Rész, Fejezet

 1  2,  3|  sürgönyt teszek fel a fiúnak, a Gyurinak, hogy rögtön jöjjön haza.
 2  2,  3|        özvegy papnétól, és a kis Gyurinak ajándékozta, mindjárt a
 3  2,  4|      küldözgetett Sztolarik úr a Gyurinak harminc forintot havonkint.~
 4  2,  4|      amelyet Gregorics Pál Wibra Gyurinak vett meg a pap özvegyétõl.
 5  3,  1|         Isten fölviszi a dolgát.~Gyurinak esze ágában se volt. Mikor
 6  3,  1|        beszéd ez. Nem volt Wibra Gyurinak más baja, ami az õ pályafutásának
 7  3,  4|          alak volt. Úgy tûnt fel Gyurinak, mintha egy meghajlott liliom
 8  3,  4|      hálásan nézett Mravucsánra, Gyurinak pedig az a gondolata támadt,
 9  3,  4| gyerekesen.~- De ne csaljon meg.~Gyurinak roppant tetszett ez a mozdulat,
10  4,  2|        értékesíti. Miért is adná Gyurinak? Mivel tudná bizonyítani,
11  4,  2|         mégis megállt, és intett Gyurinak, hogy jöjjön közelebb.~Gyuri
12  5,  2|       gyûrûket, a markába nyomta Gyurinak, csendes humorral mondván:~-