Rész, Fejezet
1 1, 1| szomjasan maradnak a sírásók. Hát még mikor az özvegy megy
2 1, 1| meghalnia a kántornénak.~De hát biz azt föl nem támasztjuk
3 1, 2| nem is igen volt mibõl.~- Hát miért nem fizetik jobban
4 1, 2| egészséges, piros képét.~- Hát az onnan van, tekintetes
5 1, 3| kötekedtek a glogovaiakkal: ~- Hát nem tudtak kendtek különb
6 1, 3| teremtmény a közelemben.~- Hát az bizony jó lesz - humorizált
7 1, 3| kevés - mondá lehangoltan. - Hát mennyi a stóla?~- No, az
8 1, 3| mégis akad.~- No, az kevés. Hát haláleset mennyi van?~-
9 1, 3| ugyan rossz kilátás, de hát a parókia földjei? Mennyi
10 1, 3| összeírás. Mindenkié annyi hát a határból, amennyinek a
11 1, 4| látta-e azokat fent az égben? Hát az én lányomat? Hát az én
12 1, 4| égben? Hát az én lányomat? Hát az én apuskámat? Hát az
13 1, 4| lányomat? Hát az én apuskámat? Hát az én szegény uramat?~Hitték,
14 1, 4| Gundros Tamás, a tehénpásztor.~Hát hogy az öreg Flinta most
15 1, 4| amint ment, a fénykarika is…~Hát persze, hogy a Szent Péter
16 1, 4| hogy a kis húga megjött, hát azt gondoltam, hogy jól
17 1, 4| Bizony lehetne különb is, de hát aminõ telik szegény embertõl.
18 1, 4| gondviselõné kellene.~- Hát az bizony kellene - szólt
19 1, 4| hol vegyem…~- Hol vegye? Hát nem vagyok én itt? Engem
20 1, 4| nagyobb bámulatba gurult. Hát még Urszinyi, mikor estefelé
21 1, 4| minisztránsokkal a halottasház felé, hát egyszerre megint nagy záporesõ
22 1, 4| drágább.~- Miféle pirosat?~- Hát amit a Gongolyné temetésén
23 1, 4| olyan, mint a Gongolyé. Hát nem úgy van?~- De édes Srankóné,
24 1, 4| Hogy akkor az esõ esett? Hát annál inkább hozhatja, lelkem
25 1, 4| õ testvérhúga slingelte. Hát meg kell lenni a veresnek.~-
26 1, 4| Isten nyugosztalja. Ha hát az egyiknél ott volt a szent
27 1, 4| vagy ha meg nem gyógyul, hát legalább üdvözül.~A házasuló
28 2, 1| veres ember egy se jó. No, hát majd bebizonyítja Gregorics
29 2, 1| krajcáros szivart szí. Ohó! Hát így vagyunk? Hiszen ez egy
30 2, 1| akar lenni? Itt nálunk? Hát nem szégyenli magát? Más
31 2, 1| is õ a saját vérét köpi - hát mi közöd neked hozzá?~Hidd
32 2, 1| hogy nem házasodik meg, hát oda se nézett többé a lányokra,
33 2, 1| akar mûködni, válasszon hát valami veszélytelen foglalkozást.
34 2, 1| Kétségtelenül a kémszolgálatot.~- Hát kém leszek.~És Gregorics
35 2, 1| ajtónak tartott.~- Ne fuss hát ki, te szamár. Hiszen nem
36 2, 1| még egyszer legyeskedik, hát megrúgom.~Biz az, mi tûrés,
37 2, 1| csilingelt a csengettyû.~Hát persze, hogy fülbevalót
38 2, 1| esernyõ nyele üres egy helyen. Hát biz az igaz is lehet.~A
39 2, 2| ilyenkor, és így szólt:~- Hát egy szivarba fogadok, és
40 2, 2| hogy még nem hallotta? Hát egy nagy darab arany veszett
41 2, 2| belevegyítették a rézkrajcárokba. Hát ez az. Hiszen ért engem,
42 2, 2| bácsikát« el nem hagyta.)~Hát akkor mit ehetett? Az anyja
43 2, 2| az íze, színe és illata).~Hát mondom, a Sárgára rándultak
44 2, 2| vette mindezeket. ~- No, hát mi légyen ez? Csak nem akar
45 2, 2| el a kendõmet.~- Hagyja hát a legényt az esernyõ után
46 2, 2| is rongyos, foltos.~- No, hát akkor nem is úgy volt az.~-
47 2, 3| Ránéztem a kaszás emberre, hát a halál volt. De a kötõféket
48 2, 3| okozott másoknak örömet. Hát iszen éppen ezért volt nagy
49 2, 3| pénze, hogy azt megvehesse«. Hát egyszer, amint éppen ily
50 2, 3| már abból egy csöpp se.« - Hát hova tette? - riadt fel
51 2, 3| végre felelt az idõsebbik:~- Hát hallgatni csak tud az ember,
52 2, 3| kõmûves -, ha érdemes.~- Hát érdemes. Ötven-ötven forintot
53 2, 3| hogy azzal is elébb tudjam.~Hát biz a szarvat is le kellett
54 2, 3| íme mégis most hal meg. Hát érdemes a mai világban imádkozni?
55 2, 3| végrendeletet felbontották. Hát biz ez egy kicsit furcsa
56 2, 3| ilyenforma közbeszólással:~- Hát ez is helyes.~- Méltányos.~-
57 2, 3| egy betû sincs több.~- De hát a többi vagyona? A csehországi
58 2, 4| és a földbirtok árát.~De hát odaadta-e? Azt már csak
59 2, 4| tacskóra százezreket bízzon. Hát akkor hová tette, kinek
60 2, 4| egynegyedmillió forint. Uramisten, hát hova tette volna azt a rengeteg
61 2, 4| pompásan néz ki?~Kövéri úr: Hát itt, az »Elsõ Április«-ban.~
62 2, 4| szerelmes öcsémuram. De hát miért vétette? Hogy valamit
63 2, 4| most kéri a kolompáros.~- Hát mi van ezzel az üsttel,
64 2, 4| mondja, te vitted el. De hát hova is tûnhetett voltaképpen?~
65 2, 4| volna azután többé?~- Nem.~- Hát a kõmûvesekkel mi lett?
66 2, 4| Hiszen ha a nevét tudnám.~- Hát akkor mit ösmersz rajta?~-
67 2, 4| vizsgálva a magasból -, jöjjön hát fel, ha beszélgetni akar.~-
68 2, 4| tudom, hogy kicsoda az úr.~- Hát majd mindjárt megüzenem.~
69 2, 4| Az az öccse volt? Úgy hát értem. Azaz hogy… (zavartan
70 2, 4| üstre, Prepelicza? Ej, ej! Hát olyan bolond embernek tart
71 2, 4| bolond embernek tart engem? Hát úgy nézek én ki? Egyébiránt
72 2, 4| pokolba, hagyj magunkra! Hát igen, hol is hagytuk el?
73 2, 4| Hamar megértjük egymást. Hát igen, a szajkó is tud beszélni,
74 2, 4| ha a nyelvét fölvágják. Hát ugye, így értette?~- Ühüm -
75 2, 4| hogy kõ lesz a lelkén. Hát cipelje! Csak nem kívánja
76 2, 4| maga tromfját vágta ki.~- Hát jól van, Prepelicza. - Nem
77 2, 4| olyan drága a becsülete, hát keresek olcsóbbat. (S ezzel
78 2, 4| elnevette magát.~- No, no! Hát már ne is szóljon a szegény
79 2, 4| mérges kelés éktelenített.) Hát jól van… tegyen hozzá az
80 2, 4| szándékoznék érte adni?~- Hát adnék érte - s itt egyszerre
81 2, 4| nem kedvezõtlen. Sõt, sõt… Hát tudja mit, Gregorics úr -
82 2, 4| sürgõs a dolog.~- Még ma írok hát a fiúnak.~Gregorics úr nem
83 2, 4| lehet az a bolond ember?~- Hát az bizony a Gregorics úr
84 2, 4| Egyébiránt térjünk a tárgyra, hát igenis megadok húszezer
85 2, 4| ki a sodrából.~- Legyen hát harmincezer forint.~S ez
86 2, 4| alatt?~- Az sincs.~- Akkor hát valaki bolonddá tehette
87 2, 4| Honnan van ez, miért van ez? Hát ez csak úgy lehet, hogy
88 2, 4| a tokáját vakargatva:~- Hát bolondnak néz engem az úr?~
89 3, 1| fog elvenni Wibra Gyuri?~Hát biz ahhoz elmenne a Krikovszky
90 3, 1| másutt volt. De hol?~Ej, hát hová szokott járni ebben
91 3, 1| utalványt. Tehát nála volt. De hát hová lett? Melyik bankra
92 3, 1| lett? Melyik bankra szólt? Hát lehet ezt nem kutatni? Lehet
93 3, 1| kabátzsebbõl is kicsírázik. Hát még egy ilyen dolog! Egy
94 3, 1| mint az ellenkezõre -, de hát mi lett a szegény Münczcel?~-
95 3, 1| én is, de hová menjek?~- Hát persze, persze. (Sztolarik
96 3, 2| helyett városokká emelték.~Hát végre is szép privilégium.
97 3, 2| beválasztják a tanácsba, hát szenátor, a szalmafedeles
98 3, 2| tollasodik a mi Rozálink. De hát lehet is Bábaszéken! Bábaszék
99 3, 2| fiatalságot adományozza címnek. Hát mondom, nagyra becsülték,
100 3, 3| mindenáron látni akarom. Eresszen hát fel engem magamat a padlásra.
101 3, 3| mikor õ fiatal volt. No, hát csak tessék azokat az esernyõket
102 3, 3| felborzolt õsz haját elöl.) No, hát csak menjen fel, lelkem.~
103 3, 3| aki levágja és kiméri.~- Hát ez már igaz - hagyta rá
104 3, 3| hogy onnan Abellovára ment. Hát én is Abellovára mentem.
105 3, 4| borsó.~Lehajolt, fölvette, hát éppen a hirdetett arany
106 3, 4| fülbevaló volt a smaragdkõvel. Hát ez is csak bosszúság, mikor
107 3, 4| kovács megcsinálja.~- Ah, hát az eltört kocsi, melyet
108 3, 4| ijedten kapott a hajához, hát csakugyan lekapcsolódott
109 3, 4| úgy segéljen, szebb így. Hát nem igaz, ügyvéd úr?~- Szebb,
110 3, 4| szoknyácska aljáig lógott le.~Ez hát a glogovai pap húga! Hihetetlen!
111 3, 4| is Fajka szenátor uram. Hát ott van, mondom, az a szélmalom.
112 3, 4| vizünk nincs. No jó, befogom hát a szelet, az õröljön. Persze,
113 3, 4| forogni a levegõben. No hát, megijedtek és megbolondultak.
114 3, 4| Tudtam, hogy gavallér! De hát miért nem szólt elõbb, az
115 3, 4| Glogovára szándékozom. Hát velem jönnek?~Veronka vidáman
116 3, 4| Hazajönnie? Ki tiltaná meg?~- Hát ön nem tudja?~- Ki? - kérdé
117 3, 4| kell elõbb a madame-mal.~- Hát tessék vele beszélni!~Veronka
118 3, 4| galambom. Katonadolog az egész. Hát mikor én egyszer feldõltem,
119 3, 4| és még magyarul se tud? Hát hogy lehet az?~Veronkának
120 3, 4| vasúti állomáshoz.~- Oh, úgy? Hát ez az izé… (meszelõrudat
121 3, 4| hogy az én lovam nem ló. Hát hogyne volna ló. Ló volt
122 3, 4| zabot. Hogy mért nem adok? Hát iszen adnék, ha volna. Hogy
123 3, 4| madame Kriszbaynak: ~- Ló-e hát az én lovam, vagy nem ló?~
124 4, 1| házasulandó ember. Hogyan? Hát itt házasodni szoktak a
125 4, 1| vagy már nagy színésznõ.)~Hát tessék aztán neki felelni,
126 4, 1| asszony magyarázta meg:~- Hát úgy van az, kisasszony,
127 4, 1| szippantás is elég lehetett… Hát még miért járt Besztercén,
128 4, 1| Veronka csinálni napközben? Hát olvas, sétál. Ebbõl kisarjadzik
129 4, 1| És nem fél?~- Mitõl?~- Hát tudja, az erdõknek vannak
130 4, 1| hasadva az egyik szárnya.~- Hát Hébéje van-e?~- Van, pedig
131 4, 1| összecsapta a kezeit.~- Hogyan? Ön hát nem tudja? Igazán nem tudja?
132 4, 1| van meg nyomtatásban?~- Hát az esernyõ története… Wladin,
133 4, 1| semmit se hallott errõl. Hát az úgy történt, hogy mikor
134 4, 1| székét a menyecskééhez.~- Hát aztán? - lihegte lázasan,
135 4, 1| csalódást fejezett ki.~- Hát inkább mindent hiszek, csak
136 4, 1| valóság maradna az alján.~- Hát nem kell ráfújni - mondá
137 4, 2| fogalmakban. Hogy miért? Hát tudom is én. Csúnya, tehát
138 4, 2| kimondhatatlan« a neve is. És miért? Hát isten tudja. És mit bizonyít?
139 4, 2| édes gyûjtemény volt ez), hát talált közte közönyt, hidegséget
140 4, 2| Nem szép eljárás tõle, de hát az éj szuverén, nem tartozik
141 4, 2| strázsát, mennem kell.«~»De hát akkor én mit csináljak?
142 4, 2| Tessék erre jönni.~- Akkor hát befoghatsz, János.~Egy diófa
143 4, 2| ma is.~- Mert még álmos. Hát ilyenkor kell felkelni?~
144 4, 2| sültet?~- Kávét kérek.~- Hát nem mondja el, mit álmodott?~-
145 4, 2| álmok, majd meglássa. De hát maga hogy aludott?~No, csak
146 4, 2| kell szokni az ilyesmihez! Hát mikor ura lesz, szívecském?
147 4, 2| az idegen asszonyságnak. Hát egy csipetnyi lekvárt ne
148 4, 2| utasok odapillantottak: hát Mokry úr állott ott az õ
149 5, 1| növények társadalmában is van hát olyan gézengúz perszóna,
150 5, 1| madame, azóta elhaltak.~- Hát a fiaik?~Nyugodt csak akkor
151 5, 1| a lépésre.~Mi az az erő? Hát bizonyosan a Szent Péter,
152 5, 1| álmában ráparancsolt.~De hát hogy kell a dologhoz kezdeni?
153 5, 1| sóhajtott a korcsmáros.~- Hát mikor történt az eltûnése?~-
154 5, 1| óvatosan levágta a rózsát.~- Hát mármost nem háborodik fel
155 5, 1| Volt a maga kedvéért. Hát nem cserél?~- Nem. A világért
156 5, 1| után, amíg csak láthatta.~- Hát illik az, amit tett? - korholta
157 5, 1| köztük valami. De mi? Ej, hát mi is történt? Hát semmi,
158 5, 1| Ej, hát mi is történt? Hát semmi, csekélység, egy pár
159 5, 1| belefért az egész város. Hát ebbe az egy pár szóba is
160 5, 1| megvizsgálta a tengelyt. Hát biz az eltört alaposan,
161 5, 1| túlságosan vékony - ment hát beljebb, beljebb. Itt egy
162 5, 1| irányában állott a kocsi.~- Hát igen - mondá aztán elfogódott,
163 5, 1| enyelegve szakítá félbe.~- Hát a becsületes megtalálónak
164 5, 1| mindjárt eltörik a mécses!~- Hát semmit se felelsz? Jól tettem-e,
165 5, 1| hogy odaadtalak? Mi? Felelj hát, Veronka!~Gyuri is hozzálépett,
166 5, 2| Szent isten, mikor, hol? Hát most a fa alatt.~Ah, madame
167 5, 2| Hozz egy kis sót, Borbála, Hát a liba meg van-e már kopasztva?
168 5, 2| én, de a ló nem akar.~- Hát nógasd!~- Hja, az Isten
169 5, 2| s ki jön be a tornácon? Hát a törvényszéki elnök, Sztolarik
170 5, 2| valamelyik fehércseléd.~Hát igen. Így néz ki egy tragédia
171 5, 2| kizártnak látszik.~- Úgy? Akkor hát ide figyelj, Gyurka öcsém,
172 5, 2| ujjaival az asztalon.~- Hát amint ma reggel bemegyek
173 5, 2| Gyönyörû jószág - mondja. Hát ösmeri. Nagyon jól.~Gyuri
174 5, 2| keresett maga Glogován? Hát egy ezüstnyelet csináltatott
175 5, 2| kell nõül venned. Eredj hát, itt a gyûrûk, jegyezd el
176 5, 2| galambom, tekintetes uram? Hát az úgy volt, beteg lett
177 5, 2| tésztát a palacsintasütõre.~- Hát igen… hol is hagytam el?
178 5, 2| toppantott a lábával.~- Hát nem mondja meg, hol van?~-
179 5, 2| rá az öregasszony.~- Ej, hát honnan vettem volna egyébként
180 5, 3| egyszerre csak észrevette, hogy hát a Veronka hol van.~- Éppen
181 5, 3| kérdezni - mondá a madame. - Hát nem az urakkal volt?~- Én
182 5, 3| étel, minden elromlik.~- Hát tálaljon - parancsolta a
183 5, 3| Gyuri fázékonyan. ~- Akkor hát szaladj át, Hanka, az új
184 5, 3| a fejét is rázta hozzá, hát világos volt, hogy nem szándékozik
185 5, 3| hogy lehetetlen.~- Miért?~- Hát nem látja, hogy a Veronka
186 5, 3| az esernyõnyelet!~- Úgy? Hát neked a leány kell? Hiszen
187 5, 3| Akkor még nem tudtam.~- Hát most már tudod?~- Most már
188 5, 3| más. Forgós teremtette, hát így beszélj! Akkor hát én
189 5, 3| hát így beszélj! Akkor hát én is itt maradok. Gyere,
190 5, 3| ember menyasszonyává tették, hát Jézus magához parancsolta.~
191 5, 3| esett-e be a kisasszony.~- Hát a harangozó hol van?~- Itt
192 5, 3| termett Glogován, futott hát Kvapka Pál eszeveszetten,
193 5, 3| könnyein át rámosolygott.~- Hát csakugyan el akar venni
194 5, 3| Veronkát. No, te rossz jószág, hát illik az? Hol jártál? Hogy
|