Rész, Fejezet

 1  1,  4|          is eltûnt a rozsokba. Ó, azok az istentelen rozsok! Olyan
 2  1,  4|          akarnak kifejteni, pedig azok mindig akarnak, azonfelül,
 3  2,  1|        fel az emberek eszét, hogy azok félszegen ítéljék meg a
 4  2,  1| könnyebben nyúlna a gyûrûje után, azok fürgébbek…~De a fiatal leányoktól
 5  2,  1|         alul az agy fenekén, ahol azok a sugalmak vannak, amik
 6  2,  1|    lányokra, csak a menyecskékre. Azok körül kezdte csapni a levet,
 7  2,  1|  férfiszemeknek veszélyesen, hogy azok még a mell pihegését is
 8  2,  1|          éledtek fel ismét, mikor azok, akik a komor Gregorics-házba
 9  2,  2|         közel jártak a valósághoz azok, akik talán csak a többi
10  2,  4|   lehetett fiatalabb korában.~Sõt azok is, akik föltétlenül elítélték
11  2,  4|         otthon vagy hat darab, de azok nem olyan kedvesek.~- No,
12  2,  4|          s az a fölséges kilátás, azok a pompás almafácskák.~-
13  3,  1|    Teringette, milyen idõk voltak azok! - szólt a szavait Gyurihoz
14  3,  3|          egynéhány a padláson, de azok nem ilyen finom úrnak valók.~-
15  3,  4|           õ szomszédja, vagy nem?~Azok szépen kitértek elõle, mire
16  5,  1|          szőke a fák között, mint azok a lenhajú Ancsurkák és Bohuskák
17  5,  3|        lelkiektõl, azért csak jók azok a földi javak.~Mikor az