Rész, Fejezet
1 1, 1| becsületes asszony volt - de mire való volt már neki ez a
2 1, 4| öklelni az öreg zsidót, mire az a botjával megütötte,
3 1, 4| Erzsi leány megmondta neki, mire megindult a kitaposott gyalogúton
4 1, 4| nagy záporesõ kerekedék, mire vissza is szalasztotta Kvapkát.~-
5 1, 4| megbotlott egy kõbe és leesett, mire megijedt az utána ballagó
6 1, 4| ámulás-bámulás, népek csodálkozása, mire a kovácstól dunyhát, vánkosokat
7 1, 4| holmijai között helyezze el.~Mire János pap nyomban visszafelelt,
8 2, 1| keltettek a városkában, mire rögtön rátért a rövid két
9 2, 2| épített a cseh birtokán, mire vevõt kezdett keresni a
10 2, 2| És csintalanul kacagott. Mire az öreg is nevetni kezdett,
11 2, 3| hétig, tudom, helyrejönne.« Mire elérzékenyült a nemes gróf,
12 2, 4| megboldogultnak kilenc Flamme-járól, mire mindjárt másnap reggel nagy
13 2, 4| azt? Szinte hihetetlen! Mire való lett volna az neki?
14 2, 4| segítségért kiáltozva, de mire visszatért a szakácsnéval,
15 3, 1| esernyõt Gregoricstól?« Mire õ nevetett, és kedélyesen
16 3, 3| a kofák utánairamodtak, mire egy másik kovácslegény,
17 3, 4| kövér kezével az asztalra, mire templomi csönd támadt.~-
18 3, 4| Azok szépen kitértek elõle, mire a talyigás, mint a veszett
19 3, 4| következetességével utánuk iramodott, mire madame Kriszbay elfelejtvén,
20 3, 4| ízetlenkedéseibõl, s nem tudta mire vélni, látván a beteg hölgyet
21 4, 1| húzgálni kezdi fogaival a húst, mire dörren a puska, bumm, s
22 4, 1| hozzáért a saját ujjaival, mire a bakfis összerezzent, visszahúzta
23 4, 1| Szliminszkyné nem tudta, mire vegye. (Ha legalább elõbb
24 4, 1| hogy fáradt, aludni megy, mire mindnyájan felállottak,
25 4, 1| kapocs a másik után engedett, mire engedelmeskedtek a halcsontok
26 4, 2| anyagból, ami benne forr.«~*~Mire Gyuri felöltözött, nem volt
27 5, 1| forintost csúsztatott a markába, mire az szó nélkül kihúzta kését,
28 5, 1| eltalálni, mi történhetett, mire kell a hám? Hallott ugyan
29 5, 2| jött, hogy hol szedték fel, mire szedték fel, nem bírom eltalálni.
30 5, 3| eljutott a római kettesre, mire egy nótát játszott, a szolgálók
31 5, 3| tudott, mindent kitalált, mire könnybe lábadtak a szemei.~-
|