Rész, Fejezet
1 1, 3| anyja szekeret küldött érte, most senki se értesítette,
2 1, 4| majd az Isten fizet meg érte? No, János, ilyen csoda
3 1, 4| tulajdonosa jelentkeznék érte. Ámbár iszen összevissza
4 1, 4| hova lett, tûvé tettek érte csûrt, padlást, pincét,
5 1, 4| valaki itt hagyta, s ha érte jõ, oda kell adnom.~Adameczné
6 2, 2| irigyei. De meg is kapta érte Parocsányi a honoráriumot
7 2, 2| te mizi-mázi?~- Kinevetik érte az apabácsikát, higgye meg.
8 2, 2| agyarára:~- Nem nagy kár érte, nemzetes uram. Nem volt
9 2, 2| habár csakugyan utol nem érte az esernyõt, még tetejébe
10 2, 2| Maga Kupeczky is megszólta érte Gregoricsot a Gyuri elõtt,
11 2, 3| készen lesznek, jöjjenek el érte, hogy akkor elvihessék a
12 2, 3| nem ötven forintot adtak érte, százszor annyit.~- Az még
13 2, 4| nagyon-nak? Mit szándékoznék érte adni?~- Hát adnék érte -
14 2, 4| szándékoznék érte adni?~- Hát adnék érte - s itt egyszerre fuldokló
15 2, 4| a skarlátposztó -, adnék érte tizenötezer forintot. Hm,
16 2, 4| És végre is többet adok érte, mint az a másik…~- Azt
17 2, 4| tesz semmit. Én megadom érte a húszat.~Csak azután jutott
18 2, 4| Sztolarik azt hitte, hogy szél érte az öreg urat, rohant ki
19 2, 4| forintot, bizonyosan megad érte valamit a másik is, minélfogva
20 2, 4| Gyuri fiút nagy szerencse érte, amit illendõ a gyámnak
21 3, 2| folytatta, s maga ment el érte, meg a holmijáért Besztercére
22 3, 3| ezeret is megadtam volna érte, Móric úr.~Azzal sietve
23 3, 4| jön, s Veronka maga akart érte menni a vasúti állomáshoz.~-
24 4, 1| megszagolja a húst, bedugja érte a fejét a köpû belsejébe,
25 5, 1| akart átsuhanni. De mi sors érte a kis páncélos lovagot?
26 5, 1| a kisasszony, jót állok érte, s a tisztelendõ úr is kiheveri,
27 5, 3| Adameczné!~- Az isten áldja meg érte, hogy azt tette - mondá
|