Rész, Fejezet

 1  1,  3|     fiatal pap rovására vágták:~- Ej, no! Elég jó az. Ezt a holmit
 2  1,  3|        hagy az itt egyikünket se. Ej ni, ezek a rusnya békák,
 3  1,  4|         is õ, mi az az esernyõ!~- Ej no - mondá a pap türelmetlenül -,
 4  2,  1|        akarsz fülbevalót viselni? Ej, Ancsa, Ancsa! Te rosszban
 5  2,  1|           idegenek vállat vontak (Ej, dehogy nem történt!) és
 6  2,  1|  esernyõjéhez. Megfoghatatlan az! Ej, hátha ereklye? - Valaki
 7  2,  4|           az egyetemre küldeni.~- Ej - vélte Sztolarik -, hiszen
 8  2,  4|      üstöt, s tanúskodhatik rá.~- Ej no - mondá Gáspár úr vidáman -,
 9  2,  4|      Prepelicza. Nem bánja meg.~- Ej, azt se tudom, hogy kicsoda
10  2,  4|   emlékszik az üstre, Prepelicza? Ej, ej! Hát olyan bolond embernek
11  2,  4|         az üstre, Prepelicza? Ej, ej! Hát olyan bolond embernek
12  2,  4|   borocska? Hogy hordó-szaga van? Ej, uramfia, hiszen nem lehet
13  2,  4| emlegették néha Gregorics Pált:~- Ej, az egy roppant eszû ember
14  3,  1|      valahol másutt volt. De hol?~Ej, hát hová szokott járni
15  3,  3|       akarja az ócska holmikat.~- Ej, uram, hagyjon békét! Mondom,
16  3,  3|          Wibra Gyuri gallérját.~- Ej, nini. El is felejtettem
17  3,  3|        rúg is a rusnya állatja!~- Ej, mit, holta után nem fog
18  3,  4|        visel ilyen finom ékszert? Ej, akárki, ha már megtalálta,
19  3,  4|         ócska holmit ok nélkül. - Ej no, az Isten hajította ide,
20  3,  4|         azokon a lovakon? Soha.~- Ej, kedves kisasszonyka, nem
21  3,  4|         kocsim volna magamnak is. Ej szívecském, hagyjuk azokat
22  3,  4|   parancsolhatom a mennyboltra.~- Ej, nem is kell; lámpások vannak
23  4,  1|   elõhírnöke, még dísztelen is.~- Ej, semmi az - biztatta Mravucsánné -,
24  4,  1|      csengésbe egy hang vegyül:~- Ej, Wladin, Wladin!~Ez a Szliminszkyné
25  4,  1|       kicsillámló fehér vállát.~- Ej, ugyan mit lelhetne egy
26  4,  2|    kergette õket, egyre kergette… Ej, csak már virradna, hogy
27  4,  2|         eszembe juthatott volna.~…Ej, mintha bizony magától nem
28  5,  1|     történt köztük valami. De mi? Ej, hát mi is történt? Hát
29  5,  1|           a pap bús hangulatát.~- Ej, majd megvigasztalódik a
30  5,  2|        talán még ezután jönnek.~- Ej, mi jöhetne? - kérdé bizonytalan
31  5,  2|       nézett rá az öregasszony.~- Ej, hát honnan vettem volna
32  5,  3|       sápadt, mint egy halotté.~- Ej, talán a méhesben aludt