Rész, Fejezet

 1  1,  2|           Azon szív itt van, Stevo - kiáltá lelkesedve -, itt találtam
 2  1,  2|            nagy bűnt. ~- Nem, nem! - kiáltá Krisztina szilajon - oda
 3  1,  3|       gondolom. ~- Ön mást szeret! - kiáltá Miklós, s szemei ökölnagyságúra
 4  1,  3|       árnyékát... Meg fogsz halni! - kiáltá, s hangja mennydörgés lett -
 5  1,  3|            ábrázata. ~- Nini, nini - kiáltá kedélyesen -, maga bizony
 6  1,  3|          darab aranyat. ~- Ah, ah! - kiáltá Csemez úr meglepetve. -
 7  1,  4| elfacsarodott - ...elment, elment! - kiáltá aztán hangosan. ~Zokogva
 8  2    |   összeszoríták. ~- Jaj, a kólika! - kiáltá hörögve. ~A bércek visszamondták:
 9  2    |                Megjött, látni fog! - kiáltá az öreg ember, és fölugrott,
10  3    |        igazán te vagy, édes Istók? - kiáltá nyakába borulva a hazájából
11  4    |         karjaiból, s hatalmas hangon kiáltá a terem közepén: ~- Halbrechts! ~