Rész, Fejezet

 1  1    |      ottani érdemes magisztrátus ezt a becsmérlést, nem akar
 2  1,  1|      házasság. Isten ments, hogy ezt eldisputáljam az utánam
 3  1,  1|        őrjítő fokra hág. ~De már ezt Csutkás tanár úr nem engedheti.
 4  1,  1|        mint burnóttal? ~Csakhogy ezt némi csínnal és ízléssel
 5  1,  1|             Aki nem hiszi, annak ezt be is bizonyítja. Nézzük
 6  1,  2| hálateljes pillantással fogadták ezt a kis fehér kezecskétől. ~
 7  1,  3|                Mint hogy szeresd ezt a bolondos Miklós fiút.
 8  1,  3|        borítá el szép arcát. ~Ó, ezt nem nézhette Miklós tovább.
 9  1,  3|      Stevo! Sohasem hittem volna ezt! Ez az eljárás annyi, mint
10  1,  4|      volt és színtelen. ~- Igen, ezt mindenekelőtt tudnom kell,
11  2    |       fölemeli ökleit. ~Ki merte ezt a hangot utánozni? ~És elboruló
12  2    |          inni. Hoztam neki, erre ezt az aranyos pénzt adta. ~-
13  2    |          csak mégis mind el kell ezt nyelni a vendégtől. ~- Készen
14  2    |     fogsz állni a herceg elé, és ezt fogod neki mondani, szóról
15  2    |    vissza. Hol a pokolban szedte ezt a jókedvet? ~- Mit üzen
16  3    |          Istók már azt hinné, no ezt most a barátság hajtotta
17  3    |          be szívhez szólón tudja ezt a dalt eldudálni! Pedig
18  3    |       eldudálni! Pedig hát ő még ezt sem érzi át. Nem szeretett
19  3    |       akit a "hegyek elnyelnek" (ezt a kifejezést használja ama
20  3    |      fiatal uraságot (már hiszen ezt sem valami nehéz megfejteni),
21  3    |      fekszik aranyos bölcsőben. ~Ezt gondolá hősünk, s visszaesve
22  3    |      szomorú volt az arca, mikor ezt tette, keblében sajátságos
23  3    |      mutatott ismét a dudára: ~- Ezt itt! - szólt tompa, fojtott