Rész, Fejezet

 1  1,  1|   fürdőbe vágyakozának, amelyből mikor benne van, nyomban kikívánkozik
 2  1,  1|  olyanformán kell fölszíni, mint mikor a mágnespatkó vagy a megdörzsölt
 3  1,  1|         faggatják, de mi haszna, mikor megvan az a tulajdonsága,
 4  1,  1|          rezgésbe hozzák szívét, mikor beszéli, elérzékenyítik,
 5  1,  2|         semmi sem gyönyörködtet, mikor egy-egy oldalpillantást
 6  1,  3|  félénken dobogó szívvel várják, mikor fog rájok szakadni a mennybolt. ~-
 7  1,  3|          és összerázkódott, mint mikor alvót érint idegen kéz. ~-
 8  1,  3|         sem holnap, Isten tudja, mikor: de meghozom, vagy meghalok. ~
 9  2    |       éjjel ellett és idő előtt. Mikor a bacsa éjfél táján benézett
10  2    |        egymásról semmit. Reggel, mikor felébredtek, a gyermek mosolygott
11  2    |        Anikáé is akkor halt meg, mikor Anika született. Az Isten
12  2    |        anyját is sajnálta Tamás, mikor meghalt. Jó asszony volt.
13  2    |      sokáig itt fenn bolyongnak, mikor már porrá lettek? ~A bacsa
14  2    |      emlékezzék a mulandóságról, mikor egyszer csak ő is majd kifeslik
15  2    |           mert már az is valami, mikor két jóravaló legény összeméri
16  2    |       éppen akkorra forrjon fel, mikor hazaérnek. ~A bojtár hátára
17  2    |          arról ösmerek rá. ~- De mikor azt is mondta, hogy kendet
18  2    |          szisszent föl Matyi. ~- Mikor olyan igazán mondta, hogy
19  2    |       hogy legyen mit megemelni, mikor tisztességes háztájékra
20  2    |          még szopós gyerek volt, mikor őt már a nótárius is megkendezte. ~
21  2    |    Eléggé megzavartad már te. ~- Mikor már tán azelőtt is zavaros
22  2    |          ne tegyék bolonddá. ~De mikor már künn volt, mégis szöget
23  2    |    milyen kár érte, hogy herceg: mikor olyan módos lenne parasztlegénynek
24  2    |         is van a világon herceg, mikor olyan szép az, hogy a gerlicemadár
25  2    |       felelet minden jel. ~Este, mikor a bacsával hazatért, megint
26  2    |          selyemből lesz az inge; mikor a nyájjal kimegy, mézes-pálinkás
27  2    |         kilenc vezérkos csengője mikor összevág ebbe a rímbe megy
28  2    |          éles kést döftek volna, mikor ezeket megpillantotta. Mindent
29  2    |          tömötten, vastagon. ~És mikor mindennel készen volt, felölté
30  3    |          munkás irigykedve nézi, mikor Lapaj Istók hason fekve
31  3    |         a barátság hajtotta ide, mikor rövid idő múlva rájő, hogy
32  3    |         szereti Lapajt, s télen, mikor a természet magára csukja
33  3    |   kitüntetés: Pokolkának hítta. ~Mikor azonban tizenhárom évvel
34  3    |         nevezett hegyhez nem ér; mikor odajut, menjen föl a legmagasabb
35  3    |        más ebben a cudar időben, mikor künn lenni csak az eb átall
36  3    |           Verje meg őt az isten, mikor ébren van, és amikor alszik. ~-
37  3    |   enyelgései közben keletkezett, mikor röpült néha a zsíros fazék
38  3    |    jószág ez! ~És aztán egyszer, mikor a furcsa kis jószág úgy
39  3    |     Szinte szomorú volt az arca, mikor ezt tette, keblében sajátságos
40  3    |    szinte érezte a szorítást. És mikor az asszony erőszakosan akarta
41  3    |        dudát adja el kend? Most, mikor a kutyának sem kell már?
42  3    |     kellett volna verni a vasat, mikor tüzes volt, mikor vevő volt;
43  3    |         vasat, mikor tüzes volt, mikor vevő volt; most már ütheti
44  3    |      teremtve. Istók könnyezett, mikor a dudától el kellett válnia
45  4    |       Bécset holtig. ~De bizony, mikor enemű rendeleteit osztogatná
46  4    |    diskurálgatott az ülnökökkel, mikor a hajdú jelenté, hogy itt
47  4    | gondtalanul föl s alá sétálni, s mikor egész tűzzel demonstrálgatá
48  4    |         rá szomjúságodban. Aztán mikor lefeküdnél aludni, kilenc
49  4    |          hogy Gerge egyedül jön, mikor jöhetne ötven pandúrral