Rész, Fejezet
1 1, 1| látszik, ezt se várhatta be a szegény rektorné asszony. A libára
2 1, 1| magához az Úristen, mikor a szegény urát. (Istenem, micsoda
3 1, 1| volt eddig valami igen-igen szegény plébánosnál, messze Tótországban,
4 1, 2| összebeszélnének: »Tápláljuk a szegény tótocskákat«.~Mikor ott
5 1, 3| üres istállót és ólakat.~A szegény fiatal pap elmosolyodott.~-
6 1, 3| is akartuk volna ütni a szegény alkalmatlan párát, de senki
7 1, 3| Anyám meghalt? ~- Letette szegény lélek a kanalat. De ímhol (
8 1, 4| nekem kell õt fölnevelnem. Szegény vagyok, gyámoltalan vagyok,
9 1, 4| én apuskámat? Hát az én szegény uramat?~Hitték, mert van
10 1, 4| különb is, de hát aminõ telik szegény embertõl. A szívünk kitûnõ,
11 1, 4| pap elgondolkozva -, de szegény az eklézsia.~- Szegény az
12 1, 4| de szegény az eklézsia.~- Szegény az ördög - pattant fel Adameczné -,
13 1, 4| õrült folyammá dagadt, s a szegény asszonyt, senki sem lévén
14 1, 4| jószág. Aztán megérdemli a szegény boldogultam. Nem volt ám
15 1, 4| mellett kísérték haza a szegény Srankó Jánost, aki már útközben
16 2, 1| házában fog meghalni! Ó, ha a szegény apja felkelhetne a sírjából,
17 2, 1| Akármibe kezdett a világon a szegény Gregorics Pál, az mind ellene
18 2, 1| nem szégyenli magát? Más szegény ember szájából kivenni a
19 2, 1| igyekezett oda bedisputálni. Ah, szegény Gregorics Pál! Vért köp
20 2, 1| Gregorics Pál! Vért köp a szegény Gregorics Pál! Milyen szerencsétlenség!
21 2, 3| tudom, mi lesz belõled, szegény fiú! Gondoskodott-e rólad
22 2, 3| de remek jószág, jaj ha a szegény beteg feleségem ebbõl ihatna
23 2, 3| görcsösen.~Így ért véget a szegény Gregorics Pál. A rokonok
24 2, 3| volt, senki se sírt, csak a szegény Ancsura, aki közel se mert
25 2, 4| Gregorics Pál! Hogy becsapta a szegény rokonait!~Nem volt most
26 2, 4| Szerencsétlenné tette a szegény fiút, bõkezûen költött rá,
27 2, 4| fakadt ki keserûen. - A szegény ember becsülete kétszáz
28 2, 4| Hát már ne is szóljon a szegény ember? Persze, hogy a másikat
29 3, 1| vagy te, Gyuri, és nem egy szegény kezdõ prókátor! Dobd a pokolba
30 3, 1| egzekváld nemes nyugalommal a szegény tót alpereseket.«~Valóságos
31 3, 1| zsidó volt, azért nem vitte szegény semmire. Gyakran megfordult
32 3, 1| ellenkezõre -, de hát mi lett a szegény Münczcel?~- Van egy keresztény
33 3, 3| amit nem értesz«, s az én szegény férjem igen bölcs ember
34 3, 3| tekintetes urat. Ösmertem a szegény tátiját. Istenem, hogy hasonlít
35 3, 3| esernyõrõl. Mert mikor a szegény Jónásom elveszett, a Móricka
36 3, 3| már batyu nélkül látták szegény apámat, az egyik kezében
37 3, 4| kegyelmeteket, hogy ama szegény hulla miatt ugyan ide nem
38 3, 4| szerencsével! Látatlanban csak a szegény ember adta el azt az ördögnek,
39 3, 4| doktorra van szükségünk. A szegény madame…~Ez a kis félreértés
40 3, 4| érzelmeinek kifejezést:~- Szegény ember vagyok, de nem adnám
41 3, 4| semmi bajom se lett, de a szegény madame megütötte magát;
42 3, 4| gyalog is útra kelnék, de a szegény madame Kriszbay…~- No, csak
43 3, 4| tótul nem tud, se magyarul. Szegény gyámoltalan teremtés! Mármost
44 3, 4| menõ fiatalokhoz, hol a szegény madame-hoz, aki úgy nézett
45 3, 4| csakhamar eszméletre hozták a szegény, ideges teremtést.~- Ah -
46 4, 1| fölmetélt vizes ruha!~A szegény Mravucsánné oda volt bánatában,
47 4, 1| elég, az isten szerelméért!~Szegény Wladimir! Mártírja a hitvesi
48 4, 1| csütlött-botlott ma, vásár idején, a szegény öregasszony. Üríti poharát
49 4, 1| legalább nagyon meghat.~- Ah, szegény legendák! - felelte Gyuri. -
50 4, 1| Költözött, vándorolt a szegény Klempa játékostól-játékoshoz,
51 4, 2| reggelig kártyáztunk. A szegény Klempa még most is ott alszik
52 5, 1| jöttek, talán nincsenek is. Szegény vidék ez nagyon, nincs itt
53 5, 1| a korcsmárostól.~- Biz a szegény kisasszonyka még mai napig
54 5, 1| azután. - Vétett magának az a szegény rózsa valamit?~- Vétett -
55 5, 1| hosszabbítani sopánkodóra.~- Oh, szegény Wibra úr, milyen szerencsétlen! (
56 5, 1| lett volna megsiratni a szegény gyíkot, de semmit sem mert
57 5, 1| elgyötört hangon.~- Ah, szegény ember! Várjon csak!~Eszébe
58 5, 1| belezuhant a hasadékba.~- Szegény kis húgocskám - sóhajtott
59 5, 1| jobban örülnék most, ha egy szegény vándordiák állna elõttem
60 5, 2| tisztában, szereted-e a leányt?~Szegény Veronka úgy reszketett a
61 5, 3| ringó, remegõ fûszál közé.~Szegény Gyuri a halántékához kapott
62 5, 3| úr. Gyûrûzze fel ne az én szegény ujjamat, hanem az esernyõt…
63 5, 3| mikor egy legyecske döng. Szegény úgy elérzékenyedett a végén,
|