Rész, Fejezet
1 1, 4| köcsög tejet hoztak neki. A fejét rázta. Lajkó feléje nyújtotta
2 2, 1| fogott gyeplõs ló a nyugtalan fejét, ma már nem szól olyan hetykén
3 2, 2| ártalmas gombát?~Gyuri a fejét rázta.~- Nem ettem, apabácsika. (
4 2, 2| Gregorics keserûen rázta a fejét.~- Ne beszélj bolondokat,
5 2, 3| vagy papért?~Gregorics a fejét rázta.~- Nem, nem. Én már
6 2, 3| hanem figyelt, föl-fölemelve fejét a párnákról, és a fejéhez
7 2, 4| egész város törte ezen a fejét, s különbözõ ostobaságokat
8 2, 4| Gáspár csendesen rázta a fejét: ~- Talán csak nem ettem
9 3, 1| lateiner-világban.)~Gyuri a fejét rázta, szép, férfias oválfeje
10 3, 1| asszony vállat vont és a fejét csóválta.~- Talán a Matykó
11 3, 4| helyszínén megjelenhessen.~Galba fejét rázta; Galba mindenha diplomata
12 3, 4| hümmögött, fészkelõdött, fejét vakarta, s végre is elkezdett
13 3, 4| magas gallérjába húzta a fejét, szinte eltûnt, mint a felkorbácsolt
14 3, 4| Rosszallón csóválta a fejét.) Ne tessék, kérem, ilyet
15 3, 4| szóra hirtelen fordítá meg a fejét egy fiatal leány, ki térdelõ
16 3, 4| féloldalt hajlított gyönyörû fejét is annak megfelelõleg lóbázta.
17 3, 4| szinte gépiesen.~Mravucsán a fejét rázta:~- Maradjunk csak
18 3, 4| frizurája volt.~- Igazítsa meg a fejét - figyelmezteté franciául,
19 3, 4| megborzongott, megrázta a fejét, a két nagy varkocs szemkápráztatón
20 3, 4| ficánkolni, hányni-vetni a fejét, ez komoly vidék. Itt húzni
21 3, 4| engedelmesen meghajtotta fejét (egy verõfényes mosoly volt
22 4, 1| hitetetlenül rázta meg a szép fejét, mely körül az ártatlanság
23 4, 1| megszagolja a húst, bedugja érte a fejét a köpû belsejébe, természetesen
24 4, 1| durcásan fordította el a fejét.~- Wibra úr, maga kiállhatatlan
25 4, 1| templomnak.~- Nem, nem - rázta fejét az ügyvéd, zavart tekintetét
26 4, 1| érintett. Hiába csóválja a fejét. Ez így van. Magam is ösmertem
27 4, 1| Csöndesen elfordította a fejét, és hallgatagon bámult a
28 4, 1| asztalcsücskön lehajtá lankadt fejét és elaludt, hosszú tömött
29 4, 1| bekötötte vele a macska fejét, kétrét a szeme táján: »
30 5, 1| Veronka hátravetette a fejét, a szemeit az ég felé fordította,
31 5, 1| hanem elfordította tõle a fejét, hogy ne lásson arcába,
32 5, 1| mosolygott, meghajtotta fejét a lelkész elõtt s kezeit
33 5, 1| neki!~Veronika lehajtotta fejét, mintha a nyakánál letört
34 5, 2| méltatlankodva csóválta a fejét.~- Hiszen arról beszélek…
35 5, 3| lehetett azt érteni, de mert a fejét is rázta hozzá, hát világos
36 5, 3| határt!~Hitetlenül rázta a fejét, talán megbolondult Sztolarik
37 5, 3| csakugyan ilyesmin törte a fejét. A Veronkát elõ kell teremteni
38 5, 3| glogovai nábob, megcsóválván fejét, melyen a hosszú õsz haj
|