Rész, Fejezet
1 1, 1| volt már a tanítóéknak. Az bizony jó fiú, kár, hogy nem segíthette
2 1, 3| Elég jó az. Ezt a holmit bizony egy üszõbornyú is elhúzná. ~
3 1, 3| tisztelendõ Bélyi János, bizony ott se talált egyebet, csak
4 1, 3| Miféle kutya ez?~- Ez bizony a megboldogult tisztelendõ
5 1, 3| teremtmény a közelemben.~- Hát az bizony jó lesz - humorizált az
6 1, 3| szomorúbb, szomorúbb lett…~- Bizony kevés - mondá lehangoltan. -
7 1, 3| mennyi a stóla?~- No, az bizony elég nagy - felelte a mindenben
8 1, 4| amilyen ravasz imposztor volt, bizony nyitva hagyja némelykor
9 1, 4| esni egy-két ízes falat. Bizony lehetne különb is, de hát
10 1, 4| tisztelendõ úr, de a lisztünk bizony nem mundliszt, az a zsivány
11 1, 4| gondviselõné kellene.~- Hát az bizony kellene - szólt a pap elgondolkozva -,
12 2, 1| Garam-menti udvarházakban, de bizony egyikbõl se bonyolódott
13 2, 1| ajtónál:~- Nem eszlek meg. Bizony isten, nem eszlek meg. No
14 2, 2| városból nagy titokban. Pedig bizony kimehetne akár dobszóval,
15 2, 2| elõhozta Gregoricsnak:~- Bizony vehetne már, apabácsika,
16 2, 4| üres kézzel hagyta õket. Bizony nem mondhat jót a boldogultról.
17 2, 4| feleltek hárman is:~- Az bizony a Prepelicza András lesz.
18 2, 4| dolgozik egy nagy házon.~Bizony nem sajnálta Gáspár úr a
19 2, 4| a bolond ember?~- Hát az bizony a Gregorics úr testvére,
20 2, 4| megboldogult Pál kincseit. No már bizony, százszor okosabb lenne.~
21 3, 1| nehezen? Nem mondta?~- De bizony mondta. Át akart neked adni
22 3, 1| fiatal erõknek enged helyet; bizony nem élt hiába, megfestetik
23 3, 1| levegõt a fogain keresztül.~- Bizony nem tudom, sohasem kérdeztem
24 3, 1| ezen boltban lehet.«~(Ez bizony igaz is volt, azzal a hozzáadással,
25 3, 1| tréfáltam is vele: »Talán bizony a másvilágra is eljár házalni,
26 3, 3| vonatkoznak az esernyõre. ~- De bizony arra is vonatkoznak. Csak
27 3, 3| ilyen kinézésû zsidót? »De bizony, láttam«, felelte, »hetekkel
28 3, 4| és mikor mehetünk.~- No bizony - szólt közbe biztatólag
29 3, 4| lennie kell. A világ halad. Bizony halad az, akárhogy nem akarja
30 3, 4| everlasting topánkában. Bizony azt mondaná az én kedves
31 3, 4| csinálna, ha nem beszélne? Még bizony beszõné száját a pók.~-
32 3, 4| zúzódásoknál úgy szokott. Bizony, még két hét múlva is megérzi.
33 4, 1| valaki reám hivatkoznék, bizony eltagadom.« Azért tehát
34 4, 1| dacos, fancsali arcot? Talán bizony ellenkezni akarsz velem?
35 4, 1| Erzsikét, Béldi Arankát. Bizony nagy csacsi volt a Béldi
36 4, 1| maga kijárni?~- Szoktam bizony.~- És nem fél?~- Mitõl?~-
37 4, 1| a másik is koppant.~No bizony, imponált is a macskának
38 4, 2| valóságba - az esernyõhöz.~Bizony szerencsésnek érezheti magát,
39 4, 2| vigyorogva bólingat feléje: »Bizony kinevetik, Wibra úr, a glogovai
40 4, 2| juthatott volna.~…Ej, mintha bizony magától nem jutott volna
41 4, 2| ura lesz, szívecském? Az bizony becsámpáskodik ám a hálószobába,
42 4, 2| tegyek egy bögrikébe? De bizony teszek.~- Ugyan, ugyan,
43 5, 2| fitymáló arcot vágott.~- Bizony mi pedig nem visszük el
44 5, 2| elveszett a tisztelendõ úr. Bizony isten, tüzet se gyújtottam
45 5, 2| Ez az a kis Veronka?~- Ez bizony - mondá Gyuri diadalmasan.~
46 5, 2| mondá Gyuri diadalmasan.~A »bizony« jelezte a diadalmasságot. (
47 5, 2| a papkisasszonynak? - De bizony éppen annak. Gyönyörû jószág -
48 5, 2| tavaly káposztaéréskor, de bizony még elõtte volt…~- Mit bánom
49 5, 3| szárított fel a bölcsesség. Bizony gyenge portéka ez a fájdalommal
50 5, 3| megtalálja Gongoly bátyja. Az bizony megtalálja. Mert módja van
51 5, 3| leteperte azt egész alulra. Én bizony nem ásom többé kijjebb.
52 5, 3| alatt, de a menyasszony bizony halkan, csöndesen, mint
|