Rész, Fejezet
1 1 | elérzékenyülten sóhajtasz föl: "Hát még itt is emberek laknak?" ~
2 1, 1| Halljátok, uraim, a Petőfié! Hát nevelt még ennél valaki
3 1, 1| kalkulust" kapott. - Mert hát fölismerte ő nyomban, kiben
4 1, 1| lábát borogatták. Micsoda? Hát lehet ennél különb érdemrend?
5 1, 1| fuldokló zokogása... ~...Pedig hát az egész dologból egyetlen
6 1, 2| reményt és elégültséget, hát hiszen volt is okuk megelégedve
7 1, 2| legyen a koronám a tied." Hát hiszen elég nagy bolondság
8 1, 2| engem! ~- Az nem elég. ~- Hát szeressen téged is... ~Csutkás
9 1, 2| hogy az legyen! Azt mondom hát, hogy nekem szív kell...
10 1, 2| hazakerült Pestről, mert hát nagy fiú, és... ~Krisztina
11 1, 2| mint a többiek. Szeressen hát engem, igen, szeressen,
12 1, 2| szilajon - oda nem! ~- Hova hát? - kérdé Bohuska szelíden. ~-
13 1, 3| hangon mondá: ~- No, szeresd hát már! - Aztán türelmetlenül
14 1, 3| Luppán panaszos hangon. - Hát úgy nézek én ki, mint aki
15 1, 3| becsületes ember és jó barátom... Hát csak várakozz egy kicsit,
16 1, 4| elpirulva rebegé: ~- Ó, tegye hát azt, amit jónak lát; én
17 2 | hideg volt, odafektette hát kísérletképpen a kis Anika
18 2 | juhászvirtus iránt. ~Sokszor támad hát egy kis torzsalkodás ezzel
19 2 | mint az anyjának volt. ~Hát hiszen az anyját is sajnálta
20 2 | idegen helyen bolyong. Hát a brezinai háztáj hová lett?
21 2 | hallgatagok. ~Ki szólította meg hát Olejt? ~Ki tudja? ~Talán
22 2 | nem lesz itt soha többé. ~Hát aztán ezeknél a szomorú
23 2 | vagy most is az még, mert hát a jó tót nép, ámbár bebizonyult,
24 2 | legény összeméri az erejét, hát még két ország... ~... Ne
25 2 | jólesik Matyinak. Pedig hát ki tudja, miért van künn,
26 2 | felel az mosolyogva. - Hát kendtek hogyan dicsérik
27 2 | okoskodj, kópé, ha mondom... hát nem a tűzhelyen öntöttétek
28 2 | itt lesz. ~- Kicsoda? ~- Hát bizony az egy nagyon különös
29 2 | nem ösmeri. ~- No, bizony, hát miért ne mondta volna? Mondás,
30 2 | megőrül, ha nem hagyom. ~- Hát hagytad, ugye? - szisszent
31 2 | Jól van, azt eszünk hát holnap is. ~- Köszönöm meghívásodat,
32 2 | kérdés: ~- Mi is légyen hát a becsületes neve és állapota?
33 2 | van, bacsa, úgy beszélek hát veled, mint egy apával illik.
34 2 | szívesen jő. Mit gondolkozol hát, öreg Olej? Ide a tenyeredet! ~
35 2 | a fejét. ~- Minek mondta hát el akkor - hörgé tompán -,
36 2 | bacsa fojtott hangon. ~- Hát csak semmit, gazduram: még
37 3 | burgonyaszárral szokott keverni, mert hát szép dolog az, ha okos ember
38 3 | a dalt eldudálni! Pedig hát ő még ezt sem érzi át. Nem
39 3 | tapsaikkal. Hol, kitől nyerte hát a dudálás hatalmát? A juhászbojtár,
40 3 | Úgy no, az Istók vagyok: hát aztán? - s azzal zavartalanul
41 3 | Lapaj! Lapaj! Állj meg hát! Talán nem ismertél rám? ~
42 3 | fogása pedig, ha nem arany, hát legalábbis réz. Nincs olyan
43 3 | dudáját megszerezze. Hanem hát ez nem volt eladó, dacára
44 3 | meg. Lapaj csak nevetett. Hát mi szüksége neki a pénzre?
45 3 | királyságért, ha megszokta; hát még a dudáját; egyetlen
46 3 | lesz Rothschildnál. ~Hanem hát Lapaj Istók őszülő fejében
47 3 | unva el magát soha. Mert hát olyan jó barátságban volt
48 3 | Mindent a szeretet tart össze. Hát csak egyedül Lapaj ne érezne,
49 3 | gondolkoznék, ne szeretne? Hát lehetne az? Kitudja megmondani?
50 3 | messze út az, hosszú út az. ~Hát hiszen Istók nem bánja,
51 3 | feleletül, hogy nem ismeri. De hát minek is ismerné, ha semmit
52 3 | sem lopott? ~- Nézzen meg hát engem - rebegi fojtott hangon,
53 3 | ember rá ne gyújtson. ~Lapaj hát nem szólt semmit, hanem
54 3 | fogékonysággal az ilyesmi iránt. ~- Hát aztán? - kérdé mogorván,
55 3 | és azt gondolá magában: "Hát mégis lopott az istentelen?
56 3 | egyszer a szemem elé. ~Hanem hát bizony az sohasem történik
57 3 | lopással gyanúsított. Pedig hát mi szüksége lenne a halottnak
58 3 | betömné a száját. Fújta hát neki a szebbnél szebb nótákat,
59 3 | jó, nem sír. Te se sírj hát. Csingilingi csín! Szeret
60 3 | Isten jó napot és munkát! Hát hol van a prücsök? Hadd
61 3 | tartottalak a keresztvízre. Ne űzz hát belőlem csúfot, ne tartóztass
62 3 | ilyen korán reggel? Nini, hát ez a gyermek? Ilyen növény
63 4 | napon keresztül, elküldte hát őket a csendbiztos úrhoz:
64 4 | néma lenne, de siket is. ~- Hát ti ketten kik vagytok? ~
65 4 | tekintetes vármegye is. Hanem hát kézfogás nem lehet anélkül,
66 4 | szögrül-végrül elbeszéled. ~- Hát aztán? - sürgeti Szlimák,
67 4 | fölment minden üldözéstől. ~- Hát aztán? ~- Vagy magam viszlek
68 4 | Felesleges dolog titkolnod! Hát nem te loptad el gyertyaszentelőkor
69 4 | kezdte kivallogatni, hogy hát, ha már egyszer ide került
70 4 | hogy ördög vagy! Gyere hát, egyél meg. Megadom magam. ~
|