Rész, Fejezet
1 1, 1| ELSŐ FEJEZET~Csutkás tanár úr és Luppán Demeter úr bemutattatik
2 1, 1| tanár úr és Luppán Demeter úr bemutattatik a nyájas olvasónak~
3 1, 1| hogy maga Csemez István úr nem lett szerelmes valakibe,
4 1, 1| kapacitás volt mind a három úr. ~Luppán lovag ugyanis azt
5 1, 1| De már ezt Csutkás tanár úr nem engedheti. Ő sem a szemeten
6 1, 1| kollegája nézetét vallja Csemez úr is, de azon lényeges eltéréssel,
7 1, 1| egyedüli helyes rendszer Csemez úr szerint, melyet kötelességének
8 1, 1| mutatva be. ~Csemez professzor úr közbül esik, és a kettőnek
9 1, 1| látatlanban is. ~Csutkás úr személyleirata szóról szóra
10 1, 1| szellemi világa. ~Csutkás tanár úr egy rajongó pedagógus, egy
11 1, 1| találják. ~Csutkás tanár úr tekintélyes férfi, s habár
12 1, 1| nemzetnek? - ő (Csutkás tanár úr) adta neki az alapot. Nos,
13 1, 1| Petrovics Sándor (Csutkás úr e néven emlegeti) őróla
14 1, 1| senki, csak Csutkás tanár úr. ~Nemzedék nemzedéket vált
15 1, 1| múlva találtam. ~Ha Csutkás úr akarna szólni!... Ő tudja!
16 1, 1| legenda. ~Azaz, Csutkás úr nem azon ember, aki csukva
17 1, 1| és ismerőseinek, Csutkás úr valóságos "jóember", aki
18 1, 1| elmondására, mert Csutkás úr igen gyakran iszik bort,
19 1, 1| nem is tanácsolná Csutkás úr, mert annak ővele, az ő
20 1, 1| Egyszóval Csutkás tanár úr ilyenkor mindig oly messze
21 1, 1| kedves gyermek volt! Luppán úr ezer meg ezer dolgot tudna
22 1, 1| kínok közt meghalt. Luppán úr túl érzékeny kedélyére (
23 1, 2| Luppán lovag és Csutkás úr, mint a kis Krisztina már
24 1, 2| említé, ma délutánra Csemez úr vendégei voltak egy kis
25 1, 2| Luppán lovag és Csutkás tanár úr ellenben valóságos "balekok"
26 1, 2| szakadó csapásait, hogy Csemez úr helyén látja csodálkozásának
27 1, 2| Krisztina. ~Maga a derék Csemez úr is, kit pedig az arany szépségén
28 1, 2| a - Krisztinka", Csemez úr vérszemet kapott, s csodálatos
29 1, 2| egyszer azt is mondta Csutkás úr: ~- Te, Stevo! (Az "István"
30 1, 2| Elviszik tőled! ~Csemez úr megütődve mereszté szemeit
31 1, 2| eredeti nyilatkozatra Csutkás úr fejet csóvált, aztán tarka
32 1, 2| Ugyan mi? ~Csutkás úr mélyen elpirult. Az előhúzott
33 1, 2| Könnyen megtörik! ~Csemez úr ásított, és azt mondta kategorice,
34 1, 2| Krisztina nyom. ~Csemez úr hamiskásan hunyorított a
35 1, 2| ejtetett meg Csutkás és Csemez úr közt. Ennek is már körülbelül
36 1, 2| emlékezik már arra Csutkás úr, tán Csemez sem. ~Krisztina
37 1, 2| olyan isteni, hogy Csutkás úr megdicsőülve, valóságos
38 1, 2| fordult feléje. ~Csutkás úr kivette burnótszelencéjét,
39 1, 2| az aranycsináló. ~Csutkás úr fölemelkedett, s a két kezét
40 1, 2| megmarkolta a leány és a Csemez úr kezét, behunyta szemeit,
41 1, 2| ehhez Luppán? - kérdé Csemez úr hanyagul, a lovag felé fordulva. ~-
42 1, 2| aláírással: "Glück auf!" ~Csutkás úr e szavakra hirtelen elereszté
43 1, 2| Igaz-e, Krisztina? ~Csutkás úr körülnézett, de Krisztinának
44 1, 3| lépegetett feléjök. ~Luppán lovag úr ért elsőként az ifjakhoz.
45 1, 3| találja hallani. ~Luppán úr fürkészőleg tekintett hátra. ~-
46 1, 3| az egész elfödje Luppán úr elől arcát s azon egy negédes
47 1, 3| Szahara pusztájának. ~Luppán úr nagy lélegzetet vett az
48 1, 3| pillanatban azonban, midőn Luppán úr már egészen a helyzet magaslatán
49 1, 3| egyszerre odalépett Csutkás úr, és vaskos, szőrös kezét,
50 1, 3| Barátaim! - szólt közbe Csemez úr, komoly arcot vágva, kezével
51 1, 3| végighallgatni... ~Csutkás úr igent bólintott. Miklós
52 1, 3| csend következett. ~Csutkás úr zsebkendőjével megtörlé
53 1, 3| malheur!" ~Csupán Csemez úr tartá meg hidegségét, s
54 1, 3| rendkívüli esemény pedig Csutkás úr nyilatkozata volt. ~- Hehehe!
55 1, 3| pedig igazi férfi. ~Csutkás úr és Luppán lovag az erőteljes
56 1, 3| nyomott hangulatot, s Csemez úr, mindenkinek helyet csinálva
57 1, 3| Ez ábránd, Stevo! ~Csemez úr megbotránkozva tekintett
58 1, 3| fiam, Krisztina! ~Luppán úr erre a szóra vette a kalapját,
59 1, 3| Ah, ah! - kiáltá Csemez úr meglepetve. - Te meghozod? ~-
60 1, 3| nagyon szeretném. ~Csutkás úr bambán nézett szét a csoportozaton,
61 1, 4| sörkirály. A sörkirály nagy úr, majdnem korlátlan hatalommal,
62 1, 4| sebesen repüljön. ~Csutkás úr és Luppán lovag mindennapos
63 1, 4| csakugyan itt terem..." ~Csutkás úr ilyenkor rendesen egyet
64 2 | Kopanyica" völgyig az egyedüli úr. - Méla furulyaszó egymásnak
65 2 | aki ösmeri a "mórest". ~Az Úr akarta így. Három ura közül
66 2 | Ösmerősöm? ~- Nem, nem. Egy úr, valami vadász... Sohasem
67 2 | soha békén! ~- Nem megyei úr az, nagyon fiatal még ő
68 2 | paraszthajszállal nagyobb úr; ki gondolta volna. ~- Ó,
69 2 | kegyelmes uram. ~A kegyelmes úr pedig annyira megbocsátott,
70 2 | az a medve." ~A hatalmas úr, kinek hetven faluban harangoznak,
71 2 | Nem, nem, kegyelmes úr, hagyjon el engem, kérem.
72 2 | Talárba; küldje a kegyelmes úr után, de ne pecsételje be
73 3 | útját, hanem a tiszteletes úr, ki igaz lutheránus létére
74 3 | rám? ~Erre (a tiszteletes úr előadása szerint) hősünk
75 3 | Valahányszor a tiszteletes úr az epizód elbeszélésébe
76 3 | van lakása; a tiszteletes úr adja, amiért aztán tartozik
77 3 | kiadja kamatra, nagyobb úr lesz Rothschildnál. ~Hanem
78 3 | meggondoljuk, hogy a tiszteletes úr tudós fején ért meg - sapka
79 4 | rendeleteit osztogatná a derék úr, egyszerre csak betoppan
80 4 | kolléga! ~- Ne bolondozzon az úr! Hogy jött rá? ~- Az az
81 4 | kiszakítá magát a két sétáló úr karjaiból, s hatalmas hangon
82 4 | elfelejtették bejelenteni. ~A főbíró úr nagyon csodálkozott, midőn
83 4 | szokta a csendbiztos úr kérdezni egy-egy kézre került
84 4 | ide került a tekintetes úr színe elé, úgyis mi tűrés-tagadás,
85 4 | tűrés-tagadás, a tekintetes úr úgyis tudja, ő ölte meg
86 4 | módon. Ott pedig ő volt az úr, száz üldöző pandúr láttára
|