Rész, Fejezet
1 1, 4| kend hamar, és hozza el az esernyõt, az almárium mellé van támasztva!~
2 1, 4| míg kisvártatva hozta az esernyõt a gyorslábú Kvapka, melyet
3 1, 4| temetésen is mindenki az esernyõt bámulta. Errõl suttogtak
4 1, 4| tisztelendõ úr mégis kinyitá az esernyõt a koporsónál s az alatt
5 1, 4| az, atyafiak!~S magát az esernyõt a miszticizmus csodálatos
6 1, 4| vélik, amint elhozza az esernyõt, hogy a pap húgocskája meg
7 2, 2| már, apabácsika, egy új esernyõt.~Az öregúr furfangosan mosolygott:~-
8 2, 2| a sebje, utol nem éri az esernyõt, de minek is, mert eljön
9 2, 2| csakugyan utol nem érte az esernyõt, még tetejébe megajándékozta
10 2, 3| Egyik keze lelógott, és az esernyõt tartotta görcsösen.~Így
11 3, 1| nyelében volt eldugva, az esernyõt meg valószínûleg megvette
12 3, 1| Jónás, és ott vette ezt az esernyõt Gregoricstól?« Mire õ nevetett,
13 3, 3| Jónásné?~- Én vagyok.~- Esernyõt szeretnék venni.~A két szenátor
14 3, 3| Besztercérõl Bábaszékre jönnek esernyõt venni. Szép dolog ilyesmit
15 3, 3| falusi boltocska, uram. Esernyõt s ehhez hasonló cikkeket
16 3, 3| Valószínûleg a férje hordta ezt az esernyõt. Sztolarik úr, a mostani
17 3, 3| Meg lehet találni az esernyõt - mondá feltûnõ mohósággal,
18 3, 3| tudtam meg, mert nem az esernyõt kerestem, bántam is én az
19 3, 3| kerestem, bántam is én az esernyõt, hanem apámat. A »Kvet«
20 3, 4| egy-két órával elõbb ócska esernyõt akart Müncznénél venni,
21 3, 4| amiért leküldte magára azt az esernyõt, hogy a harmatos arca meg
22 4, 1| isten küldöttje lenne, egy esernyõt borított a lányka fölé.~-
23 4, 2| Münczné padlásán kereste az esernyõt! Most végre megkerült. Gondviselésszerûen
24 4, 2| egy nyilatkozatot, hogy az esernyõt nem én adtam a kisasszonynak.«~»
25 5, 2| Atyám örökségét, illetve az esernyõt megtaláltam, némileg Münczné
26 5, 2| Lássuk elõbb a medvét, az esernyõt, illetve a tartalmát, azután
27 5, 3| szegény ujjamat, hanem az esernyõt… mert az esernyõt akarja
28 5, 3| hanem az esernyõt… mert az esernyõt akarja ön elvenni és nem
|