Rész, Fejezet
1 1 | Meghiszem azt, Bohuska. Az öreg bányagróf lesz itt meg a
2 1, 1| líceum fölötti hegyen az öreg Muszurnál, a kamarai hajdúnál,
3 1, 2| mennyire csüggnek rajtam... ~Az öreg aranycsináló megmaradt álláspontja
4 1, 3| tüntethetett ki jobban az "öreg"-gel szemben. Ez vallomás
5 1, 3| hogy előnyöm is legyen. Az öreg Csemez makacs fejű ember,
6 1, 4| nem jött válasz. Azóta az öreg Csemez is meghalt, s a szép
7 1, 4| megszokták a házat, hogy az öreg halála után is mindig ott
8 1, 4| Krisztina, ha nem volnék ilyen öreg... elmennék, Krisztina...
9 2 | s elérhesse az ismerős öreg birka, ki báránykorában
10 2 | rikkantott föl kedvteléssel az öreg. ~- Midőn aztán meg akart
11 2 | vagy a Brezinának az ura, öreg, mi marad akkor nekem? ~
12 2 | azt! ~- Nincs semmi baj, öreg - szólt a herceg vidáman -,
13 2 | Istóktól, hogy azelőtt egy öreg herceg volt az urok, s most
14 2 | búcsút int kezével, az öreg Olejnek, Anikának pedig
15 2 | a vadat és a tejet. ~Az öreg Olej harmadnap már összeráncolta
16 2 | hercegséged? ~- Hm! Te vagy itt, öreg Olej? Nos, hol van Anika? ~
17 2 | jő. Mit gondolkozol hát, öreg Olej? Ide a tenyeredet! ~
18 2 | Olej? Ide a tenyeredet! ~Az öreg arcáról nagy verejtékcsöppek
19 2 | látni fog! - kiáltá az öreg ember, és fölugrott, mint
20 2 | történhetett odabenn, hogy az öreg be nem ereszti? Bizonyára
21 3 | Méla csönd ül a tájon. Az öreg Fátra mogorván néz le fényes
22 3 | a billegetésére, hogy az öreg Fátra hava februárban is
23 3 | úgymond Éliás) a fickó már öreg, maholnap lerázza magáról
24 3 | dugva, olyat sivít utána, az öreg Fátra azt hihetné hirtelenében,
25 3 | én milyen voltam... ~Az öreg Istóknak sohasem volt ilyen
26 3 | mai napon átvegye. Siess! Öreg ozsonnáig megfordulj! ~A
27 3 | igazi tündér lett, mely az öreg Éliást is kevés híja, hogy
28 4 | szemű, rövidre nyírott hajú öreg ember, szakállát, bajszát
|