Rész, Fejezet

 1  1,  1|          nem akartak hozzáadni. A leány emiatt annyira elbúsult,
 2  1,  2|           arany... színarany ez a leány! Hehehe! Az emberek bolondok,
 3  1,  2|        Ezzel erősen megmarkolta a leány és a Csemez úr kezét, behunyta
 4  1,  2|          nézett maga körül, míg a leány sápadtan, reszketve állt
 5  1,  3|          durvasággal ragadá meg a leány karját, s fenyegető, szilaj
 6  1,  3|        nem adom a leányt, nekem a leány kell. Azt mondjátok, hogy
 7  1,  3|             Ó, Miklós - suttogá a leány boldogan -, ez szép, regényes
 8  1,  4|       éjjel a "tempus" szót, és a leány ujjára húzta. ~- Itt van,
 9  1,  4|      perctől. Igaz, úgy van-e? ~A leány csendesen bólintott igent
10  2    |               Nem vadász lesz az, leány, hanem a vármegyén könyöklő.
11  2    |        veszik sem. ~- Nem érték a leány, kegyelmes uram, inkább
12  2    |           zavaros volt - felelt a leány naiv pillantással, amitől
13  2    |        ezer esztendeig. ~- Csitt, leány! Tanuld meg, vakmerő, kivel
14  2    |          erdő jött helyette... ~A leány arra gondol, hogy minek
15  2    |           kezeivel homlokát. ~- A leány nem áll az uradalom szolgálatában -
16  3    |      sötét éjszakában deli, sugár leány hozzásimul, félig vállára
17  3    |           uraságét? - kacag föl a leány fájdalmasan, görcsösen. -
18  3    |            Ne kísértsd az Istent, leány! - mondta Lapaj. - Annyit
19  3    |      földbe. Tudja, mi történt: a leány beleugrott a vízbe. Kiveszi
20  3    |      módra a másvilágra a szegény leány, kit az imént még lopással
21  3    |         érzett szívében, amiért a leány ártatlansága ily hamar kiderült.
22  3    | gondolkozik, s hogy visszaidézi a leány szavait. Mondta, hogy hosszú
23  3    |        Princ-e vagy princessz? ~- Leány, Agnisa néném, leány. Félre
24  3    |              Leány, Agnisa néném, leány. Félre innen!  Nem engedem