1064-betut | beult-egyeb | egyed-falan | falat-gonos | gotik-ifiur | ifjak-keves | kezde-lecsi | lecsu-megte | megti-okors | okrok-reszl | reszt-szinl | szinp-tudd | tudha-visel | vissz-zugot
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
6008 VII | márpedig éppen az, aki küldi, tudhatja legjobban, hogy a fejemre
6009 II | észrevehetnék a turpisságot. Hiszen tudjátok, hogy az asszonyokban, még
6010 X | ûzött velük, mintha õk nem tudnák megfõzni azt a kis lity-lottyot
6011 XI | szinte marta.~- Hát nem tudnál engem szeretni? Felelj nekem!
6012 XI | Persze; mert másképp hogy tudnánk meg, mennyi föld jár neked.~-
6013 VII | holott jobbra lesz. Ha tudniillik én nem csalódom.~Még soká
6014 XII | fõz a »Kulacs«-ban. Hiszen tudnivaló, hogy milyen a budai cívis,
6015 V | azt merem mondani. Hát nem tudod te, kinél vagy most? Nem
6016 II | szellõzze ki a fejét a sok tudományoktól s hadd élvezze a kamasz-évek
6017 III | most már egészen tiszta tudomásunk van őseinknek arról a viseletéről,
6018 III | vagy egyebütt.4~Íróink, tudósaink, akik tanulmányokat tettek
6019 II | otthagyva olasz mestereit, tudósait és a nagyképû országnagyokat.
6020 XI | tömérdek hajaddal körül tudsz keríteni, ha minden egyes
6021 VIII | kegyelmed? (Mert hiszen tudtával annak a jobbágya volt Vuca.)~-
6022 V | bámultak, pirultak, azt se tudva, hova nézzenek, mit csináljanak.~
6023 VII | Báthorynak szólt, akinek az anyja tudvalevõleg nagy partit keresett számára
6024 II | közbe az Úristennél, nem tudván kieszközölni elegendõ idõhaladékot
6025 IV | falaknak húzta és csak a tücskök hallgatták, akik magok is
6026 V | majd beleszakadt az a kis tüdejük.~Ah! Mi minden volt itt!
6027 VI | duzzadott az erõtõl, tele tüdõvel szívta be a fenyõk illatát
6028 VI | mikor meglátta magát a tó tükrében, kopottas, egyszerû ruhájában,
6029 VI | falakat körös-körül velencei tükrök födték, s annyi Vucát látott
6030 V | öreg dél lett, mikor végre tülkölt a toronyőr.~Nagy nyüzsgés-mozgás,
6031 XII | szerencse áradt a gondviselés tülökszarvából, addig maga a derék gyûjtõ
6032 IV | ujjaikkal. Hess, Majmuna tündér, eredj az erdõbe!~Hej, csakugyan
6033 XII | pontjára összehalmozott tündérekkel. Ilyen jó szél se fújt még
6034 VI | tarthassam.«~A nagy ebédlõ tündéri fényben úszott, már túl
6035 VIII | kincsét, a másik pedig választ tündöklõ ékszerek, kincsek között
6036 VI | kápráztató színpompában tündököltek a mentéken, a kardokon és
6037 I | mellén összefont karokkal türelmesen hallgatta, s hol az egyik
6038 II | király elmosolyodott, s türelmetlenül vágott közbe:~- Nos, és
6039 II | lesz. Utána kell járni, de tüstént. Hadd szedelõzzék föl Prónay
6040 X | szanaszét, a kigyúlt tábori tüzek a körültelepedett legénységgel;
6041 XII | legény volt, mind az a vágy tüzelte, hogy Szelistyérõl hozzon
6042 VI | mind végigrakva szikrázó tüzű drágakövekkel. Testvérek
6043 VIII | fõszakácsunk ezennel a leányzó tulajdonába megy át egy esztendõre,
6044 VII | Jelentéktelen külsõ, nagy belsõ tulajdonokkal párosulva, drága kincs a
6045 VI | elcsúfít a térdelés. Mintha a tulipán éppen a harangjában törne
6046 X | sáfránnyal etetné valaki a tulkokat.«~»Azonfelül önzõ is, ekképpen
6047 X | huszárokat, akik ott sürögnek a tulok holtteste körül, vagy éppen
6048 VI | ezen pukkadni.~- Nagyon is túloz - vélte Czobor -, tehát
6049 IV | laknak a híres zsiványok.~A túlsó oldalon, messze, messze,
6050 IV | fekete, aki mindig nevetgél. Túlsugározza annak a mosolya a napfényt
6051 III | parasztnõk, de valamint a turbán is csak fejkendõ, míg a
6052 III | megkötés módja nem teszi turbánná, úgy a fejkendõ is ortonná
6053 II | asszonyok is észrevehetnék a turpisságot. Hiszen tudjátok, hogy az
6054 IV | ellenszegül.~Végre nagy lelki tusakodás után legokosabbnak találta -
6055 VII | kocsis meglepetését, lelke tusakodását, ki, mint a Buridán szamara,
6056 II | mérgezett nyilacskák, apró tûszúrások, enyelgõ dévánkodások elmérgesítették
6057 II | Keresték négyen is, mint a tût, míg végre megtalálták a
6058 I | A harcképtelenné vált és tûzhely nélküli katonákból vagy
6059 IX | jön a fölséged terve, a tûzhely-alapítás. Az ember rendesen arra
6060 XII | kedvtelése, hogy itt üsse föl a tûzhelyét?~Az erdõcsõszök - mert most
6061 I | hegedûikkel, cimbalmaikkal, a tûzmesterek pedig a kapukhoz rohantak
6062 XII | fekete folt a gyepen, égõ tûznek a helye. Zsiványok sütöttek
6063 X | bámészkodnak. Az ökrök sercegnek a tûzön, s a szél viszi a pompás
6064 XII | Majd megint Pobjebráddal tûzött össze - s csak nem jött,
6065 X | mindenféle kalandot, históriát.~- Tyûh, a kutya máját! - kiáltott
6066 III | is rávette a budai útra, tyúkkal és kaláccsal.~Pünkösd elõtt
6067 IV | kiáltozva. - Ébredjetek föl, tyúkocskák, te is, kis csirke!~Kinyitották
6068 II | több mondanivaló. Szóval, uborkaszezon volt az udvarnál, s ilyenkor
6069 VIII | csodálkozott azon, hogy uccu, szaladni kezd erre a fõúr,
6070 III | következõ mindszentektõl a vajda udvarába. Emiatt most már tárgyalásokat
6071 XII | kopjás kapujú székely kúria udvarán már akkor ott szaladgált,
6072 IV | Kelempász madár« rovására; annak udvarát, küszöbét gyom és laboda
6073 XII | után intvén Rostót, hogy az udvarbeli cselédség szeme elõtt ne
6074 I | asszonyoknak - szólt az udvarbíróhoz - van valami igazuk. A harcképtelenné
6075 I | megunta, és ráparancsolt az udvarbíróra:~- Ugyan állítsa meg kend
6076 III | ugyanazon krispinben járt fel az udvarhoz, mely bizony meg is volt
6077 XI | Választottál-e valakit udvaromban?~- Hiszen tudja fölséged,
6078 II | Dologtalan apródok, léha udvaroncok kihasználták pikáns trics-tracsra
6079 XII | nõi arcbõr fehérségének és üdeségének megõrzésére, mindenféle
6080 VI | minélfogva vigyétek el királyi üdvözletünket kedvelt hívünknek, Dóczy
6081 II | királynak kedvét szegte ebben az ügyben, s bár Prónay Balázs uram
6082 III | helyettese vagyok, de nem minden ügyekben bírom õt helyettesíteni.
6083 X | gróftól.~Elõször a komoly ügyeket intézte el, de azalatt parancsolta,
6084 II | diákkal vezettetett az állami ügyekrõl. Kérelmek, ígéretek voltak
6085 II | környezet, és némi figurázási ügyességgel. Holmi apró csínyekkel és
6086 III | amit viseltek, arra nem vet ügyet senki.~A főurak hétköznapi
6087 IV | Kulifintyóhoz apellálta az ügyét, elzarándokolt Besnyõre.~
6088 XII | hol a só. Kiszimatolták az ügynökei. Szelistyén élnek a világ
6089 VI | kemény volt.~Ezeken a padokon üldögéltek egy csoportban ama többször
6090 IX | Õhozzájuk képest még az üldözött farkas is tekintetes úr.
6091 VIII | pestimánt a derekán, mert az ülésben összegyûrõdött, fölkelt,
6092 IX | ha tüzes kardok diadalmát ülhetjük vidám lakomával. Pincemester
6093 IX | Isten hozta bátyámuraimékat. Üljenek le nálunk kegyelmetek.~De
6094 V | Hát mármost ide be kell ülni - rendelé a nagyorrú.~-
6095 VIII | torkolta le a mellette ülõ fõkóstoló - férj lesz kendbõl,
6096 V | Nem vagyok én fürj. Én nem ülök.~Rostó uram a lábával toppantott.~-
6097 VIII | négyszögöl terjedelmû a fölséged ülõhelyétõl számítva köröskörül.~Egy
6098 VI | bekötni.~- Hm, csak nem ültethettük oda Lábatlan Gergelyt -
6099 IX | asszonyszemeket akartunk ünnepelni, de még különösebb kegy
6100 III | legtöbbet érõ?~- Az, amit nagy ünnepélyeken a fején visel.~A Vuca nem
6101 I | fogarasi várban rendezett nagy ünnepélyeket a vajda Szilágyi tiszteletére,
6102 VIII | Azt adja nekem, amit nagy ünnepélyeknél a fején szokott viselni.~-
6103 IV | nemzetes uram - és most ünnepélyessé vált a hangja -, hogy miután
6104 IX | vitézeink számára. Tüzes nyelvek ünnepén szép asszonyszemeket akartunk
6105 II | Ezidén is idegyûltek pünkösd ünnepére. Maga a király már pünkösd
6106 I | csípőkben hatalmas alakok, ünneplőbe öltözve, hímzett elejű ingvállakban,
6107 VIII | az asztalt, ezt a poharat ürítem a szép vendégeinkre, a szelistyei
6108 VI | állt, az egyik, aki édes ürmöst vagy tokaji aszút töltött,
6109 XII | bolond kedvtelése, hogy itt üsse föl a tûzhelyét?~Az erdõcsõszök -
6110 III | társzekéren volt sátor, kondérok, üstök, ágynemûek, ott ütötték
6111 IV | majd ott bukkant ki izzadó üstökével, a pincébe szaladt le nagy
6112 IX | alatt, a község balszélén ütjük föl a sátorokat, ott pihenünk
6113 X | sebesült lett hajnalra, mint az ütközetekben.~Mindebbõl pedig két alapigazságot
6114 V | Gondolom - felelt az a mellét ütögetve.~- Pedig jobb volna, ha
6115 XI | Fáj. Mindjárt a kezére ütök…~Sírásra illegette a száját,
6116 VIII | asztaltársaságra és nagy szöget ütött fejükbe, mert szándékosan
6117 VIII | magát és kedélyesen oldalba ütötte jövendõbelijét a könyökével.~-
6118 III | kondérok, üstök, ágynemûek, ott ütötték fel a vendéglõt a mezõkön,
6119 VII | aki küldi, a kancsó miatt üttetné le fejemet a király, ha
6120 VII | komornyikot.~- Végy ki az üveges almáriumból egy arany kulacsot,
6121 V | virágpadok mellett színes üveggolyók, karókra szúrva, amelyekben
6122 I | tarajos főkötőkben, amelyekről üveggyöngyök csilingeltek. Nem voltak
6123 IV | skarlát-posztó, s azzal az üvöltõ kiáltással: »Ezt a szemtelenséget
6124 VII | és találgatták a kulacsos üzenet értelmét. Mátyás szerette
6125 I | futároknak híreit hallgatta meg s üzeneteket, parancsokat küldött vissza
6126 VII | Petrovay. - Elmondom neki az üzenetet, meghallgatta komolyan,
6127 IV | bizonyosan elnáspángolja vele az üzenethozót, ha a kövér, vérmes háromszemû
6128 IV | bivaly«-néhoz, a következõ üzenettel:~- Tisztelteti az ifiasszony
6129 I | vala. Hunyadi Jánosnak csak üzenni kellett: »Még ezer embert,
6130 I | azt tartotta, hogy ez jó üzlet az Isten számára. Hogy az
6131 IV | Korják Vencel, akinek az üzlete szintén meglehetősen ment
6132 IV | pipereboltost, hogy nyissa ki az üzletet, mindenféle csipkét, pántlikát
6133 X | ajtó bezáródott, a kis Vuca ugrálva ment elöl, mint egy pajkos
6134 II | elõkerítették, jött nagy ugrándozva egy szakajtóval a fején,
6135 X | gyökereit is, mert nagy ugrással tökéletes a mostani tánc.
6136 VI | szelistyei az a torony vagy ez az ugrókút. Az egyik háromszékbõl való,
6137 V | mit mondtam, ebugatta?~Ugyanabban a percben, mintha valamely
6138 VIII | Ez a fej, ez a váll. Hát ugyanaz az ember volna ez?~A Vuca
6139 V | hogy a falak alul egészen ugyanazok. De mit ér az? Ha a leányzó
6140 V | leperdítette a földre. Ugyanezt cselekedte Gergely Annával
6141 VIII | hagyá az intermezzót, s ugyanolyan sorban, mint elõbb, fölszólítá
6142 V | kastély egy dombon állt, ugyanott, ahol a mostani kormos kastély
6143 VIII | egyszerû modorában kérdé:~- Ugyebár Dóczy György uram õnagysága
6144 VI | azután térdre vetette magát, úgyszintén az asszonyok. Ej no, szinte
6145 IV | Minélfogva nagy rivalizálás, úgyszólván örök háború dúlt a »Kelempász
6146 XII | ba, mert így keresztelték újabban a vendéglõt), ha Budán vannak.
6147 IV | s kidörzsölték az álmot ujjaikkal. Hess, Majmuna tündér, eredj
6148 VIII | igen tisztán tudott enni, ujjaira minden fogás után az eléje
6149 IV | János (vígan petyegette az ujjait), ez nagy dolog. Hajnalban
6150 II | azokat sorba morzsolgatva az ujjaival, ami rendes szokása volt
6151 VIII | folyadék végigcsurgott az ujjakon is, sõt a brokát köntösökre
6152 II | hasadozni.~A víg pajtások ujjongva helyeselték, s egymásnak
6153 II | verseket írt, persze az Újlaki megbízásából, ilyen címmel: »
6154 II | volt a pajkos legénytanya. (Újlakiné asszonyom elnevezte Gyehennáriumnak.)
6155 X | király köntöse szegélyét és újólag esedezett más névért. »Az
6156 I | fiatal Dóczy György, az újonnan kinevezett szebeni ispán,
6157 VII | Bánffy. - Hisz a király in ultima analysi annyit mond: »Tessék
6158 IV | csak az a haszna volt, hogy unalmában õ maga is megtanult hegedülni.~
6159 IV | mert mit csináljanak otthon unalmukban, például olyankor, ha vendégük
6160 X | udvari cselédséggel és az unatkozó fiatal urakkal zsúfolásig
6161 VII | legjobb diplomata - kiálták unisono. - Beszéljen õ.~- Vojkffyból
6162 IX | judicando an missas easque uno nido enatas essent -~Si
6163 XII | kezén levõ összes várakat uradalmaikkal s ezért cserébe csak egyetlen
6164 I | Fogarast ugyanis, mint zászlós uradalmat, rendszerint hűbérül adták
6165 III | finomságában különbözik a kis urakétól. Ippri posztó, csemelet,
6166 VII | sõt érdeklõdve fordult az urakhoz.~- Az bizony igaz, de nem
6167 XII | a terveirõl, az odajáró urakról. Egyik nagyobb kutya, mint
6168 I | Akkor még nem állott az uralkodás a puszta unalmas névaláírásokból;
6169 VIII | Jobbaházy Benedek viceõrnagy uramét.~- Siessen kegyelmed a kapu
6170 IV | döntött fel valamit, hát uramfia, mi van ott? Két udvari
6171 VI | fordult a király Rostó uramhoz. - Mondhatom, öregem, hogy
6172 II | idegen fajbeli foglyokat? De, uramistenem, hisz azok onnan okvetlenül
6173 IX | hallgatnia a levelet, amit az urának íratok.~Ezalatt, úgy látszik,
6174 IV | Vizet! Vizet!~Ráborult az urára, megfogta a fejét, a jószívû
6175 XII | õrizõje«, aki felügyelt az uraság nevében az asszonyok öltözködésére,
6176 VI | szülte, azért fordultam az úrhoz.~A nagyorrú összeráncolta
6177 XII | említett romok azonban egy úri háztartásra vallanak, s
6178 IV | hasztalan imádkozott Korják az Úristenhez, Kulifintyóhoz apellálta
6179 II | pópa rosszul járt közbe az Úristennél, nem tudván kieszközölni
6180 V | a kis buzogányt, mit egy utánaálló kapott föl, odanyújtá kezét
6181 VI | udvaron, észre sem vette, hogy utánasettenkedik valaki, csak mikor mellette
6182 IV | azért a sokaság egész éjfél utánig ott mulatott, s mikor végre
6183 II | mulattatta urát. Pompásan tudta utánozni a távoli kutyaugatást, a
6184 V | mert maga a király üzent utánunk, másrészt, mert én a szebeni
6185 XII | szép pontján romokat lát az utas. Ritka pedig a rom az erdõk
6186 II | szekeresek, lovat patkoltató utasok, levelekkel szertejáró csatlósok
6187 V | szemük.~Felhasználták a rövid utat, nemcsak szemhizlalásra,
6188 III | sátorban. Öröm volt még akkor utazgatni. Szegény Rostó Mihály uram,
6189 III | csengõs lovakon, kocsin fog utazni, mint egy kastélyos kisasszony.
6190 VI | akinek a katrincája már útba igazította, milyen nyelven
6191 III | támadt körültük, tele van az utca ilyen helyen léhûtõkkel.
6192 IV | pedig elszalasztá a Fazekas utcába a testvérbátyjáért, aki
6193 VI | Utoljára kihajítottam az utcára.~A nagyorrú elgondolkozott.~-
6194 VII | voltaképpen csak robot, útcsinálás, hogy a bor jobban csússzék.~
6195 III(4) | követ jelentése erdélyi útjáról.~
6196 IV | ilyenféle istentelenségnek útját vágja. Úgyhogy csak éjfél
6197 III | is öreg volt) a fõkapunál útjokat állták a lándzsás õrök:~-
6198 IX | hoznak magukkal. Erre vivén útjuk, hódolatukat akarják bemutatni
6199 IX | legmesszebb áll.~- Még ma útnak szeretném õket indítani.~-
6200 IX | mintegy húsz sebesült.~- Ez utóbbiakat itt fogjuk ápolni - mondá
6201 VII | írja meg õ taljánsága az utókornak, hanem mégis csak fontosabb
6202 X | szólítá meg õfelsége az õ utolérhetetlen modorával - és ne térdepelj
6203 X | bíró, úgy a bíró, csúfot ûzött velük, mintha õk nem tudnák
6204 VIII | homokszemei pedig már az öreg uzsonna idejét pergették.~- Térjünk
6205 V | V. FEJEZET~A »GYEHENNÁRIUM«~
6206 XII | éjjel, medvét keresve a vackában, ide tért be éjszakára.~
6207 I | felriasztott vadállatok erdei vackaikban és a hómezőkön, egykedvűen
6208 IX | nem lennének-e vendégei vacsora idejére?~- A katona helye
6209 X | Mátyás megígérte, hogy együtt vacsorálnak, és nem jött el. Uram, én
6210 IV | visszatérni és ott fognak vacsorálni. Egész este tolongott ott
6211 IV | nyüzsgött-rezsgett még a környék is. A vacsoránál kevély nagyurak, akik máskor
6212 I | megpihentek a felriasztott vadállatok erdei vackaikban és a hómezőkön,
6213 XII | át, és sikerült. Mire a vadász-évad bekövetkezett a fogarasi
6214 I | északi oldalán.~Volt ott vadászat mindenféle: az áfonyabokrok
6215 IX | Tudatom veled, hogy õszkor, vadászatnak idején magam megyek Szelistyére,
6216 XII | privilégiumot adta, miszerint téli vadászatokon, csikorgó hidegben három-négy
6217 XII | Ez volt a Mátyás király vadászháza, ha elkésett éjjel, medvét
6218 I | napokon aztán elnémultak a vadászkürtök, szétszéledtek a hajtók,
6219 IV | Drágffy uram is köztük, vadászkürttel az oldalukon.~Persze. Hiszen
6220 XII | mikoron király úr megjövend vadászni, mindeneket szépeknek és
6221 VIII | arisztokrácia összeállítva, vadászokból, solymárokból, sáfárokból
6222 I | Balthazár diák. Fölséges, vaddal és pisztránggal teli vidék
6223 I | pisztránggal teli vidék volt. A vaddisznók egész falkában jártak le
6224 XI | kellene minden hajamat tövébõl vágatni.~A király vállat vont.~-
6225 X | semmit, Pista, tízezeret vágatok le helyette, királyi szavamat
6226 IV | ilyenféle istentelenségnek útját vágja. Úgyhogy csak éjfél felé,
6227 II | rossz! Micsoda szemeket vágna ehhez a fõtisztelendõ!~Mátyás
6228 XI | buta pofácskát tudott erre vágni, mint egy kis csacsi. Bizonyosan
6229 XII | Elég, ha most mondom - vágta ki magát a nádor.~A király,
6230 IX | fordult, akik savanyú arcot vágtak ehhez a kijelentéshez.)
6231 II | ifjú királyt is földhöz vágták és nem lett belõle felségsértés,
6232 II | csak az egy Báthory Pista vágtatott be híres »Lipityke« nevû
6233 VII | dolog van, ami után nem vágyakozom: a melegített leves, a kiengesztelt
6234 III | szabadon maradt, az a tetszeni vágyás, ha az orton hanyagul lecsúszva
6235 IX | Az ember rendesen arra vágyik, amitõl legmesszebb áll.~-
6236 XI | könyörgöm…~Mátyás szeme vágyón tapadt rá, szinte nyelte,
6237 III | csipkével volt körülszegve. A vagyoni állapotot ellenben a kelme
6238 I | királyaink a havasalföldi vajdáknak, azzal a föltétellel, hogy
6239 I | csak azt cselekszi.~Hát a vajdánál, a fogarasi várban időzött
6240 X | is, követ a havasalföldi vajdától, futár a pozsonyi gróftól.~
6241 VI | közül is megösmerném.~- Vajon? - szólt kétkedõ tekintettel. -
6242 IX | nem is lesz soha többé. A vakító pompájú zászlósurak kiki
6243 I | valami Marjunka nevű, nagy vakmerőn odalépett a gubernátor színe
6244 VIII | szólt közbe egy selyma hang valahonnan a cselédség közül. - Addig
6245 XI | kérdéseit.~- Talán otthon van valakid?~- Van is, nincs is - felelte
6246 XII | emelt azon a helyen, ahol valakijét agyonütötték. Ezek voltak
6247 XII | vagy boldogtalan, mert valakin okvetlenül megakadt a szeme.
6248 X | mikor a király parancsol rá valakire házasságot?~- A király az
6249 VII | színarany karaktert, ha valakiről azt mondták: »a palotai
6250 IX | jól, amit erõvel elvesznek valakitõl. Kétlem, hogy megelégednének
6251 VII | holott az is beletartozhat valamelyest a játékba. A vásárhoz vevõ
6252 I | nekik küldeni hébe-hóba valamennyit. Hát mondja meg kend nekik,
6253 VI | tanácstermében volt fölakasztva valamikor (apám egy dalmát zárdából
6254 VI | németül beszélek, fölség - válaszolá félénken, a szemét lehunyva.~-
6255 X | jutna. Hanem, ha férjet választanál magadnak, abban talán segíthetnélek.
6256 VIII | Vuca! A kis Vuca fog most választani. Minden fej kíváncsian hajolt
6257 VIII | Vucát szólította föl Mujkó választásra.~Vuca némán szegezte le
6258 VIII | teremhez tartozik, tehát választhatod a kocsmárost is.~- Igaz
6259 VIII | annak karjára.~- Én ezt választom.~Az elszörnyûködés visszafojtott
6260 XI | felelte szégyenlõsen.~- Választottál-e valakit udvaromban?~- Hiszen
6261 VIII | mintha szavakat keresne; a választottra nézett, aki mosolygott,
6262 VI | párákká, tarka gondolatokká válik a koponyákban.~Pedig a szõlõnedv
6263 XI | borzasztó!… Én a hajamtól váljak meg? Hogy bír fölséged ilyen
6264 VIII | Mathias rex. Ez a fej, ez a váll. Hát ugyanaz az ember volna
6265 IX | Nézze csak meg fölséged a vállaikat, a termetüket, a bátor elszánt
6266 III | Szelistyén, ha oda megy lakni s vállalja a Budára való menetelt,
6267 XII | azonban egy úri háztartásra vallanak, s az ember önkéntelenül
6268 X | korcsmároshoz fordult Mátyás és a vállára tette kezét:~- Kend igen
6269 I | lépegetett be, csontos, vállas, csípőkben hatalmas alakok,
6270 X | király?~Mária hallgatott.~- Valld be no, hogy különb király
6271 III | félkör-alakban vette körül s egész vállig lenyúlt az alsó fodraival.~
6272 VI | öregem, hogy Szelistye nem vallott szégyent. Van-e még több
6273 VII | vágott közbe a széles vállú Kanizsay, gúnyosan hangsúlyozva
6274 VI | festményt, felkiáltott: »Valóban királyi nõm az, de mit tevél,
6275 II | az udvarnál, s ilyenkor valódi csemege-számba ment a Prónay
6276 VI | susogva rebegte:~- Embere válogatja, fölséges uram!~A király
6277 IX | dûlve. Volt elég beszélni valójuk az aranykulacsról, a szakácsról
6278 IX | történetek ezek! Mintha nem is valóság volnának, édes szívem, hanem
6279 VIII | kincstárból húzván.~A gyorsan váltakozó kis epizódok egészen felvillanyozták
6280 X | gyönyörködhessenek az élénk, változatos tábori életben.~Kétségkívül
6281 I | a többi tengerszemekben; változatosság okáért ilyenkor bent a fogarasi
6282 IX | észrevette, s meghagyta Valvasorinak, hogy vigye be a palotába
6283 IX | megítélendõ, hogy egy fészekbõl vannak-e a küldöttekkel. Ha nem -
6284 II | Mihályt, és bezáratja Világos várába, még mielõtt a szelistyei
6285 XII | megérkezni a kastélyok és várak alá…~De most még csak a
6286 XII | átengedi a kezén levõ összes várakat uradalmaikkal s ezért cserébe
6287 V | az egész Szelistye ilyen, várat építtetek oda a jövõ télen.~-
6288 XII | mindenféle coctumokat és varázsszereket készítvén konyháján füvekbõl
6289 IX | ágyújuk?~- Velünk volt a Varga-ágyú is.12~- Hány embert vesztettünk?~-
6290 III | magához az urát, egyszerû vargaembert. Õ is jól járt, mert nem
6291 VIII | ahogy már azt a szebeni vargánék szokták, ha nagy úrral esik
6292 IX | parancsolá:~- A szelistyeiek hadd várjanak, míg majd végleg intézkedem.~
6293 X | kiáltott a plébánosnak:~- Csak várjon ott a kápolnában, atyám,
6294 IX | kegyelmetek vendége.~- Hódolattal várjuk királyi felségedet!~- Ott
6295 I | János egykori hű embere és várkapitánya, aki mint szebeni gróf is
6296 VI | szerint, miközben a pántlikás varkocsa sziszegve csapkolódott ide-oda.
6297 V | lemaradtak a kontyokból és varkocsokból, hogy külön ingerkedhessenek
6298 V | És én leszek benne a várnagy, nemde, uram?~- Ebre hájat
6299 VI | mert ez eszébe juttatta hû várnagyát, Lábatlan uramat, akit a
6300 III | eseményekhez, melyek rájuk várnak.~Schramm Mária, aki mindig
6301 V | mintha három királynét várnának Palotán. Volt ott a rotyogó
6302 V | az mind õrájuk látszott várni. Igazán olyan furcsa volt
6303 IV | nem ért semmit. Az egész város szerelmes maradt a »Fekete
6304 IV | részletek keringtek errõl a városban. Hogy azt mondják, a megholt
6305 III | milyen szemtelenek ezek a városi urak!~- Mit hoz, bátya?~-
6306 IV | elég lett volna az egész városnak. Kettőt nem bírt ki. Minélfogva
6307 IV | villámként futott végig a városon a hír, hogy megjöttek a
6308 VII | figyelmeztetlek, hogy ne varrj nagy csizmákat kis lábakra.10~-
6309 III | mert nem kell több csizmát varrnia, isten nyugosztalja meg,
6310 VII(10) | esetben persze kis csizmát varrt nagy lábakra. M. K.~
6311 III | Budavárba. Igazi mesterek varrták Szebenben, csupa drágalátos
6312 V | lépcsõnél hat zsinóros huszár várt három zöld selyem palankinnal.~-
6313 X | akkorra ott állt, sorját várva Mujkó is Schramm Máriával.~
6314 IV | az ökleit felemelve.~- Vasaltasson meg a nemzetes úr, akkor
6315 IV | kedves bolondom, dehogy is vasaltatlak meg. Hogy is jut eszedbe
6316 VII | valamelyest a játékba. A vásárhoz vevõ kell és eladó, a rabláshoz
6317 XII | asszonyhoz »vizitákba« járt vasárnaponként Bolondóczyné asszonyom,
6318 III | Csak sorba kell vennem vasárnaponkint az oláh templomokat, mikor
6319 IV | mindenféle csipkét, pántlikát vásárolt Vucának, de annak csak a
6320 IV | másképp nem. Úgy vigyenek, vasban, a király elé, majd megmondom
6321 II | Röpködtek az elmésségek, persze vaskosak, azokhoz a nehéz csizmákhoz,
6322 II | megmondta az öreg Gara: »Vagy vassal, vagy arannyal.« Nincs már
6323 IX | lelkesedhettek, mert dacára a vastag falaknak, behallatszott
6324 I | nem volt annyi lakosa, se vasútja, se távíró drótja, se méhköpűje,
6325 III | kék zománca lenne, akár a vasvarjú szárnyának. Olajbarna arcbõrén
6326 VI | és adjátok a benne levõ vásznat a királynak«. A király megtekintvén
6327 VI | a többi szobákban lakkos vászonból, olajos papírokból vagy
6328 IV | gyakran ostorával a lovakat.~A vászonnépek bágyadtan szundikáltak,
6329 III | mutatónak az ide mellékelt vászonnépséget annak a bizonyságául, hogy
6330 III | kicsit legyeskedni a szép vászonnépséggel, s ahhoz nem húzott se páncélinget,
6331 III | most már egy gesztenyeszínû vászonszemély kellene.~Vert is a hír egyrõl,
6332 XI | valamit a király kedvére is, vedd le azt az ortont a fejedrõl,
6333 IX | garázdálkodásairól, makacs védekezésérõl és menekülésérõl.~- Volt-e
6334 IV | hát még a hibákból is a védencének fon koszorút.~A szelistyei
6335 X | harmadik.«~A második esküvõ is végbement, újra fölbúgott az orgona,
6336 XII | dehogy is fogynak! Világ végéiglen soha el nem fogynak Szelistyén
6337 IX | golyó érte volna. »Jaj, végem van, meghalok.« Gergely
6338 VI | parancsol, vagy pedig az asztal végére mutatott, ahol a fõkóstolómester
6339 IX | csapata.~Az audiencia ezzel véget ért, a király szívélyes
6340 IX | vitézeink! Most pedig szakasszuk végét a maskarás tréfának. A bál,
6341 VIII | észre ezekbõl, nyugodtan végezte a teendõit, az ámuló és
6342 VII | fölséges uram.~- Aztán, ha végeztél, jelentsd meg nekünk az
6343 XII | felügyelt, hogy a csehek ne végeztessenek nehéz, elnyomorító munkát
6344 II | király nevetett.~- No, azt végezzétek el Bánffyval, mert most
6345 III | könnyű változtatni, de a véghetetlen rétségek füve mindig csak
6346 VIII | föl, a sáfrányos folyadék végigcsurgott az ujjakon is, sõt a brokát
6347 X | készülõdésekhez lásson.~A király végigkísérte az elõszobán, ahol a szelistyei
6348 XII | zsebrákkal, a szebeni gróf végignézvén az izmos legényeken, háládatosan
6349 VI | mente-csat, az öv, mind végigrakva szikrázó tüzű drágakövekkel.
6350 IV | megaláztatás kálváriáján végigszenvedett évek óta, s legott szalasztá
6351 XII | A háromszemû Wolfgangnak végképpen beborult, a »Fekete bivaly«
6352 IX | hadd várjanak, míg majd végleg intézkedem.~Mint a szétpattant
6353 IV | vendégek, köttetett meg a végleges béke az anyó közvetítésével (
6354 III | oligarchia is átcsapott egyik végletből a másikba. Az imént még
6355 IV | Korják Jánost, hogy ezzel a végsõ kísérlettel is fölhagyjon -
6356 VII | Mátyás egy komornyikot.~- Végy ki az üveges almáriumból
6357 X | múltjával szakítani akar, vegye le róla az eddigi nevét
6358 III(6) | melybe teveszőr is volt vegyítve.~
6359 V | Mátyás idejében, különös vegyüléke a gótikus és román stílnek,
6360 VII | közé elégedetlen hangok is vegyültek.~- Sebaj, urak - csitítgatá
6361 X | akaratából történik.~- Igen, de vegyünk mármost olyan esetet, amikor
6362 I | kérelem extractumának a végzést is:~»Gubernator promisit.«~
6363 II | akad még különb könyv: a végzet könyve. Ebbe meg az volt
6364 IV | amelyen már ott ázott egy vékony nyakú pelikános kancsóban
6365 VII | ólomkarikákba elhelyezett, vékonyan csiszolt achát-kőből voltak,
6366 X | hirtelen eszembe jutott. Hogyan vélekedik arról, hogy a házasságok
6367 IV | az eset, általános lett a vélemény: »Úgy kell az irigy kutyának!
6368 II | kiütni. És szinte hallani véljük a kis falusi kúriákban,
6369 I | önvizsgálat után némi etyepetyét vélt érezni, s intett az apródnak,
6370 IX | Doceo te, nosmet Szelistye venatum autumnale ad reliquas aspiciendas
6371 IV | korcsmárosa, az ifjú Korják Vencel, akinek az üzlete szintén
6372 IV | látta és élvezte a nagy vendég-sokadalomban, mint a fia, hanem csak
6373 IX | Mátyás -, és nem akarnak vendégeim lenni, én szeretnék lenni
6374 IV | székeket kölcsön adni, mert a vendégeink már el nem férnek a mieinken.~
6375 VIII | a poharat ürítem a szép vendégeinkre, a szelistyei nõkre, kiknek
6376 VI | tornyán, mely összehívta a vendégeket az ebédlõbe; most egyszerre
6377 IV | parasztnõk hozzák a sok vendéget.~- Jövök, jövök - kiáltozá,
6378 III | Tudta, merre van a két vendégfogadó, a »Kelempász madár« és
6379 IV | lármát csaphat. Szóval a vendéglő magoknak a polgároknak kellett.~
6380 III | mondá Gergely Anna, aki a vendéglõ ajtaja fölötti mélyedésbe
6381 IV | se lépnek egy közönséges vendéglõbe, siettek ismeretséget kötni
6382 IV | szobából, Korják pedig Rostót a vendéglõbõl, az egyik azzal fenyegetõzött,
6383 IV | Korják be nem érte, hogy a vendéglõje ma is tömérdek néppel telt
6384 IV | megrémült. Mi történt az õ vendéglõjével? Ez már nem istentõl való,
6385 IV | VERSENGÉSE A BIVALLYAL~A vendéglőnek különben nem sok értelme
6386 IV | elcsöndesedett a helyiség, s a vendéglõsné reszketõ kezével kirakta
6387 IV | unalmukban, például olyankor, ha vendégük nincs? Azonfelül a polgári
6388 II | izmos, jóképû, félbenmaradt véndiák, aki beállhatott volna katonának
6389 III | legkönnyebb. Csak sorba kell vennem vasárnaponkint az oláh templomokat,
6390 IV | ereszteném el innen, feleségül venném. És mit is akartam mondani?
6391 III | rózsák nyíltak, mint ahogy a vérbélû barack hamván átütõdik a
6392 I | ebből a tömérdek kiontott vérből, mely oroszlánrészben a
6393 XII | kinyitott ablakokon át s verdesi nagy suhogással a gerendákat.~
6394 XI | megcsillant, megittasodott a vére, megbizsergett ettõl a gondolattól. (
6395 XII | megöletniök, hogy annak a vérében egy kicsit megmelegítsék
6396 XII | kutyák nyalják föl a te véredet, ha nem fordítasz keserves
6397 IV | nagy igyekezettel, csurgó verejtékkel. Némely babonás ember rémülten
6398 XII | mézre, úgyhogy valóságos verekedések voltak a helyekért. Korják
6399 VIII | kihúzott a zsebébõl egy új veretû fényes tallért, és mutatta
6400 III | ha kibontaná, a bokáját verné. A szemei pedig - soha még
6401 IV | formás bokáidra bilincset verni! Hiszen megérdemelném, hogy
6402 V | kopják hegye a perzselõ verõfényen.~Az asszonyok azt se tudták,
6403 XII | majdan fecsegéseiddel a vérpad szélére juttattál, hogy
6404 XII | azokat onnan ide és vice versa átplántálva, hogy mikoron
6405 II | holló a finom ötlet még a versaillesi udvarnál is - hát még Mujkónál!~
6406 II | Kelemen diák paskvillus verseket írt, persze az Újlaki megbízásából,
6407 IV | IV. FEJEZET~A KELEMPÁSZ VERSENGÉSE A BIVALLYAL~A vendéglőnek
6408 II | Erdélybe«. Ez a nyomorult versezet magát a királyt se kímélte,
6409 XII | kaszákkal fölfegyverzett, vérszomjas parasztsereg élén fog megérkezni
6410 III | gesztenyeszínû vászonszemély kellene.~Vert is a hír egyrõl, valami
6411 V | két eleven medve láncra verve. (Ugyan mit véthettek szegények?)
6412 X | nyilallt a derekuk.~Ez utóbbi verzió mellett szólt az a körülmény,
6413 IX | királyt találnának itt? Vesd le hát a hermelin-köpönyeget,
6414 VI | bánom - mondta Mátyás -, vessük el a gondját. A kerek asztal
6415 V | megint valami. Hátha ennek a vesszőnek az ötszázadik apja termette
6416 II | mindenikbõl kalász, sok vész el abból is, soknak pedig
6417 VII | isten neki, õ ugrik bele a veszedelembe.~Nagy kedélyesen és tapintatosan
6418 VIII | látván, hogy a fölfedezés veszedelme fenyegeti, úgy tett, mintha
6419 XI | leszesz, és jó, két hajszálnak veszem némelyik hajadat.~- Oh,
6420 VI | azonban, mint király, részt veszesz szolgáid mulatságán fejedelmi
6421 V | asszonyok azt se tudták, hova veszítsék a szemüket. Persze a katonák…
6422 VI | nagyon fontos. Észre se vesznek engem a sok lakáj között.~
6423 IV | fölpántlikázott fogata Veszprém felé. Korják ült a bakon,
6424 IX | küldöttekkel. Ha nem - fejedet veszted.~- Megvan? - kérdé a király.~-
6425 VII | borral, a bor ereje miatt veszteném el a fejemet, márpedig éppen
6426 IX | Varga-ágyú is.12~- Hány embert vesztettünk?~- Harmincnégy halott van
6427 X | el ilyen szépségeket.«~»Vétek az Isten ellen. Mintha sáfránnyal
6428 III | a lovakat és a mezőre a vetéseket megnézni, s kivált ha özvegy
6429 XI | királyi fölséged…~Lopva vetett egy mélázó pillantást Mátyásra
6430 IX | megszolgáltam: itt a mátkád. Én se vethetek a szemedre semmit, te se
6431 V | láncra verve. (Ugyan mit véthettek szegények?) Hát még az a
6432 VI | Miért ne? A király nem veti meg, szívesen ülteti asztalához
6433 IV | engem? Ott voltam, mikor vetkõzött. No, ugye értesz már? Elpirulsz?
6434 IX | és eredj a pokolba! Ti is vetkõzzetek le, többiek, elégedjetek
6435 III | in rebus.~Csakhamar ki is vetõdött Szebenben egy Schramm Mária
6436 VI | elõterembe, ott huszárok vették át tõlük, akik az ebédlõbe
6437 III | kecskepásztornak a Vuca (Veturia) nevû hajadon leányzója,
6438 VI | csillagokkal, abból a pillanatból véve föl, mikor Mátyás a világra
6439 VII | valamelyest a játékba. A vásárhoz vevõ kell és eladó, a rabláshoz
6440 IX | király -, de a foglyokat hadd vezényelje ide az udvarba Szily hadnagy.
6441 IX | az az egy titka, hogy a vezér ne egyen libapecsenyét,
6442 IX | kihallgatáson fogadta a vezéreket, eleibök ment az elõterembe,
6443 IV | budai polgárok Lajos pap vezérlete alatt.8~A pápa ugyan nem
6444 IX | õkegyelmeik megverték Svehla vezért, s háromszáz cseh foglyot
6445 V | hát lépjen be kegyelmed és vezesse az asszonyokat.~ ~
6446 V | udvarba, ahol egy lépcsõ vezetett az emeletre.~A lépcsõnél
6447 II | asszony könnyen át tudja vezetni a maga szívébõl a keservet
6448 VI | legényke is, aki a menetet vezette odakünn.~Valami bolondos
6449 II | nagybátyja Balthazár diákkal vezettetett az állami ügyekrõl. Kérelmek,
6450 II | elmésség és a szikra, mint a Vezuvból a láva. Ördögöt dõl. A középkor
6451 VI | VI. FEJEZET~MUJKÓ KIRÁLY ÉS
6452 XII | asszonyokért, azokat onnan ide és vice versa átplántálva, hogy
6453 VIII | nevezetesen Jobbaházy Benedek viceõrnagy uramét.~- Siessen kegyelmed
6454 VII | jelenté ki Vojkffy könnyed vidámsággal -, a szelistyei asszonyokra
6455 VII | színig közönséges borral, és vidd ki hamar az erdélyi kocsisnak,
6456 II | mindössze, hogy egy egész vidéken elpusztultak a férfiak,
6457 IX | van szó, Erdélynek egyik vidékén, hol a munkás kéz hiánya
6458 X | higgyen, hát odasúgta neki vigasztalásul a saját egyéni meggyõzõdését,
6459 VI | tallérját, én elvállalom, hogy vigyázok a mátkájára és rögtön értesítem,
6460 XII | azóta a magyar hivatalok.~Vigyázott, hogy az asszonyok szigorú
6461 IX | meghagyta Valvasorinak, hogy vigye be a palotába és hagyja
6462 IV | elvitethet, de másképp nem. Úgy vigyenek, vasban, a király elé, majd
6463 II | megfontolás tárgyát.~A bolond vigyorgott (látszott, hogy csak a mesterség
6464 III | és még isten tudja mire vihetik, csak asszonyok nem igen
6465 VII | VII. FEJEZET~A KEREK ASZTAL
6466 VIII | VIII. FEJEZET~AZ ASSZONYOK VÁLASZTANAK~
6467 I | császármadár, s fölöttük magasan vijjog a levegőben a fakó keselyű.~
6468 IV | értelme volt ebben a régi világban, mikor minden ház megnyílt
6469 IV | ott semmit, csak innensõ világból való hat muzsikust.~Egyrészt
6470 VII | kard - ujjongott Báthory.~- Világéletemben se láttam én olyan bolond
6471 XII | egyetlenegyszer villant föl a nagy világeseményekbõl ez a név.~Mikor már Bécsben
6472 X | amint egy-egy nagy darabot világítanak meg a táborból. Nyalka huszárokat,
6473 VI | öreget, kinek arca szinte világolt a kevélységtõl.~Ezalatt
6474 X | szúrt bokrétákból, amibõl világosan következik, hogy amikor
6475 X | szebb. (Ámbár az asszonyok világosnál sem félnek a katonaságtól.)
6476 IV | Kulifintyó megsimogatta a világraszóló nagy szakállát és így felelt:~-
6477 I | tudja azt most már idegen világrészekben vagy itthon is valamely
6478 IX | Borzasztó kinézésük van. Félek, világul futnak tõlük a szelistyei
6479 XI | fejérõl.~Bizony rajtaveszett világverõ Mátyás szeme azon a fekete
6480 VI | összeráncolta homlokát s villám cikázott át a szemein. Korják
6481 XII | fehérszemélyt.~Nagy úr a félelem, és villámcsapásnál is rosszabb a fenyegetõ
6482 IV | oldalukon.~Persze. Hiszen villámként futott végig a városon a
6483 VI | ég négy sarkán egyszerre villámlanék.~Aztán kitárultak a belső
6484 XII | rá.~Csak egyetlenegyszer villant föl a nagy világeseményekbõl
6485 VIII | róla az ízes részeket. A villát csak a Pón túl ösmerik -
6486 VI | mente, annyi drágakõ. Hogy villog, csillog némelyik, mint
6487 V | testõrök álltak sorfalat, villogott, csillogott a kopják hegye
6488 X | ivás, rikoltozás, éneklés, villongás, birokrakelés, úgyhogy több
6489 XII | paradicsomkertje azzal az egy violával is…~Maga Rostó uram öreg
6490 V | gyerekesen lógázta jobb kezében a virágbokrétáját.~A menet végén az öreg Rostó
6491 II | Ne beszélj!~- Harmatból, virágból összeszõtt tündérek. Egész
6492 V | mosolyogtak rá. Virág a virágnak nem lehet idegen.~- Menjünk -
6493 VI | ebédlõ-teremben, ezüstre-aranyra. Virágok illatától volt terhes a
6494 V | szem nem látta növényekkel, virágokkal, cserjékkel, fákkal, amiken
6495 IV | meglombosodott, kirügyezett és virágozni kezdett.~Korják be nem érte,
6496 V | ezeregyéj pompája, ragyogása. A virágpadok mellett színes üveggolyók,
6497 III | természet a tetejökbe rózsát, virágpártát, vagy valami színes csecsebecsét
6498 VI | billikomoktól, az arany, ezüst virágtartóktól és tálaktól. Elöl a király
6499 VI | többször láttam a királynét Visegrádon és lefestem õt emlékezetembõl.«
6500 III | nagy ünnepélyeken a fején visel.~A Vuca nem kérdezett semmit
6501 X | el a fejemrõl, amit rajta viselek, mert istenemre, csak egy
6502 XI | Pedig én nem vagyok oka. Viselem a koronát, letenni nem szabad,
6503 III | alatt, míg a hétköznapi viselet stagnált századokon át.
6504 III | senki.~A főurak hétköznapi viselete csak a posztó finomságában
6505 IV | elé járul és ott szépen viseli magát.~- Becsületszavát
6506 XII | elfagyhatna az orruk, hogy ne viseljenek tág csizmát, mert szétnõ
6507 III | tanácskozott, hogy miképpen viselkedjék a király házában, az õ színe
6508 VIII | ünnepélyeknél a fején szokott viselni.~- Én? - kérdé Mujkó kacagva,
6509 IX | se lett volna ajánlatos viselõs asszonynak rájuk nézni.~
6510 III | Mátyás idejében ortont viselt minden asszony, a királyné,
6511 II | hogy az urak nem szépen viselték magukat. Nem lesz belõle
|