Rész, Fejezet

 1  1,  1|             minthogy kukorica nem maradt hozzá, tehát lesoványodék, lassú
 2  1,  3|             férfiak egészen közel mentek hozzá, és kezet fogtak vele:~-
 3  1,  3|                 is van, de neked nincsen hozzá ollód.~Kevés napok alatt
 4  1,  4|                  Srankóné -, de adja még hozzá tisztelendõ uram azt a pirosat
 5  2,  1|                köpi - hát mi közöd neked hozzá?~Hidd meg nekem, hogy Rozália,
 6  2,  1|                   hogy egy ujjal se nyúl hozzá többé. Nem eresztheti el,
 7  2,  2|                õk is tudják, de tedd még hozzá, hogy némelykor arany lehet
 8  2,  3|          egyetlen-egyszer kérezkedett be hozzá, megtudni, nincs-e valamire
 9  2,  4|          koccintgatás közben így szólott hozzá nyájasan:~- Tud-e maga beszélni,
10  2,  4|       éktelenített.) Hát jól van… tegyen hozzá az úr még egy ötvenest és
11  2,  4|                mit, Gregorics úr - tette hozzá hirtelen elhatározással -,
12  2,  4|                következõ napon benyitott hozzá Boldizsár úr, és kijelentette,
13  3,  1|               szerencsés villanatja kell hozzá… De minthogy ez nincs, csak
14  3,  3|                 valóságosan ragaszkodott hozzá, megtudtam véletlenül, hogy
15  3,  3|                   Istenem, hogy hasonlít hozzá és mégis milyen csinos.
16  3,  3|                  ösmertem, ámbár - tette hozzá mosolyogva - nekem nem hagyott
17  3,  4|            odabent, hogy kicsi az eszünk hozzá. Oh, oh, Veronka kisasszony,
18  3,  4|            madame egyenest Münchenbõl jõ hozzá társalkodónõnek, s még eddig
19  4,  1|      Szliminszkyné.~Még közelebb hajlott hozzá, s hirtelen megragadta a
20  4,  2|                is valami sokkal közelebb hozzá. Eddig attól tartott, hogy
21  4,  2|               egy pár oktató szót fûzött hozzá, amint illõ idõsebb, tapasztaltabb
22  4,  2|                  túlontúl van az elégen. Hozzá kell szokni az ilyesmihez!
23  5,  1|               Meglehet, örömében - tette hozzá Gyuri.~- Maga gonosz ember! -
24  5,  1| nemzedékről-nemzedékre a farkasfiakkal: »Hozzá ne nyúljatok, gyerekek,
25  5,  1|               nélkül, nem mert közeledni hozzá, torkán akadtak a szavak,
26  5,  1|                  s hamiskásan mosolygott hozzá). Kosarat kapott volna álmában.~-
27  5,  1|       gondviselés.~- Bizonyára köze volt hozzá a gondviselésnek. Eltört
28  5,  1|            kocsiról, s gyorsan felfutott hozzá, vidám kiáltással:~- Itt
29  5,  1|                      És mit kér? - tette hozzá elfátyolozott hangon.~-
30  5,  2|                  rossz földbirtok is van hozzá - tette hozzá a pap nemes
31  5,  2|          földbirtok is van hozzá - tette hozzá a pap nemes dicsekvéssel.~
32  5,  2|                 szíves, elég nyájas volt hozzá.~- Ez az a kis Veronka?~-
33  5,  2|           Igyekezett mégis gyöngéd lenni hozzá.~- Meggondoltam én ezt,
34  5,  2|              aztán nézte meg, ki szólott hozzá.~- Hogy a régi nyelet tetszik
35  5,  3|                 de mert a fejét is rázta hozzá, hát világos volt, hogy
36  5,  3|           magához parancsolta.~Sztolarik hozzá ugrott, megragadta a kezét.~-
37  5,  3|             Gyuri. - Csak a mesékben van hozzá tükör…~- Mindjárt idehozom
38  5,  3|                  Természetesen. Mit mond hozzá?~- Azt, hogy… (Megakadt,