Rész, Fejezet

 1  1,  1| méltóztatom másképp intézkedni - felelte Nagy Mihály kurtán.~Így
 2  1,  3|        No, az bizony elég nagy - felelte a mindenben versatus Klincsok
 3  2,  2|       bordás hátán.~- Nem, nem - felelte Kupeczky, kit szintén csodálkozásba
 4  2,  3|    kõmûvesek újra összenéztek és felelte az idõsebbik:~- Megcsináljuk.
 5  2,  3| közjegyzõ úr!~A közjegyzõ kurtán felelte:~- Nincs tovább.~A csodálkozás
 6  2,  4|    valónk van együtt.~- Jó, jó - felelte közömbösen a kõmûves, a
 7  2,  4|          ezeket? Majd fennhangon felelte: - Talán a bátyja számára?~-
 8  2,  4|         nem ér meg.~- Semmi az - felelte Sztolarik úr -, majd megveszi
 9  2,  4|      negyvenötért. Boldizsár azt felelte kurtán, a tokáját vakargatva:~-
10  3,  1|      valóságos méltatlankodással felelte:~- Bocsánat, de én nem szoktam
11  3,  3|    hasonló cikkeket nem tartok - felelte Rozáli néni.~- Elég baj
12  3,  3|        naponkint.~- Ostobaság! - felelte fitymálva Müncz Móric -,
13  3,  3|        valamit felõle?~- Tudok - felelte Móric kedvetlenül, mert
14  3,  3|     zsidót? »De bizony, láttam«, felelte, »hetekkel ezelõtt Glogován,
15  3,  3|    címezem-e?~- Túlságosan jól - felelte az ügyvéd.~- Kidoboltathatná,
16  3,  4|       így.~- Igaz, megsajnálta - felelte mosolyogva az ügyvéd, kinek
17  3,  4|    ügyvéd úr?~- Nagy szerencse - felelte Gyuri felrezzenve, szinte
18  3,  4|        asztalnál és kínálom is - felelte Gyuri.~Nagynehezen felcihelõdtek,
19  4,  1|     szemekkel.~- Nagyon gazdag - felelte Szliminszkyné.~Még közelebb
20  4,  1|          Ah, szegény legendák! - felelte Gyuri. - Ha ráfújna az ember
21  4,  1|          állat.~- De mikor lát - felelte Veronka szorongva.~Eloltotta
22  4,  2|       reggeliznek is a kertben - felelte egy szarvastermetû fehércseléd,
23  5,  1|        vagy háromszáz év elõtt - felelte alattomos mosolygással,
24  5,  1|        rózsa valamit?~- Vétett - felelte az ügyvéd indulatosan.~-
25  5,  1|         most már biztos vagyok - felelte szomorúan -, hiszen gyaníthatja,
26  5,  1|        se szekéren.~- Semmi az - felelte Gyuri, akit most semmi se
27  5,  1|     álmatlanság és éhség miatt - felelte a mélybõl a sok kiabálástól
28  5,  1|        nem. Hogy gondolod ezt? - felelte gyanútlanul, zavartan. -
29  5,  2|         láttad-e már?~- Minek? - felelte Gyuri. - Az értékhez úgyis
30  5,  2|           Azt hiszem, szeretem - felelte Gyuri bizonytalan hangon. -
31  5,  2|        reménységgel.~- Nemigen - felelte a pap -, közönséges fapálcika
32  5,  3|          is?~- Volt vagy kettõ - felelte a pap.~A visszás feleletek
33  5,  3|        tudod?~- Most már tudom - felelte kurtán.~- Oh, oh - szólt