Rész, Fejezet
1 2 | is hallotta a csősztől, Lapaj Istóktól, hogy azelőtt egy
2 2 | mindjárt délután üzenettel Lapaj Istókhoz, honnan csak késő
3 3 | LAPAJ, A HÍRES DUDÁS~Tűzhelyalapító
4 3 | melynek személyesítője, Lapaj Istók, a híres dudás, az
5 3 | addig a gazdájok, a híres Lapaj, más irányban kalandozik,
6 3 | munkás irigykedve nézi, mikor Lapaj Istók hason fekve bámulja
7 3 | völgyben gyanúsan locsogják: "Lapaj nem lát ilyenkor. Csop,
8 3 | De bizony nincs igazok: Lapaj ilyenkor lát a legjobban. ~
9 3 | falut őrzik; ő a mezőt. Lapaj jó ismerősük, s kettőt lehetne
10 3 | köszörületlen hangon, amiket Lapaj mind meg tud egymástól különböztetni,
11 3 | nemzedékről nemzedékre száll. Lapaj öregapja számadó "bacsa"
12 3 | nem győződtem volna róla. ~Lapaj az ősöktől örökölte éles
13 3 | ravaszsággal közelít, kilesve a Lapaj távollétét, fölhasználva
14 3 | nem tökéletes e világon. ~Lapaj Istók be szépen, be szívhez
15 3 | nyomban keserűvé válik, ha Lapaj búsat fúj, éppen mint a
16 3 | még otthoni por is van. ~Lapaj közönyösen fejtőzött ki
17 3 | a találkozás fölött. ~- Lapaj! Lapaj! Állj meg hát! Talán
18 3 | találkozás fölött. ~- Lapaj! Lapaj! Állj meg hát! Talán nem
19 3 | szülőföld iránt, s hogy Lapaj egy korcs, egy darab fa,
20 3 | csukja az ajtót, úgyhogy Lapaj is kiszorul öléből, az eklézsiának
21 3 | ilyenkor se történik. A Lapaj művészetének szabott ára
22 3 | életben ígér az igazaknak). ~S Lapaj mindkettőjöknél nagyobb,
23 3 | hol tanulta, kitől tanulta Lapaj a művészetét? Ha addig él
24 3 | sompolygott be mekegve a néhai Lapaj nyája közé, ki azt az Istók
25 3 | jött Luca éjszakáján a vén Lapaj Mátyás nyájába, mivel ő
26 3 | szabadulni a vágytól, hogy a Lapaj dudáját megszerezze. Hanem
27 3 | bizony még így sem kapta meg. Lapaj csak nevetett. Hát mi szüksége
28 3 | Rothschildnál. ~Hanem hát Lapaj Istók őszülő fejében sohasem
29 3 | falusi mendemondák orrára; Lapaj még azt sem tudta meg, hogy
30 3 | érezni lehetett. ~Vagy pedig Lapaj némult el, hogy a természetet
31 3 | össze. Hát csak egyedül Lapaj ne érezne, ne gondolkoznék,
32 3 | hideg esőcsöppeket vagdos a Lapaj arcához, de azért nem siet
33 3 | A szél nagyot kacag, s Lapaj a nagyujját hevenyészett
34 3 | semmit, utamat ne állja. ~Lapaj közel ment hozzá, s fürkészőleg
35 3 | csak egy rövid szóra, édes Lapaj bátyó. Ismer-e kend engem?
36 3 | az ember rá ne gyújtson. ~Lapaj hát nem szólt semmit, hanem
37 3 | És az sem csoda, hogy Lapaj megzavarodott kissé. Ilyen
38 3 | tapadt a kecses idomokhoz. ~Lapaj azonban nem bírt fogékonysággal
39 3 | Istent, leány! - mondta Lapaj. - Annyit mondhatok neked,
40 3 | hogy én milyen voltam. ~Lapaj önkénytelen dörmögé érdes
41 3 | történet lett most eltemetve. ~Lapaj lábai dermedten gyökereztek
42 3 | valószínű, hogy a néhai Lapaj oldalbordájának enyelgései
43 3 | öltönyt hámozta le tehát Lapaj legelőbb testéről, és hatalmasan
44 3 | körülmények következtében azonban Lapaj e művelete igen sérelmesen
45 3 | felhangzó - gyermeksírásban. ~Lapaj ijedten ejté ki kezéből
46 3 | lőn, a hórihorgas, erős Lapaj egy gyermek gyávaságával
47 3 | mint a harmat a virágon. ~Lapaj még sohasem látott ilyet. ~-
48 3 | hasadékon: Hahaha! A mogorva Lapaj gyermeket ringat. ~A kis
49 3 | játszogatva kaparászott a Lapaj arcán, amiből észrevette,
50 3 | morzsácskám! ~A mogorva Lapaj megtanult hízelegni. ~-
51 3 | Csingilingi csín! Szeret téged a Lapaj bátyó, ha nem sírsz. ~De
52 3 | elmondod a bírónak, hogy a vén Lapaj tisztelteti, és azt izeni:
53 3 | kiterjeszté, hogy velök a Lapaj nyakába repüljön, meg nem
54 3 | csak nem is sírt miatta. ~Lapaj nem adta a világért, hogy
55 3 | mókuskám! Így szeret téged Lapaj, ha nem sírsz. Hajsó! hajsó!
56 3 | elkezdett kiabálni: ~- Hej, Lapaj fiam! Hahó, Lapaj fiam!
57 3 | Hej, Lapaj fiam! Hahó, Lapaj fiam! Ide azzal a gyermekkel,
58 3 | A gyermek alszik - mondá Lapaj, egy galagonyabokor felé
59 3 | szuszogását. ~- Mi lelt téged, Lapaj fiam? Megbolondultál! Nini,
60 3 | világ vége - mondá nevetve Lapaj, támaszkodva az ezredéves
61 3 | Ne tréfálj az öregekkel, Lapaj, mert megbánod. Azt mondod,
62 3 | azzal, hogy fölébredt. ~Lapaj fölvette a bokor árnyékából,
63 3 | fakadt. Kezét kiterjeszté Lapaj felé. Hozzá kérezkedett. ~
64 3 | össze még szorosabbra. ~Lapaj meg volt indulva, és nem
65 3 | kend. ~- Hogy érted azt, Lapaj fiam? ~- Úgy, hogy a gyermeket
66 3 | fázott, hanem aztán?... Lapaj kétségbe volt esve. Hiába
67 3 | ajtót, Éliás, én vagyok, a Lapaj. ~- Nyitom már - hangzott
68 3 | tejet. ~- Éliás! - mondá Lapaj komoran, ujjával nagyot
69 3 | eladom. ~- Mit ad el kend? ~Lapaj a világért sem bírta volna
70 3 | üde volt ez a mosoly, hogy Lapaj láttára egyszerre elfelejtett
|