1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1656
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
501 2, 3 | termésbõl, Ancsura.~Ez még az apjától maradt rá, a híres
502 2, 3 | híres borkereskedõtõl, abból az évbõl való bor volt, amikor
503 2, 3 | olyat.~A »februári termés« az elõbbi évben korán beállott
504 2, 3 | Lebensretter«-nek nevezte ezt az italt, váltig mondogatván: »
505 2, 3 | váltig mondogatván: »Ha az öngyilkos két kupicányit
506 2, 3 | kupicányit iszik meg belõle az aktus elõtt, ha nõtlen,
507 2, 3 | meghalni nem.)~Koccintottak az erõs eszenciával.~Gregorics
508 2, 3 | meg Sztolarik úr, átvéve az iratot. - Minek siet úgy?~
509 2, 3 | igyék még. Hagyjuk a halált. Az most a kötõfékre alkuszik.
510 2, 3 | kötõfékre alkuszik. Érdekesebb az, Sztolarik úr, hogy miképpen
511 2, 3 | úr, hogy miképpen jutott az én apám ehhez a borhoz.
512 2, 3 | én apám ehhez a borhoz. Az egy igen csinos dolog.~-
513 2, 3 | rá, Gregorics úr.~- Hja, az én apám nagy selyma volt.
514 2, 3 | Furfanggal dolgozott, ahol az egyenes út nem használt.
515 2, 3 | örököltem ebbõl a furfangból. De az nem az igazi. Ami egyébiránt
516 2, 3 | a furfangból. De az nem az igazi. Ami egyébiránt úgyis
517 2, 3 | ezért volt nagy szamár. Az apám borokat szokott vásárolni
518 2, 3 | belõle vagy két akót, de az hallani se akart róla: »
519 2, 3 | lebensretterbõl, csak elkezd az én megboldogultam sopánkodni: »
520 2, 3 | kulacsába, még elég se volt.« Az öregem ugyanis egy háromakós
521 2, 3 | itthon a Pivák kádárnál (az öreg Pivák még ma is él,
522 2, 3 | béresszekéren Zemplénbe, hogy ezen az úton jusson a borhoz. Hanem
523 2, 3 | nagyon jó? No, igyék még az útra, Sztolarik úr, egy
524 2, 3 | gyorsan végezz! Itt legyen az egyik lábad.~Gyertyagyújtás
525 2, 3 | ott voltak a kõmûvesek is, az üst is.~Gregorics Pál behítta
526 2, 3 | szobájába, és gondosan becsukta az ajtókat.~- Tudnak-e kendtek
527 2, 3 | gondolkoztak, végre felelt az idõsebbik:~- Hát hallgatni
528 2, 3 | Hát hallgatni csak tud az ember, hiszen mindjárt azon
529 2, 3 | újra összenéztek és felelte az idõsebbik:~- Megcsináljuk.
530 2, 3 | munkásokat, kiment velük az udvarra, pedig terhére esett
531 2, 3 | meg a kis házat Gregorics az özvegy papnétól, és a kis
532 2, 3 | eljöttek és megkopogtatták az ablakot. Gregorics beeresztette
533 2, 3 | Ha holnap bemeszelteti az úr, az ördög se találna
534 2, 3 | holnap bemeszelteti az úr, az ördög se találna rá holnapután.~-
535 2, 3 | Pál, és kifizette nekik az ígért összegeket.~- Most
536 2, 3 | Most már elmehetnek.~Az öregebb kõmûves csodálkozni
537 2, 3 | Azelõtt másképp ment az efféle - mondá némi fitymálással. -
538 2, 3 | találhassanak többé oda, de az is igaz, hogy nem ötven
539 2, 3 | érte, százszor annyit.~- Az még a régi jó világban volt! -
540 2, 3 | Ilyenkor jön meg a postakocsi az utasokkal. Eredj, mondd
541 2, 3 | bevallani, inkább csak folytatta az alakoskodást, hogy jól van,
542 2, 3 | szerezne neki.~- Nyisd ki az ablakot, Ancsura, hogy meghalljam
543 2, 3 | hozzátette:~- Hanem a fiúcskáé, az olyan puha és olyan meleg…~
544 2, 3 | kezeivel a másik szobába:~- Az a kutya óra zörög ott, az
545 2, 3 | Az a kutya óra zörög ott, az zavar, az bosszant. Állítsd
546 2, 3 | óra zörög ott, az zavar, az bosszant. Állítsd meg, Ancsura,
547 2, 3 | aranyos lépcsõsorompókkal, s az elõcsarnokban egy nagy karikájú
548 2, 3 | karikájú inga lóbálódzott az egyik faltól a másikhoz,
549 2, 3 | felágaskodván, megállította az ingát.~Ebben a pillanatban
550 2, 3 | akkor minden csöndes volt, az ágy el volt öntve vérrel,
551 2, 3 | Egyik keze lelógott, és az esernyõt tartotta görcsösen.~
552 2, 3 | termett, valamint Gáspár is az összes gyerekeivel. Ellenben
553 2, 3 | Istenem, milyen csapás! Az a két tolvaj mindent ellop
554 2, 3 | mindent, átvéve teljesen az uralkodást, még az Ancsurát
555 2, 3 | teljesen az uralkodást, még az Ancsurát is kikergették.
556 2, 3 | jámbor lélek, hogy övé a ház, az õ nevére van írva, itt õ
557 2, 3 | õ nevére van írva, itt õ az úr.~- Csak a négy fal a
558 2, 3 | dehogy bírt volna vele az Ancsura. Csak sírt, sírt,
559 2, 3 | a holmiját is átmotozták az istentelen Gregoricsok,
560 2, 3 | elkésett, mert talán még az udvarból is kilökdösték
561 2, 3 | volna.) De ha hátul volt is az Ancsura, mégiscsak õt nézték,
562 2, 3 | hogy õ mennyit emelkedett az emberi véleményekben a mai
563 2, 3 | nappal.~Harmadnap összegyûlt az egész rokonság Sztolarik
564 2, 3 | tudós akadémiának hagyott az öreg kétezer forintot.~Hagyott
565 2, 3 | vagy néha Gáspár testvér, az egyes tételeknél kifejezték
566 2, 3 | végrendelethez rohantak.~- Az lehetetlen.~A közjegyzõ
567 2, 3 | amennyi írva vagyon. Ezt az egyet beláthatják az urak.~-
568 2, 3 | Ezt az egyet beláthatják az urak.~- Megfoghatatlan! -
569 2, 3 | hörögte Gregorics Gáspár.~- Az egészben az a különös -
570 2, 3 | Gregorics Gáspár.~- Az egészben az a különös - vélte Boldizsár -,
571 2, 3 | nem emlékezik meg, pedig az egész világ belát a szita
572 2, 3 | sietett õket megnyugtatni:~- Az végre is mindegy az uraknak.
573 2, 3 | megnyugtatni:~- Az végre is mindegy az uraknak. Ami vagyontöbblet
574 2, 3 | Ami vagyontöbblet van, az mindenesetre a testvéreké.~-
575 2, 3 | jegyzé meg Gáspár -, ami az ingatlant illeti. De hol
576 2, 4 | tartalma csakhamar kiszivárgott az előkelő helyi körökbe, és
577 2, 4 | megbotránkozást keltett az egyszerű patriarkális szalonokban,
578 2, 4 | patriarkális szalonokban, hol az öreg cseresznyefa zongora
579 2, 4 | a fele legalább ilyen), az mégis hallatlan dolog.~A
580 2, 4 | pellengérre lett állítva. Az egész város róluk beszélt,
581 2, 4 | megemlékezett róluk, de az eljárás semmi esetre se
582 2, 4 | legrosszabbat vesszük; sõt az esetben még nagyobb tapintatlanság.~-
583 2, 4 | egészen másképpen fogta fel az esetet.~- Egyszerû poltronság
584 2, 4 | esetet.~- Egyszerû poltronság az egész. Mit az asszonyok?
585 2, 4 | poltronság az egész. Mit az asszonyok? Az asszonyok
586 2, 4 | egész. Mit az asszonyok? Az asszonyok csak harmincöt
587 2, 4 | képes elégtételre. És ebben az egyben van elhibázva.~Magok
588 2, 4 | felesége szintén közte volt az örökösöknek, és kijelentette,
589 2, 4 | kijelentette, hogy miután az õ nejének sohase volt semmi
590 2, 4 | hogy õk se fogadják el az örökséget, mert õnekik se
591 2, 4 | hajtincsekkel, nagy pironkodva az erényeikrõl beszélni.~De
592 2, 4 | tudós akadémia elfogadta az összeget, pedig neki sem
593 2, 4 | semmiféle nyomot nem találtak az iratok közt a cseh uradalomról:
594 2, 4 | közjegyzõ humorizált:~- Az a bolond tenger csinálhatja
595 2, 4 | Shakespeare Csehországba tett; az nyelhette el a Gregorics-birtokokat.~
596 2, 4 | tudni kell, együtt járt az úrral, mikor a cseh birtokaira
597 2, 4 | tette alattomban pénzzé az összes fekvõségeit. Világos,
598 2, 4 | kiapad a jólét forrása, az úrfiból, akinek mentort
599 2, 4 | jövedelmébõl képes lesz-e õt az egyetemre küldeni.~- Ej -
600 2, 4 | vélte Sztolarik -, hiszen ha az lett volna a célja, hogy
601 2, 4 | neki ajándékozhatta volna, az urak nem tehettek volna
602 2, 4 | megmagyarázhatatlannak, rejtélyesnek az egész dolog. A bécsi házat
603 2, 4 | akik titkon ügyeljenek az Ancsurára, s elejtett szavait
604 2, 4 | találtak egy ügyes fickót, aki az idõközben jogásznak odakerült
605 2, 4 | szorgalmasan hallgatta az egyetemi elõadásokat, a »
606 2, 4 | étkezett a Képíró utcában, mely az »Elsõ Április« címet viselte.
607 2, 4 | úriember, aki szóba áll az utcán egy sovány alakkal,
608 2, 4 | ki?~Kövéri úr: Hát itt, az »Elsõ Április«-ban.~Soványi
609 2, 4 | azonban mégis rosszul fõztek az »Elsõ Április«-ban, s talán
610 2, 4 | kávémérésben reggelizik, délelõtt az elõadásokon van, délben
611 2, 4 | elõadásokon van, délben megebédel az »Elsõ Április«-ban, a délutáni
612 2, 4 | s bárcsak elvenné idõvel az õ lányát, a Minkát, aki
613 2, 4 | Ostoba föltevés volt - az Ancsuráék kezén nem lehetett
614 2, 4 | fiúnál. Ancsura bérbe adta az örökölt házat, s annak a
615 2, 4 | Gregorics-testvérek pedig megosztoztak az asszonyok által visszautasított
616 2, 4 | pedig végképp nyoma veszett. Az egész város törte ezen a
617 2, 4 | gondoltak ki. Beszélték, hogy az öreg kiküldte a pénzt Klapkának,
618 2, 4 | alatt. ~De a tereferék közül az a valóság ütötte meg a rokonok
619 2, 4 | ütött.~- Ezer villám, ez az üst nem volt a hagyatékban.~
620 2, 4 | volt a hagyatékban.~Átnézte az árverési jegyzõkönyvet,
621 2, 4 | árverési jegyzõkönyvet, hol az eladott tárgyak fel voltak
622 2, 4 | vigyorgott Gregorics Gáspár. - Az üstöt nem hiába vétette
623 2, 4 | üstöt nem hiába vétette az én szerelmes öcsémuram.
624 2, 4 | beletegyen. S ez a valami az, amit mi keresünk. ~Boldizsárral
625 2, 4 | Boldizsár ujjongott örömében:~- Az Isten ujja, testvér! Most
626 2, 4 | kincset. Pali valahová elásta az üstöt, hogy a pénzt elvonja
627 2, 4 | árával adós marad. De éppen az a szerencse az ilyen tényeknél,
628 2, 4 | De éppen az a szerencse az ilyen tényeknél, hogy a
629 2, 4 | kolompáros visszaemlékezett, hogy az üstöt Matykó inas választotta
630 2, 4 | napjait, beleszõtte ravaszul az üstöt, amelynek az árát
631 2, 4 | ravaszul az üstöt, amelynek az árát most kéri a kolompáros.~-
632 2, 4 | kolompáros.~- Hát mi van ezzel az üsttel, fiam Matykó? Csakugyan
633 2, 4 | fiam Matykó? Csakugyan az urad rendelte volna azt?
634 2, 4 | hihetetlen! Mire való lett volna az neki? Félek, Matykó, hogy
635 2, 4 | jártál valami turpisságban az urad számlájára!~Éppen csak
636 2, 4 | urad számlájára!~Éppen csak az kellett a jámbor Matykónak,
637 2, 4 | a jámbor Matykónak, hogy az õ becsületében gázoljanak,
638 2, 4 | napon azt parancsolta neki az úr: keríts nekem gyorsan
639 2, 4 | estefelé történt a dolog. Az üstöt bevitte a Gregorics
640 2, 4 | ugyanakkor beeresztette az úrhoz. A két kõmûves is
641 2, 4 | A két kõmûves is látta az üstöt, s tanúskodhatik rá.~-
642 2, 4 | indokolt volt a gyanú; az üstöt sehol se találtuk
643 2, 4 | üstöt sehol se találtuk az ingóságok között, s a kolompáros
644 2, 4 | között, s a kolompáros mégis az árát kéri, hogy azt mondja,
645 2, 4 | Matykó vállat vont:~- Azt az Isten tudja.~- És te nem
646 2, 4 | Nemtudom János« a mesében, az is azt mondta mindenre,
647 2, 4 | két tanút se tudod, akik az ártatlanságodat bizonyítanák
648 2, 4 | ártatlanságodat bizonyítanák az üst-dologban. Hja, barátom,
649 2, 4 | mártásban.~- Csakhogy ösmerem ám az egyiket!~- Hogy hívják?~-
650 2, 4 | rajta?~- Három szõrszál van az orrán.~- Ostobaság! Hátha
651 2, 4 | szõrszálat?~- Akkor is rátalálok az ábrázatáról, olyan, mint
652 2, 4 | akinek három szõrszál van az orrán.~Nem volt nehéz ráakadni.
653 2, 4 | Nem volt nehéz ráakadni. Az elsõ kõmûvesi körben, amint
654 2, 4 | egyszeriben feleltek hárman is:~- Az bizony a Prepelicza András
655 2, 4 | tréfát, hogy fölszaladt az orra tetejére.~Most aztán
656 2, 4 | fel, ide is meghallom.~- Az nem lehet, négyszemközt
657 2, 4 | azt se tudom, hogy kicsoda az úr.~- Hát majd mindjárt
658 2, 4 | tízforintost. Egy forintot kapott az, aki vitte.~Erre a vizitkártyára
659 2, 4 | meg a malterozó kanalat az állványra, s a legközelebbi
660 2, 4 | legközelebbi csigával lejött az anyaföldre, ahol Mózes és
661 2, 4 | hosszan, fürkészõn nézett az ismeretlen ember acélszürke,
662 2, 4 | mintha már láttam volna az uraságát valahol.~- Az nyilván
663 2, 4 | volna az uraságát valahol.~- Az nyilván a testvéröcsém volt,
664 2, 4 | ravaszul Gregorics -, tudja, az, akinél az üsttel volt az
665 2, 4 | Gregorics -, tudja, az, akinél az üsttel volt az a titokzatos
666 2, 4 | az, akinél az üsttel volt az a titokzatos dolguk.~- Az
667 2, 4 | az a titokzatos dolguk.~- Az üsttel! (Prepelicza szája
668 2, 4 | maradt a meglepetéstõl.) Az az öccse volt? Úgy hát értem.
669 2, 4 | maradt a meglepetéstõl.) Az az öccse volt? Úgy hát értem.
670 2, 4 | ceruzájával egykedvûen dobolt az asztalon, mint egy olyan
671 2, 4 | s érzi, hogy megjött rá az igazi vevõ. Most már csak
672 2, 4 | megelevenedni látszott az õ káprázó szemeiben, s mintha
673 2, 4 | azt mondja, nem emlékszik az üstre, Prepelicza? Ej, ej!
674 2, 4 | el? Izé, no. Azt mondta az imént, hogy a szajkó is
675 2, 4 | szõrszál mozogni kezdett az orrán, amint nagy lélegzetet
676 2, 4 | szélein, búzakévét tart az egyik, könyvet a másik.
677 2, 4 | rekedtes, tompa hangon:~- Az üst nagyon nehéz volt… Borzasztó
678 2, 4 | volt… Borzasztó nehéz volt az üst.~Egyéb nem jutott eszébe,
679 2, 4 | olyan kedvesek.~- No, mi az, Prepelicza? - kérdé Gregorics
680 2, 4 | olyan erõteljesen vágta le az asztalra, hogy a talpa menten
681 2, 4 | becsülete kétszáz forint. Pedig az Isten egyformáknak teremtett
682 2, 4 | vagy a radványi bárónak. De az úr mégis kétszáz forintra
683 2, 4 | kétszáz forintra taksálja az enyimet. Szégyen, gyalázat!~
684 2, 4 | a másikat keresi fel. S az nem olyan becsületes ember,
685 2, 4 | Hát jól van… tegyen hozzá az úr még egy ötvenest és mindent
686 2, 4 | elmondok.~- Isten neki! Megvan az alku.~Prepelicza most már
687 2, 4 | történetét, miként vitték el az üstöt az udvaron, kerten
688 2, 4 | miként vitték el az üstöt az udvaron, kerten át egy piciny
689 2, 4 | sziszegte kéjjel Gáspár úr, és az üstöke is csapzott az izzadtságtól. -
690 2, 4 | és az üstöke is csapzott az izzadtságtól. - A poronty
691 2, 4 | egy este, hogyan vitték az üstöt a kis házba, hogyan
692 2, 4 | tett közbe.~- Nehéz volt-e az üst?~- Roppant nehéz volt.~-
693 2, 4 | Nem látta senki, mikor az udvaron keresztülvitték?~-
694 2, 4 | Minka pedig baronesz lesz. Az a szamár Pali nem tudta
695 2, 4 | takarékos volt.~- Mit adott az öcsém maguknak?~- Ötven
696 2, 4 | Bántotta volna - hiszen az õ kára lenne az most, mert
697 2, 4 | hiszen az õ kára lenne az most, mert a Libanon az
698 2, 4 | az most, mert a Libanon az övé lesz, mindenáron az
699 2, 4 | az övé lesz, mindenáron az övé lesz, üstöstõl, mindenestõl.
700 2, 4 | hajtatott egyenest, azzal az ajánlattal, hogy meg szeretné
701 2, 4 | próbált tenyészteni a kertben az almafák közt; de a jámbor
702 2, 4 | adott nekik táplálékot, az istentelen beszterceiek
703 2, 4 | gyümölcsös és szépen hajt. Az idén is egy elõkelõ bécsi
704 2, 4 | bécsi vendéglõs vette meg az összes almákat, el sem gondolná,
705 2, 4 | egy nagyobb házat.~- Hm, az efféle eladásokkal mindig
706 2, 4 | kiskorú, sok irka firkával jár az árvaszékhez. Én örömestebb
707 2, 4 | nagykorú lesz, csináljon aztán az õ kis skvarkájával4, amit
708 2, 4 | tizenötezer forintot. Hm, az csinos összeg. Gregorics
709 2, 4 | mondta hangosan Sztolarik -, az ajánlat nem kedvezõtlen.
710 2, 4 | még írok neki és beszélek az anyjával is.~- De nekem
711 2, 4 | levél (Gyuri beleegyezett az eladásba), Sztolarik úr
712 2, 4 | Gáspárhoz, midõn megnyílt az iroda ajtaja, és belépett
713 2, 4 | sem fújva magát. ~- No, az éppen elkel a háznál.~-
714 2, 4 | Meg akarom venni ennek az árvácskának azt a kis földecskéjét,
715 2, 4 | magában dörmögte a többit: Mi az ördög lelte ezeket? Majd
716 2, 4 | jószágocska, csinos, kedves, s az a fölséges kilátás, azok
717 2, 4 | is többet adok érte, mint az a másik…~- Azt bajjal hiszem -
718 2, 4 | hiszem - vélekedék a gyám -, az eddigi vevõ tizenötezret
719 2, 4 | jutott eszébe, hogy biz az tizenötöt se ér, s nyugtalan
720 2, 4 | Tizenötezret kínál? Ki lehet az a bolond ember?~- Hát az
721 2, 4 | az a bolond ember?~- Hát az bizony a Gregorics úr testvére,
722 2, 4 | mikor taglóval homlokon ütik az ökröt, úgy megtántorgott
723 2, 4 | azt hitte, hogy szél érte az öreg urat, rohant ki eszeveszetten
724 2, 4 | rohamaim, öreg vagyok már, s az emberi gépezet tökéletlen…
725 2, 4 | olyan gyorsan csinálni. Az árvaszék beleegyezése szükséges
726 2, 4 | is nem lehetetlen. Hiszen az Árpád-házi királyok is itt
727 2, 4 | nyugalmazott bányamérnökkel, az amilyen nagy tudós, ha beleereszti
728 2, 4 | botjával (minthogy éppen az ambituson történt a beszélgetés)
729 2, 4 | Gregorics Pálnak, akinél az üstöt falazták, több testvére
730 2, 4 | testvére is él még. Ha mármost az egyiknek megért a titok
731 2, 4 | Hacsak nem megfoghatatlan az, hogy Prepelicza András
732 2, 4 | szenvedélyesebben. - Nem lesz az övé, azért se lesz. Én veszem
733 2, 4 | többet ád, azé lesz. Ha az én birtokom volna, állnám
734 2, 4 | Mert amit egy férfi kimond, az ki van mondva. Egy férfi
735 2, 4 | egy gyereké, egy gyereknek az érdekeit nem szabad agyonnyomni,
736 2, 4 | szabad agyonnyomni, még az efféle vassal sem… Nem találja
737 2, 4 | folyt napokig, hogy már az egész város kezdett figyelmes
738 2, 4 | kezdett égnek meredezni az embereknek a rettenetes
739 2, 4 | rettenetes vetélkedésnél. Az árvaszéki elnök szándékosan
740 2, 4 | szándékosan késleltette az eladási engedélyt: »Hadd
741 2, 4 | értéke, csak hadd nõjön!”~És az nõtt is, egészen ötvenezer
742 2, 4 | tudja Isten, hol fognak az eszeveszett testvérek megállni.
743 2, 4 | kivévén talán azt, amit az asszonyi fogakon beletemettek.~-
744 2, 4 | kõszén van a Libanon alatt?~- Az sincs.~- Akkor hát valaki
745 2, 4 | Mindegy, akármi viszi õket! Az az egy bizonyos, hogy a
746 2, 4 | Mindegy, akármi viszi õket! Az az egy bizonyos, hogy a Gyuri
747 2, 4 | illendõ a gyámnak kihasználni az utolsó cseppig. A szõlõszemeket
748 2, 4 | férfi szava ugyan vas, de az arany elõtt a vasnak is
749 2, 4 | pedig ugyancsak hullott az arany.~Már éppen azt várta,
750 2, 4 | eladja vala a titkot, akkor az õ szerepe végképp lejár,
751 2, 4 | férfi-testvér aknázván ki az üst belsejét, örökös adófizetõje
752 2, 4 | hogy õk ketten Boldizsárral az egész világ hahotájára szórják
753 2, 4 | testvér gyanúját is felköltik. Az bizonyos immár, hogy akármelyikök
754 2, 4 | a másik bajt csinál neki az üst miatt. Nem volna-e tehát
755 2, 4 | forintot nem ér meg.~- Semmi az - felelte Sztolarik úr -,
756 2, 4 | most már bele nem megyek. Az ördögbe is, negyvennyolcezer
757 2, 4 | el a dolgot, érezte, hogy az egész város nevetni fogja
758 2, 4 | Hát bolondnak néz engem az úr?~Boldizsártól lóhalálában
759 2, 4 | köpönyegjük alatt (amint az a késõbbi tanúvallomásokból
760 2, 4 | mindjárt akkor felbontották az üstöt rejtõ falat, de hogy
761 2, 4 | falat, de hogy mit találtak az üstben, azt egész bizonyossággal
762 2, 4 | jámbor Prepeliczát, hogy az rögtön futott az orvoshoz,
763 2, 4 | Prepeliczát, hogy az rögtön futott az orvoshoz, hadd vegyen írásbeli
764 2, 4 | mert nem bírt gyalogolni az összetört csontjaival),
765 2, 4 | felperessége alatt, mely az egész felvidéket foglalkoztatta
766 2, 4 | tanút kellett kihallgatni, s az akták idõk múltával hetvenhárom
767 2, 4 | fontra nõttek. Panyókiné az üst létezését, befalazását
768 2, 4 | szeget és ócskavasat rakott az üstbe, hogy õket bolonddá
769 2, 4 | se maradt semmi vagyona: az a hetvenhárom font papiros
770 2, 4 | néha Gregorics Pált:~- Ej, az egy roppant eszû ember volt!~
771 3, 1 | AZ ESERNYŐ KIBUKKAN~Sok esztendő
772 3, 1 | megváltozott Besztercén, de minket az összes változások közül
773 3, 1 | közül legjobban érdekel az a kis aranybetűs táblácska
774 3, 1 | leányfejecskék mosolyognak, ha az utcán jár. Igazán csinos
775 3, 1 | egészséges - nyitva előtte az egész jövendő. Lehet abból
776 3, 1 | garádicsot lépnek. S mi lenne az az egy garádics, ha nem
777 3, 1 | garádicsot lépnek. S mi lenne az az egy garádics, ha nem az:
778 3, 1 | az egy garádics, ha nem az: hogy kit fog elvenni Wibra
779 3, 1 | komoly volt és elmélyedő. Az ismerősei mintegy érezték,
780 3, 1 | embernek. A rendes szokás az, hogy az ember megszerzi
781 3, 1 | A rendes szokás az, hogy az ember megszerzi először
782 3, 1 | fiatal prókátor, akinek az Isten fölviszi a dolgát.~
783 3, 1 | mindig valakinek nõnek…~Az irodája pompásan indult,
784 3, 1 | megszokásból, mint ahogy az ember megmosakszik, megfésülködik
785 3, 1 | megfésülködik mindennap, úgy végezte az õ ügyvédi teendõit. A lelke
786 3, 1 | De hiszen éppen azért; az asszony hozza a pénzt. (
787 3, 1 | Nem igaz. A pénz hozza az asszonyt!~Ah, milyen asszonyt
788 3, 1 | Wibra Gyurinak más baja, ami az õ pályafutásának egyenletességét,
789 3, 1 | összhangját zavarta, csak az a szerencsétlen legenda
790 3, 1 | a szerencsétlen legenda az örökségérõl. Nem háborgatta
791 3, 1 | sem nagyravágyás, csak az a legenda.~Mert legenda
792 3, 1 | legenda.~Mert legenda volt az másoknak, de õneki majdnem
793 3, 1 | hang kiált ki a falakból, az utcakövekbõl: »Hiszen te
794 3, 1 | mennyi kincsed. Hagyott az apád, mert a te apád volt,
795 3, 1 | prókátor! Dobd a pokolba azokat az aktákat és láss a kincseid
796 3, 1 | hogy hol? Hiszen éppen ez az, amiben meg lehet bolondulni.
797 3, 1 | megtámasztod valamiben, és az sincs kizárva, hogy sohasem
798 3, 1 | egy kis eltalálás dolga. Az elmének egy szerencsés villanatja
799 3, 1 | szerencsétlenség volt õrá nézve az eltûnt vagyon tudata. Maga
800 3, 1 | sõt valószínûtlenné tenné az örökség létezését. Bárcsak
801 3, 1 | és így szólna:~»Láttam az öreg Gregoricsot Monakóban,
802 3, 1 | melyek még jobban bizonyítják az elrejtett vagyont, s olyan
803 3, 1 | õ egy szolgálónak a fia, az is csak törvénytelen. Érezni
804 3, 1 | aki most földönfutó, míg az örökséget meg nem leli.
805 3, 1 | egy jelentékeny adatot.~- Az ön atyja így szólt elõttem
806 3, 1 | bankba«, s kérdezgette tõlem az utalványok és csekkek természetét.~
807 3, 1 | minden banknál kutatott ezen az alapon, de eredménytelenül.
808 3, 1 | elkedvetlenedve, azzal az erõs elhatározással tért
809 3, 1 | létezõnek veszi ezentúl az egész dolgot. »Nem járom
810 3, 1 | bolondját. Nem engedem, hogy az aranyborjú örökké bõgjön
811 3, 1 | fölé, de nem füstölög-e az mégis? Nem fújja-e fel egy
812 3, 1 | útján kívánta volna Gyurit az ágyához.~- Jaj, de nehezen
813 3, 1 | Gregorics Pál vagyonának. Az öreg mama szavából kitetszik,
814 3, 1 | õneki, fiának, akarta átadni az utalványt. Tehát nála volt.
815 3, 1 | Húsz évig nyomtam vele az igazságot.~Majd a végrendeletét
816 3, 1 | szavait Gyurihoz intézve. - Az ön apjának volt egy vörös
817 3, 1 | nyele ki volt fúrva. Abban az esernyõlyukban hordta a
818 3, 1 | tábortól táborhoz.~- Úgy? Az esernyõ - dadogta Wibra
819 3, 1 | gondolat. Oh, jaj! Ebben az esernyõben volt a bankutalvány!
820 3, 1 | a tiszai jelenet, mikor az ernyõ leesett a csónakról
821 3, 1 | szõke vízbe, hogy elrémült az öreg, hogy ígért nagy jutalmat
822 3, 1 | hogy ígért nagy jutalmat az esernyõért.~Ah, biztos,
823 3, 1 | egyszer majd hozzád kerül az esernyõ, jó lesz a felhõk,
824 3, 1 | érhetné több, mint hogy az arcképét megfestik, de a
825 3, 1 | meglepte a szenátorokat az a furcsa, sõt valóságosan
826 3, 1 | bamba kérdés, melyet dacára az ünnepélyes pillanatnak,
827 3, 1 | intézett:~- És nagy volt az üreg, kedves polgármester
828 3, 1 | elfelejtette, mit mondott.~- Az esernyõnyélnek a lyuka.~
829 3, 1 | tudom, sohasem kérdeztem az apjától.~Majd behunyta a
830 3, 1 | mert alig hogy eltávozott az ügyvéd és a tanácsbeliek,
831 3, 1 | Szíve majd mámorosan ugrált az örömtõl: »Megvan a kincs,
832 3, 1 | reménytelenül: »Azaz megvolna, ha az esernyõ kéznél lenne. De
833 3, 1 | végére nem jár. Legelsõbben az anyját kérdezte ki. Az öregasszony
834 3, 1 | Legelsõbben az anyját kérdezte ki. Az öregasszony erõltette is
835 3, 1 | öregasszony erõltette is az emlékezõtehetségét, de csak
836 3, 1 | És minek is volna neked az a rongy esernyõ?~Gyuri felsóhajtott:~-
837 3, 1 | öt körmömmel, ha lehetne.~Az asszony vállat vont és a
838 3, 1 | a kottából énekelt, hogy az esernyõnél nagyobb dolgokat
839 3, 1 | a derék asszonyság, hogy az esernyõ ott volt a halottnak
840 3, 1 | esernyõ ott volt a halottnak az összeszorított merev kezében,
841 3, 1 | merev kezében, úgy kellett az ujjait szétfeszíteni, hogy
842 3, 1 | illik, a szent feszületet.~Az ügyvéd elfordult, egy-két
843 3, 1 | igen, ott volt a kezében az esernyõ - ismétlé özvegy
844 3, 1 | a hagyatéki iratok közt az árverési jegyzõkönyvnek.
845 3, 1 | Meg is találta csakhamar az eladott tárgyak jegyzékét:
846 3, 1 | fehér zsidó.«~Ki tudja ez-e az? De csak ez lehet. E hasznavehetetlen
847 3, 1 | hasznavehetetlen tárgyak közt lehetett az esernyõ. Megvette a fehér
848 3, 1 | fehér zsidót keresni. Ez az elsõ teendõ.~De ki voltaképpen
849 3, 1 | boldog bányavárosokban még az árverés idejében ritka volt
850 3, 1 | könnyû volt megkülönböztetni. Az egyik sárga volt, a szõke
851 3, 1 | ellenben nem gondoskodott az Úristen.~Mégsem volt nehéz
852 3, 1 | ócska nadrágjai és mellényei az õ Búza utcai kis boltjába
853 3, 1 | felakasztva a következõ (szénnel az ajtóra írt) felirattal: »
854 3, 1 | eltelve vérmes reménységgel az esernyõ feltalálására nézve,
855 3, 1 | utalványra, majdnem megkerült. Az utalvány, semmi kétséget
856 3, 1 | a nyelében volt eldugva, az esernyõt meg valószínûleg
857 3, 1 | meg valószínûleg megvette az árverésen valami Müncz Jónás
858 3, 1 | szuszra hadarta el Gyuri az egykori gyámjának.~- Ennyit
859 3, 1 | szemétdombon rothadt meg azóta az esernyõ.~- Mégsem szabad
860 3, 1 | Jónás, és ott vette ezt az esernyõt Gregoricstól?«
861 3, 1 | Gyuri szemei megcsillantak az örömtõl:~- Bravó, kedves
862 3, 1 | kiáltott fel (de beillett az rikoltásnak is). - Ilyen
863 3, 1 | Ilyen memóriája csak az isteneknek volt!~- Szerencsés
864 3, 1 | nyomon vagy, hogy megtalálod az örökségedet.~- Most már
865 3, 1 | is hiszem - lelkendezett az ügyvéd, ki éppoly könnyen
866 3, 1 | ki éppoly könnyen hajlott az optimizmusra, mint az ellenkezõre -,
867 3, 1 | hajlott az optimizmusra, mint az ellenkezõre -, de hát mi
868 3, 1 | egy zsidó. Így veszett el az öreg Jónás is, most vagy
869 3, 1 | fölkeresésére, s kisült, hogy az öreg Jónás megtébolyodott
870 3, 1 | kivetette holttestét a Garam.~Az ügyvéd szép arcán a kedvetlenség
871 3, 1 | futott végig.~- De hisz akkor az ernyõ is a Garamba veszett.~-
872 3, 1 | mit, eredj el Bábaszékre, az özvegy anyjuk ott lakik.~-
873 3, 2 | A MI ROZÁLINK~Igenis, az öreg Müncznét elvitték zsidónak
874 3, 2 | polgármesternek titulálják, s hogy az év egyik napján odahajtanak
875 3, 2 | világeseményeket, olyanformán, hogy az egyik részük történik a
876 3, 2 | fundus, a kert, sõt maga az ember is. Mégiscsak polgár
877 3, 2 | ember is. Mégiscsak polgár az ember, s ez már valami.
878 3, 2 | acsarkodik:~- Hiszen nem város az! Még zsidó sincs benne!
879 3, 2 | a helynek nincs jövõje, az már csakugyan nem városnak
880 3, 2 | érdemes elöljárósága, okulván az ellenség irigy piszkolódásából -
881 3, 2 | alkudozásba lépett vala az említett özvegy Müncz Jónásnéval
882 3, 2 | zsidóasszonyunk, a mi Rozáliánk«, az semmi, ez túlságosan szerényen
883 3, 2 | ha lehet vörös hajjal - az az igazi.~De Konopka uram,
884 3, 2 | lehet vörös hajjal - az az igazi.~De Konopka uram,
885 3, 2 | szenátor, aki Müncznével az alkudozásokat folytatta,
886 3, 2 | bokrétázta a lovakat, melyek az asszonyt hozták), kegyetlenül
887 3, 2 | hozták), kegyetlenül levágta az elégedetleneket olyan argumentummal,
888 3, 2 | magisztrátus választását, midõn az elsõ purimkor s azután is
889 3, 2 | simogatva a másik koma.~Az öreg Münczné a boltajtóból
890 3, 2 | boltajtóban, rezes pápaszemmel az orrán (már maga ez a pápaszem
891 3, 2 | örültek, de úgy örültek, hogy az ifiasszony fürge, mint a
892 3, 2 | király magához kaparintotta az összes értéktelen címeket,
893 3, 2 | ifiasszonyt, s mikor néhány évre az ideköltözése után egy kõház
894 3, 2 | építéséhez fogott a piacon - az összes szekeres gazdák szívességbõl
895 3, 2 | azokat is hogy lehurrogták az okosabbak és elõkelõbbek.~-
896 3, 2 | Hitvány ember - mondták az olyanról -, nem becsül az
897 3, 2 | az olyanról -, nem becsül az semmit; se istent, se papot,
898 3, 2 | temetõ számára - holott csak az az egy zsidó asszonyuk volt. ~
899 3, 2 | számára - holott csak az az egy zsidó asszonyuk volt. ~
900 3, 2 | olyan jól esik beleszõni az idegenekkel való közönséges
901 3, 3 | felhõtlen, derült égre.~- Az ördögbe is - mormogta magában
902 3, 3 | Mravucsán -, minek ilyenkor az esernyõ? - Majd hangosan
903 3, 3 | mellét. Mégiscsak nagy dolog az, hogy Besztercérõl Bábaszékre
904 3, 3 | Szép dolog ilyesmit megélni az embernek, pláne a saját
905 3, 3 | Rozáli néni.~- Elég baj az - mormogta Mravucsán uram,
906 3, 3 | úgy hallottam - szólt újra az idegen -, hogy öreg esernyõi
907 3, 3 | fitymáló szót akart odadöfni az idegennek, midõn egyszerre
908 3, 3 | piac, szétriadva futott el az út közepérõl, a szemközti
909 3, 3 | Valóságos ribillió ütött ki, az egész piac izgett-mozgott,
910 3, 3 | a tengely is kettétört, az egyik kerék lemaradt valahol
911 3, 3 | Galba! ~Azalatt, míg Münczné az elöljárókkal beszélgetett
912 3, 3 | s akik türelemmel vártak az ifiasszonyra, ímmel-ámmal
913 3, 3 | ifiasszonyra, ímmel-ámmal mondta az idegennek.~- Öreg esernyõk
914 3, 3 | ismétlé, hogy látni akarja az ócska holmikat.~- Ej, uram,
915 3, 3 | valók. Ez esernyõk abból az idõbõl vannak, mikor még
916 3, 3 | boltból egy percre sem.~Az ügyvéd egy ötforintost vett
917 3, 3 | szívességét, Münczné asszony, de az esernyõket mindenáron látni
918 3, 3 | szúrón, gyanakodóan tapadtak az elõkelõ külsejû ifjúra.~-
919 3, 3 | már éppen nem mutatom meg az esernyõket.~- Miért? ~-
920 3, 3 | Rozáli, amit nem értesz«, s az én szegény férjem igen bölcs
921 3, 3 | pedig igen egyszerû eset. Az apámnak volt egy ócska esernyõje,
922 3, 3 | megtudtam véletlenül, hogy az a maga férjéhez került,
923 3, 3 | mint ereklyét.~- Ki volt az uraságod apja? Talán tudnék
924 3, 3 | Talán tudnék a dologról.~Az idegen elpirult kissé.~-
925 3, 3 | Igen, igen, emlékszem, az a furcsa emberke, ki halála
926 3, 3 | emberke, ki halála után…~- Az, az! Aki két-kétezer forintot
927 3, 3 | emberke, ki halála után…~- Az, az! Aki két-kétezer forintot
928 3, 3 | ügyvéd vagyok.~Most már az öreg Münczné jött zavarba.~-
929 3, 3 | No persze. Oh, oh! Ez az én ostoba öreg fejem. Oh,
930 3, 3 | hát csak tessék azokat az esernyõket megnézni. Majd
931 3, 3 | megnézni. Majd megmutatom az utat, és megmagyarázom,
932 3, 3 | jönni. Bárcsak megtalálná az öreg tekintetes úr esernyõjét…~-
933 3, 3 | markát, Münczné asszony.~Az ötven forint szóra megcsillogtak
934 3, 3 | forint szóra megcsillogtak az öregasszony szemei, mint
935 3, 3 | Oh, a jó fiú! - sóhajtá az égre nézve - csak nincsen
936 3, 3 | nincsen semmi tetszetõsebb az Isten elõtt, mint egy jó
937 3, 3 | fürge, olyan eleven lett az ötven forint szóra, mint
938 3, 3 | ötven forint szóra, mint az orsó, s becsukván a bolt
939 3, 3 | tipegéssel vezette Gyurit az udvarra a létrához, s most
940 3, 3 | közt Wibra Gyuri - mialatt az asszony kétszer is kiszaladt
941 3, 3 | nézni. Türelmetlenné tette az ötven forint.~- Széna-e,
942 3, 3 | lehangoltan -, egyik esernyõ se az igazi.~A zsidóasszony kedvetlen
943 3, 3 | pilákolt. - Ájváj, hová tette az az ostoba Jónás? - dörmögte. -
944 3, 3 | Ájváj, hová tette az az ostoba Jónás? - dörmögte. -
945 3, 3 | Valószínûleg a férje hordta ezt az esernyõt. Sztolarik úr,
946 3, 3 | felkiáltott:~- Ne menjek soha az égbe, ha nem azt vitte a
947 3, 3 | ha nem azt vitte a Jónás az utolsó útjára. Mintha most
948 3, 3 | vége van! - sóhajtott fel az ügyvéd, aki ott állt a létránál
949 3, 3 | Carthago romjain; csakhogy az õ Carthagójából a romok
950 3, 3 | maradtak meg, - eloszlott az egész a légbe, ahonnan építve
951 3, 3 | kapuajtón a kocsijához, az anyóka most már lomhán topogott
952 3, 3 | mint egy hízott lúd. Künn az utcán azonban egyszerre
953 3, 3 | mindent tud, és sohase menjek az égbe (Rozáli mama, úgy látszik,
954 3, 3 | idelent a földön maradni), ha az nem nyújt valami felvilágosítást
955 3, 3 | ott a legszebb embert, és az lesz a Móric fiam… roppant
956 3, 3 | szólítsa meg és ígérje neki az ötven forintot. Ne menjek
957 3, 3 | forintot. Ne menjek soha az égbe, ha a Móric nem mesélt
958 3, 3 | mesélt nekem valamit errõl az esernyõrõl. Mert mikor a
959 3, 3 | mama könnyezve nézett fel az égre). Oh, Jónás, Jónás
960 3, 3 | azt velünk? Ha már elment az eszed, mi szükség volt utána
961 3, 3 | kajlaszarvú tehénre alkudozott. Az eladó, egy lesti szûcsmester,
962 3, 3 | ennek foga se!~- Mit beszél az úr fogakról? - mordult fel
963 3, 3 | saját megjegyzésén, s mert az jó hangulatba ejtette, e
964 3, 3 | most már tenyerébe csapott az okos Móric, aki mindég estefelé
965 3, 3 | szeretnék öntõl venni, ami sem az enyém, sem az öné.~- Nos,
966 3, 3 | venni, ami sem az enyém, sem az öné.~- Nos, ilyen portéka
967 3, 3 | ereklyének szeretné megszerezni az apja kedvenc esernyõjét,
968 3, 3 | kedvenc esernyõjét, melyet az öreg Jónás hordott magával.~-
969 3, 3 | mert meglehetõsen leesett az álla, hogy ilyen csekélységrõl
970 3, 3 | van.~- Meg lehet találni az esernyõt - mondá feltûnõ
971 3, 3 | tövisboglya.~- Igen, igen az esernyõ! Hol is volt csak?
972 3, 3 | a fölkeresésére indulván az öcsémmel, Podhrágyon találtam
973 3, 3 | Podhrágyon találtam fel az elsõ szálat, melyen elindulva,
974 3, 3 | Vidnek volt a pecsétje, az Árpád-korból.~- Szép, szép,
975 3, 3 | látni, hogy érdekesek.~- Az meglehet, de nem vonatkoznak
976 3, 3 | meglehet, de nem vonatkoznak az esernyõre. ~- De bizony
977 3, 3 | én is Abellovára mentem. Az itt elõadottak szerint máris
978 3, 3 | gyanakodni kezdtem, hogy az öregem elméje elborult,
979 3, 3 | elbeszélték nekünk, hogy az angyalos krajcárokat négykrajcárjával
980 3, 3 | magukkal, amiket viszont az abellovaiak váltogattak
981 3, 3 | krajcárjával - tudván, hogy az angyalos krajcárok négyet
982 3, 3 | két fiatal csaló bízta meg az angyalos krajcárok bevásárlásával
983 3, 3 | krajcárok bevásárlásával az én becsületes öregemet,
984 3, 3 | Mégis valószínû, hogy már az esze nem volt egészen a
985 3, 3 | különöset nem bírtunk felfedezni az õ viselkedésérõl, pedig
986 3, 3 | ellenben bizonyos, hogy az utána következõ faluban,
987 3, 3 | batyuját (nem Illés próféta, de az én tátim) árucikkelyeivel
988 3, 3 | harmonikák hulltak, mint az égi manna, a nép közé. Azóta
989 3, 3 | nélkül látták szegény apámat, az egyik kezében bottal, a
990 3, 3 | Kobolnyikon tehát még megvolt az esernyõje. ~A Móric szeplõs
991 3, 3 | szélén lakó csõszhez - de az, mikor meglátta, hogy zsidó,
992 3, 3 | igen, kezdem már érteni az ön terjengõsségét. Az esernyõ
993 3, 3 | érteni az ön terjengõsségét. Az esernyõ a Kobolnyik és Lehota
994 3, 3 | Apja talán elhajította az erdõben, sziklák között.
995 3, 3 | vele félelmetesebbre.~- Nem az történt. Tudom, mi történt.~-
996 3, 3 | Véletlenségbõl tudtam meg, mert nem az esernyõt kerestem, bántam
997 3, 3 | esernyõt kerestem, bántam is én az esernyõt, hanem apámat.
998 3, 3 | esernyõjét és továbbment.«~Az ügyvéd élénken ugrott fel:~-
999 3, 3 | értékes adat! - kiáltott fel az ügyvéd s kivett a tárcájából
1000 3, 3 | mely végre megszagolta az igazi nyomot. Hajrá! Utána!
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1656 |