Rész, Fejezet
1 1, 3| percig tartott az egész. Újra a kicsi gyermek volt. Ó!
2 1, 4| imádkozott így elmerülve, újra meg újra kezdve, észre sem
3 1, 4| így elmerülve, újra meg újra kezdve, észre sem vette,
4 1, 4| a hóna alatt, de amikor újra átment a másik kettõért,
5 2, 1| a síri csöndes idõkben újra visszatért Besztercére,
6 2, 2| volt, mint azelõtt soha. Újra járt a társaságokba, érdeklõdött,
7 2, 2| a másvilágra, amim van.« Újra látogatni kezdte az asszonyokat,
8 2, 2| öröme Gregoricsnak, mikor újra kezében tarthatta kedvenc
9 2, 3| szegem be a véget.~Azután újra koccintottak. A közjegyzõnek
10 2, 3| dolog felõl.~A kõmûvesek újra összenéztek és felelte az
11 2, 3| délre.~Egy félóra múlva újra odaszólt Ancsurának:~- Mézzel
12 2, 3| Mosolygott bágyadtan, és újra kinyitotta a szemeit:~-
13 2, 3| a tülköt, hallom«, aztán újra egy hörgés és egy zuhanás.~
14 2, 4| beösmerte a mondás szépségét, és újra meg újra szavát vette Sztolariknak,
15 2, 4| mondás szépségét, és újra meg újra szavát vette Sztolariknak,
16 2, 4| ettem maszlagot.~S most újra megindult a licitálás, de
17 3, 3| De úgy hallottam - szólt újra az idegen -, hogy öreg esernyõi
18 3, 3| végzett a vevõivel, akkor újra ismétlé, hogy látni akarja
19 3, 4| nyögött egyet-kettõt, és újra bezárultak a szempillái.~
20 3, 4| nyögött, mikor a ruhadarabokat újra ráerõszakolták, a Gyurit
21 3, 4| teremtést.~- Ah - sóhajtá újra és újra -, milyen tartományba
22 3, 4| Ah - sóhajtá újra és újra -, milyen tartományba jutottam!~ ~
23 4, 1| gyanú fogta el Gyurit. Amint újra meggyúltak a gyertyák nagy
24 4, 1| másik kezével felrántotta újra a lecsúszott szoknyát (melybõl
25 4, 1| levetkõzni a macska elõtt. Újra felöltözött egész rendesen,
26 4, 1| maga, ha tud«, s így kezdte újra a vetkõzõdést.~
27 4, 2| rá nézve kedvezõ volt, és újra meg újra átélvezte (csak
28 4, 2| kedvezõ volt, és újra meg újra átélvezte (csak még több
29 5, 1| vissza tudja ragasztani újra a fejéhez, de azt többé
30 5, 1| darabot lehetett belátni. Újra hallatszott a segélykiáltás
31 5, 2| alátámasztják, felszerszámozzák és újra befogják a lovakat, addig
32 5, 2| bácsié. Ugye, Veronka?~Majd újra hátrafordult és azt mondta
33 5, 3| hagyjon el.~Megfordult, mintha újra az erdõbe akarna visszamenni.~-
|