50-betol | betom-ejsza | ejt-farka | farsa-gyala | gyalo-indok | indul-kijot | kikan-leraz | lesti-minde | mindk-orava | orcac-sompo | sora-tekin | tekoz-vegyu | vegze-zuzod
Rész, Fejezet
2006 1, 3| ribizlibokrokkal szegélyezett gyalogúton a három úriember lépegetett
2007 3 | szereti az embereket? Méltán gyanakodó, bizalmatlan irántok; nem
2008 1, 3| szippantott elöljáró beszéd gyanánt a szelencéjéből, s oly nyomatékos
2009 4 | Nemegyszer történt, hogy puszta gyanúból holmi lúdlopási kalandokért
2010 3 | habjai alant a völgyben gyanúsan locsogják: "Lapaj nem lát
2011 3 | kit az imént még lopással gyanúsított. Pedig hát mi szüksége lenne
2012 3 | nagyon szerette a bolyhos, gyapjas állatot, órákig eljátszott
2013 2 | a juhász, mint a tavaszi gyapjút: nedves helyen tartja, hol
2014 3 | erős Lapaj egy gyermek gyávaságával indítá el tekintetét a végzetes
2015 1, 3| mint Berend Iván a "Fekete gyémántok"-ban. ~- Hisz akkor te valóságos
2016 1, 2| nádtól a termet délcegségét, gyémánttól szemek ragyogását, mandolától
2017 3 | folytatott küzdelmében a gyengébbek pártjára áll, s a drótozás
2018 1, 2| tekintett barátnéjára, ki gyengéden simult Miklóshoz. ~Az ifjú
2019 1, 2| haja szála!" stb. Ez már gyengéje volt, és sok jó tulajdonságai
2020 2 | bántsa meg senki. Az a kis gyengeség, hogy innen-onnan egy-egy
2021 2 | tehette ki a farkasoknak a gyepre, dajkát fogadott mellé,
2022 3 | nyája közé, ki azt az Istók gyereknek ajándékozta, ama kenetes
2023 1, 1| felesége, következésképpen gyermeke sem. ~De ha tudják is az
2024 1, 1| utószor keblére zárta kicsi gyermekeit, így szólt hozzájuk bágyadt
2025 4 | könnyen megy ám az, édes gyermekem, Matykó. Látod, most még
2026 2 | Anikából? Ő el akarta adni gyermekét, ő, Olej Tamás, a brezinai
2027 3 | Agnisának, hogy ne nyúljon a gyermekhez. Homlokán kidagadtak az
2028 3 | Lapaj fiam! Ide azzal a gyermekkel, majd megismerem én mindjárt
2029 3 | hatalmát? A juhászbojtár, ki gyermekkorában megmutogatta neki a fogásokat
2030 3 | meg örömben úszó szeme: gyermekkori játszótársát, Lapajt, ezerrétű
2031 1, 1| Laciról és a később elhalt gyermekről, Eszterkéről, ha szavait
2032 1, 1| meg, Luppán lovag múltját, gyermekségétől kezdve egész a mai napig,
2033 3 | nyilatkozott hatalmasan felhangzó - gyermeksírásban. ~Lapaj ijedten ejté ki
2034 4 | titkolnod! Hát nem te loptad el gyertyaszentelőkor a tiszteletes uram malacait?
2035 3 | megtapogatván benne az aszalt gyíkot, visszanyeré bátorságát,
2036 3 | Lapaj lábai dermedten gyökereztek a földbe. Tudja, mi történt:
2037 1, 3| némán, meredten, földbe gyökerezve Krisztina előtt, kezével
2038 3 | ember ellökte az asszonyt, s gyöngéd tekintetet vetvén az alvóra,
2039 3 | hogy a tót népben nincs gyöngédebb érzelem, s nincs fogékonyság
2040 2 | arcáról nagy verejtékcsöppek gyöngyöztek, halk, reszkető hangon mondá: -
2041 1, 3| vagyok, élveztem a házasélet gyönyöreit, benne voltam e szent kötelékben,
2042 1, 3| aranycsináló" vonásaiban akart gyönyörködni Csemez, bízvást kiakaszthatta
2043 1, 2| szépségén kívül semmi sem gyönyörködtet, mikor egy-egy oldalpillantást
2044 2 | tán alá később. ~A herceg gyönyörrel nézte e biztató inogást. ~-
2045 2 | olyan nagyra hízik a kevély gyönyörűségtől, mint egy uralkodóé, ha
2046 4 | iránt. A híres Jasztrab Györggyel a híres Gerge akar kikötni.
2047 3 | titok; azaz, hogy egy Szent György-nap éjszakáján talált kétfarkú
2048 4 | megkente szemeit a Szent György-napja előtt talált száz esztendős
2049 2 | csókolni, úgy odavágtam a gyomlálástól piszkos kezemet a képéhez,
2050 3 | mélyen eltemetve nem forr-e gyomrában a tűz, mely bömbölve tör
2051 2 | nád volt, azt emberfölötti gyorsasággal hordta szét, s az akol körül
2052 4 | dacára is igazi oroszlán ő, győzhetetlen, bátor és szívós. Réme a
2053 3 | tartanám, ha annyiszor meg nem győződtem volna róla. ~Lapaj az ősöktől
2054 1, 2| hogy nem áll... meg vagyok győződve, Csemez Stevo barátom, hogy
2055 2 | mennek, a vadkörtefa meghozza gyümölcsét meg elhullatja, a fű megnő,
2056 3 | kárt tesz néha a féltett gyümölcsösben; ökör, borjú egyenesen szalad
2057 3 | hozzájuk alkalmazkodik. ~Gyümölcsüket, a diót, mogyorót, kemény
2058 3 | keze reszketett, s abban a gyufa égő vége és a gyertya kanóca
2059 1, 4| csekély dolgokat ők mindezen gyűjtőnév alá fogják: "Wurst", és
2060 3 | ne kérdezősködjél, hanem gyújts tüzet a kályhában, és adj
2061 3 | anélkül, hogy az ember rá ne gyújtson. ~Lapaj hát nem szólt semmit,
2062 1, 3| tóngéber" nemcsak az ifjúsági gyűlhelyeken, az "Arany Mécses"-ben és
2063 1, 3| szemeiben csodálatos tűz gyulladt ki, mely mint égő gyertya
2064 3 | kevés híja, hogy táncra nem gyullasztotta, míg a gyermek arcára vidám,
2065 1, 1| ővele, az ő argumentumaival gyűlnék meg a baja. Mert az argumentumok
2066 1, 3| ugyanazon pillanatban sírni, gyűlölni, haragudni, szeretni, ábrándozni
2067 1, 4| Miklós szemébe könnycseppek gyűltek, hirtelen elfordítá arcát,
2068 2 | Graczát, Záhonyt hozza,~Bíróék Gyurija lovat kantározza. ~Hogy
2069 4 | fog engem a golyó, édes Gyurkám! Most is megfogtam mind
2070 1, 3| kezd egy nagy, gömbölyű gyurmává összeszorulni, és ádáz sebességgel
2071 1, 4| miért volt kivésve azon a gyűrűn a "tempus" szó, melyet Mirkovszki
2072 1, 4| megszakad, dobja el azt a gyűrűt. ~Krisztina ahelyett, hogy
2073 1, 1| úr tekintélyes férfi, s habár múltjában nincs annyi fényes
2074 3 | hallat utána, összecsapó habok tompán, vadul hörgik, hogy
2075 1, 1| kárbavesztének tudata ne háborítsa meg a gyönyört. E pontnál,
2076 2 | a régi emlékek, a nagy "háború" zaja, amikor Gracza, Záhony
2077 2 | Olej nem vett részt a háborúban; neki nem lehetett, hanem
2078 3 | libeg-lobog a szélben. Hol megáll habozva, majd futva indul meg; a
2079 1, 2| Krisztinát oda nem adja senkinek, hacsak nem akkora darab aranyért,
2080 2 | mint egy uralkodóé, ha hadiszemlét tart. ~Cifra halinás bojtár
2081 4 | ajándékozott természetben a francia hadjárat viseléséhez I. Ferencnek,
2082 4 | demonstrálgatá a napóleoni hadjáratok szükségét a korhadt Európában,
2083 4 | Mint molnárlegény ment a hadsereghez, s paraszthajszál híja,
2084 1, 1| metódus szerint őrjítő fokra hág. ~De már ezt Csutkás tanár
2085 2 | ugrik a lajtorjához, hogy a hágcsóról csintalanul felkapva, mint
2086 3 | egyik hegyről a másikra hágtak. ~Hajnalban már ott kopogott
2087 1, 4| mehetek, Krisztina, nem hagyhatom itt őket... a fiúkat...
2088 3 | hogy üzenni lehessen neki, hagyja hátra az adresszét. ~Petrus
2089 3 | szegényeknek. ~Addig csak hagyján, míg az éj be nem állt,
2090 3 | mondá a fiúnak -, itt hagyod a jószágot, és sietsz a
2091 3 | csámcsogott, s szabadon hagyott kezecskéi céltalanul mozogtak
2092 2 | megőrül, ha nem hagyom. ~- Hát hagytad, ugye? - szisszent föl Matyi. ~-
2093 1, 3| semmi további reményt nem hagytak fönn, bátorítólag szorítá
2094 1, 3| dobogott a szíve!... ~- Hol is hagytam csak el?... Izé, izé... -
2095 3 | először életében őrizetlenül hagyván a határt, majdnem oly sebes
2096 3 | süvített be a hasadékon: Hahaha! A mogorva Lapaj gyermeket
2097 4 | Miska, az Alföld banditája, hahogy nem maga a dánus királyfi
2098 2 | lecsúszott a földre, s a haj végigfoly izmos vállain.
2099 1, 4| szép Krisztina kifejlett hajadonná lett, aki már egy kicsit
2100 1, 2| vetett az immár felserdült hajadonra (Hogy megnőnek a gyerekek!),
2101 3 | Ó, nézzen meg engem, hajamat, szememet, halovány arcomat,
2102 2 | és népek kapnak egymással hajba, amelyet úgy szokott szaporítani
2103 4 | ökör bőr nélkül taposta hajdan e földi élet sarát. ~A császár
2104 4 | be őket! - parancsolá a hajdúnak. ~A három marconaképű fiú
2105 1, 1| öreg Muszurnál, a kamarai hajdúnál, akinek nemrég jött meg
2106 3 | nemhogy a jóízű csalamádét hajhászná (no, de azért ökör, a boldogtalan),
2107 3 | integettek egymásnak jobbra-balra hajladozva: fű, virág bűbájos illatot
2108 3 | végzettel (egyéb rebellis hajlam nincs is a tót népben).
2109 1, 1| átszellemül, hangja szelíd, hajlékonnyá lesz, midőn a meghatottság
2110 3 | elsatnyul, míg ellenben harmatos hajnalon egész valója vidám mosoly. ~
2111 2 | a máját akarták kivájni. Hajnalra jobban lett, kihajtotta
2112 1, 3| hagyom... Nem hagyom egyetlen hajszáladat sem, egyetlen hajszáladnak
2113 1, 3| hajszáladat sem, egyetlen hajszáladnak a falra vetett tűnő árnyékát...
2114 1, 4| Még mindig várom! Atyám hajthatatlan, de a dolgon mégis segítettem
2115 3 | amint a távolban kecskéket hajtó fiút pillantott meg a "csapáson",
2116 2 | lépegetett le a domboldalon, zöld hajtókás szürke zubbonyban, térdig
2117 3 | kollégáinak szellőszárnyon ide hajtott hangja a faluból - a kutyaugatás
2118 3 | nyíltan, ösztönük által hajtva, addig a legveszedelmesebb
2119 4 | szürke szemű, rövidre nyírott hajú öreg ember, szakállát, bajszát
2120 1, 1| Luppán lovag parókát visel, a hajuk is. Mindamellett nem tartunk
2121 1, 4| hajtotta szenvedélye? él-e, hal-e? ~Végre aztán egy levél
2122 2 | pénzért adjuk a tejet, van hála Istennek elég, de csak itt
2123 3 | tisztelettel és megdöbbenéssel halad el mellette minden jó és
2124 3 | s azzal zavartalanul haladt odább, parányi meglepetést,
2125 3 | uralkodó járványnak, de annyi hálaérzet benne is volt, mint a többiben,
2126 3 | birkanemzetségre került a tömeges halál sora, Pokolka is engedett
2127 1, 1| elmondja boldogult neje halálát, amint a szegény asszony
2128 1, 1| chemiae-professor Krisztinkáját, míg halálosan beleszeretnek. ~Én legalább
2129 4 | furcsa história történt - a haláluk után. ~Ugyanis mind az ezernek
2130 1, 4| nyúlj hozzá!" s jaj annak a halandónak, aki mégis hozzányúl. Ha
2131 4 | kiáltá a terem közepén: ~- Halbrechts! ~Az ismeretes vezényszóra
2132 1, 3| elhagyni sem. A szerelem halhatatlan! A szerelem nem vész el,
2133 3 | dicséretes foglalkozását, mely a halhatatlanság nagy eszméjét a lelketlen
2134 3 | akárki. Szemét ilyenkor a halinája zsebébe dughatná a csősz:
2135 2 | hadiszemlét tart. ~Cifra halinás bojtár kíséri a nyáj egyik
2136 3 | ételneművel, hiába takargatta be a halinával; az nem kellett neki, ez
2137 1, 4| annyit eszem, hogy éhen ne haljak. Istenem, olyan jólesik
2138 2 | verejtékcsöppek gyöngyöztek, halk, reszkető hangon mondá: -
2139 1, 4| jönnék vissza, ha híremet sem hallaná, levelet nem írhatnék, várni
2140 3 | haragos folyó nagy loccsanást hallat utána, összecsapó habok
2141 1 | fölnevetett. Csengő kacagása hallatára abbahagyták dalukat a fülemilék
2142 3 | lassú, szabályos szuszogás hallatszék. ~Egy pólyába takart gyermek
2143 3 | némult el, hogy a természetet hallgassa. Erdők zúgása, folyam locsogása,
2144 2 | mozdulnak, még a madarak is hallgatagok. ~Ki szólította meg hát
2145 4 | kalandosabb mesék keringtek. Hallgatásuk a regényesség színeivel
2146 2 | És Anika olyan szívesen hallgatja azt, amiről minden beszél. ~
2147 2 | Anika dalolja. Erdő madarai hallgatják. Holnap már a rigó is utánafütyüli. ~
2148 3 | odaadással, mintha kilenc falu hallgatná. ~A parányi teremtés csakugyan
2149 3 | szív nem érezhet, fül nem hallhat, hideg, hitvány hangszer
2150 2 | megszólal, Anika messziről hallhatja, hogy a nyáj hazatért, s
2151 1, 3| izzadó homlokát, s alig hallhatólag dörmögé: "Vakmerő ifjonc!" -
2152 1, 1| Petőfi poezis professzora! ~Halljátok, uraim, a Petőfié! Hát nevelt
2153 1, 4| vagyok, hogy felkeresném. Hallod, felkeresném! Lehet, hogy
2154 4 | marokszámra a dicsőséget... Hallottad-e Kinizsi Pál esetét valaha?
2155 2 | füstölgő foltot a helyén. Halomra dőlt gerendák, leomlott
2156 2 | életből, csendes, mozdulatlan halott lesz, szépen elszólítják
2157 2 | ők arról valamit, hogy a halottak olyan sokáig itt fenn bolyongnak,
2158 3 | hullámkoporsó felé. Egyszerű halotti szertartás, de Lapajtól
2159 3 | kéréssel adja át kedves halottját: "Legyen neki könnyű a föld"...
2160 3 | hát mi szüksége lenne a halottnak földi eleségre? ~Annak untig
2161 3 | engem, hajamat, szememet, halovány arcomat, s mondja el majd
2162 2 | bebizonyult, hogy orv kezek által haltak meg Vadkerten, midőn menekültek,
2163 1, 4| hogy "abzug", az meg van halva örökre. Feje az eredeti
2164 1, 4| egyedül találta Krisztinát. Halványabb volt, mint máskor, a tegnapi
2165 2 | fejemet! ~- Vigyázz, ne hamarkodd el! Nem mindig találsz tékozló
2166 1, 2| Krisztina nyom. ~Csemez úr hamiskásan hunyorított a fél szemével,
2167 1, 2| réten, aztán leszakítsa, és hamm... megegye. ~- De a vonzalom,
2168 3 | árnyékvilágon. ~E nevezetes öltönyt hámozta le tehát Lapaj legelőbb
2169 2 | mik itt-ott kicsillogtak a hamu alól, bizony nem adtak erre
2170 2 | ajkakról, amiket már azóta hamuszínű porrá őröltek a férgek odalenn
2171 2 | de csak a szája mozgott, hanggal nem rendelkezett; vadul
2172 1, 3| amint Krisztina szemeiben, hangjában, mozdulataiban a megbánást,
2173 3 | hogy majdnem érti őket. Hangjukat legalább ismeri, tudván:
2174 3 | hallhat, hideg, hitvány hangszer nem tolmácsolhat. ~A mestert,
2175 3 | neki a fogásokat az eredeti hangszeren, maga kontár volt, más pedig
2176 1, 3| sört be nem hozták, nyomott hangulat uralkodék a szobában, a
2177 1, 3| azonban lenyomta a nyomott hangulatot, s Csemez úr, mindenkinek
2178 2 | felüti lekonyított fejét. Hangzani fog-e még egyszer az a "
2179 1, 2| Luppán? - kérdé Csemez úr hanyagul, a lovag felé fordulva. ~-
2180 2 | ad ki. Olej rágyújtott, hanyatt feküdt a hímes gyepen az
2181 4 | ördög sem bír vele, elsápadt haragjában. ~- Egy ütet taplót sem
2182 2 | Érezzék azok is a bacsa haragját, ki bosszús gondolatait
2183 4 | kinyomozni, úgyhogy az e miatt haragra lobbant uralkodó, Reviczky
2184 1, 2| panaszkodik Bohuska. - Talán haragszol, hogy a Miklóst elhoztam? ~
2185 1, 3| pillanatban sírni, gyűlölni, haragudni, szeretni, ábrándozni és
2186 2 | nevetett a bacsa. - Nem haragudott meg? ~- A másik arcát nyújtotta
2187 3 | mekkora haszon és uraság háramlik rá a duda eladásából. ~Egyszóval,
2188 2 | vesztét akarnák. Félrevert harang a szív most: a csodálatos
2189 2 | eltemettetést háromszori harangszóval, két óráig tartó búcsúztató
2190 3 | nincs az a hatalom, mely haraszt voltából kivetkőztesse;
2191 2 | toklyó egyszer eltévedt a harasztosban, befonva magát átszakíthatatlan
2192 2 | Ki hozta ide a lezajlott harcok tépő emlékét és reményeit?
2193 2 | jerke mellett, el volt törve harmadéve a hátulsó bal lába. Az akolajtóba
2194 1 | idétlen férfinép nyakán. A harmadévi újoncozásnál hatszáz katonakötelezett
2195 4 | jegyzőkönyv hivatalos stílusa), a harmadikat pedig azért, hogy a szentencia
2196 3 | végbement nagyszerű verekedés és harmadikul a tiszteletesné asszonnyal
2197 2 | az erdő fái közt, ma már harmadszor szólította meg szemrehányólag:
2198 1, 1| semmiről hosszasabban beszélni. Harmincéves tanári pályájának egyhangúsága
2199 2 | fakanalat markába nyomva. - Hármunknak elég lesz. ~- Négyen vagyunk
2200 1 | melyeknek előrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen
2201 1 | országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi
2202 2 | tisztességes eltemettetést háromszori harangszóval, két óráig
2203 3 | élesszemű Istók, bent pihen, s a hasadékokon kilát a határra, keletre
2204 3 | szél kacagva süvített be a hasadékon: Hahaha! A mogorva Lapaj
2205 1, 3| tenyerét pedig elindítá a hasára, megtapogatni sorban a diónyi
2206 3 | történik meg. ~Egy velőt hasító sikoltást csap füléhez a
2207 4 | készek, hogy inkább szíjat hasítsanak hátukból, mintsem egy hangot
2208 3 | nézi, mikor Lapaj Istók hason fekve bámulja a napot, bizony
2209 4 | hegyesedő állával madárhoz vala hasonlatos az ő ábrázata. ~De az igénytelen
2210 1, 1| kérik, faggatják, de mi haszna, mikor megvan az a tulajdonsága,
2211 1, 3| beszélek? E szót kívántam használni: boldogítani. ~- Hallja,
2212 3 | Hiába kínálta az általa használt ételneművel, hiába takargatta
2213 4 | mely már kezdett teljesen hasznavehetetlennek bizonyulni: érezte, hogy
2214 4 | s akkor én fölterjesztem hasznos szolgálataidat a vicispánnak,
2215 3 | megértette volna, mekkora haszon és uraság háramlik rá a
2216 3 | gyermek feküdt a kunyhó hátában fölhalmozott füvön. ~A piciny
2217 3 | kitől nyerte hát a dudálás hatalmát? A juhászbojtár, ki gyermekkorában
2218 3 | ha a nagy görcsös bot, a hatalmi jelvény oda van támasztva
2219 1, 4| nagy úr, majdnem korlátlan hatalommal, melyet csak a két legnagyobb
2220 1, 4| respektál még minden földi hatalomtól. ~Ez az egyetlen szó a "
2221 3 | hogy a felföld falvainak határai többnyire mérföldekre terjednek,
2222 3 | tisztelteti, és azt izeni: a határban semmi baj, nem lopott el
2223 3 | végignézve tág birodalmán, a határon, miután a béke ünnepélyes
2224 3 | olyan dolog, amire nem lehet határozatot hozni, anélkül, hogy az
2225 4 | ütött, mintha egyszerre határozta volna el: ~- Te nem vagy
2226 2 | az önvád. ~- Nos, Olej, határozz! ~- Nem, nem, kegyelmes
2227 3 | s a hasadékokon kilát a határra, keletre az egyik szemével,
2228 3 | életében őrizetlenül hagyván a határt, majdnem oly sebes és oly
2229 3 | örökölte. ~Még nyomatékosabb a hatás, ha a nagy görcsös bot,
2230 3 | Leányarcnak nem volt rá hatása a földi életben. Nem emlékezett,
2231 3 | hivatali tekintélyt kifejező hatással uralkodik egy-egy dűlő fölött,
2232 1, 3| szerette volna látni a hatást, amit vele Krisztina arcán
2233 3 | oldalbordák foglalatául szolgáló hátgerinc. Most aztán berakja a kezdetleges
2234 2 | sűrű fákon át nem tudott hatolni a tűzfény, valami csodálatos,
2235 1, 1| emiatt a selmeciek) nagyon hatott ez az esemény, s maga is
2236 3 | adresszét. ~Petrus fölcsapott, hátrahagyván az adresszét a következőkben:
2237 1, 3| szikráztak. Krisztina meglepetve hátrált előle egy lépést, és így
2238 1, 3| Ebből világos, hogy ez hátrány volna rám, minél fogva megérdemlem,
2239 2 | vett észre a falon, s amint hátratekint, Pál herceget pillantja
2240 1, 3| behunyta a szemeit, és hátravetette a fejét. ~- Csak olyan embernek,
2241 1 | A harmadévi újoncozásnál hatszáz katonakötelezett ifjú közül
2242 4 | inkább szíjat hasítsanak hátukból, mintsem egy hangot valljon
2243 2 | el volt törve harmadéve a hátulsó bal lába. Az akolajtóba
2244 3 | megbánod. Azt mondod, hogy hatvanéves vagy! Mi az, te tacskó!
2245 1, 4| font aranyam van, már csak hatvannégy hiányzik. Azon tudat, hogy
2246 3 | billegetésére, hogy az öreg Fátra hava februárban is majd megolvad
2247 3 | szomorú akol~Ott künn a havasban:~Hiányos a nyája.~Bacsa
2248 1, 4| valamint azon kegyben, hogy a havi pénzéből nagy kegyelmesen
2249 2 | akkorra forrjon fel, mikor hazaérnek. ~A bojtár hátára akasztja
2250 2 | elkezdett eszeveszetten futni hazafelé. ~Sejtelme valósult. ~A
2251 3 | távollét után éppen az édes hazai földről álmodozva ballag
2252 3 | kiáltá nyakába borulva a hazájából jött drótosnak, kinek bocskorán
2253 1 | építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor
2254 3 | lakodalom lévén esendőben házánál. ~Sok szószaporítás ilyenkor
2255 1, 3| ember vagyok, élveztem a házasélet gyönyöreit, benne voltam
2256 1, 1| dolgoknak ez árnyékvilágon a házasság. Isten ments, hogy ezt eldisputáljam
2257 1, 4| beszélgetni és burnótozni. Házasságra, szerelemre már egyik sem
2258 1, 4| Krisztinánál; annyira megszokták a házat, hogy az öreg halála után
2259 1 | megelevenedtek az idő feketített házfödelek, és elkezdtek mozogni, ingadozni,
2260 1, 4| ember érkezése várható a házhoz; ma jön meg Miklós. Ha Csutkás
2261 1 | tűrhető út visz a Mirkovszki házig. ~- Ha messze van is, Tinikém,
2262 2 | hinné az ember, vendég van a háznál. ~- Amint van is. Mindjárt
2263 2 | bolyong. Hát a brezinai háztáj hová lett? Minden úgy áll,
2264 2 | megemelni, mikor tisztességes háztájékra lépnek. De csak mégis mind
2265 2 | hogy ez nem igaz. Az ember hazudik önmagának. ~A szobába érve
2266 2 | fái nem tanították meg őt hazudni. ~Boris meghalt, oda van,
2267 1, 4| pedig semmiféle telekkel, házzal vagy bárminemű ingatlannal
2268 3 | kis gonosz azonban oda sem hederített a ringatásnak, még jobban
2269 1 | képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant,
2270 1 | szép arcából, csak az álla hegye; egy kis darabka a mennyországból. ~~
2271 1, 3| A visszhang a "Szitnya" hegyéről kétszer visszamondta: "senkit..." ~
2272 4 | s lefelé álló orrával a hegyesedő állával madárhoz vala hasonlatos
2273 1, 2| aranyból is van ő a kis körme hegyétől kezdve egészen a sarkáig." ~
2274 1, 4| az olló kiesik kezéből, s hegyével a padlóba fúródik, kedves
2275 1 | kis Krisztina felé egész a hegygerinc széléig, hol a tátongó mélység
2276 1 | szemeivel meglátja a szomszéd hegygerincen, hogy a Mirkovszkiék Bohuska
2277 1 | kosárral a hátán mászott a hegynek, mert Selmecbányán vagy
2278 3 | a diót, mogyorót, kemény héjba zárja; földjüket telerakja
2279 3 | el tekintetét a végzetes hely felé, honnan a sírás megszűntével
2280 1, 2| Krisztinának csak a hűlt helye volt ott. Mint a megriadt
2281 1, 4| sört bírja meginni egy ültő helyében, és ezen címet viseli: sörkirály.
2282 4 | teremtett. Ott vón' a te helyed. Olyan ember vagy te, édes
2283 1, 3| jól tette, hogy elfutott. Helyeslem, szép Krisztinám! Ön semmivel
2284 2 | szomorú. ~Olej nem találta helyét egész nap. Feküdni rossz
2285 1, 3| ónsúllyal bírt - vállára helyezé: ~- Ember! - mondá, és a
2286 1, 1| irodalomtörténet közvetlen közelségében helyezi. ~Ő volt Petőfi poezis professzora! ~
2287 2 | percben lépett be Anika, bort helyezve az asztalra. Elfogulatlan
2288 3 | Agnisához, s kezét annak vállára helyezvén, a megindulástól lágy, de
2289 4 | egymaga is, addig nincs helyreállítva a közbiztonság. ~Egyszer,
2290 3 | terjednek, s maga a nemes helység gyakran oly messze esik
2291 1, 2| sokszor beszél. Gazdag hercegek és királyfiak lejönnek váraikból
2292 2 | s amint hátratekint, Pál herceget pillantja meg. Éppen őt
2293 2 | brezinai bacsa küld, magával a herceggel akarsz beszélni. ~Matyi
2294 2 | Értem, gazduram. ~- Ott a hercegi kastélyba mégy, s azt mondod,
2295 2 | hogy az üzenet nem lesz a hercegnek kedves - és sietett vele. ~
2296 2 | Olyan pörköltet a talári hercegnél sem főznek, mint a brezinai
2297 2 | talán valamit parancsolna hercegséged? ~- Hm! Te vagy itt, öreg
2298 1, 3| különösen, mint Gaston a "Hét arany hajszál"-ban, aki
2299 3 | dudás, mint a nép beszéli, hetedvármegyékből kergetve a hiúság és féltékenység
2300 1, 4| Nyolcvanegy font vagyok... A múlt héten ültem a mázsán a sánta mészároséknál. ~-
2301 2 | A hatalmas úr, kinek hetven faluban harangoznak, ha
2302 2 | türelemből kijött gazda hetykén - Olej Tamás, a Brezina
2303 3 | visszautasítása miatt - rangos hetykeséggel száz kemény tallért ígért
2304 3 | kacag, s Lapaj a nagyujját hevenyészett sípnak a szájába dugva,
2305 2 | mellett a hétköznapi szűrén heverész, néha egy-egy suttogó, titokzatos
2306 1, 3| angyalt, ki egy, az udvaron heverő vályúban megbotlott, gyöngéden
2307 1, 3| almáriomtetőn szanaszét hevertek a vastag, penészes fóliánsok,
2308 1, 1| fog az ott amúgy csonkán, hézagosan is - aminőnek azt a költő
2309 3 | akol~Ott künn a havasban:~Hiányos a nyája.~Bacsa talpig vasban! ~
2310 2 | nincs-e híjuk? ~Tán ha egy hiányoznék is, gyakorlott szeme, mely
2311 1, 2| melyhez még bizonyára sok hiányzott, hogy Krisztinát ellensúlyozza. ~
2312 4 | töredelmességgel ismered be hibádat. Felesleges dolog titkolnod!
2313 1, 2| Micsoda? Te meg sem csókolsz? Hidegen nézel - panaszkodik Bohuska. -
2314 1, 3| Csupán Csemez úr tartá meg hidegségét, s miután tetőtől talpig
2315 2 | az meg felelget neki. ~Ne higgyétek, hogy Olej nem gondolkozik. ~
2316 3 | utána, az öreg Fátra azt hihetné hirtelenében, hogy ott a
2317 2 | valamennyi, vajon nincs-e híjuk? ~Tán ha egy hiányoznék
2318 2 | rágyújtott, hanyatt feküdt a hímes gyepen az udvaron, és az
2319 2 | nőtt fűben, bezzeg milyen himpellér jószág volt valamikor! -
2320 3 | kell ám azt bolond ésszel hinni, hogy Istók fújja a nótákat,
2321 1, 1| fölébred, mint a csirke, ha hintázzák. ~- Igen, igen... csüggnek... -
2322 1, 2| hogy ha véletlenül paprikát hintettek volna rá a nebulódiákok (
2323 2 | a délceg ifjú nevetve a hintóba pattan, búcsút int kezével,
2324 2 | biztos tudatban, hogy jó hír hozója. ~A bacsa nem szólt
2325 1, 4| évekig nem jönnék vissza, ha híremet sem hallaná, levelet nem
2326 3 | mindkettőjöknél nagyobb, híresebb. Ő nem tudja azt, de más
2327 3 | nézzek rajtad? Menj Isten hírével, és semmihez ne nyúlj útközben!
2328 2 | összeráncolta homlokát e hírre, s így szólt a bojtárhoz: ~-
2329 1, 3| A közelgő alkony sürgős hírt küld hátra az éjhez: "Ne
2330 3 | az öreg Fátra azt hihetné hirtelenében, hogy ott a gőzmozdony szaladgál. ~-
2331 3 | ideje úgy megjött, mintha hirtelenkedésből a déllel cserélte volna
2332 3 | legelhagyatottabbikon menjen a hírvivő addig, míg a két szeme lát,
2333 4 | amelyekkel nagyon furcsa história történt - a haláluk után. ~
2334 1, 2| nem lenne nyomtatásban a históriája. ~Később azután egyszer
2335 4 | ördöngös csendbiztos, és nem hiszek neked. Ne jöjj közelebb,
2336 1, 1| hogy ez nem igaz, ott van a hiteles classificatió még mai napig
2337 1, 4| kocsmáros vagy kávés nem hitelez, az mindjárt "cassus belli",
2338 1, 3| fizetési íveire szokott hitelezni "jutányos" kamatok mellett. ~
2339 2 | lehet. ~Anika még mindig hitetlenül rázta fejét. ~- Váltig mondom
2340 3 | szokatlan kitüntetés: Pokolkának hítta. ~Mikor azonban tizenhárom
2341 2 | szemkápráztató regéi mind csak hitványság e vakító valósághoz képest!
2342 3 | hetedvármegyékből kergetve a hiúság és féltékenység által, egy
2343 3 | életében, az asszonyi nem hiúsága és gonoszsága körül forogtak. ~
2344 4 | Jasztrab György, mert már a hivatala is úgy kívánja, hogy ilyen
2345 3 | rendőrségi palota. ~Félelmetes, hivatali tekintélyt kifejező hatással
2346 4 | derekasan benépesíté Gerge uram. Hivataloskodása első évében egészen meg
2347 3 | a füle veszi át az egész hivatalt. ~Hallgat, figyel. Semmi
2348 3 | őt is meglepvén a nemzeti hivatás láza, mely abban áll, hogy
2349 3 | apródonként hullatgat szét jámbor hívei közt, gyakran beszéli, hogy
2350 3 | lelkipásztori lében eresztetik föl a hívek épülésére, kifejtvén, hogy
2351 3 | eklézsia után a közönséges hívekéi szólnak bele az éjbe, ki
2352 2 | aklánál volt mondva. Téged hívnak, ugye, Olejnek? ~- Olej
2353 2 | a kolompja olyan édesen hívó, marasztaló, mint a mesebeli
2354 3 | mogorva Lapaj megtanult hízelegni. ~- Ne, te, ne. Csom, csom!
2355 3 | bátyó, ha nem sírsz. ~De a hízelgő szónak sem lett foganatja,
2356 2 | Tamás szíve olyan nagyra hízik a kevély gyönyörűségtől,
2357 1, 1| veszik, mint a "hümm" vagy "hja" gondolatpótló szavakat,
2358 3 | messze van; éjfél lesz, mire Hlinára beérek. Vagy talán be sem
2359 3 | összecsapó habok tompán, vadul hörgik, hogy egy szomorú történet
2360 1, 3| valamit önlelkének. Egy-egy hörgő sóhajtás emelkedett föl
2361 2 | Jaj, a kólika! - kiáltá hörögve. ~A bércek visszamondták:
2362 2 | Azt akarom mondani, hogyha ott az akol környékén vadászgat
2363 3 | gőzmozdony szaladgál. ~- Hohó! Állj meg! Ki vagy? Mit
2364 3 | legszomorúbb nótáját, hogy még a hold is megállt hallgatni az
2365 4 | épületbe, melyről varjú, holló hirdeti károgva, hogy ebben
2366 3 | fehércselédet még soha nem látott. Hollófekete varkocsa fölbontva omlik
2367 2 | a herceg távozása miatt, holnap-holnapután már megint visszatér a szeretete
2368 2 | pecsételje be még ma, várjon holnapig. Holnap több írnivalója
2369 3 | most olyan nótákat lehel holta után a billegetésére, hogy
2370 4 | odatekintett, hol Gergének holtan elterülve kellett volna
2371 4 | Hadd emlegesse meg Bécset holtig. ~De bizony, mikor enemű
2372 1, 3| elmélázó és szomorú... ~Isteni homály a női szívben, szent misztérium
2373 1, 1| múltjának ezen kalandos és homályos része, bele is kezd az érdemes
2374 1, 3| tekintetét, melyet könnycseppek homályosítottak el, óva fordította el Krisztinától:
2375 3 | szegélyű "halina" is kint lóg a homlokzaton, mert ez esetben majdnem
2376 1, 4| túl a tengereken ássa a homokból jegyese az aranyat, és minden
2377 1, 1| bírt kigyógyulni. ~E két hónapig tartó betegség alatt folyt
2378 4 | melyet a bécsi rendőrség hónapokig nem bírt kinyomozni, úgyhogy
2379 2 | természet fönséges arcán honol, betölti még azt a vad lelket
2380 2 | kirohanásokat. Vitéz két honvéd volt... vagy most is az
2381 3 | hangon visszafelelt: ~- Hopp no! Mit akar? Maga a tiszteletes
2382 3 | minthogy nappal mindig a vállán hordja, éjjel alvó párnául használja;
2383 3 | őket ismerni, tenyerükön hordják a tulajdonságaikat. ~A ló
2384 2 | mézes-pálinkás butykost fog hordozni utána egy szolga, ki csak
2385 2 | És elboruló tekintettel hordozza körül szemeit, miknek fehéres
2386 2 | emberfölötti gyorsasággal hordta szét, s az akol körül állítá
2387 3 | mégis világosság lőn, a hórihorgas, erős Lapaj egy gyermek
2388 1, 2| csodálkozásának adni kifejezést. ~- Horribile dictu... Önök ma nagyon
2389 1, 4| olyan ő, mint a regények hősei... ~~Befejezés ~Mirkovszki
2390 2 | amitől a selymes szobák hősének melegen kezdett a szíve
2391 1, 3| az egész világ előtt... ~Hősi mozdulattal fordult meg
2392 1, 1| kivéve, nem képes semmiről hosszasabban beszélni. Harmincéves tanári
2393 1, 1| negyvennyolc éves. ~Arca: hosszúkás. ~Orra: rendes. ~Szeme:
2394 2 | minden. ~De azért megvolt hősünkben amaz ösztön, amaz őserő,
2395 1, 3| van. Hol a sör, Krisztina? Hozasd el a kancsókat utánunk a
2396 4 | Gerge István őkegyelmét hozatta föl a fényes birodalmi székvárosba. ~
2397 4 | a népmesékben szokás. ~- Hozd be őket! - parancsolá a
2398 1, 4| elmennék, s fülön fogva hoznám őt ide. Hallod-e Luppán,
2399 3 | amire nem lehet határozatot hozni, anélkül, hogy az ember
2400 2 | biztos tudatban, hogy jó hír hozója. ~A bacsa nem szólt semmit,
2401 3 | porontyot, mert ha engem dühbe hozol, kikaparom a szemedet. ~
2402 1, 2| férjhezmenetel eszméjével hozom szoros és rendszeres, rendszeres
2403 1, 3| mellett. ~Míg a sört be nem hozták, nyomott hangulat uralkodék
2404 1, 1| akit szülei nem akartak hozzáadni. A leány emiatt annyira
2405 1, 1| emlékek, mik fájó rezgésbe hozzák szívét, mikor beszéli, elérzékenyítik,
2406 2 | mosolygott eléjök. ~- Tessék hozzálátni, mintha otthon lenne - biztatá
2407 3 | találomra egy szögletbe dobta, s hozzálátott az elébb vázolt átöltözéshez,
2408 1, 4| a halandónak, aki mégis hozzányúl. Ha a veterán a fuchsra
2409 3 | éjszakában deli, sugár leány hozzásimul, félig vállára roskadva,
2410 2 | Tamás, a Brezina bacsája, és hozzátehetném: ura. ~A vendég nevetett. ~-
2411 3 | magamat. ~És aztán mohón hozzáteszi: ~- Ha nem hiszi, nézze
2412 1, 4| megfogta kis kezét, és hozzátette előbbi szavaihoz: - de mindegy...
2413 1, 3| feje lágya, ki csak úgy hűbelebalázs megy neki az Élet Szahara
2414 1, 3| az ember, hogy megtréfál. Hüm, Krisztina... Azt hiszem,
2415 1, 1| annyiba veszik, mint a "hümm" vagy "hja" gondolatpótló
2416 1, 1| barátait látszik hallgatni, hümmög közbe, és addig bólingat,
2417 1, 2| és a jobb keze mutató- és hüvelykujját reá nyugosztá, hogy annál
2418 3 | méz, ha egy méregmorzsa hull beléje? ~Ki volt mestere
2419 3 | nyögéssel viszi az ima szavait a hullámkoporsó felé. Egyszerű halotti szertartás,
2420 3 | oka rá. Anyja ott úszik a hullámok között, ő maga pedig szintén
2421 1, 4| Mindenik fövényszem~Egy rózsa hullása. ~Mindössze egy, az óperenciáról
2422 3 | vasárnapokon apródonként hullatgat szét jámbor hívei közt,
2423 1, 2| de Krisztinának csak a hűlt helye volt ott. Mint a megriadt
2424 1 | szíved csordultig megtelik humanisztikus érzelmekkel, s elérzékenyülten
2425 3 | És ez nem valami tréfás, humoros vers ám, hanem szomorú,
2426 2 | kívánok. Azt, hogy szemet hunyj, ne vicsorgasd a fogadat
2427 2 | előtt van - még ha be is hunyja. Be sokért nem adja, hogy
2428 3 | kérdést, és aztán egy édeset hunyorít velök. A tavasz első mosolyából,
2429 3 | és zamatot ehhez az édes hunyorításhoz. ~Istók maga is valóságos
2430 1, 2| nyom. ~Csemez úr hamiskásan hunyorított a fél szemével, és míg összes
2431 3 | zúgását hallgatni, magával hurcolta a sziklákra, s odaülteté
2432 4 | mellett ritkán került valaki hurokra. ~Gerge egyet fordított
2433 4 | ezernek csak ötszáz mázsa húsa lett az élelmezési konzorcium
2434 3 | tanyájának. A félkört képező husángok tetejére odaköt madzagokkal
2435 3 | nyolc darab másfél öles husángot, azoknak meghegyezi mind
2436 1, 2| minduntalan gondoskodott hűsítő sörről, mely folytonosan
2437 4 | akolból is te vitted el tavaly húsvét vasárnapján a nyolc jerkét.
2438 3 | különben: sőt e tekintetben a huszonkét éves tapasztalás (mióta
2439 4 | ember volt; megérkezése után huszonnégy óra alatt kisütötte, mi
2440 4 | miután Gerge István uram már huszonöt esztendő óta a vármegye
2441 2 | hogy valahányszor egyet húz a butykosából, kedves egészségére
2442 1, 4| telik abban, hogy ujjat húznak a világgal, a divattal,
2443 3 | dohánnyal, pálinkás butykosából húzni enged neki egyet, s Istók
2444 2 | ágait, melynek árnyékába húzódott. Ami aztán a többi embert
2445 1, 3| torzonborz szemöldei rájok húzódtak, széles tenyerét pedig elindítá
2446 1, 4| melyet Mirkovszki Miklós húzott másnap a Krisztina ujjára. ~
2447 1 | szeretője" erővel aszott keblére húzza le szeretőit, akármerre
2448 4 | francia hadjárat viseléséhez I. Ferencnek, amelyekkel nagyon
2449 3 | törkölypálinka, éjféltájban egy icce mézes, hajnalban pedig egy
2450 2 | hanem fekete pernye, mit idáig hozott a szél a brezinai
2451 3 | lyuk, a zseb tájékán, apja idejében keletkezett: egérrágás.
2452 4 | holmi lúdlopási kalandokért idéztetett magához valakit, s az egyszerre
2453 1 | A vidék kietlen, rút, az időjárás mostoha. ~A zimankós "Szitnya",
2454 1, 1| tulajdonokat köztük, kiknek időjártával még alakjuk, arcuk is majdnem
2455 4 | neki, aztán mintha örök idők óta kenyeres pajtások lettek
2456 3 | ázottan tapadt a kecses idomokhoz. ~Lapaj azonban nem bírt
2457 4 | s egyet bólintott, nagy, idomtalan fejével, hogy ő nem aljas. ~-
2458 3 | csakugyan elnémult rövid időre, s ujjacskáival játszogatva
2459 1 | szégyenlem megírni.) ~Egy idősb nőt láttam egyszer a "Kamara
2460 2 | De Záhonynak, apám, már idősebb embernek kell lennie. ~-
2461 1, 3| lovag úr ért elsőként az ifjakhoz. Mézesmázos nyájasságtól
2462 1, 3| hallhatólag dörmögé: "Vakmerő ifjonc!" - Luppán lovag ajkaiba
2463 1, 3| A napsugár leszól az ifjúhoz: "Neked is egy világod van,
2464 2 | pajkossággal töltött az ifjúnak poharába, s azt mondta neki: ~-
2465 1, 4| külön állam az akadémiai ifjúság, a német "Burschenschaft"-
2466 1, 3| a "tóngéber" nemcsak az ifjúsági gyűlhelyeken, az "Arany
2467 1, 3| végigmérte a kipirult arcú ifjút, egyet szippantott elöljáró
2468 1, 2| ő csügg rajtam, uram! Igaz-e, Krisztina? ~Csutkás úr
2469 1, 2| az egész világnak mégis igaza van; ha az egész világ aranynak
2470 4 | Igaz, fiam... tökéletesen igazad van! Csakhogy, tudod, a
2471 3 | csak a jövő életben ígér az igazaknak). ~S Lapaj mindkettőjöknél
2472 2 | a Matyi dudája is néma. Igazibb költészet uralkodik itt
2473 3 | kinek tudománya el bírjon igazodni: melyik az egyik és melyik
2474 3 | most!" ~De bizony nincs igazok: Lapaj ilyenkor lát a legjobban. ~
2475 1, 4| igazság rovására, mert az igazságnak elvégre is sem torka nincs,
2476 2 | mekegésétől nyomban elnémul az igazságszolgáltatás. ~Olej nem tartozik az érzékeny
2477 1, 1| meg kell említenem, hogy igenis történt vele egy csodálatos
2478 3 | mely nemcsak tükröt nem igényelt, hanem világosságot sem. ~
2479 4 | hasonlatos az ő ábrázata. ~De az igénytelen külső dacára is igazi oroszlán
2480 3 | fantázia is csak a jövő életben ígér az igazaknak). ~S Lapaj
2481 1, 1| fejezetéhez mely, ünnepélyesen ígérem, nem lesz olyan unalmas,
2482 1, 1| közünk hozzá, s bemutatván ígéretünk szerint a két derék úriembert,
2483 2 | Ha nem volna vendégnek ígérkezve, leakasztanám a puskáját. ~-
2484 3 | között szedte föl a tömérdek igét s bölcsességet, mit most
2485 2 | elzsibbasztva tartja valamely igézetes félálom, gyötrelmes és mégis
2486 1, 1| cigány logikája szerint, hadd igyanak ők is. ~Ha tehát nem kárhoztatom
2487 2 | Ne bánts. Itt ez a pénz, ihatsz és ehetsz útközben. ~Matyi
2488 3 | szerencsétlenség, jelenlegi ijedelme a meglepetéshez képest? ~
2489 1, 3| az apámtól a lugasban. ~Ijedt tekintettel fordult a kertnek. ~
2490 2 | szegeződtek a herceg után; ijedtség, undor tükröződött bennök. ~
2491 1, 3| piros ajkai. Természetes ijedtséggel s bájos naivsággal borult
2492 3 | hajladozva: fű, virág bűbájos illatot lehelt, melybe rejtélyesen
2493 2 | hogy azt így kívánja az illedelem. A Brezina hallgatag fái
2494 1, 4| észrevette, hogy ez talán illetlen is, és elpirulva rebegé: ~-
2495 1, 1| hogy az ő útlevelében az illető rovatok betöltésénél csak
2496 1, 2| mindennemű idegen és oda nem illő alkatrészektől, izzadó arcát
2497 1, 2| lovag (ki kapni szokott az ilyeneken) sokszor beszél. Gazdag
2498 3 | nem bírt fogékonysággal az ilyesmi iránt. ~- Hát aztán? - kérdé
2499 2 | történnék a formalitások ilyetén megsértése, bizony furcsa
2500 3 | panaszos nyögéssel viszi az ima szavait a hullámkoporsó
2501 3 | egy-egy káposztafő reped meg imitt-amott a túlságos áldás alatt,
2502 1, 2| oldalpillantást vetett az immár felserdült hajadonra (Hogy
2503 3 | csak ötvenet vallott be az imposztor) három dudát is vehet, szebbnél
2504 3 | egy gyermek gyávaságával indítá el tekintetét a végzetes
2505 1, 3| befejezéséhez a logikai indoklást. ~- Mert mivel a kancsók
|