Rész, Fejezet

 1  3,  4|      belökte Gyurit maga elõtt.~- Kisasszony - kiáltá be a fiatalember
 2  3,  4|           elhozta a fülbevalóját, kisasszony.~Keresetlen mosoly hasadt
 3  3,  4|        elmosolyodott.~- Sajnálom, kisasszony, de én nem olyan doktor
 4  3,  4|     eszünk hozzá. Oh, oh, Veronka kisasszony, milyen véletlen, hogy éppen
 5  3,  4|          megyébõl és a legszebbik kisasszony…~- Ugyan, Mravucsán bácsi! -
 6  3,  4|      hiszen nekem itt kocsim van, kisasszony, és igen szívesen viszem
 7  3,  4|        lesz. Pro primo, mert ha a kisasszony mehetne is, bûn volna az
 8  4,  1|   kesztyûujjat: »Miféle város ez, kisasszony?« Az ördög tudná hirtelen
 9  4,  1| magyarázta meg:~- Hát úgy van az, kisasszony, hogy a gólya, amely a gyermekeket
10  4,  1|        Éljen sokáig Bélyi Veronka kisasszony!~Veronka piros lett, mint
11  4,  1|           összerezzentek.~- Igen, kisasszony - mondá az erdészné némi
12  4,  1|         ki az a bizonyos esernyõ, kisasszony?~Veronka elbiggyesztette
13  5,  1|     rózsája! Cserébe a szegfûért, kisasszony.~Veronka hátratette a kezét
14  5,  1|           majd megvigasztalódik a kisasszony, jót állok érte, s a tisztelendõ
15  5,  1|           hangon kérte:~- Veronka kisasszony, esedezem, csak egy szót!~
16  5,  2|         sovány nevelõnét hozott a kisasszony! Láttátok? No, Adameczné (
17  5,  2|          hogy van valami furcsa a kisasszony szemeiben. Van ott valami
18  5,  2|     nyelet a szent esernyõre, s a kisasszony, a jó lélek, nekem ajándékozta
19  5,  3|   megnézni, hogy nem esett-e be a kisasszony.~- Hát a harangozó hol van?~-
20  5,  3|           asszony, egy férfi, egy kisasszony, egy legény. Elöl a menyasszony