Rész, Fejezet

 1  1,  3|         emberekkel egy kicsikét, majd azt mondta, hogy el van
 2  1,  4|          jól van. Mindent tudok. Majd közbeavatkozom.~Sokáig imádkozott
 3  1,  4|    lelkem; énrám meg az Istenre. Majd megfizeti õ azt nekem az
 4  1,  4| boszorkány? Fizetés nélkül? Hogy majd az Isten fizet meg érte?
 5  1,  4|      percre a slingelt szemfödõ, majd késõbb látható lett a halott
 6  1,  4|          legény lesz az, aki azt majd egyszer feleségül veszi!)
 7  2,  1|         ember egy se jó. No, hát majd bebizonyítja Gregorics Pál,
 8  2,  1|       egy kolosszális tékozló! - Majd meglássátok, hogy a szegények
 9  2,  1|        meg. No megállj, Ancsura, majd megbánod.~Ancsura másnap
10  2,  2|          az is, ami nem fénylik. Majd egyszer megérted te ezt.
11  2,  2|         egyszer megérted te ezt. Majd, ha nagy leszesz.~Elgondolkozott
12  2,  2|          s aztán hozzátette: »Ha majd tied lesz az ernyõ.«~Gyuri
13  2,  2|        biztosítlak, hogy egyszer majd hozzád kerül az esernyõ,
14  2,  3|      hagyta rá a kaszás ember -, majd hozok én mindjárt egy kötõféket
15  2,  3|         feladni.~- No, semmi az, majd feladjuk reggel. Az úr úgyis
16  2,  3|         kell a munkát végezni?~- Majd elvezetem.~Gregorics egy
17  2,  3|   feleselt vele Gáspár úr. - Azt majd megkapja. Minden egyéb a
18  2,  4|         várjon vele estig, akkor majd lejövök, de most a legfelsõ
19  2,  4|        hogy kicsoda az úr.~- Hát majd mindjárt megüzenem.~S a
20  2,  4|          egyik, könyvet a másik. Majd kidülledt a szeme Prepeliczának,
21  2,  4|        Mi az ördög lelte ezeket? Majd fennhangon felelte: - Talán
22  2,  4|          felelte Sztolarik úr -, majd megveszi negyvennyolcért
23  2,  4|         szemrehányással halmozza majd el Gyuri, ha felnõ. Rohant
24  2,  4|    katlanba. Jó, hogy idejöttél. Majd mindjárt kikapod a részedet
25  3,  1|       nyomtam vele az igazságot.~Majd a végrendeletét diktálta
26  3,  1|       akkori szavai: »ha egyszer majd hozzád kerül az esernyõ,
27  3,  1|    sohasem kérdeztem az apjától.~Majd behunyta a szemeit, s halk
28  3,  1|          s alá irodájában. Szíve majd mámorosan ugrált az örömtõl: »
29  3,  1|         Megvan a kincs, megvan«, majd összeszorult reménytelenül: »
30  3,  3|     minek ilyenkor az esernyõ? - Majd hangosan kérdezte: ~- Hová
31  3,  3|          az esernyõket megnézni. Majd megmutatom az utat, és megmagyarázom,
32  3,  3|        mondá feltûnõ mohósággal, majd gondolkozva tette utána
33  3,  3|       hõsünk türelmetlenkedve.~- Majd meg tetszik látni, hogy
34  3,  4|         a csendet.~- Ó, istenem, majd elfelejtettem volna az örömtõl,
35  3,  4|         a két kezét odatapasztá, majd egész halványfehérré válva
36  3,  4|          megvannak, kocsit pedig majd szerzünk kölcsön.~Veronka
37  3,  4|          pihenje ki magát elõbb, majd mindent kigondolunk; nem
38  3,  4|       lóg az út mellett egy fán. Majd meglátják, mikor az erdõn
39  3,  4|   szívesen látja õket vacsorára, majd hazafutott intézkedéseket
40  3,  4|   összeszedni, ami holmijok van, majd én átviszem, mert én erõs
41  3,  4|      Legyen nyugodt, asszonyság, majd mulattatom én az asztalnál
42  3,  4|       fel a karjára.~- A ládáért majd elküldjük a szolgálót.~Azután
43  3,  4|         Mindjárt otthon vagyunk. Majd meglássa, asszonyság, milyen
44  4,  1|          akkor az a szép regény?~Majd Glogova után kérdezõsködik
45  4,  1|        Üssön, no. Itt a kezem.~- Majd, ha még egyszer olyat mond.
46  4,  1|     asztalhoz. Fölséges lesz, ha majd fölriad, és nem ereszti
47  4,  1|     akart volna lépni), miközben majd csengõ, majd parancsoló
48  4,  1|            miközben majd csengõ, majd parancsoló hangon korholta,
49  4,  1|         csak, hol van egy kendõ? Majd adok én neked nézdelõdni,
50  4,  2|       lett a mai nappal. Úgy éli majd a napjait, mint egy herceg,
51  4,  2|          szól: »Eredj a pokolba! Majd bolond Szent Péter, hogy
52  4,  2|        bizonyítani, hogy az övé?~Majd így okoskodék hõsünk tovább:~»
53  4,  2|  tréfásan:~- Vannak olyan álmok, majd meglássa. De hát maga hogy
54  5,  1|          tartsd addig a lovakat, majd mindjárt vágok én egy nyújtót
55  5,  1|   hasadékot kellett megkerülnie, majd egy, a víz által kimosott
56  5,  1|     csodálatosabbat a világon.~- Majd mindjárt segítek, tisztelendõ
57  5,  1|        pap bús hangulatát.~- Ej, majd megvigasztalódik a kisasszony,
58  5,  1|          Jó, jó, kis szívecském, majd mindent elbeszélsz egymásután.~
59  5,  2|   öltözött királyfi: Ha megtudja majd a kicsike!~A kopanyicai
60  5,  2|            A falu túlsó végén.~- Majd mondja meg aztán, hol kell
61  5,  2|         a bácsié. Ugye, Veronka?~Majd újra hátrafordult és azt
62  5,  2|         mindent beszélni, amitõl majd megszakadt a kis szíve,
63  5,  2|        csak röviden, részleteket majd élõszóval. Atyám örökségét,
64  5,  2|     Besztercérõl.)~- Adja ide!~- Majd azután - szólt vontatottan
65  5,  2|     Veronka, az éléskamrába, ott majd meghallod, hogy mit beszélnek,
66  5,  2|      Veronkáról szólt valamit?~- Majd mindjárt megtudod. Szóból
67  5,  2|     Azután Gyuri felé fordult.~- Majd megösmertetlek ezzel a Klincsokkal.
68  5,  2|         kis cseléd napról-napra, majd a szívem hasadt meg, ha
69  5,  3|       trombitálását, csak az lát majd ehhez foghatót.~Sztolarik
70  5,  3|          kihámozza az igazságot, majd a történet fejlõdése kezdte
71  5,  3|    tessék búsulni, kisasszonyka, majd megtalálja Gongoly bátyja.