Rész, Fejezet

 1  3,  4|     nevezetes történhetett? Talán a Mravucsánné zsenge libái vesztek el
 2  3,  4|             terelje.~Nemsokára maga Mravucsánné jött el a hölgyekért. Alacsony,
 3  3,  4|            mondanom, hogy én vagyok Mravucsánné. Jaj, szívem, kisasszonykám,
 4  3,  4|        isten! - csapta össze kezeit Mravucsánné. - Olyan idõs és még magyarul
 5  3,  4|          katonatisztnek az özvegye (Mravucsánné a világért sem hagyott volna
 6  3,  4|            izé… (meszelõrudat akart Mravucsánné mondani, de gyorsan a szájára
 7  3,  4|            nagykendõket, köpenyeket Mravucsánné szedte fel a karjára.~-
 8  3,  4|              mormogott valamit, míg Mravucsánné is folyton beszélt, hol
 9  3,  4|           is ki kellett kerülniök a Mravucsánné vendégeinek, a korcsma felé
10  3,  4|           felé viszi, nekirontott a Mravucsánné karján lépkedõ madame Kriszbaynak: ~-
11  3,  4|            országba jutottam!~Hanem Mravucsánné, amilyen szelíd volt, éppen
12  4,  1|     fölmetélt vizes ruha!~A szegény Mravucsánné oda volt bánatában, hogy
13  4,  1|             Ej, semmi az - biztatta Mravucsánné -, csak bátran, lelkem,
14  4,  1|             miatt kellett távoznia. Mravucsánné tudja a históriát, még az
15  4,  1|           valami nagy szépség, mert Mravucsánné így nyilatkozott szórul-szóra:~-
16  4,  1| eldicsekszik vele.~Így nyilatkozott Mravucsánné; igaz, hozzátette: »Ha azonban
17  4,  1|          jót, hogy így nyilatkozott Mravucsánné, mert nem tudnám bebizonyítani.~
18  4,  1|       keresztelõ lesz komámasszony!~Mravucsánné természetesen elpirult.
19  4,  1|            származott konfliktusra, Mravucsánné sopánkodik, hogy senki sem
20  4,  1|          térdelt elõtte, a vallásos Mravucsánné pedig lehajolt a földig,
21  4,  1|        esernyõjével.~Veronka, kinek Mravucsánné mutogatta be a hímzett abroszait,
22  4,  1|           mindnyájan felállottak, s Mravucsánné elvezette õt is, Veronkát
23  4,  1|          saját szobájába szállásolt Mravucsánné, nem mert befeküdni a dunyhatengerbe,
24  4,  1|        lehetett a szobából kitudni.~Mravucsánné asszony figyelmes lett a
25  4,  2|           gyomra volt megterhelve a Mravucsánné ételeitõl, hanem a lelke,
26  4,  2|         rossz ajtajú kamrába, ahová Mravucsánné hálásra elhelyezte. A bútorok
27  4,  2|         olyakat tenni! - pirongatta Mravucsánné. ~- Jó reggelt! Jó reggelt! -
28  4,  2|            percig.~- Ugyan? - szólt Mravucsánné. - Olyan szépet álmodott?
29  4,  2|       említeni: menten kapott rajta Mravucsánné, szélesen elõadva a macska
30  4,  2|   irult-pirult, Mravucsán kacagott, Mravucsánné pedig egy pár oktató szót
31  4,  2|           lelkendezve futott utánuk Mravucsánné, tele tüdejébõl kiabálva:~-
32  4,  2|              De nem volt semmi baj. Mravucsánné egy pár ép almát fedezett
33  5,  1|             az almák, amiket reggel Mravucsánné rakott a zsebébe.~- Halló!