Rész, Fejezet
1 1, 2| melyeknek tornyai eltakarnák õket.~Boróka- és bodzaillat tölti
2 1, 3| befogva. Útközben meg is fejte õket az egyházfi, Szlávik Péter,
3 1, 3| szorongatták, leöblítette õket egy imádsággal. Az imádság
4 1, 4| angyalok seregét, s látta õket, amint processzióval járulának
5 1, 4| saját papjuk összeesketi õket, még ráadásul elzarándokolnak
6 2, 2| Gyuriban. Gyakorta lehetett õket látni sétálgatva a Tisza-parton,
7 2, 2| tárgyaikhoz és túlbecsülik õket. A Havránek professzor úr
8 2, 3| csinos úri dámák, meg akarta õket kínálni a konty alá való
9 2, 3| Gregorics beeresztette õket. Már akkor a szoba közepén
10 2, 3| van.~A közjegyzõ sietett õket megnyugtatni:~- Az végre
11 2, 4| amiért üres kézzel hagyta õket. Bizony nem mondhat jót
12 2, 4| tatarozták, onnan híttam õket.~Gregorics Gáspár mindent
13 2, 4| ellene szegült, megfojtotta õket, nem adott nekik táplálékot,
14 2, 4| Mindegy, akármi viszi õket! Az az egy bizonyos, hogy
15 2, 4| ócskavasat rakott az üstbe, hogy õket bolonddá tegye és kifossza.~
16 3, 2| számszerint heten, s látták õket ünneplõ úri öltözetekben,
17 3, 3| a lovakat, ráirányítván õket szerencsésen a csizmadiák
18 3, 3| Teringette! Hátha mégis láthatnám õket!~Münczné a boltajtóba lépve,
19 3, 3| ahogy a tudósok hívják õket) megannyi argumentumok lehetnek
20 3, 3| árucikkelyeivel dobálta õket. Ötven év múlva se felejtik
21 3, 4| bábaszékiek, ahogy én ösmerem õket, ha a hullát keresztülviszik
22 3, 4| kabátúaknak), hogy szívesen látja õket vacsorára, majd hazafutott
23 4, 1| félni?~- Mert én fogdosom õket.~- A zsiványokat?~- Ugyan
24 4, 1| Ó, én másért szeretem õket…~- Csak talán nem azért,
25 4, 2| erdõben. Õ csak kergette õket, egyre kergette… Ej, csak
26 4, 2| mindenféleképpen kapacitálta õket, hogy maradjanak ebédre,
27 4, 2| félórát könyörgött, biztatván õket, hogy akkoráig okvetlenül
28 5, 1| zsiványok támadnák meg õket az erdõn, s õ lelövöldözné
29 5, 3| bevezette az ebédlõbe, leültette õket jobbról és balról madame
|