1823-azt-e | azurk-bonta | bonto-dolgo | dolgu-elszo | eltag-fejcs | fejeb-fordu | forga-haldo | halin-hymen | idead-kapzs | kara-kinez | kinja-kutba | kutja-macsk | madam-megto | megtu-nevel | neves-orjav | orkod-ranco | randu-szaka | szake-szuro | szurt-torba | torka-vegez | veghe-zuzod
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1501 2, 4 | üsttel volt az a titokzatos dolguk.~- Az üsttel! (Prepelicza
1502 1, 2 | szolgabíróval. Nem volt valami sok dolgunk; kopott bútorok és rossz
1503 3, 3 | Viszoka Hora nyírerdõn át Dolinkára, de itt semmi különöset
1504 5, 1 | Vigyázz, János, hogy fel ne dõljünk!~Minduntalan leszáll kereket
1505 3, 2 | a bocskoros »kisbíró«, dolmány helyett ámbár rézcsatos
1506 2, 4 | elhatározással -, én belemegyek a dologba a fiú érdekében, de elõbb
1507 5, 3 | tagadhatatlanul van valami misztikus a dologban. A szent esernyõ mérhetetlen
1508 5, 1 | ráparancsolt.~De hát hogy kell a dologhoz kezdeni? Ezen töprengett
1509 3, 4 | Pivardière marquis, s nem dõlt össze még csak a Notre-Dame
1510 5, 2 | vastag, cifra viaszgyertyákat Domanyik Miklósné vette az Istennek -
1511 1, 3 | gyalog Billeghi uram, mert dombnak megyen az út, lassú haragos
1512 5, 1 | aggodalommal kémlelve a dombokról az utat, s figyelve, amint
1513 5, 1 | aztán felkísérte vendégeit a domboldal meredek ösvényén, orgonabokrok
1514 5, 1 | lefelé gurult a meredek domboldalon, füvek, bozótok, vadvirág-testvérei
1515 5, 2 | haladt ez a Glogova! Fent a dombon a Krizsánék háza mögött
1516 4, 1 | felhõszakadás azalatt, a vékony dongájú gyermek bele is halt volna,
1517 5, 1 | kerekébe beletesz valaki egy dorongot.~- Nem, nem. Hogy gondolod
1518 5, 2 | szíve, forrt, édelgett, dõzsölt a nagy szerencsében: Hej,
1519 3, 4 | mint védõpajzsot.~- Én dr. Wibra György vagyok, Besztercérõl.~
1520 1, 4 | azzal vajon mennyivel lesz drágább.~- Miféle pirosat?~- Hát
1521 3, 4 | egy arany fülbevaló zöld drágakõvel elveszett a téglaégetõtül
1522 1, 3 | tenni, nem baj, villamos drót ha el nem viszi, vannak
1523 4, 2 | a liceumkerítés mellõl, drum-brum, két pisztolylövés rezzenté
1524 5, 2 | megtalálni, a galambjait etette a dúcnál.~- Szent atyám - szólítá
1525 5, 3 | tovább!…~Már jön, jön, dübörögve… már ott tart a Müncz-fiúnál.
1526 2, 4 | Panyókinénak. ~A Gregoricsok dühbe jöttek, amint meglátták.~-
1527 4, 2 | homlokáról, a vánkosát harapta dühében. Ilyen közel lenni az örökségéhez,
1528 2, 4 | Boldizsár.~Gregorics Gáspár dühös lett, káromkodott, mint
1529 2, 4 | Gregorics-birtokokat.~Tajtékoztak a dühtõl, toporzékoltak, elzárással
1530 1, 3 | se talált egyebet, csak a düledezõ parókiát - az elõbbi pap
1531 3, 3 | topogott utána, jobbra-balra dülöngélve, mint egy hízott lúd. Künn
1532 4, 1 | elgondolkozott.~- Talán igaza van - dünnyögé elmerengõ tekintettel. ~
1533 3, 4 | nosza hamar alája kell dugni valami ócska megyei rendeletet.
1534 3, 3 | kovácsmester, aki bõrköténye alá dugott kezekkel nézte a jelenetet.
1535 3, 3 | mondván: »A fához patika dukál. A bogarakat nem engedjük
1536 5, 1 | arcán a keservesen átélt éj dúlása, amihez hozzájárult a kimerültség
1537 5, 1 | besztercebányai híres ügyvéd) dúlva-fúlva, »hadd pusztuljon minden
1538 4, 2 | incselkedett a szél, bebújt a dunyha alá, behunyta a szemét,
1539 1, 4 | csodálkozása, mire a kovácstól dunyhát, vánkosokat hoznának sebesen,
1540 4, 1 | Mravucsánné, nem mert befeküdni a dunyhatengerbe, attól félt, hogy besüpped
1541 4, 1 | valami izzadmány, ahogy a durva fatörzsbõl a mézga.~Madame
1542 2, 3 | kezed, nem elég… El van durvulva a kezed, Ancsura!~Azután
1543 3, 1 | átfordult más emberré. A dúsgazdag Gregorics Pálnak lett a
1544 5, 2 | pedig sírva fakadt, nagy duzzogással kikelve Gyuri ellen is,
1545 2, 1 | mit ért, ha valami gonosz dzsin, aki elõtte járt, mindig
1546 2, 3 | pedig, húszezer forintot o. é.-ben odacsatolta készpénzben
1547 5, 3 | plébános -, aki nincs itt, nem ebédel. Olyan nagy urat, mint az
1548 2, 2 | kellemeztette magát, felváltva ebédelgetett a testvéreinél, célzásokat
1549 5, 3 | vendégeket, bevezette az ebédlõbe, leültette õket jobbról
1550 2, 3 | Szentiványit licitáltak Gömörben. Ébenfa elõcsarnokot ábrázolt, két
1551 3, 4 | reggelre valóságos menyecskének ébred fel. Pro secundo azért nem
1552 2, 3 | rám, mindjárt jövök.« Erre ébredtem fel, Ancsura. Borzasztó
1553 3, 1 | botlik mindenünnen, üldözi ébren, álmában, egy hang kiált
1554 5, 1 | kocsi elõrésze.~- Tyû, az ebugattát! Eltört a tengelyünk, tekintetes
1555 2, 2 | talán az? - Meglehet, az ecet volt megromolva az ételben. (
1556 1, 4 | aki pedig nem sokba nézte eddigelé az új tisztelendõt, s aki
1557 5, 3 | nem ásom többé kijjebb. Az eddigiért is bocsánatot kérek. Mert
1558 1, 3(1)| szőlősgazdáktól, s ami egy közös edénybe összeöntve, különös italt
1559 1, 4 | szolgálatba s elhozom magammal az edényeimet is.~A pap egyre nagyobb
1560 2, 1 | esténkint dalolni, mikor az edényeket elmosogatta:~Tutaj szalad
1561 3, 4 | Nem áll vala pedig minden édesség aranyból és ezüstbõl. Úrfi,
1562 2, 3 | takarékpénztári könyveket s más effélét.~Harmadnap eltemették Gregorics
1563 5, 2 | Adameczné vagy a Hanka egy egérre talált rálépni. Mindegy,
1564 2, 3 | hörögte Gregorics Gáspár.~- Az egészben az a különös - vélte Boldizsár -,
1565 4, 1 | Wladin. Nem engedem meg. Az egészség az elsõ!~Wladin engedelmesen
1566 5, 2 | három üszköt, ha el nem égettem volna?~Gyuri a falnak tántorodott,
1567 3, 4 | idegenek, célzással Bábaszék éghajlati viszonyaira. A »Megfagyott
1568 3, 3 | harmonikák hulltak, mint az égi manna, a nép közé. Azóta
1569 3, 1 | idejében ritka volt a zsidó. Egy-kettõ ha akadt, könnyû volt megkülönböztetni.
1570 2, 2 | siklani a kérdések alól, s egyáltalában nem látszott sokat foglalkozni
1571 5, 1 | két hámot összekötötték egybe, a kisafa-szíjaknál fogva,
1572 4, 1 | házasulandó párok az esernyõ alatt egybekelni és fizetnek gazdagon. Aztán
1573 2, 4 | elégtételre. És ebben az egyben van elhibázva.~Magok a Gregorics-testvérek
1574 2, 4 | mert lett volna látszatja egyben-másban legalább a fiúnál. Ancsura
1575 2, 1 | köp. A vér végre is valami egyébre való.~Elhatározta, hogy
1576 3, 3 | magamat a padlásra. Fogja ezt egyelõre.~Münczné utána nem nyúlt
1577 3, 4 | mintha egy meghajlott liliom egyenesednék ki könnyed, rengõ pompájában.~-
1578 2, 1 | Gregorics Pál kevélyen, sértõdve egyenesítette ki magát, mintha bagoly
1579 3, 1 | pályafutásának egyenletességét, egyéniségének összhangját zavarta, csak
1580 3, 1 | sokra vitte saját eszével, egyéniségével, és boldog, megelégedett
1581 5, 2 | ugrik egy hosszú kabátos egyéniségnek, és beszélnek ott valamit
1582 2, 3 | vagy akiknek udvarolt, egyenként két-kétezer forintot. S
1583 3, 1 | ami az õ pályafutásának egyenletességét, egyéniségének összhangját
1584 4, 2 | egyenes vonalban osztott két egyenlõ részre a csillogó pápaszem.
1585 2, 2 | megtántorodott, elveszté egyensúlyát, felesett a csónakban, s
1586 2, 1 | bálon megjelent (a tûzoltói egyesület bálján, melynek lady patronesse-e
1587 5, 2 | illant volna vasárnap óta, egyesülve a kenderhajú glogovai leányok
1588 1, 3 | mikor már szinte sikerült egyet-egyet felismerni, megkülönböztetni,
1589 3, 4 | franciául, aztán nyögött egyet-kettõt, és újra bezárultak a szempillái.~
1590 5, 1 | Aconitum Lycoctonumhoz, egyetek inkább húst!«~A Liskovinán
1591 1, 4 | idézvén a papot az esernyõvel egyetemben, miután megvizsgálta és
1592 2, 4 | szorgalmasan hallgatta az egyetemi elõadásokat, a »Hét Bagoly«-
1593 2, 4 | jövedelmébõl képes lesz-e õt az egyetemre küldeni.~- Ej - vélte Sztolarik -,
1594 2, 3 | folytonosan írt. Ancsura egyetlen-egyszer kérezkedett be hozzá, megtudni,
1595 1, 2 | fráter, hogy mind olyan egyforma képûek?~A glogovai mester
1596 2, 4 | kétszáz forint. Pedig az Isten egyformáknak teremtett bennünket. Nekem
1597 2, 1 | lesz, mint a vaj, amely egyformán engedi magát rákenni fehér
1598 1, 4 | joggal vélt avatkozni az egyház dolgaiba.~- Tisztelendõ
1599 1, 3 | fõbb emberek kísérték el, egyházi dolgokban bennfentesek,
1600 2, 2 | öreg hetekig ott maradt egyhuzamban »Mátyás városában« (ahogy
1601 1, 4 | egy kecske is kiitta volna egyhuzomra s délre már õrült folyammá
1602 2, 2 | sok érdeklõdést mutattak. Egyik-másik ajánlkozott is, hogy szeretné
1603 2, 1 | udvarházakban, de bizony egyikbõl se bonyolódott ki a Gregorics
1604 2, 4 | Csakhogy ösmerem ám az egyiket!~- Hogy hívják?~- Hiszen
1605 5, 1 | látszottak formás lábacskái, egyikkel lép, másikkal lép, szépen,
1606 1, 4 | nyugosztalja. Ha hát az egyiknél ott volt a szent esernyõ,
1607 1, 3 | békák, hogy ráléptem az egyikre!~A paplak labodával, maszlaggal
1608 1, 3 | szólította. Nem hagy az itt egyikünket se. Ej ni, ezek a rusnya
1609 1, 4 | száz denevérszárny volna egymásba forrasztva. Aztán megfogván
1610 1, 4 | esernyõ alatt még egyszer egymáséba kapcsolják a kezöket. És
1611 3, 2 | néztek, azt mondogatván egymásnak a liceum-kerítéseken keresztül:~-
1612 5, 1 | tekintetük, hirtelen elkapták egymásról. Amennyiben szóltak, mind
1613 1, 4 | bámulta. Errõl suttogtak egymással az asszonyok és a férfiak.~-
1614 2, 4 | szeretem. Hamar megértjük egymást. Hát igen, a szajkó is tud
1615 3, 2 | fáért, a zsellérek pedig egynapi ingyenmunkára vállalkozának;
1616 2, 4 | hetvenötezerért, ami összesen egynegyedmillió forint. Uramisten, hát hova
1617 3, 3 | volnának, uram, bizonyára akad egynéhány a padláson, de azok nem
1618 2, 4 | maguknak?~- Ötven forintot egynek-egynek.~- Igen helyes, nagyon helyes.~
1619 5, 2 | zsibongás, de már nem olyan egyöntetûek külsõ dolgában a gyerekek,
1620 2, 3 | Nyögött, sziszegett és csak egyszer-egyszer mutatott érdeklõdést a külsõ
1621 2, 4 | szõrszál felõl tudakozódék, egyszeriben feleltek hárman is:~- Az
1622 2, 1 | szemben, de egy leány, ha csak együgyû detvai leány is, még százszor
1623 3, 4 | embert a temetõi bódéba, s egyúttal értesíteni a szolgabírót,
1624 3, 1 | barátom, a kereseteket, és egzekváld nemes nyugalommal a szegény
1625 5, 2 | kedves öregem, mert mind éhen halunk.~Veronka gyanút fogott
1626 5, 2 | semmit, csak azt érzi, hogy éhes. A gondjaira bízandó bakfis
1627 2, 2 | nem hagyta.)~Hát akkor mit ehetett? Az anyja is váltig találgatta.
1628 3, 4 | mosdótálamból ma éjjel álmomban. Ehol ni, beteljesedett. No, csak
1629 2, 3 | Csendesen aludta át az éjet, reggelre fölkelt, nagyon
1630 2, 4 | vesz, azután tanul egész éjfélig. Mindenki szereti, magasztalja,
1631 2, 3 | lenni õ maga egész végig.~Éjfélre készen volt a lyuk. A kõmûvesek
1632 4, 2 | asztalkán, megnézte, éppen éjfélt mutatott. Lehetetlen, hogy
1633 4, 1 | ferbli kerekedett, mely jó éjfélutánig eltartott. A szenátorok
1634 2, 2 | odavette a házhoz, és annak éjjel-nappal ügyelnie kellett a fiúra
1635 3, 4 | Ha a feleségem megkeni éjjelre a daganatot egy kis csodaflastrommal,
1636 4, 2 | álmok nem mennek át egyik éjjelrõl a másikra folytatásokban,
1637 3, 4 | kinézni, hova mennének az éjszakába?~Valóban, a nap már lecsúszott
1638 4, 2 | éjszaka, adj tanácsot!~És az éjszakához érdemes folyamodni. Jól
1639 1, 4 | múltkor nyáron is, Péter-Pál éjszakáján megnyílt elõtte a menny,
1640 3, 3 | valamit. Egy zivataros nyári éjszakán oda kopogtatott be a falu
1641 2, 2 | kit szintén csodálkozásba ejtett a Gregorics különös ragaszkodása
1642 2, 1 | sok kellemetlen pletykának ejti kútba a magvát. De errõl
1643 2, 2 | testvéreinél, célzásokat ejtve el itt is, ott is. »Hiszen
1644 3, 4 | Mravucsán föllélegzett ez ékes szavakra, melyek láthatólag
1645 2, 4 | harmadiknak ne szóljon.~Mindezt ekképp állítván fel elméjében Gregorics
1646 3, 2 | kisebb szomszéd városkák, ekképpen nyilatkozván a hátuk mögött:~-
1647 1, 4 | elgondolkozva -, de szegény az eklézsia.~- Szegény az ördög - pattant
1648 4, 1 | vére volt, és már az elõbbi eklézsiájából is (valahol Nógrád megyében)
1649 3, 4 | Ilyesmi csak Bábaszéken van.~Eközben észrevette, hogy az idegen
1650 3, 4 | Ugyan ki visel ilyen finom ékszert? Ej, akárki, ha már megtalálta,
1651 2, 4 | melyet egy mérges kelés éktelenített.) Hát jól van… tegyen hozzá
1652 1, 3 | elgondolkozott, hosszan elábrándozott ezen: lefekvés elõtt megolvasta
1653 2, 4 | levél (Gyuri beleegyezett az eladásba), Sztolarik úr éppen a segédjét
1654 2, 4 | szándékosan késleltette az eladási engedélyt: »Hadd nõjön a
1655 2, 4 | nagyobb házat.~- Hm, az efféle eladásokkal mindig baj van - mondta
1656 2, 4 | Mert ha Panyókinénak is eladja vala a titkot, akkor az
1657 1, 1 | Besztercebányára viszik eladni a búzájukat (merthogy azt
1658 2, 2 | emberke kezdte a fekvõségeit eladogatni. Azt beszélte, hogy egy
1659 2, 4 | egész dolog. A bécsi házat eladta Gregorics száznyolcvanezerért,
1660 3, 4 | arccal, sohasem látott még elájult asszonyt, hallott valami
1661 4, 2 | amit tanácsol.~Egyszer csak elállt a szél, a muzsika elhalt
1662 3, 3 | csereértéket. Móric azalatt elálmélkodva nézett utána, míg csak láthatta. »
1663 2, 2 | szakácsnéjáé.«~Sõt, hogy teljesen eláltassa a rokonokat, a Mari testvére,
1664 2, 1 | a hírek szép lassacskán elaludtak, s csak évek múlva éledtek
1665 4, 2 | széles jó kedéllyel.~- Elaludtam egy kicsit, sõt ha a szolgáló
1666 5, 2 | lazára eresztvén a gyeplõt, elandalog lelkével a történteken…
1667 4, 1 | türelmetlenül kalimpált a levegõben, elannyira, hogy õ is feldöntötte a
1668 1, 3 | ha évek folytán elromlik, elárkosodik, összehasadozik a földje,
1669 2, 4 | titkot. Prepelicza ebben is elárulta, hogy nagyon okos ember.
1670 2, 4 | mindenféle ingó-bingóinak elárverezésébõl befolyt, a többi vagyonnak
1671 2, 4 | a kincset. Pali valahová elásta az üstöt, hogy a pénzt elvonja
1672 4, 1 | érdeklõdéssel, mintha egy macskává elátkozott királyfi lenne.~Veronka
1673 2, 4 | fenyegetéssel, hogy különben mindent elbeszél Panyókinénak. ~A Gregoricsok
1674 1, 4 | valamelyik hegyre letette.~Aztán elbeszélik az esernyõ csodás erejét,
1675 5, 1 | szívecském, majd mindent elbeszélsz egymásután.~De Veronka egyszerre
1676 5, 3 | asszonykájához jutott általa, az elbeszélt eseményeket követõ harmadik
1677 3, 3 | búskomorságra. Itt ugyanis elbeszélték nekünk, hogy az angyalos
1678 2, 4 | ahol Panyókiné lakott, elbeszélvén elõtte egész õszintén mindent,
1679 4, 1 | esernyõ, kisasszony?~Veronka elbiggyesztette ajkait, mintha nem tartaná
1680 3, 4 | kellene hazavinni a kisleányt, elbírná-e azt Mravucsán, s nem úgy
1681 3, 4 | bábaszéki nagyzással), mely elbódította.~Ott állt gyámoltalanul,
1682 5, 3 | ment el?~A leányka arcát elborította a sápadtság, szép piros
1683 3, 3 | kezdtem, hogy az öregem elméje elborult, úgyis mindig hajlott a
1684 3, 1 | ünnepélyes dikció, amellyel elbúcsúzott a tisztikartól, szívökre
1685 4, 1 | olyan szövet, hogy a bõr is elbújhat elõle.« Tapintsa meg csak,
1686 4, 1 | macskát kikergetni, de az elbújt a bútorok mögé, felugrott
1687 5, 3 | ahol nyilván regényt olvas elbújva.~Ott künn Adameczné panaszkodott,
1688 4, 1 | fölüláll az ily bárdolatlan élceken, elfogulatlanul folytatá
1689 4, 1 | nyelvét vágták volna fel, úgy elcsacsog a Gyurival. A híres okos
1690 2, 3 | megvallani a mulasztását.~A beteg elcsendesedett ezután, nem nyögött, nem
1691 2, 3 | egy üst elfér, és azt úgy elcsinálják, hogy nem lehet ráösmerni.~-
1692 1, 3 | nyurga legény lettél. De elcsodálkozna az anyád, ha élne. Az ördög
1693 1, 4 | a lakóháza felé, s igen elcsudálkozott a látványra, amely elõtte
1694 5, 2 | talán el az esernyõnyelet?~Elcsudálkozva nézett rá az öregasszony.~-
1695 3, 1 | arcán a kedvetlenség és elcsüggedés borulata futott végig.~-
1696 4, 2 | közönyt, hidegséget is, és elcsüggedten, mintegy erõszakkal áthajította
1697 3, 4 | ami hivatalos.~Elõbb tehát eldobolta a verset, s csak azután
1698 2, 1 | mint a légyvesztõ papiros, eldobta a kapcsos pruszlikot, amely
1699 4, 2 | mint jelentéktelen rongyot, eldobták valahol a szemétre, ahol
1700 3, 4 | hogy idõt nyerjen, míg eldõl az akasztott ember jövõje,
1701 3, 4 | olyat lökött rajta, hogy eldõlt az úton, mint a darab fa,
1702 3, 1 | esernyõjének a nyelében volt eldugva, az esernyõt meg valószínûleg
1703 4, 2 | másikban a tiszteletükre eldurrantott pisztolyt emelvén a magasba.
1704 2, 3 | megérkezik, hogy azzal is elébb tudjam.~Hát biz a szarvat
1705 5, 2 | régi nyelet is? - kérdé éledõ reménységgel.~- Nemigen -
1706 2, 1 | elaludtak, s csak évek múlva éledtek fel ismét, mikor azok, akik
1707 4, 1 | ízletes volt - s ha akadt elégedetlen, az csak madame Kriszbay
1708 3, 2 | kegyetlenül levágta az elégedetleneket olyan argumentummal, hogy
1709 4, 2 | árt, ami túlontúl van az elégen. Hozzá kell szokni az ilyesmihez!
1710 3, 3 | neked is? Van a te fiaidnak elegendõ.~Megkapaszkodott volna már
1711 1, 3 | a földekrõl, de 1823-ban elégett a község ládája és vele
1712 5, 3 | istenem, hiszen a nyelet elégette Adameczné!~- Az isten áldja
1713 3, 1 | mind e magyarázatok nemigen elégítették ki, s bár nem volt eltelve
1714 2, 4 | merem mondani, nem képes elégtételre. És ebben az egyben van
1715 2, 4 | sérteget, aki nem képes elégtételt adni. Márpedig Gregorics,
1716 1, 4 | mintha zsákból öntenék.~Eleintén eleget szabódott, de lassankint
1717 4, 2 | egy kicsit…~Visszaidézte eleitõl fogva minden szavát, úgyszólván
1718 4, 2 | tót juhászdalt, melynek az eleje pongyolán fordítva ilyenformán
1719 2, 4 | egész õszintén mindent, elejétõl kezdve egész végig.~Innen
1720 3, 1 | Mégsem szabad a fonalat elejteni.~- Ösmerte, gyámatyám, Müncz
1721 2, 3 | jobban, s amint véletlenül elejtette a könnyáztatott zsebkendõjét,
1722 4, 2 | közelebb-közelebb húzódik eléjük lomha, sehol nem végzõdõ
1723 1, 4 | emberlakta telep szélén elémbe bukkan egy kereszt és azon
1724 4, 1 | mint közös ösmerõseiket: Elemért, a sast, Berend Ivánt, Ankerschmidt
1725 4, 2 | Gyuri most elkezdte sorba elemezni, mit tesz erre a pap.~Vagy
1726 2, 2 | naponkint órát adott neki az elemi tanulmányokban, lelkesedéssel
1727 1, 4 | sok finomabbnál finomabb elemózsiát. János pap ámult-bámult,
1728 3, 4 | sõt el is pirult, de annál élénkebb lett Mravucsán:~- Mit mond?
1729 1, 2 | kérdé erre a szolgabíró élénkebben.~- Tizennégy éve, kérem
1730 5, 2 | eltalálhatatlan, rejtélyes cél elérésére.~- Jó, jó - kezdé az elnök
1731 2, 3 | látszott, hogy ilyen könnyen eleresztik.~- Azelõtt másképp ment
1732 3, 1 | bírja sem elhagyni, sem elérni. Fut, fut utána a köznapi
1733 4, 1 | Mravucsánnak.~Városbíró uram elérté a dolgot.~- Igaz, igaz -
1734 4, 1 | parancsolja, Tamás úr.~Gyuri elértette a »Tamás« szót, és tréfásan
1735 5, 3 | legyecske döng. Szegény úgy elérzékenyedett a végén, hogy sírni kezdett.
1736 2, 1 | élek én.~Gregorics Pált elérzékenyítette a dallam, háromszor is felkiáltott: ~-
1737 1, 4 | hívei a könnyeket, amik elérzékenyülésében a szemeibõl kiszivárogtak,
1738 5, 2 | hordóra, a zsírbödönök és eleséges zsákok közé, s idegeit megfeszítve
1739 3, 1 | Hiszen egy búzaszem is, ha elesik, árok szélére vagy bárhová,
1740 5, 2 | van odaát? ~- Gondolom, éléskamra.~- Mintha sikoltott volna
1741 5, 2 | Szaladj, hamar, Veronka, az éléskamrába, ott majd meghallod, hogy
1742 4, 2 | fedezett még fel valahol az éléskamrában; azokat a féltett kincseit
1743 5, 2 | innensõ, nagyobb felébõl s éléskamrát a másikból. ~Veronka csak
1744 4, 1 | tudott elmondani az ottani életbõl, ottani dialektusban, ami
1745 2, 1 | szeretetre méltó lesz, és egész életcélja abban állott, hogy szeressék
1746 2, 1 | tapintatlannak neveztek, pedig egész élete arra volt bazírozva, hogy
1747 2, 2 | vagyont.~- Nem, nem. Az életébe kerülhetne, megölnék, ha
1748 4, 2 | rohamosan haladó Bábaszék utcai életébõl. A bolt elõtt Münczné állt
1749 5, 1 | elérzékenyülve: »Megmentetted az életemet, tied vagyok koporsóm bezártáig.«~
1750 3, 1 | mintegy áttekintvén egész életén, forradalmi emlékeirõl kezdett
1751 2, 2 | a lábát, úgy, hogy egész életére sánta lett, s kinek kellene
1752 2, 4 | csalafintaságot.~A Gyuri napi életérõl valóságos bulletinek érkeztek
1753 5, 3 | beszélt, elmondta egész életét, apjának történetét, a hagyaték
1754 3, 2 | mindenik mutatni akarván életképességét, mindenik siet nagy lóra
1755 2, 4 | Gyurival barátságot kössön s életmódjából és szavaiból leszûrje a
1756 5, 3 | melyek belefonódnak az õ életsorsába. Csak tovább, tovább!…~Már
1757 5, 1 | mennyi változatosság ez élettelen élők között! A kard alakú
1758 4, 2 | kamaszévekben járnak, feszesek, élettelenek, mesterkéltek, nincsen bennök
1759 4, 2 | elõtte a szebbnél-szebb élettervek, mint a lepkék a glogovai
1760 4, 2 | tovább:~»Talán beavassam élettörténetembe, elmondjak szögrõl-végre
1761 2, 3 | keresete egy tisztátalan életû személynek! Takarodjék innen!~
1762 5, 1 | minden állat«, a cipõsarka élével egyet dobbantott és elszelte
1763 1, 4 | seregelvén, koronkint pénzt és elevenséget hoznának õnekik.~ ~
1764 5, 1 | És mit kér? - tette hozzá elfátyolozott hangon.~- Biz az sokat kér.~-
1765 1, 3 | mint a csirkének, mindig elfelejtem, hogy a tisztelendõ úrral
1766 3, 1 | megnyugodni, józanul, higgadtan elfelejteni örökre?~Nem, nem. Nem veszhet
1767 3, 1 | esernyõnél nagyobb dolgokat is elfelejtett azóta, de arra emlékszik,
1768 3, 4 | csendet.~- Ó, istenem, majd elfelejtettem volna az örömtõl, hogy én
1769 5, 2 | fél percig látszik, azután elfelejtik, beboronálja a fontos beszélni
1770 3, 4 | iramodott, mire madame Kriszbay elfelejtvén, hogy meg van sérülve, futni
1771 2, 3 | közfalba, amiben egy üst elfér, és azt úgy elcsinálják,
1772 4, 1 | mégis jól tette, mert ha elfogadja, mibõl támad akkor az a
1773 5, 1 | hangon -, valamit szívesen elfogadnék.~- Csak, kérem, beszéljen
1774 3, 4 | férfi karját nem szabad elfogadni.«~- De a kocsi nem kar -
1775 2, 4 | kivéve, mert a tudós akadémia elfogadta az összeget, pedig neki
1776 2, 1 | szerint »felülfizetések elfogadtatnak«), húsz forinttal váltotta
1777 1, 3 | külön állást kezdett most elfoglalni; ugyanis a pákosztaságából
1778 4, 1 | ki fõleg Veronkával van elfoglalva. A bakfisnak is bezzeg,
1779 5, 3 | hogy… (Megakadt, különös elfogódás szorította össze a torkát.)~-
1780 4, 1 | arca, láthatólag igyekezett elfojtani a köhögést, ami amellett,
1781 5, 2 | volt nagyon gyors lova. Úgy elfutott egy nap, mint egy perc.
1782 3, 4 | mélázó szemeivel, egy darabig elgondolkodva, aztán egyszerre megfenyegette
1783 1, 4 | bizony kellene - szólt a pap elgondolkozva -, de szegény az eklézsia.~-
1784 5, 3 | semmi nyom. Benne volt-e az elgondolt bankutalvány az öreg esernyõnyélben,
1785 5, 2 | megszakadt a kis szíve, elgondolva, milyen veszélyben forgott
1786 5, 1 | kiabálástól ércevesztett, elgyötört hangon.~- Ah, szegény ember!
1787 2, 3 | Kupeczkyvel, azóta lakatlan, elhagyatott.~A kis házikóba vezette
1788 1, 4 | hinnem, kietlen, megborzasztó elhagyatottságomban és magányomban, hogy nem
1789 1, 4 | többé egyedül és nem vagyok elhagyatva. Letérdepelek elõtte akkor
1790 3, 1 | lidércfény: nem bírja sem elhagyni, sem elérni. Fut, fut utána
1791 5, 1 | orgonabokrok között, az elhagyott õsi fészekbe.~Az elmúlás
1792 5, 1 | Nyugodt csak akkor lett, midőn elhagyták a Liskovinát, s a nyitott
1793 5, 1 | váratlan kérdés fölött; elhallgatott, mintha egy pergõ rokka
1794 3, 4 | Szent Isten! - nyögte elhaló hangon - milyen országba
1795 5, 2 | Éppen ez az. Nem szabad elhamarkodnod a dolgot a gyûrûvel, még
1796 2, 3 | mikor a kilenc asszony neve elhangzott.~- Ah, no! De különös… de
1797 3, 3 | rongyosak - azonfelül úgy elhányódtak a padláson hasznavehetetlen
1798 5, 1 | mindinkább megérlelődött benne az elhatározás, hogy feleségül veszi -
1799 4, 2 | ahová Mravucsánné hálásra elhelyezte. A bútorok is mozogtak,
1800 2, 4 | És ebben az egyben van elhibázva.~Magok a Gregorics-testvérek
1801 2, 4 | hogy a gonosztevõ mindég elhibázza valamiben.~A kolompáros
1802 3, 3 | úr!~Arra, hogy a vevõjét elhíjják, ijedtében még lejjebb szállott
1803 4, 1 | legenda ez, Wibra úr, tessék elhinni. Én nem vagyok hiszékeny
1804 2, 1 | kapott egymásután, hogy elhíresült róluk az egész országrészben.
1805 4, 2 | körülményeirõl? Tegyük fel, elhiszi alfától omegáig: mit ér
1806 2, 3 | orvosért?~- Ne.~Estefelé elhívatta a közjegyzõt, Sztolarik
1807 3, 4 | képzelte õ a paphúgokat. Elhízott, kacsajárású, piros-pozsgás
1808 1, 4 | uram a lehotai papot is elhozatta, hadd sirassa két pap, a
1809 1, 4 | beállok a szolgálatba s elhozom magammal az edényeimet is.~
1810 1, 4 | Anyám meghalt, kis húgomat elhozták, nekem kell õt fölnevelnem.
1811 1, 4 | még a tizedik faluba is elhozzák János papot a temetésre
1812 4, 1 | mészáros vígan felkurjantott: »Elhullt a férgese!« Levetette a
1813 1, 3 | bizony egy üszõbornyú is elhúzná. ~De ha nem hozott fölös
1814 4, 1 | Maga rossz ember. Pogány.~Elhúzta kissé a székét Gyuri mellõl,
1815 4, 2 | nábob lett a mai nappal. Úgy éli majd a napjait, mint egy
1816 2, 2 | felöltöztetett báb, aki a verebek elijesztésére van hivatva a búzák között.)~-
1817 5, 2 | örökségéhez, s most megint elillanóban van elõle, mint a lidércfény,
1818 3, 1 | Jónás nem jött. Akkor aztán elindultak a fiai nyomról-nyomra a
1819 3, 3 | fel az elsõ szálat, melyen elindulva, útját követhettük. Podhrágyon
1820 1, 2 | Glogováról. A kocsira ülve elismételgettük, és mindig nevettünk rajta.
1821 5, 2 | Behunyta a szemét, mint az elítélt a tõkén, kit egy balga ösztön
1822 2, 4 | azok is, akik föltétlenül elítélték Gregoricsot, ilyenformán
1823 4, 1 | beszéli Klempa. - Úgy szoktam eljárni, hogy a megtöltött puska
1824 2, 3 | jobban ismert, vagy akikhez eljárogatott valamikor, vagy akiknek
1825 5, 2 | estén, de a leánykéréshez, eljegyzéshez (kivált a regényekben) szépen
1826 5, 2 | Hisz ha nem esküdtek is, de eljegyzésük a fa alatt volt! Ezt lehetetlen
1827 4, 1 | hagyd a kicsikét megázni.« Éljen sokáig Bélyi Veronka kisasszony!~
1828 4, 1 | zsidóasszonyáért.~Zajos, lelkes éljenzés támadt, melynek lecsillapultával
1829 4, 1 | a híres párizsi Worth is eljöhetne az erdõre, a pillangóktól
1830 4, 2 | papnak holnap? Azt-e, hogy »eljöttem az esernyõmért«? A pap bizonyosan
1831 5, 2 | nehezen mozdítható elnök eljövetele legalábbis különösnek látszott.~-
1832 5, 3 | óra a parókia nappalijában eljutott a római kettesre, mire egy
1833 1, 4 | szem sem szárazon.~Alighogy elkaparták Gongolynét, még ki sem beszélhették
1834 3, 4 | szavakból, amiket a Gyuri füle elkapkodott, hogy madame Kriszbay osztotta
1835 5, 1 | találkozott a tekintetük, hirtelen elkapták egymásról. Amennyiben szóltak,
1836 3, 4 | erre az ökör való. A ló itt elkedvetlenedik, látván a cirkumstanciákat,
1837 3, 1 | eredménytelenül. Teljesen kifáradva, elkedvetlenedve, azzal az erõs elhatározással
1838 2, 2 | megbetegedett egy ízben, elkékült, görcsei voltak, a hideg
1839 2, 4 | fújva magát. ~- No, az éppen elkel a háznál.~- Meg akarom venni
1840 5, 1 | fogadja el tõlem?~- Nem.~Elkeseredett erre Gyuri, és elhajította
1841 4, 1 | alapjában igen lehangoló és elkeserítõ titulus, de mégsem becsületsértés.
1842 2, 3 | Szegedrõl. (Jobb is, hogy elkésett, mert talán még az udvarból
1843 3, 4 | váll-lapockájára.~Gyuri nem volt elkészülve e jelenetre, szokatlan zavar
1844 2, 3 | a lebensretterbõl, csak elkezd az én megboldogultam sopánkodni: »
1845 4, 1 | mind olvasta Gyuri is, s elkezdik felemlegetni a regények
1846 2, 2 | is, hogy szeretné egyszer elkísérni, mert még nem látta Csehországot
1847 3, 4 | rajta erõt, mint akit egy elkövetett illetlenség ólomsúlya megzsibbaszt.
1848 4, 1 | láthatólag megilletõdött, elkomorodott.~- Megsértettem? - kérdé
1849 3, 1 | hol van most.~- Nyilván elkótyavetyélték, mint a többi holmit!~Ez
1850 2, 3 | Fölösleges a sürgönyt elküldenem, nem lesz semmi baja, már
1851 5, 2 | megvegyem a karikagyûrûket és elküldjem a lovas emberedtõl (nem
1852 3, 4 | karjára.~- A ládáért majd elküldjük a szolgálót.~Azután karonfogta
1853 2, 2 | megjött a latin iskolák sora, elküldték messze esõ országrészekbe,
1854 3, 4 | válik egy pillanat alatt az ellankadt elme), s ösztönszerûleg
1855 3, 4 | tenni a nevezetes vendégek ellátására, útközben a lépcsõkön megpillantván
1856 1, 1 | portára, hol is illendõ ellátásban részesítendõ.~- És meddig
1857 2, 4 | szégyenlem, mert ketten voltak ellenem.) Harmadik megtorlásul pedig
1858 4, 1 | fancsali arcot? Talán bizony ellenkezni akarsz velem? Egy, kettõ,
1859 3, 1 | az optimizmusra, mint az ellenkezõre -, de hát mi lett a szegény
1860 3, 2 | elöljárósága, okulván az ellenség irigy piszkolódásából -
1861 4, 2 | kedvesed alakját, mint aminõ, ellenségedet erõsebbnek, bajodat nagyobbnak,
1862 2, 1 | tudott keresztülhatolni az ellenséges vonalakon, olyan bárgyú
1863 4, 1 | üldögélõ férfiúnak festi, éppen ellentéte volt a »szedatus« embereknek,
1864 1, 1 | Dehogy esik arra, dehogy - ellenveték ezek.~- Arra kell esnie,
1865 3, 3 | keskeny, hosszúkás leveleit ellepték, s némely orvosságok készítéséhez
1866 2, 3 | Az a két tolvaj mindent ellop azalatt énelõlem.~Rögtön
1867 5, 2 | idehozni, féltették, hogy ellopják, pedig nem ér két garast;
1868 5, 2 | választottunk! (Látszik, hogy a pap elmaradása élénk feltûnést kelthetett
1869 4, 2 | ládáikba. Lassankint rendre elmaradoztak a tulipános kapujú házacskák
1870 3, 4 | pillanat alatt az ellankadt elme), s ösztönszerûleg a nevét
1871 3, 1 | hiszen végre is jól teszi, ha elmegy, úgyis csak ímmel-ámmal
1872 2, 4 | lakik benne.~De mielõtt még elmehetett volna a mérnökhöz, másnap
1873 2, 3 | ígért összegeket.~- Most már elmehetnek.~Az öregebb kõmûves csodálkozni
1874 3, 1 | mindezekre, nagyon komoly volt és elmélyedő. Az ismerősei mintegy érezték,
1875 3, 3 | Hallgatott egy darabig elmélyedve; apjára vonatkozó emlékei
1876 3, 1 | kis eltalálás dolga. Az elmének egy szerencsés villanatja
1877 5, 1 | hegyek acélszürke ormán volt elmenekülve, ha véletlenül mégis találkozott
1878 3, 1 | Wibra Gyuri?~Hát biz ahhoz elmenne a Krikovszky Katka is, pedig
1879 4, 1 | Talán igaza van - dünnyögé elmerengõ tekintettel. ~Kisvártatva
1880 1, 4 | közbeavatkozom.~Sokáig imádkozott így elmerülve, újra meg újra kezdve, észre
1881 4, 1 | Teofil állított össze olyan elmésen, hogy visszafelé olvasva
1882 4, 1 | befedte, azonfelül némi elmésség is nyilvánult benne, de
1883 4, 1 | ezeket az asztal melletti elmésségeket: a gazdag mészáros, Kukucska
1884 4, 1 | kikottyantani, de szavait úgyszólván elmetszette az a sértõdés, megriadás,
1885 5, 3 | idegenek.~Mit kellene még elmondanom? Bizonyára még nagyon sok
1886 1, 4 | miután megvizsgálta és elmondatta magának a történetét, ájtatosan
1887 4, 1 | kesztyûujjat, hogy a rébuszát elmondhassa a kisasszonyoknak.~Voltaképpen
1888 1, 4 | alá állva, egy imádságot elmondhassanak, s ezek számára egy vendéglõ
1889 4, 1 | olvas, hol sétál? Veronka elmondja a könyveket. Azokat mind
1890 4, 2 | beavassam élettörténetembe, elmondjak szögrõl-végre mindent, anyámról,
1891 2, 4 | egy ötvenest és mindent elmondok.~- Isten neki! Megvan az
1892 1, 4 | Letérdepelek elõtte akkor én is és elmondom neki, éppúgy, mint most
1893 5, 3 | útját. A Gyuri beszélt, elmondta egész életét, apjának történetét,
1894 3, 3 | forintot. Egy forintért is elmondtam volna.~Az ügyvéd elmosolyodott.~-
1895 4, 2 | Megfagyott birká«-ból idehangzott elmosódva a muzsika. Valami duhaj
1896 2, 1 | dalolni, mikor az edényeket elmosogatta:~Tutaj szalad a Garamon,~
1897 5, 1 | elhagyott õsi fészekbe.~Az elmúlás borongós hangulatával jöttek
1898 3, 1 | ESERNYŐ KIBUKKAN~Sok esztendő elmúlt, sok tutaj ment át azóta
1899 4, 1 | haja zöldellett.~Gyuri is elnémult, pedig úgy csiklandozta,
1900 2, 4 | pedig csupa merõ csúfságból elnevezték a kedves kis birtokot Libanonnak.~
1901 3, 2 | hely… Bábaszéken lehet még élni.~Valóságosan kényeztették
1902 3, 1 | levéltárból a törvényszéki elnökhöz, nagyságos Sztolarik úrhoz,
1903 5, 3 | bosszús arccal kelt fel elnöki helyérõl, hogy behozza a
1904 3, 4 | tanácsterembe, rábízni az elnöklést Konopkára (nem adta egy
1905 5, 2 | vitt Sztolarik törvényszéki elnöknek Besztercére.~»Kedves gyámatyám! (
1906 5, 3 | örökség elpusztulása.~Az elnököt mélyen meghatotta az ifjú
1907 1, 3 | zsebébõl a fanyelû bicskát, elnyisszantotta vele a kötelet) a húgocskád,
1908 4, 1 | különben is rejtelmesebbek az elnyomott félkacajok. Szliminszykné
1909 3, 1 | itt-ott. A bécsi kocsigyáros elõadásából megállapítható, hogy bankutalványban
1910 2, 4 | szorgalmasan hallgatta az egyetemi elõadásokat, a »Hét Bagoly«-ban lakott,
1911 2, 4 | reggelizik, délelõtt az elõadásokon van, délben megebédel az »
1912 4, 2 | ebédre hazaérünk.~- Hátha elõadja magát valami? Sohasem lehet
1913 3, 3 | Abellovára mentem. Az itt elõadottak szerint máris gyanakodni
1914 4, 2 | rajta Mravucsánné, szélesen elõadva a macska históriáját, aki
1915 3, 1 | örökség létezését. Bárcsak elõállna egyszer egy ember, és így
1916 4, 2 | van. De lehet-e azzal is elõállnom? Mondhatom-e a papnak: Fõtisztelendõ
1917 4, 2 | zavart, hogy a Wibra kocsija elõállott. Két nyugtalan nyakú fekete
1918 5, 1 | Miért, János?~- Mert az elõbbeni gazdám, a báró (János egy
1919 1, 4 | kisvártatva valahonnan csak elõbukkant Srankó, és az is eltûnt
1920 3, 1 | vagy bárhová, egyszer csak elõbúvik váratlanul, még a kabátzsebbõl
1921 2, 3 | lépcsõsorompókkal, s az elõcsarnokban egy nagy karikájú inga lóbálódzott
1922 2, 3 | licitáltak Gömörben. Ébenfa elõcsarnokot ábrázolt, két alabástromoszloppal,
1923 5, 3 | alatt csakugyan megpendült, elõcsillant a kis aranykarika, mely
1924 3, 3 | Azalatt, míg Münczné az elöljárókkal beszélgetett a boltajtó
1925 3, 2 | megjegyezni, hogy Bábaszék érdemes elöljárósága, okulván az ellenség irigy
1926 3, 4 | utaztában figyelmeztette az elöljáróságot, hogy a városház elõtti
1927 4, 2 | Valami duhaj pásztorember elõénekelte keservesen a híres tót juhászdalt,
1928 4, 2 | a perzselõ napsugarakkal elöntve, mozdulatlanul, egyenesen,
1929 3, 1 | fickó vagy, Gyuri. Valami elõérzet súgja nekem, hogy most jó
1930 5, 2 | elösmeri…~- Inkább én is elösmerem, de térjen már a dologra,
1931 5, 2 | azt a tisztelendõ úr is elösmeri…~- Inkább én is elösmerem,
1932 4, 1 | amellett, hogy az öregség elõhírnöke, még dísztelen is.~- Ej,
1933 4, 1 | nekem«, óbégatott, végre is elõhordogatta neki a megmaradt befõttjeit,
1934 2, 2 | apabácsit«, s egy nap maga is elõhozta Gregoricsnak:~- Bizony vehetne
1935 4, 1 | lehet a szomjúság által elõidézett öngyilkosság. Igyunk, uraim!~
1936 5, 3 | maga Veronka is mindjárt elõjön. Hej, harangozó, nézz csak
1937 3, 4 | türelemmel, míg a többiek elõjönnek, kik csakhamar eszméletre
1938 1, 4 | szeretnek!~Öreg uzsonna táján elõjött Adameczné is, aki pedig
1939 5, 1 | változatosság ez élettelen élők között! A kard alakú gladiolusnak
1940 2, 4 | csakhamar kiszivárgott az előkelő helyi körökbe, és roppant
1941 3, 2 | lehurrogták az okosabbak és elõkelõbbek.~- Hitvány ember - mondták
1942 4, 1 | Bábaszék többi meghívott elõkelõségei folytattak. Hiszen szó ami
1943 4, 2 | néni, hol elszaladt, hol elõkerült, mint a karika - mialatt
1944 1, 1 | menekedék a közeli halál elõl, éppen egy másik lénynek
1945 4, 1 | szokta hozni, megjelenik elõlegesen láthatatlanul, és õ löki
1946 5, 3 | semmi baja sincs, tehát elõlem bujdosott el.~Mérlegelni
1947 5, 2 | gyújtottam ma. Mert minek? Úgyis eloltottam volna a patakzó könnyeimmel.~-
1948 5, 2 | ha nincs. Csak nem tudom elolvasni. ~Sokat locsogott Adameczné,
1949 1, 4 | a holtnak jár, s ami az élõnek is jól esik. Mit fognak
1950 4, 1 | mert a tiszteletesnek az az elõnye is volt, hogy valamikor
1951 1, 3 | egyszer csak vonásról-vonásra elõpattant az anyai arc. Szent Isten,
1952 5, 1 | reccsenve lehasalt a kocsi elõrésze.~- Tyû, az ebugattát! Eltört
1953 4, 2 | kapott? - kérdé Veronka, elõretolva a kíváncsi fejecskéjét,
1954 5, 1 | eseménynek kellene történnie, ami elõsegítené a dolgát.~De a zsiványok
1955 3, 1 | asztalokat, székeket, volt ott elõsorolva bunda, puska, vadásztarisznya,
1956 2, 2 | félelem, ezer rémet látott elõsuhogni minden szögletbõl. A szeretete
1957 1, 3 | lázasan dobogott. A rossz hír elõszelét talán már megérezte gyöngéd
1958 1, 2 | megnézni -, mert a szolgabírám elõszeretettel játszotta magát tanférfiúra.~
1959 3, 3 | romok se maradtak meg, - eloszlott az egész a légbe, ahonnan
1960 2, 1 | melyet sohase tett le az elõszobában, ha látogatást tett valahol,
1961 3, 1 | mladi pan« (fiatal úr) elõszobájában, mint annak inasa, de õ
1962 3, 1 | hogy az ember megszerzi először a diplomát, azután irodát
1963 5, 2 | röviden, részleteket majd élõszóval. Atyám örökségét, illetve
1964 5, 2 | elõbb?~- Mert nem akarom elõtálalni az esernyõ történetét igen
1965 1, 3 | Klincsok György hátrahúzta az elõtérbõl Szlávik Pétert s maga állott
1966 2, 4 | Még ma megteszem a gyámi elõterjesztést.~Be is adta még aznap (hiszen
1967 5, 1 | De hisz az nyolcvan év előtt volt, madame, azóta elhaltak.~-
1968 2, 1 | mindössze tíz évvel járt elõtted, a »madame«-hoz, már nem
1969 3, 3 | Kidoboltathatná, hogy aki tud az évek előtti esetről az ernyővel, ha
1970 3, 2 | De mindegy. Hiszen a jövõ elõttük áll, s ki tudja, mi fénylik
1971 5, 2 | csap ki az útra. Rendre elõtünedeznek az ismerõs kis kertek liceumkerítéseikkel,
1972 2, 2 | valami túlzás e roppant elõvigyázatban. De hisz éppen a túlzások
1973 5, 1 | bezártáig.«~De így, minden elõzmény nélkül, nem mert közeledni
1974 2, 1 | besorozott legény levelé«-re, aki elpanaszolja szeretõjének a viszontagságait:~
1975 5, 3 | tudok - szólt könnyedén elpirulva. - Hiába tagadná.~- Oh,
1976 5, 2 | katonája lesz a Matykó.~Elpityeredett a gondolatra, hogy a kis
1977 2, 4 | még akkor se bírta volna elpocsékolni, de Gregorics takarékos
1978 5, 3 | tetszik elõttem az örökség elpusztulása.~Az elnököt mélyen meghatotta
1979 3, 4 | melyet a megvadult lovak elragadtak a piacon…~- A mi kocsink
1980 1, 4 | sírni kezdett, Klincsokné elragadtatva felkiáltott: ~- Istenem,
1981 2, 1 | örökölte az anyja után, máskor elrándult pár napra Bécsbe, ahol egy
1982 3, 1 | még jobban bizonyítják az elrejtett vagyont, s olyan emberek
1983 4, 1 | esernyõ nyelében vannak elrejtve a kincseim.« Különös az,
1984 3, 1 | a szép szõke vízbe, hogy elrémült az öreg, hogy ígért nagy
1985 1, 1 | bíró uram se csekélység. Elrendelte legott a temetés után, hogy
1986 3, 3 | szívességéért. Isten áldja meg.~Elrohant, mint a vizsla, mely végre
1987 1, 2 | illenék e szép sziklákat elrontani cikornyás kastélyokkal,
1988 2, 1 | minden szövõdõ viszonyát elrontották hallatlan ravaszsággal és
1989 2, 3 | kezdett panaszkodni, nagyon elsápadt és nagy fájdalmakat érzett,
1990 5, 2 | lenne! - kiáltott fel Gyuri elsápadva.~A törvényszéki elnök fölénnyel
1991 1, 3 | papnak?~A derék férfiak elsorolták hûségesen, mennyi a párbér,
1992 5, 2 | nagy argumentumot akarna elsütni.~- De hátha Veronka nélkül
1993 2, 4 | ijedtében. Jaj, ha most a csiga elszakadna!~- Hopp hó, Prepelicza! -
1994 5, 2 | bakfis leugrik a kocsiról, elszalad, nyakába ugrik egy hosszú
1995 3, 4 | megpillantván Fialát, legott elszalasztá a Wibra ügyvéd úr kocsijáért,
1996 5, 1 | borjúpázsit már elvirágzott, s elszáradottan beillatozza az egész erdőt.
1997 2, 4 | mentegetõzni kezdett.~- Elszédültem egy kicsit, sokszor vannak
1998 1, 2 | összes glogovai férfinép elszéled le az alvidékre mezei munkákra,
1999 5, 1 | élével egyet dobbantott és elszelte a kis gyík derekát a fejétõl.~
2000 5, 3 | hetet-havat, de Gyuri szívét elszomorította a gondolat, hogy sohase
2001 3, 4 | hanem csak ügyvéd.~A bakfis elszontyolodott erre a baklövésre, sõt el
|