Rész, Fejezet
1 1, 4| Istent fogadta volna el. Te valóban megbabonáztad ezeket
2 2, 1| Gregorics Pál vért köp.~Ó, te kis bamba Karolin! Tudom,
3 2, 1| olyan édes kis mamlasz, mint te. Rozália már filozóf, és
4 2, 1| tartott.~- Ne fuss hát ki, te szamár. Hiszen nem eszlek
5 2, 1| szatócsné nevetett.~- Ó, te bolondos galagonya, csak
6 2, 1| viselni? Ej, Ancsa, Ancsa! Te rosszban töröd a fejedet,
7 2, 1| a másik kezében.~- Gyí, te Ráró!~És a vén szamár poroszkált
8 2, 2| tetszik neked az esernyõm, te mizi-mázi?~- Kinevetik érte
9 2, 2| fénylik. Majd egyszer megérted te ezt. Majd, ha nagy leszesz.~
10 2, 4| neki? Félek, Matykó, hogy te magad jártál valami turpisságban
11 2, 4| dologra, akkor szüret, akkor a te becsületed olyan tiszta,
12 2, 4| árát kéri, hogy azt mondja, te vitted el. De hát hova is
13 2, 4| Azt az Isten tudja.~- És te nem láttad volna azután
14 2, 4| Megcsaltál, gazember! Te is cinkosa voltál annak
15 3, 1| az utcakövekbõl: »Hiszen te milliomos vagy.« Mikor a
16 3, 1| Hagyott az apád, mert a te apád volt, neked gyûjtötte,
17 3, 1| volt, neked gyûjtötte, a te jogos örökséged. Nagy úr
18 3, 1| örökséged. Nagy úr vagy te, Gyuri, és nem egy szegény
19 3, 1| meghalni se tudott, míg te nem jössz. De én voltam
20 3, 3| utána menned neked is? Van a te fiaidnak elegendõ.~Megkapaszkodott
21 3, 4| harmadik.~- Ne az égre nézz, te golyhó, ha meg akarod találni,
22 3, 4| harap ám az a kutya. Csiba te, Garam! Mindjárt otthon
23 3, 4| tudom - mondá -, de hogy te magad részeg disznó vagy,
24 4, 2| keresed… Azaz dehogy keresed te az igazságot - ha szembe
25 4, 2| sonkát, amit az útra fõztem! Te pedig szaladj, Zsuzska,
26 5, 1| tengely. - Add ide a fejszét! Te csak tartsd addig a lovakat,
27 5, 1| a kocsim nem messze van. Te pedig, János, vágd ki addig
28 5, 2| tepsit! Nem azt, a másikat! Te pedig reszelj, Borbála,
29 5, 2| eltalálni. Mondtál valamit? Hogy te se? Szamár! Ha én nem tudom,
30 5, 2| én nem tudom, mit tudnál te, csirke. Annyi azonban bizonyos,
31 5, 2| lenne a pap.~- Mit törõdsz te a pappal?~- Másodszor, mert
32 5, 3| szomorú volt most.~- Fogass be te is - törte meg végre a csendet
33 5, 3| Hiszen nem ezt mondtad te nekem ebéd elõtt.~Gyuri
34 5, 3| kötelét.~- Hagyd abba már, te szamár. Mutasd meg a kezeddel,
35 5, 3| összeszidta Veronkát. No, te rossz jószág, hát illik
|