Rész, Fejezet

 1  1,  1|            csirke, ha hintázzák. ~- Igen, igen... csüggnek... - riad
 2  1,  1|              ha hintázzák. ~- Igen, igen... csüggnek... - riad föl
 3  1,  1|        elmondására, mert Csutkás úr igen gyakran iszik bort, s ily
 4  1,  2| szemlélgetvén annak kártyáját, mely igen jó lehetett, mert már több
 5  1,  2|        rajtam... Hova is gondoltam? Igen, igen, ők csüggnek... Ami
 6  1,  2|            Hova is gondoltam? Igen, igen, ők csüggnek... Ami azonban
 7  1,  2|            hogy ők csüggnek rajtam. Igen, igen, ők csüggnek, de... ~
 8  1,  2|           ők csüggnek rajtam. Igen, igen, ők csüggnek, de... ~Egy
 9  1,  2|            kártyámba nézett... Vagy igen, igen, igen, mit is beszélek?
10  1,  2|      kártyámba nézett... Vagy igen, igen, igen, mit is beszélek?
11  1,  2|          nézett... Vagy igen, igen, igen, mit is beszélek? Ön az
12  1,  2|       óhajtja az én szerelmemet? ~- Igen - suttogá ő mintegy fáradtan,
13  1,  2|          kérdezi, ön kéri tőlem? ~- Igen - ismétlé panaszosan, gyönyörű
14  1,  2|       többiek. Szeressen hát engem, igen, szeressen, és én... ~-
15  1,  3|          nyájasan, de szomorúan: ~- Igen, Miklós; én neje akarok
16  1,  3|     fürkészőleg tekintett hátra. ~- Igen, igen, átkozott vén fickó,
17  1,  3|           tekintett hátra. ~- Igen, igen, átkozott vén fickó, aki
18  1,  3|            ezenfelül nevetséges is. Igen, igen, ki merem mondani
19  1,  3|      ezenfelül nevetséges is. Igen, igen, ki merem mondani az egész
20  1,  3|         halkan folytatá: ~- De mert igen epés ember... nem szeretném,
21  1,  3|           figyelmezteté Bohuska. ~- Igen, igen. Azt mondtam, hogy
22  1,  3|     figyelmezteté Bohuska. ~- Igen, igen. Azt mondtam, hogy én már
23  1,  3|        kancsókat utánunk a szobába. Igen, urak, menjünk a szobába,
24  1,  3|           kezdé az elaborátumot: ~- Igen meg vagyok tisztelve...
25  1,  3|        mondom, hogy jól van, Stevo! Igen, azt mondom... ~Azzal becsapta
26  1,  4|        keresni senkinek. ~De mindez igen terjedelmes és nem is valami
27  1,  4|    erőltetett volt és színtelen. ~- Igen, ezt mindenekelőtt tudnom
28  1,  4|              elmennék, Krisztina... igen, elmennék, s fülön fogva
29  1,  4|    tanítványaimat, mert csüggnek... igen, igen, csüggnek rajtam. ~
30  1,  4|              mert csüggnek... igen, igen, csüggnek rajtam. ~
31  3    |      elbeszélésébe bocsátkozik, ami igen gyakran megesik, mert Istenem!
32  3    |            azonban Lapaj e művelete igen sérelmesen ütött ki, s e
33  3    |          elgondolni, amit kikaparni igen nehéz. Egy kecske és párnák!
34  4    |             iránt maga a császár is igen érdeklődött vala, s melyet
35  4    |       Eltűnhetett volna ugyan előle igen könnyen, de a rablónak tetszett
36  4    |           híres Gerge akar kikötni. Igen jól van. Jasztrab György