Rész, Fejezet

 1  1,  1|    Istenem, milyen okos, kedves gyermek volt! Luppán úr ezer meg
 2  1,  2|       kívánság folytán a kedves gyermek felkelt, és a rózsabokor
 3  2    |    párnák közé. Úgy aludt ott a gyermek és a bárány, nem tudva egymásról
 4  2    |    Reggel, mikor felébredtek, a gyermek mosolygott a felelevenedett
 5  2    |   brezinai bacsa sírt, mint egy gyermek. ~Mélyen lehúzta kalapját
 6  3    |      pedig sírva fakadt, mint a gyermek, s amint visszatért a faluba,
 7  3    |        a szenvedő anya emlőin a gyermek, növényzete elsínylik, elsatnyul,
 8  3    |      hórihorgas, erős Lapaj egy gyermek gyávaságával indítá el tekintetét
 9  3    | hallatszék. ~Egy pólyába takart gyermek feküdt a kunyhó hátában
10  3    |         Istók maga is valóságos gyermek lett a mai napon annak a
11  3    |       nekik tarisznyát is. ~- A gyermek alszik - mondá Lapaj, egy
12  3    |         volna, amit ígért, ha a gyermek véletlenül tárgytalanná
13  3    |        az éj be nem állt, míg a gyermek éhes nem lett és nem fázott,
14  3    |    korán reggel? Nini, hát ez a gyermek? Ilyen növény is terem már
15  3    |        vidám tűz pattogott, s a gyermek jóízűen szürcsölte a tejet. ~-
16  3    |        nem gyullasztotta, míg a gyermek arcára vidám, játszi mosolyt
17  3    |        Szép őszi reggel volt. A gyermek az egész úton gagyogott