Rész, Fejezet

 1  1,  1|       közt, csak néha veti föl szemeit, egyet szippant ismert metódusa
 2  1,  1|     rajtam..." ~Aztán behunyja szemeit, barátait látszik hallgatni,
 3  1,  2|   Csemez úr megütődve mereszté szemeit érdemes kollégájára. ~-
 4  1,  2|      Csutkás hirtelen fölnyitá szemeit, és nem mosolygott. ~- A
 5  1,  2|      Csemez úr kezét, behunyta szemeit, s sötétben várta a választ
 6  1,  2|  Elérzékenyülten törülgeté meg szemeit zsebkendőjével, amelyen
 7  1,  2|  jelenet meglepő regényessége. Szemeit szégyenkezve süté le, mintha
 8  1,  3|    lélegzetet vett, behunyta a szemeit, és hátravetette a fejét. ~-
 9  1,  3|       melléből, végre behunyta szemeit, hosszú, torzonborz szemöldei
10  1,  4|   vetette Miklósra nagy fekete szemeit. ~- Hova megy ön? - kérdé
11  2    |     tekintettel hordozza körül szemeit, miknek fehéres része aláfordítja
12  2    |    szegezte nagy, vérben forgó szemeit, s nézés behatása alatt
13  3    |        is úgy rajta felejtette szemeit, hogy az égő taplót tévedésből
14  4    | ünnepélyesen. ~Matyej behunyta szemeit, s egyet bólintott, nagy,
15  4    |       hogy Gerge uram megkente szemeit a Szent György-napja előtt