Rész, Fejezet

 1  1,  1|           FEJEZET~Csutkás tanár úr és Luppán Demeter úr bemutattatik
 2  1,  1|            megróni elődeink közt akár Luppán Demeter lovagot, akár Csutkás
 3  1,  1|      kapacitás volt mind a három úr. ~Luppán lovag ugyanis azt állította,
 4  1,  1|        egyforma lett, sőt azóta, hogy Luppán lovag parókát visel, a hajuk
 5  1,  1| megismertetésére, legalább Csutkás és Luppán urakat mutatva be. ~Csemez
 6  1,  1|        ismertetőjelei: orra vörös. ~A Luppán lovag személyleiratával
 7  1,  1|         szomorú emlék, mint aminőkkel Luppán lovag dicsekedhetik, mindamellett
 8  1,  1|          rajtam"... és elalszik. ~Már Luppán lovag egészen más ember!
 9  1,  1|            okos, kedves gyermek volt! Luppán úr ezer meg ezer dolgot
10  1,  1|         egyetlen szó sem történt meg, Luppán lovag múltját, gyermekségétől
11  1,  1|         vezetik vissza e dolgot, hogy Luppán lovag egy fiatal, szép leányba
12  1,  1|           szörnyű kínok közt meghalt. Luppán úr túl érzékeny kedélyére (
13  1,  2|        leszakítására - három kéz nyúl~Luppán lovag és Csutkás úr, mint
14  1,  2|             fel: "aranykártyám jár!" ~Luppán lovag és Csutkás tanár úr
15  1,  2|              lovagregények, melyekről Luppán lovag (ki kapni szokott
16  1,  2|              ha az sem elég, szeresse Luppán lovagot is. ~Csutkás hirtelen
17  1,  2|               megkeverve, elemeltette Luppán lovaggal, s aztán hirtelen
18  1,  2|              uraim és kisasszonyaim! ~Luppán lovag sóhajtva bólintott
19  1,  2|        markából. ~- Mit mondasz ehhez Luppán? - kérdé Csemez úr hanyagul,
20  1,  3|              és a Csutkás bácsi meg a Luppán feleségül kértek meg az
21  1,  3|         úriember lépegetett feléjök. ~Luppán lovag úr ért elsőként az
22  1,  3|             Még meg találja hallani. ~Luppán úr fürkészőleg tekintett
23  1,  3|              én megértettem. ~- Ó, ó, Luppán bácsi - szólt közbe Krisztina
24  1,  3|             rafinírozott diplomaták. ~Luppán lovag megütődött a "bácsi"
25  1,  3|         megsértheti a bányagrófot. ~- Luppán bácsi tréfál - szólt Krisztina,
26  1,  3|            úgy, hogy az egész elfödje Luppán úr elől arcát s azon egy
27  1,  3|                   Már megint? - szólt Luppán panaszos hangon. - Hát úgy
28  1,  3|            Élet Szahara pusztájának. ~Luppán úr nagy lélegzetet vett
29  1,  3|            pillanatban azonban, midőn Luppán úr már egészen a helyzet
30  1,  3|           beszél; én ösmerem e betűt, Luppán, és el bírom olvasni. Ő
31  1,  3|          dörmögé: "Vakmerő ifjonc!" - Luppán lovag ajkaiba harapott,
32  1,  3|           igazi férfi. ~Csutkás úr és Luppán lovag az erőteljes szavakra
33  1,  3|            mintha semmi sem volna... ~Luppán lovag élénken kiáltott közbe: ~-
34  1,  3|            kancsót, fiam, Krisztina! ~Luppán úr erre a szóra vette a
35  1,  4|              repüljön. ~Csutkás úr és Luppán lovag mindennapos vendégek
36  1,  4|               hoznám őt ide. Hallod-e Luppán, én az az ember vagyok,
37  1,  4|            Lehet, hogy meg is teszem, Luppán. ~Lehajtja fejét, és elgyengült