nagy
4045 XI | fölséged…~Lopva vetett egy mélázó pillantást Mátyásra s felugrott,
4046 IV | elhelyezni senkit. Mert kedves, meleg délután volt ugyan és a
4047 VII | ami után nem vágyakozom: a melegített leves, a kiengesztelt barát
4048 III | szebeni gróf mutatónak az ide mellékelt vászonnépséget annak a bizonyságául,
4049 III | dolmányt. A gálaruha éppen oly mellékes volt akkor is, mint aminő
4050 XI | ülj le hát még egyszer ide mellém, és beszélgessük meg nyugodtan,
4051 IV | kis fiúkalapok és pitykés mellénykék külön-külön csomócskákba
4052 X | rezedaillat a menyecskék mellére szúrt bokrétákból, amibõl
4053 VI | fõasztalnokmesterrel (aki, mellesleg legyen mondva, kertész volt
4054 X | szaggatott volt e különös mellõzés miatt.~Csak reggel, induláskor,
4055 X | a falu fiatal menyecskéi mellõzve érezték magukat. Mégis csak
4056 VII | dilemma, amely elé állíttatik, méltó lesz a Galeotto tollára,
4057 VII | fõasztalnokmester már beleunt a méltóságba, és ott a király színe elõtt
4058 VI | Leszállott a trónjáról és méltóságos, lassú léptekkel elvonult,
4059 II | nagyasszony kevély gúnnyal, s méltóságteljesen fölemelve fejét, elvonult
4060 I | általa produkált terményeket méltóztatik kegyesen magához venni -
4061 VI | Õfelsége hosszabb beszélgetésre méltóztatott érdemesíteni az öreget,
4062 III(6) | szövet neve Mátyás alatt, melybe teveszőr is volt vegyítve.~
4063 I | nyakán lógó kis üvegbõl, melyben piros tinta volt, a többi
4064 IV | kísérlettel is fölhagyjon - melybõl csak az a haszna volt, hogy
4065 III | asszonyainak a fején, ahol sokkal mélyebben van elásva, mintha öt század
4066 III | vendéglõ ajtaja fölötti mélyedésbe beillesztett dombormûvû
4067 VII | legtékozlóbb fejedelem Európában.~- Melyiket? - kérdé Báthory. - Ha ugyan
4068 X | kiáltott föl Palóczy -, melyiknek volt nagyobb orra?~- A gulyásnak.~-
4069 VII | gyerek lehet.~- Hát mármost melyikünk kapja a kardot? - kíváncsiskodék
4070 VII | szította õket.~- No, hát melyitek érti a dolgot?~Drágffy szólt
4071 VII | egy nagy, kerek asztallal, melynél Arthur király hagyományos
4072 VI | faragott pad övezte a falakat, melyre arannyal szõtt párnákat
4073 VI | abból a félelmetes fénybõl, melytõl az állatok is megreszketnek.~-
4074 IX | makacs védekezésérõl és menekülésérõl.~- Volt-e elegendõ ágyújuk?~-
4075 III | nem lépegettek koronázási menetekben; Czobor gróf vagy Gara úr
4076 III | s vállalja a Budára való menetelt, ami végre is jó pünkösdi
4077 VI | nagyorrú legényke is, aki a menetet vezette odakünn.~Valami
4078 II | hogy szóltál, Vojkffy. Hadd menjen egy szekér Budára díszruhákért.
4079 V | veled, ecsém, a mennydörgõs ménkû! Nem a lábakhoz küldött
4080 V | negyedik parazol. Azzal már nem menne tönkre a király… Egyébiránt
4081 VIII | szabad lesz hozzád férjhez mennem.~S azzal hátrafordult és
4082 I | diadalra, mikor a naptányér a mennybolt közepére ért. Ah, istenem,
4083 II | szebbeket is láttam valaha.~- Mennydörgettét! Mi történt velök?~- Fölséged
4084 V | Beszéljen veled, ecsém, a mennydörgõs ménkû! Nem a lábakhoz küldött
4085 VI | maga a terem se kutya! A mennyezet a kék égboltot ábrázolta,
4086 VI | lóhere-levelek. Hát még a mente-csat, az öv, mind végigrakva
4087 VIII | egyik »fõúr« rozsdavörös mentéjét, nevezetesen Jobbaházy Benedek
4088 V | ingerkedhessenek a férfiszemekkel…~Így mentek-mendegéltek a folyosón, a visszhangos,
4089 III | bársony vagy brokátselyem mentékben, csörömpölő fringiákkal.
4090 VI | színpompában tündököltek a mentéken, a kardokon és a fövegek
4091 IV | hogy annak az egyik szeme menten kiugrott. Azóta népszerű
4092 VIII | regis.~A király most a szász menyecskéhez hajolt. Németül magyarázta
4093 X | intézkedését, mert a falu fiatal menyecskéi mellõzve érezték magukat.
4094 X | hagyjon némely dobbanásokat a menyecskéjének is, a király megelégszik
4095 VIII | odanyújtotta a kezét a szép menyecskének és nyájasan súgta a fülébe:~-
4096 VI | epedõ tekintetet vet a szász menyecskére.~- Attól tartok, urak, hogy
4097 XI | a legszebb, legkényesebb menyecskét.~A hajkorona visszaadta
4098 IV | elé a másik két szelistyei menyecskével (hiszen a király derék ember,
4099 IV | Hallja kend, vendéglõs, hogy mer különbséget tenni az én
4100 VIII | állsz?~Korjákban fölforrt a méreg, kitört belõle az indulat.~-
4101 VIII | fejet csóvált, gyanúsan méregette a daliás »királyt«. Azután
4102 VI | uralkodó nem félt úgy a méregtõl, mint a mai napon I. Mujkó
4103 V | de hogy liba vagy, azt merem mondani. Hát nem tudod te,
4104 I | közben önkéntelenül egy merész tekintetû, pirospozsgás
4105 XII | birkát vagy tinót, egyszóval méretlen húst. Megmért húst nem evett
4106 II | abban volt a baj, hogy a mérgezett nyilacskák, apró tûszúrások,
4107 VI | soha még fejedelmet nem mérgeztek meg borral; mert lehetetlen,
4108 III | Bivalyban bizonyosan jobb bort mérnek, mert különben nem tódulna
4109 III | mint komornyik. Tudta, merre van a két vendégfogadó,
4110 VI | isten, hogy csak egy is meg merte volna szólítani az asszonyokat,
4111 XI | két kiterjesztett karjához mérte hozzá a kitépett szálat,
4112 XI | szálát egymás mellé illeszted mértéknek.~Anna szeme megcsillant,
4113 XI | fölséged mindjárt. Tépje ki mértékül a leghosszabbat. Ezt ni.
4114 II | kalkulusunkat. Bánffy azt meséli, hogy az asszonyok éppenséggel
4115 IX | küldtél, szépek, jelesek, de mesélik, hogy nem Szelistyérõl valók.
4116 II | ott reggel óta?~Elkezdte mesélni a legfrissebb országos és
4117 IV | háromszemű Wolfgangnak ez a tette mesés gazdagságot hozott. A polgárság
4118 XII | palotai öregasszonyok, kik messzebb és alaposabban látnak be
4119 VII | melyeket Majom Benedek firenzei mester készített, és a »kerek asztal«.
4120 III | melyet ma is használnak a mesterasszonyok és parasztnõk, de valamint
4121 II | fõúrral, otthagyva olasz mestereit, tudósait és a nagyképû
4122 III | vonulhassanak föl Budavárba. Igazi mesterek varrták Szebenben, csupa
4123 II | vigyorgott (látszott, hogy csak a mesterség kedvéért teszi), azután
4124 II | mert ilyenfélékbõl állt a mestersége. Nem szabad az udvari bolondot
4125 XII | Vuca annyira kitanulta a mesterségét, hogy amióta õ fõz, a cívisek
4126 IV | testvérbátyjáért, aki ott mészárszéket tartott, hogy jöjjön át
4127 I | másoktól. Melyik a jobb metódus, nehéz eldönteni. Mert akkor
4128 VII | jelenti, hogy a király szerény mezben van elrejtve.~- Eddig már
4129 VI | a pásztorok is.~- Igazi mezei virág - fordult a király
4130 II | fûszál se rezgett a politika mezején. Nem is volt más diskurálási
4131 II | arra kell gondolni, hogy a mezõ kalászokat hozzon, hanem
4132 XI | fennsíkon, amit ti »szép mezõnek« neveztek, amennyit a tömérdek
4133 III | istállóba a lovakat és a mezőre a vetéseket megnézni, s
4134 XII | a vendég, mint a légy a mézre, úgyhogy valóságos verekedések
4135 VIII | s lábujjhegyre állván, mialatt kis kezével befogta a »szörnyû
4136 II | tudja meg apróra az ügy mibenlétét - mert a király meg akarja
4137 XII | dühével tört rá ama nyavalyás Michael Rostó nevû aggastyán sáfárjára.~-
4138 IV | vendégeink már el nem férnek a mieinken.~Bár már a másik ifiasszony
4139 X | gyõztek sugdosni: »Ez mind a miénk lehetett volna.«~»Igen,
4140 XII | arcképe a palotai kastélyban, mígnem a Waldstein grófok lomtárba
4141 II | nagybátyját, a mindenható Szilágyi Mihályt, és bezáratja Világos várába,
4142 IV | korholván õket: »Gyertek már ki, mihasznák, még megfáztok!« Az egyik
4143 IX | kegyelmeteknek jó szívvel, mihelyt Budára érünk. Nem is képzelik,
4144 IV | Oh, mondd meg, atyám, mihez fogjak, mit tegyek, és miként
4145 IV | mihez fogjak, mit tegyek, és miként beszéljem rá az embereket,
4146 III | nagyapjával tanácskozott, hogy miképpen viselkedjék a király házában,
4147 IX | visszafordult s odaintvén Dersffy Miklóst, a testõrök kapitányát,
4148 XII | versa átplántálva, hogy mikoron király úr megjövend vadászni,
4149 IV | leszek… kocsmárosné.~- Ejnye, milliom szoknyaránc! - dühösködött
4150 I | nekünk, és még nimbusznak is mily keveset mutat! Mert ki tudja
4151 VI | Egy hónapos rózsánk volt a minap az ablakban, cserépben,
4152 VI | megkínálja, meghajtván féltérdét mindannyiszor.~Õfelsége vagy elutasító
4153 X | hajnalra, mint az ütközetekben.~Mindebbõl pedig két alapigazságot
4154 X | elhallatszik az éjben… De mindenekfelett fölségesek az égõ máglyák,
4155 IX | aranykulacsról, a szakácsról és sok mindenfélérõl. Ah, János, János, milyen
4156 II | elfogatja az õ nagybátyját, a mindenható Szilágyi Mihályt, és bezáratja
4157 II | de az õ szavából se lesz mindenikbõl kalász, sok vész el abból
4158 IV | fel tudja õket öltöztetni, mindeniket abba a ruhába, amelyikbe
4159 IX | Palotán. Lásson most már mindenitek a szolgálatához. A szakácsok,
4160 VI | isten hírével, hozzátok mindenkorra hajlandók maradván.~Leszállott
4161 VI | bizony. Talán nem csalják meg mindennap százszor?~- Megcsalják?
4162 X | mulatott az éjjel Mátyás és mindennel meg volt elégedve.«~Megindult
4163 IV | fejedelmeknek, grófoknak, mindennemû bajban és kellemetlenségben.
4164 VIII | Mujkó király megzavarodva.~Mindenre gondolt volna, csak ilyesmire
4165 I | postakürtje. Hanem azért mindezekből a felsoroltakból egy sem
4166 IV | be ebbe a bálba… De hát mindezeket csak olyan ember láthatja,
4167 VIII | kend, mert még elveszít mindkettõnket.~Korják zavarba jött, fejet
4168 IV | felelt vissza, ami meglepte mindnyájukat, de Vucát legjobban.~- A
4169 II | mondanak el. Arról van szó mindössze, hogy egy egész vidéken
4170 III | volt szerzõdve a következõ mindszentektõl a vajda udvarába. Emiatt
4171 X | Mondjuk inkább, nevetséges: minket idebolondít, fölbiztat,
4172 IX | hiszen szoborhoz lehetne mintának venni némelyiket.~A király
4173 IV | harangszó: »Ni, már itt a misére harangoznak.«~- De ez csak
4174 I | kötelességeiről, korán reggel misét hallgatott páter Ambrosiustól,
4175 IX | viros admitto; feminae a te missae pulchrae insignesque sunt,
4176 IX | proficiscemur judicando an missas easque uno nido enatas essent -~
4177 XII | azt a privilégiumot adta, miszerint téli vadászatokon, csikorgó
4178 XI | enyelgett a király. - Egyetlen mód van, ha elfogadod. Az egyik
4179 VIII | lovagra, a maga egyszerû modorában kérdé:~- Ugyebár Dóczy György
4180 X | õfelsége az õ utolérhetetlen modorával - és ne térdepelj le, nem
4181 IX | Szelistyére telepíttessenek olyan módozatok mellett, amelyek lehetõleg
4182 III | szövet-e? Ez jelenti, ki milyen módú. Többnyire kék vagy fekete,
4183 III | szelistyei asszony. Est modus in rebus.~Csakhamar ki is
4184 IX | alattvalókká lehessenek.~Mátyás a mögötte álló Vojkffyt tolta elõre.~-
4185 VII | estefelé a cserépfilagória mögötti tisztásra, s ott a pázsiton
4186 V | kitolja a fejét egy-egy mogyoróvessző. No, ez megint valami. Hátha
4187 IV | kérdezõsködött susogva, mohó kíváncsisággal, fölszippantó
4188 III | beillesztett dombormûvû mókust nézegette, vagyis a kelempász
4189 XII | messzirõl, nagy Magyarországból, Moldvából, Oláhországból. Tele volt
4190 XI | húzódozott Anna -, mit mondana a világ, ha látná, hogy
4191 II | látnak s még hamisabban mondanak el. Arról van szó mindössze,
4192 IV | elbiggyesztve a szájaikat, mintha mondanák: »No, nézd, ez a mamlasz
4193 III | Azt már csak a királynak mondanám meg - felelte Rostó uram
4194 II | arannyal.« Nincs már errõl több mondanivaló. Szóval, uborkaszezon volt
4195 I | depositariusa, akinek egyetlenegy mondása járt szállóige gyanánt,
4196 VI | belesült. Ott az ötödik mondatig jutott el, itt már a harmadiknál
4197 X | nem bírta kitalálni, mit mondhat a »zömök fiatalemberke«
4198 III | hogy »csak«, mikor azt is mondhatnám: »megint«. Megint élnek
4199 II | szelistyei asszonyok inkább mondhatók szépeknek, mintsem közönségeseknek.~
4200 VI | király Rostó uramhoz. - Mondhatom, öregem, hogy Szelistye
4201 XII | legalább megkönnyebbedve mondhatta a szebeni gróf:~- Most már
4202 I | titkai. Hiszen, hogy példát mondjak, már maga ez az eset, amit
4203 X | Ha nem lenne irigy.«~»Mondjuk inkább, nevetséges: minket
4204 II | Szilágyi Mihály. Miért nem mondod, hogy a nagybátyád?~- Hát
4205 XII | Máskor meg talán ilyesmit mondottak:~- De kár, hogy itt senki
4206 II | középkor összes bolondjai se mondtak annyi szellemességet, ami
4207 XI | hozományod. Ugye, ilyen valamit mondtál akadálynak?~- Igenis, fölséges
4208 VI | fõasztalnokmesterrel (aki, mellesleg legyen mondva, kertész volt a kastélyban)
4209 XII | asszonyokkal és hajadonokkal, mondván, hogy õszig mindeniknek
4210 VIII | akaratja ellen.~A csodálkozás moraja zúgott végig a termen. Ez
4211 XII | jobban dicsérik Pográt: »Der Mordskerl kocht immer besser«. (Az
4212 VIII | Intett a cigánynak »ácsi more«, aztán fölemelve a hangját,
4213 VI | figyelmeztetéssel:~- Tanulja meg kend a mórest. A királynak csak az felelhet,
4214 IV | odalépegetett Korjákhoz, kacéran mórikálva magát a csípõin, és beletette
4215 III(6) | Morit: fekete szövet neve Mátyás
4216 III | gyönyörûségtõl. Schramm Mária hosszú morit-szoknyát6 kapott, sötétkék kacabajkát,
4217 II | játszadozott, azokat sorba morzsolgatva az ujjaival, ami rendes
4218 I | másokat, mert kéz kezet mos, és ha a király még ezentúl
4219 IV | Kinyitották a szemeiket egy-egy mosollyal, s kidörzsölték az álmot
4220 IV | nevetgél. Túlsugározza annak a mosolya a napfényt is.~Az öreg Korják
4221 IV | marad, nem a szerencse elsõ mosolyát látta és élvezte a nagy
4222 XI | szólt a menyecske ravasz mosolygással -, de ki lesz az a szerencsétlen
4223 VI | kinyitotta õket, kocsis gazda - mosolyodott el a nagyorrú.~- Bizony
4224 V | tedd meg a kedvemért, hogy mostan ájulj el az én karomba,
4225 IV | szelíden, csendesen a sors mostoha kezét. Pedig milyen kapitális
4226 VIII | az enyémben már dél óta motoszkálsz. Van egy kis baj, az igaz,
4227 XI | hajkoronán, s csak úgy gépileg motyogta a további kérdéseit.~- Talán
4228 VII | tisztelet, becsület Mujkónak) mozdulatlanul pihentek két kis fekete
4229 VI | Õfelsége vagy elutasító mozdulatot tett, hogy nem parancsol,
4230 VI | karddal. A négy kard egyszerre mozdult meg tisztelgésre; olyan
4231 X | még az öreg Bakony olyan mozgalmas képet a lábainál, mint aminõt
4232 III | egy-két vén szolgáló is mozgásba jött, s olyan sercegés lett
4233 X | gyorsfutár érkezett, mely török mozgolódásokról adott hírt, Szerbiában.
4234 I | elõre elhelyezett puskaporos mozsaraikhoz, mert mikor az ország kormányzója
4235 VI | kötnivaló - csodálkozik Mujkón az ifjú Báthory István.~-
4236 X | kegyesen.~Most már csak Mujkóval kellett beszélni, beleegyezik-e.
4237 I | oktalan asszonyi állat! És egy mukkot se szólj többet - rivallt
4238 V | még sincs többé.~Mátyás mulató palotája denique eltűnt,
4239 III | ami végre is jó pünkösdi mulatság, tejben-vajban fürösztik,
4240 VI | asszonyoknak egyébiránt elég mulatsága telhetett a nézegetésben.
4241 VI | részt veszesz szolgáid mulatságán fejedelmi szeszélybõl.~-
4242 IV | képzelte.~Hanem ehhez a mulatsághoz egy kis bosszankodás is
4243 I | az okos államférfi is.~A mulatságon sem feledkezett meg államfői
4244 I | kellenek nekik. Teringette, ez mulatságos. S ezek a te asszonyaid,
4245 IV | hogy újból építsen. Nagy mulatságot szerzett ez neki, ki a hosszú
4246 VI | aranyifjúsága.~Ezek legalább jól mulattak, trécseltek, nevetgéltek,
4247 II | többnyire kétes értékû tréfákkal mulattatta urát. Pompásan tudta utánozni
4248 XII | alaposabban látnak be a múltakba, azt állítják:~- Itt olvasgatta
4249 X | hogy miután most egész múltjával szakítani akar, vegye le
4250 XII | az ellenkezõt mutatta - mundus se expediet.~Magától alakult
4251 X | legénységgel; a háttérben a muníciós szekerek tömege feketedik,
4252 II | terméketlenül hevernek, hát munkaerõt kérnek oda az asszonyok.~-
4253 IX | Erdélynek egyik vidékén, hol a munkás kéz hiánya visszás állapotokat
4254 XII | végeztessenek nehéz, elnyomorító munkát a feleségeikkel, megkorholta
4255 X | a vonalon belül áthat a muskátli- és a rezedaillat a menyecskék
4256 II | szépséges három nõt küldött föl mustrának Szelistyérõl Dóczy György.~-
4257 I | nimbusznak is mily keveset mutat! Mert ki tudja azt most
4258 XI | bolond velencei tükör meg nem mutatja.~- Jaj, mindjárt sikítok,
4259 IX | urak! Nem szabad léháknak mutatkoznunk a vezérek elõtt. Mit szólnának
4260 II | Az embereinknek okvetlen mutatniok kell valamit, mert még a
4261 III | itt küldi a szebeni gróf mutatónak az ide mellékelt vászonnépséget
4262 VI | nagyorrú elmosolyodott ezen a mûveleten, amit Korják uram jó jelnek
4263 IV | tartanak a lelkek, hat cigány muzsikál nekik s õk, a kísértetek,
4264 IV | szerezni, mely minden délután muzsikáljon.~De ezzel meg éppen nevetségessé
4265 IV | nevetségessé vált, mert a muzsikaszóra se jött be senki: a hat
4266 IV | éjjel, ha valaki hallván a muzsikaszót, benézett az ablakon s látta,
4267 IV | Bizony igaz lehet. A barát a muzsikát értette, mert lószõrbõl
4268 IV | innensõ világból való hat muzsikust.~Egyrészt ezek a kísérteties
4269 XII | mondom - vágta ki magát a nádor.~A király, amint ott ült
4270 III | kínlódjék kend - szakítá félbe a nádorispán, majd nyájasan fordult a
4271 III | maihoz hasonló szűk magyar nadrág egészíté ki ezt és csalma.~
4272 IX | ember, ne rontsd ok nélkül a nadrágodat!~Ezzel karonfogva lendvai
4273 III | mielõtt indultak volna, nagyapjával tanácskozott, hogy miképpen
4274 II | idõhaladékot a kormányzó számára. A nagybátya királlyá tette a kis Mátyást
4275 II | Miért nem mondod, hogy a nagybátyád?~- Hát a nagybátyám.~- Hozzátehetnéd,
4276 II | ezt? Teringette, a saját nagybátyjával bánik el így. De éppen ez
4277 II | mestereit, tudósait és a nagyképû országnagyokat. Maga Szilágyi
4278 IV | fektettem le õket. A két nagyobbik özvegyasszony. Szólj már,
4279 II | igen ritkán dicsérték a nagyokat szemtõl szembe -:~- Több
4280 VIII | bolondság, hiszen ez a nagyorrúhoz hasonlít.~ ~
4281 XII | fogarasi idei zergék is nagyra nõttek ezalatt, szép, nyúlánk
4282 I | karakter, benne van a hiú, nagyravágyó ember, de benne van az okos
4283 IX | íratok.~Ezalatt, úgy látszik, nagyszabású beszédet tarthatott Vojkffy
4284 X | új kanonok megeskette a nagyszámú udvari cselédséggel és az
4285 I | 3750 lakos, 1064 ház, tsz. Nagyszeben, jb. helyben «.~Ötödfél-száz
4286 IX | foglyokat elkíséred csapatoddal Nagyszebenbe, Dóczy György szebeni grófhoz,
4287 VI | másik Fogarasból, a harmadik Nagyszebenbõl. Csak a királyt teszi bolonddá
4288 X | kedvetlenek és idegesek. A nagyuraknak több idege van eggyel: a
4289 IV | Hát éppen szerencse, hogy nagyváradiak vagyunk és tudunk oláhul,
4290 VI | uram nevetett, ahogy egy naiv gyerek beszédjén szokás.~-
4291 IV | hogy a »Kelempász madár«-nál vannak szállva. Egyszerre
4292 II | csak pillanatokig tartott nála.~- Az érsekek - jegyzé meg
4293 VI | zajt csapnának, hanem ha nálam akarja hagyni a két tallérját,
4294 IV | szebbnek találja a fátát nálunknál.«~Rostó uram rátámadt féltréfásan:~-
4295 I | azt a pápa őszentsége a nándorfejérvári győzelem emlékére elrendelte.
4296 III | mint a korom, s mégis, ha a napfényen nézte valaki, úgy látszott,
4297 II | asszonyok dolga is újra napfényre bukkant, sõt a király kíváncsiságát
4298 IV | Túlsugározza annak a mosolya a napfényt is.~Az öreg Korják anyó
4299 XII | is…~Maga Rostó uram öreg napjaira odaköltözött Szelistyére,
4300 IV | ember láthatja, aki Luca napján éppen abban a szempillanatban
4301 IV | kis bosszankodás is került napközben. A Vuca és a vendéglõs közti
4302 II | No, hála istennek«, s napokig, hetekig, sõt hónapokig
4303 I | levegőben a fakó keselyű.~Némely napokon aztán elnémultak a vadászkürtök,
4304 II | szemrehányó tekintettel. És nappal is valami titkos bánatot
4305 II | föl, urak, alaposan egy napra. Add ki, Rozgonyi, a parancsot,
4306 XII | besser«. (Az ördöngös fickó napról-napra jobban fõz.)~Istenem, istenem,
4307 IV | ébredtek föl, mikor már a tüzes napsugár kezdte csiklandozni és pirosítani
4308 IX | non Szelistyeienses esse narrantur. Doceo te, nosmet Szelistye
4309 IV | legokosabbnak találta - necessitas frangit legem - kiegyezni,
4310 I | borzalmas horpadásig, a Negoi hegy északi oldalán.~Volt
4311 III | jött, s olyan sercegés lett negyedóra múlva, hogy a Szentgyörgyiék
4312 IV | között, s mikor a hóhér negyedszer is suhintott a pallosával,
4313 II | Hívjátok ide Mujkót!~Keresték négyen is, mint a tût, míg végre
4314 I | kipusztította a férfiakat a néhai való Hunyadi János õnagysága
4315 VIII | Eligazítottam én már nehezebb dolgokat is - mondta vidáman.~
4316 VI | elsorolni. Mindez nagy, nehézkes pompával történt. Az ételeket
4317 IV | szolgálóját a »Fekete bivaly«-néhoz, a következõ üzenettel:~-
4318 VI | szövetségben. A király értesülvén neje megöletésérõl, felette siránkozék,
4319 VI | felette siránkozék, hogy nejének egyetlen képe se maradt,
4320 I | oláh menyecskéket, akik nekibátorodva nevetgéltek. Csak a harmatképû
4321 VII | kap tõlem emlékül.~Nosza, nekiestek a találgatásnak. Egy kard
4322 X | leghosszabb. Kaparjatok, kurták, nektek is lesz.«~»No, no, majd
4323 I | harcképtelenné vált és tûzhely nélküli katonákból vagy hasznavehetetlen
4324 XII | uralkodása alatt, nem bírta nélkülözni mint támaszait.~Békében-háborúban
4325 XII | Fekete bivaly« csak akkor nem néma, ha estenden egypár denevér
4326 V | leszek benne a várnagy, nemde, uram?~- Ebre hájat bízni,
4327 III | haj illatát, és elárultál némelyeket, amiket a mostani kalap
4328 II | baj, nagyobb baj az, hogy némelyikbõl még kalász lesz, ha nem
4329 IX | szoborhoz lehetne mintának venni némelyiket.~A király magához intette
4330 IX | nõve, mint az õsemberek, némelyiknek szinte övig ért a bozontos
4331 XI | játszik rajta, akit viszont a Nemere tengernek tart, mert oda
4332 X | parancsolá neki, hogy egy nemeslevelet állítson ki Mujkónak, s
4333 X | Mujkónak, s legyen az új nemesnek a neve Bolondóczy. (Ezt
4334 VII | becsülete. Fölvesszük a nemesség közé.~- Éljen a király!~-
4335 X | kardot és egy diplomát a nemességrõl.~- Korják de Várpalota! -
4336 X | szólítva titulusán az új nemest - hagyjon némely dobbanásokat
4337 IV | sok volt a betelepített német. A korcsma nem is annyira
4338 II | a koronát hazakeríteni a némettõl. De ez a tárgy is elkopott
4339 III | családból sokszor három nemzedék is egy ugyanazon krispinben
4340 III | kecskebéka leányocskák?~Nagy népcsõdület támadt körültük, tele van
4341 X | Isten fölkent megbízottja a népek fölött. Ha õ tesz valamit,
4342 XII | kínozta, sanyargatta a népet az oligarchia - de egy kopjás
4343 I(1) | A két fekete kaszás népies nyelven a két hetes számot
4344 V | annyit loptak, hogy nemcsak a népnek nem maradt semmije, de a
4345 IV | vendéglõje ma is tömérdek néppel telt meg (úgyhogy három
4346 IV | szeme menten kiugrott. Azóta népszerű lett a budai nép előtt,
4347 VI | hogy Szelistyén annyiféle a népviselet?~- Csak németül beszélek,
4348 VIII | volt érezhetõ, nem annyira nesz, mint inkább az ellenkezõje,
4349 XII | nagy világeseményekbõl ez a név.~Mikor már Bécsben székelt
4350 I | uralkodás a puszta unalmas névaláírásokból; egy-egy vidám epizód tarkán
4351 X | azonban megfordítva van! A nevek közül az ér többet, amellyel
4352 X | foglalkozni vidám dolog. A nevekkel azonban megfordítva van!
4353 IV | csak az elõkelõbb voltát nevelte a Bivalynak.~Megpróbált
4354 X | és újólag esedezett más névért. »Az asszony végett« - tette
4355 VII | Lengyelországban, de a víg csengésû nevetés közé elégedetlen hangok
4356 IV | a kis fekete, aki mindig nevetgél. Túlsugározza annak a mosolya
4357 II | szégyenli - mondták nagy nevetgélések közt. - Egy ember, aki már
4358 III | Ostoba kis golyhó volt. Csak nevetgélni tudott. Tetszett neki, hogy
4359 X | irigy.«~»Mondjuk inkább, nevetséges: minket idebolondít, fölbiztat,
4360 IV | muzsikáljon.~De ezzel meg éppen nevetségessé vált, mert a muzsikaszóra
4361 VII | Ugye, Lancelot? Te gyanúsan nevetsz, öreg, no, iszen, én se
4362 VII | ha tetszik, Báthory úr…~Nevettek a fordulaton, mely Báthorynak
4363 X | várpalotai fõpincemesteremmé nevezem ki. No, mit szólsz hozzá,
4364 VIII | fõúr« rozsdavörös mentéjét, nevezetesen Jobbaházy Benedek viceõrnagy
4365 II | homlokán összejött a történelmi nevezetességû három ránc.~- Hát az nem
4366 X | csak azt használhatom és nevezhetem ki, aki nem bolond. Tudd
4367 III | ember volt, a nép el is nevezte »éhes Dóczy«-nak. Egy denár
4368 XI | amit ti »szép mezõnek« neveztek, amennyit a tömérdek hajaddal
4369 III | kelempász madarat, mert így nevezték azelõtt mókus urat a kalimpáló
4370 X | király. - Hiszen bolondnak én neveztelek ki. Ez pedig egymaga nagy
4371 VII | úgynevezett Mária-ablakok miatt neveztetett így. Az ablakok ólomkarikákba
4372 IV | a hóhér kiütött szemét, nevezvén őt háromszemű Wolfgangnak.~
4373 I | legidősebb, valami Marjunka nevű, nagy vakmerőn odalépett
4374 VI | elég mulatsága telhetett a nézegetésben. Istenem, ennyi nagy úr!
4375 I | a hómezőkön, egykedvűen nézegethették magukat a zergék a Jezere
4376 XI | fönségesnek, olyan magasnak nézem, megfagy bennem a vér, ha
4377 II | csak az egyik oldalukat nézhetitek. Ha azt mondják: Szelistyére
4378 I | ablak felé, mintha a vidéket nézné, de a kormányzó szavára
4379 IV | Szépek-e nagyon?~- Nem igen néztem, kérem alásan.~- Bolond
4380 V | pirultak, azt se tudva, hova nézzenek, mit csináljanak.~Most aztán,
4381 IX | judicando an missas easque uno nido enatas essent -~Si non -
4382 II | Mátyás.~Mert a Szilágyi nimbusza szörnyûképp megkopott volt
4383 I | harangszó nekünk, és még nimbusznak is mily keveset mutat! Mert
4384 XII | hajadonok, délceg ifjak növekedtek… Ezek aztán összeházasodtak,
4385 III | mert hiszen a díszkertek növényeit könnyű változtatni, de a
4386 III | lettek, por lettek, most már növények, és még isten tudja mire
4387 V | csodálatos, szem nem látta növényekkel, virágokkal, cserjékkel,
4388 VII | asztal alatt döfködni és nógatni, hogy »No, hozd elõ már!«~
4389 VI | trónjáról és egyenesen a nők felé tartott. Csinos királyi
4390 IV | mai napot?~- A szelistyei nõk.~- A hegedûd - igazítá ki
4391 IV | kereste föl a szelistyei nõket. Oh, istenem, de szépek!
4392 III | majd nyájasan fordult a nõkhöz: - Miféle küldöttség vagytok?~-
4393 IV | anyám?~- Beszélgettem a nõkkel, én fektettem le õket. A
4394 VIII | vendégeinkre, a szelistyei nõkre, kiknek boldogulását atyai
4395 II | amit az elõdje egykor: Nolite timere bonum est si omnes
4396 VI | felkiáltott: »Valóban királyi nõm az, de mit tevél, szegény
4397 IX | esse narrantur. Doceo te, nosmet Szelistye venatum autumnale
4398 II | micsoda szépséges három nõt küldött föl mustrának Szelistyérõl
4399 IV | sötét gondolatait egy méla nótába temette, midõn az öreg Rostó
4400 VI | muzsikusok rárántottak egy víg nótára, nem állhatta meg, hogy
4401 VIII | mert szándékosan csupa nõtelen személyzetbõl volt az arisztokrácia
4402 XII | Ha valakinek szép lánya nõtt, ha feltûnõ, hódító szépség
4403 XII | fogarasi idei zergék is nagyra nõttek ezalatt, szép, nyúlánk zerge-kisasszonyok
4404 IX | éveken át, be voltak szõrrel nõve, mint az õsemberek, némelyiknek
4405 X | meggyõzõdését, oláh nyelven.~- Nu pot crede ca e rege. (Nem
4406 XI | rettentõ nagy hajkévét a saját nyaka körül csavarta.~- Hát mondok
4407 VI | de olyan gondot akaszt a nyakába, hogy arról koldul õkelme. »
4408 I | ki elõbb kezdõbetûnek a nyakán lógó kis üvegbõl, melyben
4409 X | egy sem illik úgy a Pista nyakára, mint amelyik most van rajta.~
4410 XI | csavarta le haját a király nyakáról, megrázta a fején, hogy
4411 IV | már ott ázott egy vékony nyakú pelikános kancsóban három
4412 XII | lehet csak, ha én is, te is nyakunkba vesszük ez Erdélyországot,
4413 I | onnan, de mindjárt! Mit nyálazzátok össze a gubernátor uram
4414 XII | pallos-jogom). A kutyák nyalják föl a te véredet, ha nem
4415 X | de úgy reszketett, mint a nyárfalevél.~- Jöjj közelebb - szólítá
4416 IV | minden éjjel egy kecskén nyargal be ebbe a bálba… De hát
4417 XII | csinálták lázasan, egész nyáron át, és sikerült. Mire a
4418 VII | pecsenyéket, a halakat, a fölséges nyárson sülteket, s feledve lett
4419 XII | kétségbeesés dühével tört rá ama nyavalyás Michael Rostó nevû aggastyán
4420 II | kutyaugatást, a macskák nyávogását, az Erzsébet nagyasszony
4421 XI | felelte a menyecske azon a nyegle, csalogató hangon, ami otthon
4422 XI | vágyón tapadt rá, szinte nyelte, szinte marta.~- Hát nem
4423 VII | hangsúlyozva a Vojkffy önzõ nyelvbotlását. - De kedves vagy!~Mátyás
4424 XI | jövendõ terveit.~A menyecske nyelve úgy forgott, úgy pergett (
4425 V | föls…~- Csitt! Kösd meg a nyelvedet. Elragadók.~- Sohasem hittem
4426 IX | vitézeink számára. Tüzes nyelvek ünnepén szép asszonyszemeket
4427 VI | rajta.~- Hm. Maga harapós nyelvû ember, úgy látom.~- Egy
4428 XII | mely miatt nagy dicséretit nyerhetnénk.13~Hát úgy is történt. A
4429 X | nyugtalan, egyiknek-másiknak nyerítése messze elhallatszik az éjben…
4430 V | ostorhegyes fölágaskodott és nyerített. Egy csatlós odaugrott,
4431 VII | lovagiasságod nagyon is egy kereken nyikorog, pedig látod, még a taligának
4432 VI | megsebesíté egy szaracén nyíl, és a király is odaugratott
4433 II | a baj, hogy a mérgezett nyilacskák, apró tûszúrások, enyelgõ
4434 VII | se hajt már térdet, mert nyilallást érez a derekában; hasonlóképpen
4435 X | hogy még másnap is arról nyilallt a derekuk.~Ez utóbbi verzió
4436 X | mikor a sátrat fölszedték, nyílott ki a szemök, észrevévén,
4437 X | megszerettem becsületességét, nyíltságát, és nemes emberré emelem.
4438 IX | zsebrákok«, akik se nem nyiratkoztak, se nem borotválkoztak éveken
4439 XI | értsem? A királyod elõtt nyisd ki a szívedet egészen.~Erre
4440 IV | egy pipereboltost, hogy nyissa ki az üzletet, mindenféle
4441 VI | szólt a körülállókhoz: »Nyissátok ki a táskámat és adjátok
4442 XI | ládájából a saját kezére nyithatna széket.~Míg a menyecske
4443 IV | Hírnök a királytól!~A nyitott ablakon át látni és hallani
4444 IV | asszonyokkal.~A legszebb szobáit nyitotta ki nekik, aztán megterített,
4445 IX | Kegyelmed, Jobbaházy uram, pedig nyittassa ki a kaput Palóczy és Czudar
4446 XII | az »oligarchia békójában nyögött«. III. Henrik francia királyról
4447 IV | két nyalka tisztbõl vagy nyolc lett azóta.~Azok is bort
4448 VII | tervem.~- Halljuk, halljuk!~- Nyolcan vagyunk urak, õfelsége a
4449 VII | választ egyet, marad hát nyolcunknak két asszony. Igaz-e, vagy
4450 XII | emberi lakot? Az emberi nyom is csak elvétve mutatkozott.
4451 VI | ellenben plebejus módra nyomkodja a menyecske lábát. Nézd,
4452 VIII | melegtõl, egyre följebb-följebb nyomogatta fején a selyemfátyol ortont,
4453 II | paripatik2 útja Erdélybe«. Ez a nyomorult versezet magát a királyt
4454 VI | behatóan kívánságtokat és a nyomorúságot, amit a folytonos háborúk
4455 XII | jogokat csikart ki tõle, nyomta, kínozta, sanyargatta a
4456 IX | Mint a szétpattant buborék, nyomtalanul eltûnt a tarkabarka bohókás
4457 VI | asszonyka.~Bánffy vállat vont.~- Nyomtató lónak nem lehet a száját
4458 II | akkor is, ha veszély támadna nyomukban, hát még ha csak méz buggyanhat
4459 III | Fekete bivaly« környékén nagy nyüzsgés, elevenség mutatkozott.
4460 V | tülkölt a toronyőr.~Nagy nyüzsgés-mozgás, szaladgálás támadt az egész
4461 IV | tolongott ott a sokaság, nyüzsgött-rezsgett még a környék is. A vacsoránál
4462 XII | házikót. Mikor még a remeteség nyugalmas, jó foglalkozás volt, hogy
4463 III | több csizmát varrnia, isten nyugosztalja meg, Dóczy is jól járt,
4464 VI | parancsolt, megtörtént, nyugszik a szép királyné a jó puha
4465 X | ló a szekerek közt, mind nyugtalan, egyiknek-másiknak nyerítése
4466 IX | a kis jelenet. Mindenki nyugtalankodni kezdett. Az érkezõ lovascsapatok
4467 IV | uram megint egy-egy rózsát nyújtott a két özvegynek, a Vucának
4468 XII | idejében még az õserdõ képét nyújtotta, átgázolhatatlan iszalagok
4469 IV | Rostó, a kezét Korják felé nyújtva.~- Úgy, ahogy elvitte.~Rostó
4470 VIII | Anna a kis cserépbögréhez nyúlt.~- Instálom fölségedet,
4471 VII | hogy már a bõre le van nyúzva. Jelentéktelen külsõ, nagy
4472 II | Mujkónak azonfelül egy ócska hermelinpalástot is kell
4473 V | Most aztán, még föl se ocsúdtak, honnan, honnan nem, három
4474 IV | mert a bárányokat már odaadta, és ami egyszer a barátok
4475 V | csakugyan, amint a kocsi odaért, a két õr leeresztette a
4476 III | Kelempász madár«-hoz tartozott.~Odaérvén, habozva álltak meg a két
4477 III | Szentgyörgyiék és Garáék kutyái mind odagyûltek a konyhaablak mellé, a finom
4478 V | semmit.~Az ernyõ-tartó párja odahajolt hozzá:~- Vigyázz, szép asszonyka,
4479 VI | szégyent. Van-e még több ilyen odahaza?~- Egyre-másra ilyen a többi
4480 IX | kisvártatva visszafordult s odaintvén Dersffy Miklóst, a testõrök
4481 XII | beszéltek róla. Õk maguk is odajárnak a Kelempászba (vagyis az »
4482 XII | királyról, a terveirõl, az odajáró urakról. Egyik nagyobb kutya,
4483 IX | átvevén a diáktól a kalamust, odakanyarította a nevét: »Mathias Corvinus«,
4484 VIII | hátul lecsúszott, amint odakapott, hogy visszahúzza, kioldózott
4485 XII | Rostó uram öreg napjaira odaköltözött Szelistyére, mint »Custos
4486 IV | romlatlan gyermek õszinteségével odalépegetett Korjákhoz, kacéran mórikálva
4487 I | Marjunka nevű, nagy vakmerőn odalépett a gubernátor színe elé,
4488 V | egy utánaálló kapott föl, odanyújtá kezét a kis Vucának, aki
4489 VIII | is - mondta vidáman.~Majd odanyújtotta a kezét a szép menyecskének
4490 VI | látja-e valaki, s azzal odapottyantotta egyenként finoman a nagyorrú
4491 IV | a két szeméhez titulusul odaragasztotta a hóhér kiütött szemét,
4492 IV | suhintott a pallosával, odarohant hozzá s úgy teremtette pofon,
4493 I | zsivajban törtek ki erre s odarohantak a fõúrhoz, térdre esve elkezdtek
4494 X | higgyen, mit ne higgyen, hát odasúgta neki vigasztalásul a saját
4495 XI | kitépett szálat, önkéntelenül odaszaladt õ is a hajhoz, és tûrte,
4496 V | lehettek, mert a szemüket úgy odaszegezték az asszonyokra, hogy amennyit
4497 XI | székállónak, azalatt a király keze odatévedt háta mögött a hajfonatokhoz,
4498 VI | szaracén nyíl, és a király is odaugratott a haldoklóhoz, az így szólt
4499 IV | Egy magas kísértet néha odaugrik hozzá, kikapja a fejét a
4500 V | és nyerített. Egy csatlós odaugrott, megfogta a kantárját.~Mire
4501 IX | alatt mindent megértett, s odavetvén magát a király elé a porba,
4502 VI | uram mellett. Mire aztán odavitték a tálat, a fõkóstolómester
4503 I | hallgatjuk meg őket, hogy a Dóczy öcsénk jobbágyai.~Vagy tíz-tizenkét
4504 IV | dühöngött a prefektus, az ökleit felemelve.~- Vasaltasson
4505 X | Õfelsége küldi egy kis ökörsütés okáért.~A király kanásza
|