bold = Main text
     Rész, Fejezet                                         grey = Comment text

   1  1       |                                  ELSŐ RÉSZ~A LEGENDA~
   2  1,  1   |                                     VISZIK A KIS VERONKÁT~Özvegy tanítóné
   3  1,  1   |                    meg, szomjasan maradnak a sírásók. Hát még mikor az
   4  1,  1   |                    utána? Nem maradt annak a világon semmije, csak egy
   5  1,  1   |                  egy kétéves leánygyereke. A libának még legfeljebb egy
   6  1,  1   |                látszik, ezt se várhatta be a szegény rektorné asszony.
   7  1,  1   |                  szegény rektorné asszony. A libára nézve meghalt korán,
   8  1,  1   |                    nézve meghalt korán, de a gyerekre késõn. Annak meg
   9  1,  1   |                  magához az Úristen, mikor a szegény urát. (Istenem,
  10  1,  1   |                   szép hangja volt annak.) A kis poronty az apja halála
  11  1,  1   |                 múlva. Megérdemelném, hogy a nyelvemet kivágják, ha rosszat
  12  1,  1   |                 mire való volt már neki ez a vakarcs? Könnyebben ment
  13  1,  1   |             vakarcs? Könnyebben ment volna a másvilágra, ha magával vihette
  14  1,  1   |                   ha magával vihette volna a terhet, mintsem hogy itt
  15  1,  1   |                  nagy káplán fiuk volt már a tanítóéknak. Az bizony jó
  16  1,  1   |                   vagy két hete, úgy verik a hírek, önálló plébános lett
  17  1,  1   |                  nevû falucskában, valahol a selmecbányai és a besztercei
  18  1,  1   |                  valahol a selmecbányai és a besztercei hegyek között.
  19  1,  1   |                  Van is olyan eleven ember a faluban, Kapiczány János
  20  1,  1   |              kicsit talán segíthette volna a pap fiú, kellett meghalnia
  21  1,  1   |                 pap fiú, kellett meghalnia a kántornénak.~De hát biz
  22  1,  1   |                 tisztességesen temették el a jó lelket. Elég pénz ugyan
  23  1,  1   |                    pénz ugyan be nem gyûlt a temetési költségre, még
  24  1,  1   |                    temetési költségre, még a kecskét is el kellett adni,
  25  1,  1   |                 adni, hogy kiteljen, hanem a lúd megmaradt, de minthogy
  26  1,  1   |              lélegzetvétele, lomha járását a nagy hasa miatt fölcserélte
  27  1,  1   |             fürgeségével, szóval menekedék a közeli halál elõl, éppen
  28  1,  1   |                    éppen egy másik lénynek a bekövetkezett halála által.
  29  1,  1   |                  higgyétek meg nekem, hogy a mennyei jegyzõkönyvekben
  30  1,  1   |                  ezekre talán éppúgy, mint a királyokra és hercegekre.~
  31  1,  1   |              csekélység. Elrendelte legott a temetés után, hogy a csöpp
  32  1,  1   |                legott a temetés után, hogy a csöpp leányzó (Veronka a
  33  1,  1   |                   a csöpp leányzó (Veronka a keresztneve) soros legyen
  34  1,  1   |                  keresztneve) soros legyen a falusi gazdáknál, s a tizedes
  35  1,  1   |               legyen a falusi gazdáknál, s a tizedes vigye mindennap
  36  1,  1   |               tartani, bíró uram? - kérdék a tanácsbeliek aggódva.~-
  37  1,  1   |                 Mihály kurtán.~Így is volt a dolog vagy tíz napig, amikor
  38  1,  1   |             Besztercebányára viszik eladni a búzájukat (merthogy azt
  39  1,  1   |                arrafelé még nem oly okosak a zsidók, mint minálunk).~
  40  1,  1   |                     mint minálunk).~Kapott a jó alkalmon Nagy Mihály.~-
  41  1,  1   |                Mihály.~- No, ha oda viszik a gabonájukat, akkor hadd
  42  1,  1   |          gabonájukat, akkor hadd vigyék el a gyereket is, a pap bátyjának
  43  1,  1   |                   vigyék el a gyereket is, a pap bátyjának Glogovára.
  44  1,  1   |            Glogovára. Arra esik valahol az a Glogova.~- Dehogy esik arra,
  45  1,  1   |               esnie, punktum - döntötte el a bíró.~Szabódtak, okoskodtak
  46  1,  1   |                    szerdai napon föltettek a zsákok tetejére a Billeghi
  47  1,  1   |                föltettek a zsákok tetejére a Billeghi uram szekerén egy
  48  1,  1   |               szekerén egy kosarat és abba a Veronkát, meg a libát, mert
  49  1,  1   |                    és abba a Veronkát, meg a libát, mert az mint örökség,
  50  1,  1   |                    mint örökség, vele jár. A felsõvég fehérnépjei pogácsát,
  51  1,  1   |                 árva kis jószágnak az útra a borzasztó idegen világba,
  52  1,  1   |              körtével, szilvával, és mikor a nehéz szekér megindult,
  53  1,  1   |             megindult, még meg is siratták a parányi gyereket, aki nem
  54  1,  1   |                    nagy mosolygással, hogy a cocók megindulnak és õ nem
  55  1,  1   |                 mozdul egy zsák tetejérõl, a kosárból, de a házak, kertek,
  56  1,  1   |                  tetejérõl, a kosárból, de a házak, kertek, mezõk és
  57  1,  2   |                   szûk völgyben meglapulva a falucska.~Messze, messze
  58  1,  2   |                   Glogova ott legyen, ahol a civilizált vonalba esõ falvak
  59  1,  2   |                 vonalba esõ falvak vannak. A talaj agyagos, terméketlen
  60  1,  2   |                   például zabot, krumplit, a többire nem vállalkozik -
  61  1,  2   |             erõszakkal. ~De nem is anya ez a föld, inkább anyós. Tele
  62  1,  2   |                     inkább anyós. Tele van a belseje kövekkel, s csúnya
  63  1,  2   |                    hasogatják meg, amiknek a szélein fehér fû (árvalányhaj)
  64  1,  2   |              szõrszálak.~Túlságosan öreg-e a föld? De hiszen nem lehet
  65  1,  2   |                    nem lehet öregebb, mint a többi. Csak hamarább kiélte
  66  1,  2   |                   báj, valami édes poézis. A csúnya viskókat megszépítik
  67  1,  2   |                csúnya viskókat megszépítik a hatalmas sziklák, amelyek
  68  1,  2   |                    és bodzaillat tölti meg a levegõt. Egyéb virág nincs
  69  1,  2   |                    még most is elõttem van a kis tót falu az 1873. év
  70  1,  2   |             megfordultam), látom házikóit, a kerteket bevetve lucernával,
  71  1,  2   |             egy-egy szilvafa, alátámasztva a rudakkal. Mert a gyümölcsfák
  72  1,  2   |              alátámasztva a rudakkal. Mert a gyümölcsfák megteszik a
  73  1,  2   |                    a gyümölcsfák megteszik a magokét. Mintha összebeszélnének: »
  74  1,  2   |               összebeszélnének: »Tápláljuk a szegény tótocskákat«.~Mikor
  75  1,  2   |                    Mikor ott voltam, éppen a pap halt meg, annak a hagyatékát
  76  1,  2   |                éppen a pap halt meg, annak a hagyatékát vettük fel a
  77  1,  2   |                    a hagyatékát vettük fel a szolgabíróval. Nem volt
  78  1,  2   |                 reverendák maradtak utána.~A falubeliek megsiratták az
  79  1,  2   |                   miért nem fizetik jobban a papjukat? - hányta szemükre
  80  1,  2   |                papjukat? - hányta szemükre a principálisom.~Egy nagy
  81  1,  2   |                hetykén feljebb tolva hasán a tüszõt:~- Nem a mi szolgánk
  82  1,  2   |                tolva hasán a tüszõt:~- Nem a mi szolgánk a pap, hanem
  83  1,  2   |                tüszõt:~- Nem a mi szolgánk a pap, hanem az Úristen szolgája.
  84  1,  2   |                 szolgája. Mindenki fizesse a maga szolgáját.~A hagyaték
  85  1,  2   |                  fizesse a maga szolgáját.~A hagyaték fölvétele után,
  86  1,  2   |               hagyaték fölvétele után, míg a kocsis befog, átmentünk
  87  1,  2   |                   iskolát megnézni -, mert a szolgabírám elõszeretettel
  88  1,  2   |                   helyettesítette idelent.~A tanító az udvaron várt bennünket.
  89  1,  2   |                    az emberben.~Bevezetett a gyerekekhez, az iskolás
  90  1,  2   |               iskolás lányok ültek balról, a fiúcskák jobbról, szépen
  91  1,  2   |                 Legyetek üdvözölve, urak!)~A szolgabíró egy-két kérdést
  92  1,  2   |                   egy-két kérdést intézett a csinos, pufókképû gyerekekhez,
  93  1,  2   |          Valamennyinek diószín szeme volt. A kérdések persze nem voltak
  94  1,  2   |                  országot s több ilyenek - a gyermekeknek mégis némi
  95  1,  2   |              gondot, fejtörést okoztak.~De a principális nem volt szigorú
  96  1,  2   |                 barátságosan veregette meg a tanító vállát:~- Meg vagyok
  97  1,  2   |                    vagyok elégedve, amice.~A tanító meghajtotta magát
  98  1,  2   |                  gyerekek - mondá ott künn a szolgabíró kedélyesen -,
  99  1,  2   |                mind olyan egyforma képûek?~A glogovai mester egy kissé
 100  1,  2   |                  éve van itt? - kérdé erre a szolgabíró élénkebben.~-
 101  1,  2   |                  éve, kérem alássan. Látom a kérdésbõl, hogy méltóztatik
 102  1,  2   |                hogy méltóztatik érteni.~Ez a kis párbeszéd maradt meg
 103  1,  2   |                egész mai napig Glogováról. A kocsira ülve elismételgettük,
 104  1,  2   |                    mindig nevettünk rajta. A szolgabíró otthon sokáig
 105  1,  2   |          szolgabíró otthon sokáig beszélte a társaságokban, mint valami
 106  1,  2   |                  káplánt kaptak oda papnak a glogovaiak. Valami Bélyi
 107  1,  2   |                  Valami Bélyi János nevût. A szolgabíró, jól emlékszem,
 108  1,  2   |                    megjegyezte:~- Legalább a mester nem lesz már egyedül
 109  1,  3   |              szekeren hozták haza papjukat a glogovaiak. A szekér elé
 110  1,  3   |                haza papjukat a glogovaiak. A szekér elé két kajla szarvú
 111  1,  3   |                 egy köcsögbe és megkínálta a fiatal papot.~- Nagyon kitûnõ
 112  1,  3   |              fiatal papot.~- Nagyon kitûnõ a tej - mondá -, kivált a
 113  1,  3   |                    a tej - mondá -, kivált a Bimbó teje. Az fölséges,
 114  1,  3   |             összekötve madzaggal.~Útközben a falvakon egyre kötekedtek
 115  1,  3   |                  falvakon egyre kötekedtek a glogovaiakkal: ~- Hát nem
 116  1,  3   |               különb fogatot összeállítani a papjuknak?~Mi tûrés-tagadás,
 117  1,  3   |               papjuknak?~Mi tûrés-tagadás, a glogovaiak restellték a
 118  1,  3   |                    a glogovaiak restellték a dolgot, s inkább a fiatal
 119  1,  3   |              restellték a dolgot, s inkább a fiatal pap rovására vágták:~-
 120  1,  3   |                    Ej, no! Elég jó az. Ezt a holmit bizony egy üszõbornyú
 121  1,  3   |                    se talált egyebet, csak a düledezõ parókiát - az elõbbi
 122  1,  3   |                   csak egy kutyát hagytak, a néhai plébános kedvencét,
 123  1,  3   |                csak olyan kutya volt, mint a többi, alakjára, szõrére
 124  1,  3   |                   most elfoglalni; ugyanis a pákosztaságából kifolyólag
 125  1,  3   |                egész házsort, bepislantván a konyhákba, mivelhogy a megboldogult
 126  1,  3   |        bepislantván a konyhákba, mivelhogy a megboldogult urának szokása
 127  1,  3   |              invitáltatta magát ebédre, és a kutyáját is magával vitte.~
 128  1,  3   |                 kutyáját is magával vitte.~A kutya, név szerint Visztula (
 129  1,  3   |                    folyamnévért, mikor itt a határon keresztül foly a
 130  1,  3   |                   a határon keresztül foly a csillámló Bjela-Voda), keservesen
 131  1,  3   |                   kezdte tapasztalni, hogy a pappal együtt ketten többet
 132  1,  3   |       kutyafilozófiával azt gondolta, hogy a tisztelendõ úr fogyasztja
 133  1,  3   |               ennivalót. Úgy ám, de õ adta a tekintélyt és a befolyást!
 134  1,  3   |                  de õ adta a tekintélyt és a befolyást! Most már kikergették
 135  1,  3   |                  már kikergették Visztulát a konyhákból, mielõtt valami
 136  1,  3   |             megmutogatta neki új otthonát, a négy csupasz falat, a labodával
 137  1,  3   |            otthonát, a négy csupasz falat, a labodával benõtt kertet,
 138  1,  3   |                   üres istállót és ólakat.~A szegény fiatal pap elmosolyodott.~-
 139  1,  3   |                 mind, amit itt lát. Még ez a kutya is - mondá Szlávik
 140  1,  3   |               Miféle kutya ez?~- Ez bizony a megboldogult tisztelendõ
 141  1,  3   |                agyon is akartuk volna ütni a szegény alkalmatlan párát,
 142  1,  3   |                    s kísérteni jön miatta.~A kutya szelíden, szomorúan,
 143  1,  3   |                   papra nézni. Lehet, hogy a reverenda látása hozta ilyen
 144  1,  3   |                 Megtartom magamnak - mondá a fiatal pap, s lehajolt és
 145  1,  3   |                   lehajolt és megveregette a sovány állat hátát. - Legalább
 146  1,  3   |                   valami eleven teremtmény a közelemben.~- Hát az bizony
 147  1,  3   |                     valóságos magánzó lesz a kutyatársadalomban.~Azalatt
 148  1,  3   |                 milyen fiatal és már pap«. A férfiak egészen közel mentek
 149  1,  3   |                   el van fáradva és átment a tanítóhoz, mert a tanítónál
 150  1,  3   |                   átment a tanítóhoz, mert a tanítónál volt lakása addig
 151  1,  3   |                 míg valami állapotba hozza a plébánialakot, s míg a jövedelmek
 152  1,  3   |               hozza a plébánialakot, s míg a jövedelmek befolynak.~A
 153  1,  3   |                    a jövedelmek befolynak.~A tanítóhoz már csak a fõbb
 154  1,  3   |            befolynak.~A tanítóhoz már csak a fõbb emberek kísérték el,
 155  1,  3   |             Szlávik Péter, Gongoly Mihály, a glogovai nábob, és a molnár,
 156  1,  3   |               Mihály, a glogovai nábob, és a molnár, Klincsok György.~
 157  1,  3   |             tudakozta ki azután behatóbban a hívságos földi körülményeket
 158  1,  3   |            körülményeket és feljegyezgette a jegyzõkönyvébe, hogy némi
 159  1,  3   |             csinálhasson.~- Hány lélek van a faluban?~- Nem sok híja
 160  1,  3   |             ötszáznak.~- Mit fizetnek ezek a papnak?~A derék férfiak
 161  1,  3   |                    fizetnek ezek a papnak?~A derék férfiak elsorolták
 162  1,  3   |               elsorolták hûségesen, mennyi a párbér, mennyi fa jár, hány
 163  1,  3   |                     hány véka rozs, mennyi a »zlevka«.1~A fiatal pap
 164  1,  3   |                  rozs, mennyi a »zlevka«.1~A fiatal pap mind szomorúbb,
 165  1,  3   |                  lehangoltan. - Hát mennyi a stóla?~- No, az bizony elég
 166  1,  3   |                 bizony elég nagy - felelte a mindenben versatus Klincsok
 167  1,  3   |                 György -, temetés után, az a halottól függ, az esküvõ
 168  1,  3   |                  gavallér az ember), hanem a keresztlevél kivételéért
 169  1,  3   |                    van évenkint?~- Hja, az a krumpli mennyiségétõl függ.
 170  1,  3   |                    krumpli, sok lakodalom. A termés határoz. De négy-öt
 171  1,  3   |            haláleset mennyi van?~- Hja, az a krumplitermés minõségétõl
 172  1,  3   |                 történik, valaki felfordul a szekerével egy árokba és
 173  1,  3   |                  azonban nyolcra is tehetõ a halálesetek száma.~- Csakhogy
 174  1,  3   |                   száma.~- Csakhogy az nem a papé mind! - mondá a glogovai
 175  1,  3   |                   nem a papé mind! - mondá a glogovai nábob, megigazítva
 176  1,  3   |                nábob, megigazítva kevélyen a hátul fésûre szedett copfját.~-
 177  1,  3   |              copfját.~- Hogy-hogy? - kérdé a pap megütközve.~- Egy része
 178  1,  3   |                    megütközve.~- Egy része a lakosságnak nem kerül soha
 179  1,  3   |                 lakosságnak nem kerül soha a temetõbe. Fölfalják télen
 180  1,  3   |                  temetõbe. Fölfalják télen a farkasok, anélkül, hogy
 181  1,  3   |                 anélkül, hogy bejelentenék a parókián.~- A másik része
 182  1,  3   |                 bejelentenék a parókián.~- A másik része pedig nyáron
 183  1,  3   |                    országrészekben adja be a kulcsot - tódítá Klincsok
 184  1,  3   |                   egy irka-firka jön róluk a bíróhoz. ~- No, ez ugyan
 185  1,  3   |                ugyan rossz kilátás, de hát a parókia földjei? Mennyi
 186  1,  3   |                 földjei? Mennyi földje van a parókiának?~De már erre
 187  1,  3   |              egyszerre akart beszélni mind a három. Klincsok György hátrahúzta
 188  1,  3   |                 Földet csak nem vonunk meg a papunktól!~A pap arcán valami
 189  1,  3   |                    vonunk meg a papunktól!~A pap arcán valami örömféle
 190  1,  3   |               azonban nem tûrhetett sokáig a gonoszlelkû Szlávik.~- Mert
 191  1,  3   |                    tudni, úgy van az, hogy a glogovai határ még a mai
 192  1,  3   |                  hogy a glogovai határ még a mai napig is tagosítatlan.
 193  1,  3   |             nincsen; volt valami összeírás a földekrõl, de 1823-ban elégett
 194  1,  3   |             földekrõl, de 1823-ban elégett a község ládája és vele az
 195  1,  3   |             összeírás. Mindenkié annyi hát a határból, amennyinek a megmûveléséhez
 196  1,  3   |                 hát a határból, amennyinek a megmûveléséhez elég igavonó
 197  1,  3   |                   ereje van. Ki-ki szántja a magáét, s ha évek folytán
 198  1,  3   |                elárkosodik, összehasadozik a földje, keres magának más
 199  1,  3   |                   szántani való területet. A fele határ mindig gazdátlanul
 200  1,  3   |                    gazdátlanul áll, persze a rosszabbik fele, amelyikben
 201  1,  3   |                      Értem - sóhajtott fel a pap -, ebben a felében van
 202  1,  3   |               sóhajtott fel a pap -, ebben a felében van a parókia földje.~
 203  1,  3   |                 pap -, ebben a felében van a parókia földje.~Vékony kilátások
 204  1,  3   |               Vékony kilátások voltak ezek a jövõre nézve. De csak mégis
 205  1,  3   |                imádsággal. Az imádság volt a domíniuma, örökké termõ
 206  1,  3   |           megelégedést. Lassan hozzálátott a lakása rendbehozásához,
 207  1,  3   |        rendbehozásához, hogy végre egyszer a maga ura lehessen. Csak
 208  1,  3   |                 mit jelent az. Szerencsére a szomszéd faluban, Kopanyicán,
 209  1,  3   |                Urszinyi. - Hja, biz az nem a nyitrai püspökség, de ki
 210  1,  3   |                nincsen gyapjú - jegyzé meg a tisztelendõ nevetve.~- Még
 211  1,  3   |                    alatt bebútorozta magát a kölcsönvett pénzzel, és
 212  1,  3   |                délutánon beköltözött végre a saját parókiájába. Micsoda
 213  1,  3   |                 Micsoda boldogság volt az, a saját házában járni-kelni,
 214  1,  3   |                  tulajdon ágyában - azokon a vánkosokon, amelyeknek tollúját
 215  1,  3   |                  lefekvés elõtt megolvasta a gerendákat, hogy el ne felejtse,
 216  1,  3   |           fiú-pajtásokkal, össze is kaptak a Szabó Palival, jól el is
 217  1,  3   |                    el is náspángolta volna a Palit, éppen emelte már
 218  1,  3   |                    Palit, éppen emelte már a vesszõjét, amikor megzörögtette
 219  1,  3   |               valaki az ablakot kívülrõl. ~A pap felriadt, összerezzent,
 220  1,  3   |                    édes álmot kitörülgetni a szemeibõl. Reggel volt már,
 221  1,  3   |                szemeibõl. Reggel volt már, a nap besütött.~- Mi az? -
 222  1,  3   |                   te-nek, magyarul? Mintha a pajtások valamelyike volna,
 223  1,  3   |                    Ki szólít?~- Én volnék, a Billeghi Máté uram, otthonról.
 224  1,  3   |            tisztelendõ úr, hoztam valamit.~A pap sietve rángatta fel
 225  1,  3   |                    Szíve lázasan dobogott. A rossz hír elõszelét talán
 226  1,  3   |                 lelke. Kinyitotta belülrõl a pitvarajtót, és kilépett
 227  1,  3   |                 hanem künn az úton állott, a zsákokkal megrakott szekere
 228  1,  3   |                megrakott szekere mellett s a kosarat kötözgette le, melyben
 229  1,  3   |             kosarat kötözgette le, melyben a kis Veronka ült és a lúd.
 230  1,  3   |               melyben a kis Veronka ült és a lúd. A lovak, a Sármány
 231  1,  3   |                  kis Veronka ült és a lúd. A lovak, a Sármány és a Fecske,
 232  1,  3   |             Veronka ült és a lúd. A lovak, a Sármány és a Fecske, bágyadtan
 233  1,  3   |                 lúd. A lovak, a Sármány és a Fecske, bágyadtan eresztették
 234  1,  3   |                    eresztették le fejüket. A Sármány szeretett volna
 235  1,  3   |                   ledõlni, próbálta is, de a kocsirúd miatt nem tehette.
 236  1,  3   |                 féloldalra billent, érezte a hám köteleit bõrébe vágódni,
 237  1,  3   |                 köteleit bõrébe vágódni, s a lóbecsület nem engedi, hogy
 238  1,  3   |               kényelembe helyezkedjék, míg a hám rajta van. Nagy dolognak
 239  1,  3   |            dolognak kell annak lenni, hogy a fölszerszámozott ló lefeküdjék.
 240  1,  3   |            fölszerszámozott ló lefeküdjék. A lóban nagy kötelességérzet
 241  1,  3   |                  megfordult, és észrevette a papot a küszöbön.~- Hopp,
 242  1,  3   |          megfordult, és észrevette a papot a küszöbön.~- Hopp, Jankó.
 243  1,  3   |                élne. Az ördög vigye el ezt a kötelet, ugyancsak erõs
 244  1,  3   |                   görcsöt csináltam rajta.~A pap egy-két lépést tett
 245  1,  3   |                  egy-két lépést tett elõre a szekér felé, hol Billeghi
 246  1,  3   |                   Billeghi uram még mindig a kosár leoldozásán fáradozék.
 247  1,  3   |               kosár leoldozásán fáradozék. A szó »ha anyád élne«, egyszerre
 248  1,  3   |                  ha anyád élne«, egyszerre a homlokára zuhant, mint egy
 249  1,  3   |                 kezdett, lábai megtagadták a szolgálatot.~- Anyámról
 250  1,  3   |                      Letette szegény lélek a kanalat. De ímhol (kivevén
 251  1,  3   |                    ímhol (kivevén zsebébõl a fanyelû bicskát, elnyisszantotta
 252  1,  3   |              bicskát, elnyisszantotta vele a kötelet) a húgocskád, vagy
 253  1,  3   |            elnyisszantotta vele a kötelet) a húgocskád, vagy uram bocsáss,
 254  1,  3   |                olyan kurta eszem van, mint a csirkének, mindig elfelejtem,
 255  1,  3   |                    mindig elfelejtem, hogy a tisztelendõ úrral beszélek…
 256  1,  3   |                   úrral beszélek… elhoztam a tisztelendõ úrnak a húgocskáját.
 257  1,  3   |               elhoztam a tisztelendõ úrnak a húgocskáját. Hová tegyem
 258  1,  3   |                tegyem le?~S ezzel leemelte a kosarat, melyben a gyermek
 259  1,  3   |                leemelte a kosarat, melyben a gyermek aludt szép csendesen,
 260  1,  3   |                  szép csendesen, nyugodtan a liba mellett. A liba úgy
 261  1,  3   |                  nyugodtan a liba mellett. A liba úgy vigyázott rá, mintha
 262  1,  3   |                    nyakával jobbról-balról a legyeket, amelyek szívesen
 263  1,  3   |                  amelyek szívesen szálltak a lányka piros szájacskájára,
 264  1,  3   |                  piros szájacskájára, mint a mézre.~Az õszi nap elaggott
 265  1,  3   |                  elaggott fénye beragyogta a kosarat és az alvó gyermeket.
 266  1,  3   |              függesztette vízszínû szemeit a papra, várta, hogy az szóljon
 267  1,  3   |            Lehetetlen az. Nem éreztem meg.~A homlokához kapott és felkiáltott
 268  1,  3   |               értesített. Ott sem lehettem a temetésen!~- Magam sem voltam
 269  1,  3   |                 egyikünket se. Ej ni, ezek a rusnya békák, hogy ráléptem
 270  1,  3   |                  hogy ráléptem az egyikre!~A paplak labodával, maszlaggal
 271  1,  3   |                  vígan ugráltak, cuppogtak a békák, melyek a templom
 272  1,  3   |                  cuppogtak a békák, melyek a templom lyukacsos, nedves
 273  1,  3   |               sütkérezni.~- Hova tegyem le a gyereket? - ismétli Billeghi
 274  1,  3   |                 szép óvatosan leeresztette a kosarat az eszterhaj alá.~
 275  1,  3   |                  kosarat az eszterhaj alá.~A pap le volt sújtva, érzéketlenül,
 276  1,  3   |                  lélekkel állt ott szemeit a földre szegezve. Úgy érezte,
 277  1,  3   |                    érezte, mintha szaladna a föld a házakkal, a líceumkerítésekkel,
 278  1,  3   |                     mintha szaladna a föld a házakkal, a líceumkerítésekkel,
 279  1,  3   |                szaladna a föld a házakkal, a líceumkerítésekkel, Billeghi
 280  1,  3   |      líceumkerítésekkel, Billeghi Mátéval, a kosárral együtt, és õ csak
 281  1,  3   |               mozdulni akár ide, akár oda. A háttérbõl az Ukrica-erdõ
 282  1,  3   |              összefacsaró szózat szövõdnék a zúgás közé, az édesanyja
 283  1,  3   |              Reszketett és figyelt, ezeket a hangokat igyekezett különválasztani,
 284  1,  3   |                szólt ki az erdõbõl: Neveld a gyermeket, Jankó, Jankó!~
 285  1,  3   |            gyermeket, Jankó, Jankó!~De míg a túlvilági hangokat kapkodta
 286  1,  3   |              Billeghi Máté uram megorrolta a szótlanságát, legalább egy
 287  1,  3   |                 egyebet nem (barátgarasnak a »köszönöm«-öt híják arrafelé).~-
 288  1,  3   |                    ami körülötte történik, a lovak már meg is indultak,
 289  1,  3   |                    ez se valami különös ám a világrendben, ha a kiscsirkébõl
 290  1,  3   |              különös ám a világrendben, ha a kiscsirkébõl páva lesz,
 291  1,  3   |               kiscsirkébõl páva lesz, mert a csirke állapotjára nem emlékszik.
 292  1,  3   |                    nem emlékszik. Fölérvén a dombra, még egyszer visszapillantott,
 293  1,  3   |              visszapillantott, s meglátván a még mindig mozdulatlan kántorfiút,
 294  1,  3   |              átadni való volt!~Felocsúdott a kiáltásra, megrázkódott.
 295  1,  3   |             megrázkódott. Lelke visszatért a szomorú barangolásból. Mert
 296  1,  3   |                    azt az idõt is - amitõl a távolság megfosztotta. Ott
 297  1,  3   |            távolság megfosztotta. Ott volt a haldokló ágyánál, térdepelve,
 298  1,  3   |         mondanivalója volt, utolsó sóhaját a levegõ átvette, a szélnek
 299  1,  3   |                  sóhaját a levegõ átvette, a szélnek odaadta, szél az
 300  1,  3   |                által kikiabáltatta: Neveld a gyermeket, Jankó!~Nem szükség
 301  1,  3   |              gyermeket, Jankó!~Nem szükség a gyermeknek otthon lennie,
 302  1,  3   |             gyermeknek otthon lennie, hogy a haldokló szüle utolsó akaratát,
 303  1,  3   |                   el, mindent, mindent, de a halápi szekér már messze
 304  1,  3   |                   messze járt, s e percben a kosarat pillantotta meg,
 305  1,  3   |              pillantotta meg, az lekötötte a figyelmét.~A kosárban kis
 306  1,  3   |                  az lekötötte a figyelmét.~A kosárban kis húgocskája
 307  1,  3   |             kosárban kis húgocskája aludt. A fiatal pap még nem is ösmerte,
 308  1,  3   |                  is ösmerte, sohasem látta a gyermeket. Apja temetésén
 309  1,  3   |                 most senki se értesítette, a kis Veronka még nem volt
 310  1,  3   |                 Veronka még nem volt akkor a világon, csak édesanyja
 311  1,  3   |                    voltak.~János odalépett a kosárhoz s megnézte a pufók,
 312  1,  3   |            odalépett a kosárhoz s megnézte a pufók, rokonszenves arcocskát.
 313  1,  3   |                arcocskát. Van benne valami a mamából, gondolá, s amint
 314  1,  3   |              percig tartott az egész. Újra a kicsi gyermek volt. Ó! csak
 315  1,  3   |             gyermek volt. Ó! csak kinyitná a szemecskéit. Úgy szerette
 316  1,  3   |                 hosszú pillái serkedtek ki a két hasadékból, mint fekete
 317  1,  3   |               végtelen melegség futotta el a szíve táját - és föl is
 318  1,  3   |                  ahogy eddig is, ha lelkét a csüggedés szállta meg és
 319  1,  3   |                   csüggedés szállta meg és a tanácstalanság, az imádságra
 320  1,  3   |                  is azt tette, hogy átment a templomba imádkozni. Éppen
 321  1,  3   |                   két öreg anyóka meszelte a belsejét.~János pap nem
 322  1,  3   |                   mert éppen ott pepecselt a két anyóka, hanem mindjárt
 323  1,  3   |              anyóka, hanem mindjárt kívül, a szenteltvíztartó mellett
 324  1,  3   |              szenteltvíztartó mellett állt a Jézus alakja fából és pléhbõl,
 325  1,  3(1)|                        Zlevkának híják azt a bort, ami a papnak jut a
 326  1,  3(1)|            Zlevkának híják azt a bort, ami a papnak jut a szőlősgazdáktól,
 327  1,  3(1)|                   a bort, ami a papnak jut a szőlősgazdáktól, s ami egy
 328  1,  4   |               ESERNYŐ ÉS SZENT PÉTER~Igen, a Jézus elé térdepelt le a
 329  1,  4   |                   a Jézus elé térdepelt le a pap. A Jézushoz fordult -
 330  1,  4   |                    elé térdepelt le a pap. A Jézushoz fordult - a mi
 331  1,  4   |                  pap. A Jézushoz fordult - a mi urunkhoz, a Jézushoz.~
 332  1,  4   |                   fordult - a mi urunkhoz, a Jézushoz.~Milyen szerencse
 333  1,  4   |                szerencse az emberiségre ez a Jézus, ez az isten, aki
 334  1,  4   |                Istenrõl nem tudom, milyen, a Jézusról tudom. A Jézus
 335  1,  4   |                  milyen, a Jézusról tudom. A Jézus ösmerõsöm, és mindenkinek
 336  1,  4   |              Kétezer évnek elõtte élt ezen a földön egy ismerõsöm, milyen
 337  1,  4   |               utánok valókból is por lett, a porból fû lett, a fûbõl
 338  1,  4   |                    lett, a porból fû lett, a fûbõl tudja Isten, mi lett,
 339  1,  4   |                mások, az állatok is mások, a füvek is mások, az ég is
 340  1,  4   |              magányomban, hogy nem is ezen a világon vagyok többé, mikor
 341  1,  4   |                 neki, éppúgy, mint most ez a pap, hogy a szívemet mi
 342  1,  4   |                   mint most ez a pap, hogy a szívemet mi nyomja.~- Segíts
 343  1,  4   |                 velem csudát, uram, Jézus.~A pléhre festett Istenfiú
 344  1,  4   |                  ima szavait, az árnyék és a fénysávok, amik az ablakokból,
 345  1,  4   |             fénysávok, amik az ablakokból, a falakból õreá verõdtek és
 346  1,  4   |              rezegtek, mintha az õ arcának a megnyilatkozásai volnának,
 347  1,  4   |          szenvedései közepett és integetne a fejével:~- Jól van, jól
 348  1,  4   |                õszkor gyakran megtörténik, a tikkasztó, szinte természetellenes
 349  1,  4   |                 keletkezik. Mikor kilépett a templomajtón, óriási záporesõ
 350  1,  4   |                  óriási záporesõ zuhogott. A falu mögötti hegyekrõl szilajan
 351  1,  4   |           hegyekrõl szilajan nyargalnak le a vízzel megtelt patakok,
 352  1,  4   |                  vízzel megtelt patakok, s a barmok bõgve szaladgálnak
 353  1,  4   |            szaladgálnak az utcákon.~Jánost a rémület fogta el.~- A gyermeket
 354  1,  4   |               Jánost a rémület fogta el.~- A gyermeket ott hagytam az
 355  1,  4   |                  van!~Mint az õrült rohant a lakóháza felé, s igen elcsudálkozott
 356  1,  4   |                felé, s igen elcsudálkozott a látványra, amely elõtte
 357  1,  4   |                     amely elõtte kitárult.~A kosár ott állt még most
 358  1,  4   |                kosár ott állt még most is. A gyermek a kosárban ült és
 359  1,  4   |                állt még most is. A gyermek a kosárban ült és a lúd az
 360  1,  4   |                  gyermek a kosárban ült és a lúd az udvarban szaladgált,
 361  1,  4   |                 folyt ott is az esõvíz, de a gyermek szárazon maradt,
 362  1,  4   |                 piros szövetû esernyõ volt a kosár fölé borítva. Folt
 363  1,  4   |                   idõknek divatja szerint.~A fiatal pap hálás szemeket
 364  1,  4   |                vetett az égre, s fölkapván a gyermeket a kosárból, összecsókolta
 365  1,  4   |                    s fölkapván a gyermeket a kosárból, összecsókolta
 366  1,  4   |                   bevitte az esernyõ alatt a szegényes szobákba.~A gyermek
 367  1,  4   |                alatt a szegényes szobákba.~A gyermek szemei most ki voltak
 368  1,  4   |                    és bámészan tekintettek a papra.~- No, ez nagy szerencse -
 369  1,  4   |                  nagy szerencse - mormogta a pap -, hogy ez a gyermek
 370  1,  4   |                  mormogta a pap -, hogy ez a gyermek át nem ázott, úgy
 371  1,  4   |                nincsen esernyõje senkinek.~A szomszéd házakban a parasztok
 372  1,  4   |              senkinek.~A szomszéd házakban a parasztok barázdákat ástak
 373  1,  4   |                  az udvarokon, hogy azokon a víz lefolyjon. A tisztelendõ
 374  1,  4   |                    azokon a víz lefolyjon. A tisztelendõ úr sorba kikérdezte.~-
 375  1,  4   |                 látták-e, hogy volt valaki a gyermek mellett?~A gyermeket
 376  1,  4   |                  valaki a gyermek mellett?~A gyermeket látták, de mellette
 377  1,  4   |                  öreg Adamecz Mátyásné, ki a mezõrõl menekült haza, lepedõt
 378  1,  4   |             menekült haza, lepedõt borítva a fejére, látta, hogy valami
 379  1,  4   |                    Adameczné mondja), hogy a Szûz Mária maga eresztette
 380  1,  4   |               Mária maga eresztette le azt a szerszámot az árva védelmére.~
 381  1,  4   |             Adameczné szeret felhörpenteni a garatra, nem csoda, ha többet
 382  1,  4   |                  többet lát, mint kellene. A múltkor nyáron is, Péter-Pál
 383  1,  4   |                 éjszakáján megnyílt elõtte a menny, hallotta énekelni
 384  1,  4   |          karbunkulus trónján ült. Ott ment a processziós népség között
 385  1,  4   |           Adameczné varrt annak idején), s a közelebbi évtizedben elhalt
 386  1,  4   |             néhányat, amint ott lépkedének a mennyei énekszó mellett,
 387  1,  4   |          ünnepélyesen, szakasztott azokban a ruháikban, amelyekben eltemettetének.~
 388  1,  4   |            Péter-Pál napja után, mihelyest a látomány híre szétment,
 389  1,  4   |              szétment, mennyire kapós volt a szent özvegy: sorba jövének
 390  1,  4   |                   elhalt kedveseik vagynak a föld alatt, ha nem látta-e
 391  1,  4   |            Adamecznénak többet megmutatnak a mennyei hatalmak, mint akit
 392  1,  4   |             valóságos csuda történt. Midõn a glogovai temetõbõl országútnak
 393  1,  4   |                darabot nyolc éve, felásták a sírját, hogy újba tegyék
 394  1,  4   |                 látták, hogy szakálla nõtt a sírban, noha halálakor,
 395  1,  4   |               megborotválta Gundros Tamás, a tehénpásztor.~Hát hogy az
 396  1,  4   |                 ellenben, hogy Kvapka Pál, a harangozó, mást állít. Kvapka
 397  1,  4   |                 Pál azt mondja, hogy mikor a vihar kitörésekor a felhõk
 398  1,  4   |                  mikor a vihar kitörésekor a felhõk ellen harangozott,
 399  1,  4   |                    látott cammogni az úton a parókia irányában, s annak
 400  1,  4   |                 parókia irányában, s annak a kezében volt az a piros,
 401  1,  4   |                    annak a kezében volt az a piros, óriás vászontányér,
 402  1,  4   |                 óriás vászontányér, melyet a tisztelendõ úr a kosáron
 403  1,  4   |                    melyet a tisztelendõ úr a kosáron talált. Kvapka természetesen
 404  1,  4   |             természetesen nem sokat ügyelt a dologra, mert álmos is volt,
 405  1,  4   |               dologra, mert álmos is volt, a szél is verte a képébe a
 406  1,  4   |                   is volt, a szél is verte a képébe a port, csak úgy
 407  1,  4   |                   a szél is verte a képébe a port, csak úgy homályosan
 408  1,  4   |                    szavahihetõ ember).~Ezt a zsidóforma alakot mások
 409  1,  4   |                 õsz hajú, meghajlott hátú, a fogantyújánál malacfark
 410  1,  4   |                 módjára kunkorodó bot volt a kezében. A Pribilék kútjánál
 411  1,  4   |              kunkorodó bot volt a kezében. A Pribilék kútjánál a szél
 412  1,  4   |               kezében. A Pribilék kútjánál a szél lekapta a kalapját
 413  1,  4   |                    kútjánál a szél lekapta a kalapját a fejérõl, s egy
 414  1,  4   |                    szél lekapta a kalapját a fejérõl, s egy akkora fehér
 415  1,  4   |                 fehér kopaszságot lehetett a fejebúbján látni, mint egy
 416  1,  4   |                    nem úgy nézett ki, mint a templomi képek között a
 417  1,  4   |                    a templomi képek között a Szent Péter. Szakasztott
 418  1,  4   |         Szakasztott olyan volt, csak éppen a kulcsok hiányoztak a kezébõl.~
 419  1,  4   |                 éppen a kulcsok hiányoztak a kezébõl.~A Pribilék kútjától
 420  1,  4   |              kulcsok hiányoztak a kezébõl.~A Pribilék kútjától átcsapott
 421  1,  4   |                kútjától átcsapott egyenest a Stropov István lucernásának,
 422  1,  4   |               István lucernásának, ahol is a Krátkiék kajla tehene, mely
 423  1,  4   |                    az öreg zsidót, mire az a botjával megütötte, s azóta
 424  1,  4   |                botjával megütötte, s azóta a tehén (kérdezzék meg kendtek
 425  1,  4   |               tehén (kérdezzék meg kendtek a Krátki-familiától) tizennégy
 426  1,  4   |             istenes volt, ha négyet adott.~A falu legvégén meg is szólította
 427  1,  4   |                 legvégén meg is szólította a molnár szolgálóját, hogy
 428  1,  4   |             megmondta neki, mire megindult a kitaposott gyalogúton fel
 429  1,  4   |                  kitaposott gyalogúton fel a hegynek. Úgy rémlik most
 430  1,  4   |                    feje körül, amint ment, a fénykarika is…~Hát persze,
 431  1,  4   |            fénykarika is…~Hát persze, hogy a Szent Péter volt! Miért
 432  1,  4   |                 itt viselt dolgairól, hogy a századik emberöltõ is meséli
 433  1,  4   |      megtörténhetik. Fülbõl fülbe szállott a csodás hír a faluban, hogy
 434  1,  4   |                fülbe szállott a csodás hír a faluban, hogy a pap kis
 435  1,  4   |                 csodás hír a faluban, hogy a pap kis húgocskájának egy
 436  1,  4   |              vászonsátrat küldött le az Úr a nagy felhõszakadás óráján,
 437  1,  4   |                  Bezzeg lett erre jó dolga a gyermeknek. Legott divatba
 438  1,  4   |           gyermeknek. Legott divatba jött. A falu öregasszonyai nekigyürkõztek:
 439  1,  4   |                   mákos patkót sütni, hogy a kis jövevénynek vihessék.
 440  1,  4   |          jövevénynek vihessék. Alig gyõzte a tisztelendõ úr az ajtót
 441  1,  4   |        szakajtókendõkkel betakart tálakban a sok finomabbnál finomabb
 442  1,  4   |                hoztam. Azt hallottuk, hogy a kis húga megjött, hát azt
 443  1,  4   |                    telik szegény embertõl. A szívünk kitûnõ, lelkem tisztelendõ
 444  1,  4   |                  lelkem tisztelendõ úr, de a lisztünk bizony nem mundliszt,
 445  1,  4   |                   bizony nem mundliszt, az a zsivány molnár megégette
 446  1,  4   |              megégette egy kicsit, már azt a részét legalább, amit el
 447  1,  4   |                  amit el nem lopott belõle a gyehennára való. Szabad
 448  1,  4   |                    gyehennára való. Szabad a kis angyalkát meglátni?
 449  1,  4   |                  hogy valami remek jószág.~A tisztelendõ úr hogyne engedte
 450  1,  4   |                   hogy sorba odajáruljanak a csepp Veronka elé, simogassák,
 451  1,  4   |          összefalják-nyalják. Némelyik még a lábacskáját is megcsókolta.~
 452  1,  4   |                lábacskáját is megcsókolta.~A pap gyakorta elfordult,
 453  1,  4   |                 hogy észre ne vegyék hívei a könnyeket, amik elérzékenyülésében
 454  1,  4   |                    amik elérzékenyülésében a szemeibõl kiszivárogtak,
 455  1,  4   |                  kiszivárogtak, s amellett a lelkiismeret is mardosta,
 456  1,  4   |         félreismertem ezeket az embereket. A kerek világon nincsen jobb
 457  1,  4   |             világon nincsen jobb nép, mint a glogovai, s hogy szeretnek!
 458  1,  4   |                   tisztelendõt, s aki azon a réven, hogy az apja szakálla
 459  1,  4   |                    az apja szakálla kinõtt a holta után (ami által némileg
 460  1,  4   |                    után (ami által némileg a szentek közé keveredett),
 461  1,  4   |             Tisztelendõ atyuska - mondá -, a gyermekhez valami gondviselõné
 462  1,  4   |                  az bizony kellene - szólt a pap elgondolkozva -, de
 463  1,  4   |                    van lelkünk. S végre is a tisztelendõ úr nem tudja
 464  1,  4   |                   tisztelendõ úr nem tudja a leánykát sem felöltöztetni,
 465  1,  4   |        felöltöztetni, sem megmosdatni, sem a haját befonni. S aztán az
 466  1,  4   |                  az enni kér napközben is, a kántornál nem lehet kosztolni
 467  1,  4   |                 mondom, az öreg Adameczné. A harangozó meg jó arra, hogy
 468  1,  4   |               takarítson, de mit értene az a mamlasz egy gyerekhez.~-
 469  1,  4   |           teremtett, minthogy már énbennem a gyanú meg nem botlik.~-
 470  1,  4   |                  Igen, igen - ötölt-hatolt a pap -, de honnan vegyem
 471  1,  4   |                 pap -, de honnan vegyem én a fizetését?~Adameczné a csípõjére
 472  1,  4   |                  én a fizetését?~Adameczné a csípõjére ütött két oldalról
 473  1,  4   |               csípõjére ütött két oldalról a két tenyerével.~- Hagyja
 474  1,  4   |               helyett. Még az este beállok a szolgálatba s elhozom magammal
 475  1,  4   |                 magammal az edényeimet is.~A pap egyre nagyobb bámulatba
 476  1,  4   |              estefelé átjött látogatóba, s a pap elbeszélte neki a mai
 477  1,  4   |                    s a pap elbeszélte neki a mai nap történetét, az Adameczné
 478  1,  4   |                    ajánlatánál összecsapta a kezeit:~- Az Adameczné?
 479  1,  4   |         megbabonáztad ezeket az embereket.~A pap csak csendesen mosolygott,
 480  1,  4   |                megfoghatatlan. De sejtette a változások forrását. Az
 481  1,  4   |                   forrását. Az ima, melyet a Jézushoz intézett a hideg
 482  1,  4   |                 melyet a Jézushoz intézett a hideg templomi kövön térdepelve,
 483  1,  4   |                    odafönt. Jézus beszedte a glogovaiak önzõ lelkét és
 484  1,  4   |                 önzõ lelkét és mindeniknek a magáéból küldött. Jézus
 485  1,  4   |           odatámasztotta egy szögletbe, ha a tulajdonosa jelentkeznék
 486  1,  4   |                    nem ér öt garast.~Hanem a mai nap eseményei mindezzel
 487  1,  4   |                  villám gyanánt terjedt el a hír, hogy Gongoly Mihályné,
 488  1,  4   |                     hogy Gongoly Mihályné, a glogovai nábob neje belefúlt
 489  1,  4   |               glogovai nábob neje belefúlt a Bjela-Vodába, mely a felhõszakadástól
 490  1,  4   |              belefúlt a Bjela-Vodába, mely a felhõszakadástól átkozottan
 491  1,  4   |      felhõszakadástól átkozottan megáradt. A szerencsétlen asszony át
 492  1,  4   |       szerencsétlen asszony át akart menni a padlón, hogy a túlsó parton
 493  1,  4   |                 akart menni a padlón, hogy a túlsó parton rekedt libáit
 494  1,  4   |           visszahozza. Vissza is hozta már a gúnárt meg egy fekete bóbitást
 495  1,  4   |                    meg egy fekete bóbitást a hóna alatt, de amikor újra
 496  1,  4   |               alatt, de amikor újra átment a másik kettõért, valahogy
 497  1,  4   |             kettõért, valahogy megcsúszott a lába, s belepottyant a tajtékozva
 498  1,  4   |         megcsúszott a lába, s belepottyant a tajtékozva nyargaló folyamba.
 499  1,  4   |                   õrült folyammá dagadt, s a szegény asszonyt, senki
 500  1,  4   |                  asszonyt, senki sem lévén a közelben, örökre elnyelte.