Rész, Fejezet

 1  1,  1|        ember a faluban, Kapiczány János uram, aki ökörhajcsár korában
 2  1,  2|          glogovaiak. Valami Bélyi János nevût. A szolgabíró, jól
 3  1,  3|       Glogovára tisztelendõ Bélyi János, bizony ott se talált egyebet,
 4  1,  3|       túlvilági hangokat kapkodta János pap, Billeghi Máté uram
 5  1,  3|     tisztelendõ úr! Gyí, Sármány!~János pap még mindig nem válaszolt,
 6  1,  3|           oly szûkszavúak voltak.~János odalépett a kosárhoz s megnézte
 7  1,  3|   szemecskéit. Úgy szerette volna János, ha kinyitná, de nem nyitotta
 8  1,  3|          felnevelnem!? - tûnõdött János, s végtelen melegség futotta
 9  1,  3|       anyóka meszelte a belsejét.~János pap nem ment az oltárhoz,
10  1,  4|      gondolatokat terjeszté eléje János pap. - Anyám meghalt, kis
11  1,  4|  finomabbnál finomabb elemózsiát. János pap ámult-bámult, amint
12  1,  4|         Isten fizet meg érte? No, János, ilyen csoda még nem történt,
13  1,  4|   Gongolyné után meghalt a Srankó János, aki azelõtt is sokat settenkedett
14  1,  4|           És a többi meg a többi.~János pap megelégedetten bólintgatott
15  1,  4|       egész? - kérdezte Srankóné.~János pap kiszámította krétával,
16  1,  4|        tizedik faluba is elhozzák János papot a temetésre a dalmatikával
17  1,  4|       püspök. Rendeletet adott ki János papnak, hogy az ereklyét
18  1,  4|          között helyezze el.~Mire János pap nyomban visszafelelt,
19  1,  4|     hozatván Besztercérõl. Srankó János a halál országából való
20  1,  4|          nevelõnõt tartott idõvel János pap) teleültette a pap udvarát
21  2,  3|           a közjegyzõt, Sztolarik János urat. Nagyon víg volt, mikor
22  2,  4|      Olyan vagy, mint a »Nemtudom János« a mesében, az is azt mondta
23  2,  4|            aztán futott a Krekics János tyúkprókátorhoz, írjon egy
24  3,  2|       éppúgy nem, mint a Nepomuki János szobra mellett. (Hiszen
25  3,  2|           messzetekintõ Mravucsán János polgármester felszólalására
26  3,  4|          sokaságtól követve Fiala János, a város hajdúja közeleg,
27  3,  4|           fõmérnök, Brunkusz Nep. János erre utaztában figyelmeztette
28  4,  2|             Akkor hát befoghatsz, János.~Egy diófa alatt, nagy kerek
29  4,  2|    parancsolta Gyuri a kocsisnak.~János megpattintotta az ostort,
30  5,  1|        elõtt már azóta megetetett János, a kocsi készen várta az
31  5,  1|           horzsolja.~Hátrafordult János nagy fejvakarással:~- Lõcs
32  5,  1|          a gazdájának.~- Vigyázz, János, hogy fel ne dõljünk!~Minduntalan
33  5,  1|         való pátria ez - mormogja János.~- Nem tetszik a vidék?~-
34  5,  1|       himlõhelyes a pofája - véli János -, nem házasodni való hely!~
35  5,  1|           volna valamit?~- Miért, János?~- Mert az elõbbeni gazdám,
36  5,  1|          elõbbeni gazdám, a báró (János egy sárosmegyei bárónál
37  5,  1|         Kézzel-lábbal ellenkezett János.~- Jaj, szentem, dehogy
38  5,  1| csináljunk mármost? - sopánkodott János. - Mondtam, hogy madárnak
39  5,  1|          pedig kösd valami fához!~János szót fogadott, de nagy dörmögéssel,
40  5,  1|       plébános úr! Mi meg ketten, János, húzzuk fölfelé!~Úgy tett
41  5,  1|         nem messze van. Te pedig, János, vágd ki addig nyújtónak
42  5,  2|           hátul tisztelendõ Bélyi János úr beszélget madame Kriszbayval,