Rész, Fejezet

 1  1    |            elkezdtek mozogni, ingadozni, mintha el akarnának indulni valahova
 2  1,  1|             nyelvek ugyan azt suttogják, mintha Petrovics Sándor (Csutkás
 3  1,  1|         ilyenekben, nem is az itt a baj, mintha nem akarná elmondani, szívesen
 4  1,  2|         választottjával. Olyan gyönyörű, mintha nem is anyától lett volna,
 5  1,  2|               nem is anyától lett volna, mintha maga szülte volna a költők
 6  1,  2|                    Én? - s elereszté őt, mintha álomból ébredt volna, s
 7  1,  2|            Szemeit szégyenkezve süté le, mintha ő követett volna el valami
 8  1,  3|                  férfié, mint én, annyi, mintha nyomtatva lenne. Aztán lássa,
 9  1,  3|                és az égre emelte kezeit, mintha panaszkodnék a boldogultaknak
10  1,  3|                  lesz is kevesebb, annyi mintha semmi sem volna. Esküszöm,
11  1,  3|               semmi sem volna. Esküszöm, mintha semmi sem volna... ~Luppán
12  1,  3|               szeressen. Úgy érzem most, mintha én is szeretném, én is olyan
13  1,  3|            megnövesztett körömagancsait, mintha számolna vagy magyarázna
14  1,  3|              ezüst gombokat a mellényen, mintha találgatná rajtuk: "pap...
15  2    |                éppen tudni akarja kend. ~Mintha kést szúrtak volna a Matyi
16  2    |               itthon lesz. Úgy megőrzöm, mintha a saját édesanyja kötényében
17  2    |            eléjök. ~- Tessék hozzálátni, mintha otthon lenne - biztatá a
18  2    |              herceg, mint a többi ember! Mintha nem tudnám! Nem azért herceg,
19  2    |                  úgy megdobogtatják azt, mintha vesztét akarnák. Félrevert
20  2    |                 saját mellét ütötte meg, mintha mondaná: "Én leszek az a
21  2    |                nyájról. ~A bacsa szívébe mintha éles kést döftek volna,
22  2    |                 eregette ott a füstöket, mintha legföljebb azon tűnődnék,
23  2    |                    Aztán megint leült, s mintha egyéb dolga se volna, pipázott
24  2    |               mindenütt világos az erdő, mintha fényes nappal lett volna.
25  3    |                  felhők ereszkednek alá, mintha láthatatlan köpenyt akarnának
26  3    |                 egymástól különböztetni, mintha egyenként lenne ismerős
27  3    |          déltájban is bágyadtan melegít, mintha nem tenné szívesen. A természet
28  3    |                 szemeket hoz s keményet, mintha maga sem vágynék egyéb lenni
29  3    |              alatt, izeg-mozog mellette, mintha ő csinálná. ~Petrus képzeletét
30  3    |           rejtélyes dobogást hall alant, mintha egy óriási kalapács tompa
31  3    |                   messziről úgy látszik, mintha roskadoznék, a fehér lepedő
32  3    |               olyan kedvvel, odaadással, mintha kilenc falu hallgatná. ~
33  3    |                nagy, okos szemét ráveti, mintha értené a kérdést, és aztán
34  3    |               ozsonna ideje úgy megjött, mintha hirtelenkedésből a déllel
35  3    |             földre, a néma fekete rögre, mintha attól akarna tanácsot kérni,
36  3    |               tette hozzá nagy félénken, mintha már maga is sokallná - egy
37  3    |               kecske, mely előttük ment, mintha felelgetne rá, egyet-egyet
38  3    |                 hallgatta mind a kettőt, mintha értené. ~
39  4    |                legény a tekintetes úrra, mintha nemcsak néma lenne, de siket
40  4    |             csendbiztos embere úgy tett, mintha a rablókkal és tolvajokkal
41  4    |                  magam sem tudom, miért, mintha édes testvérem lennél, mindazonáltal
42  4    |                  a Matyej vállára ütött, mintha egyszerre határozta volna
43  4    | dohányzacskójából, kicsiholt neki, aztán mintha örök idők óta kenyeres pajtások