Rész, Fejezet

 1  1,  1|       egyszerre híre ment, hogy Billeghi Máté és Koczka Ferenc uraimék
 2  1,  1|   föltettek a zsákok tetejére a Billeghi uram szekerén egy kosarat
 3  1,  3|       Ki szólít?~- Én volnék, a Billeghi Máté uram, otthonról. Gyere
 4  1,  3|        eresz alá:~- Itt vagyok, Billeghi Máté uram. Mit hozott kegyelmed?~
 5  1,  3|        Mit hozott kegyelmed?~De Billeghi uram, már akkor nem volt
 6  1,  3|       nagy kötelességérzet van.~Billeghi Máté most megfordult, és
 7  1,  3|        elõre a szekér felé, hol Billeghi uram még mindig a kosár
 8  1,  3|    Magam sem voltam ott - mondá Billeghi uram. Talán vigasztalni
 9  1,  3|        le a gyereket? - ismétli Billeghi uram, de miután nem nyert
10  1,  3| házakkal, a líceumkerítésekkel, Billeghi Mátéval, a kosárral együtt,
11  1,  3|    hangokat kapkodta János pap, Billeghi Máté uram megorrolta a szótlanságát,
12  1,  3|      indultak, mellettök gyalog Billeghi uram, mert dombnak megyen
13  1,  3|       elsõ ösztöne, utána futni Billeghi uramnak, hogy álljon meg,
14  5,  2|     anyátlan gyermeket, elhozta Billeghi Máté. Minden olyan csendes