50-betol | betom-ejsza | ejt-farka | farsa-gyala | gyalo-indok | indul-kijot | kikan-leraz | lesti-minde | mindk-orava | orcac-sompo | sora-tekin | tekoz-vegyu | vegze-zuzod
Rész, Fejezet
2506 3 | megáll habozva, majd futva indul meg; a szél nagyot kacag
2507 1, 3| nem gondolkozik, hanem az indulatai ragadják. ~- Nem igaz, Krisztina!
2508 1 | ingadozni, mintha el akarnának indulni valahova Rakabánya felé. ~-
2509 2 | levegőben. A bornyúszájú ing szétvált, s látni hagyta
2510 1 | házfödelek, és elkezdtek mozogni, ingadozni, mintha el akarnának indulni
2511 2 | kik még a világon vannak! ~Ingadozva állt ott, mint a mérleg,
2512 1, 4| telekkel, házzal vagy bárminemű ingatlannal s következésképp befolyással
2513 4 | évében egészen meg volt ingatva a közbiztonság. Nemcsak
2514 2 | Isten is csak ritkán ad ingyen valamit. Bizony, szomorú
2515 3 | egész világot. Az embert inkognitó ütheti arcul akárki. Szemét
2516 4 | helyett, s olvasztott vajat innál rá szomjúságodban. Aztán
2517 2 | Az a kis gyengeség, hogy innen-onnan egy-egy birka kerül a bográcsba,
2518 2 | tőle eleinte. Tejet kért inni. Hoztam neki, erre ezt az
2519 2 | gyönyörrel nézte e biztató inogást. ~- Így aztán igazán te
2520 3 | szólni semmit, csak a kezével integetett Agnisának, hogy ne nyúljon
2521 3 | szív; a fűszálak dugdosva integettek egymásnak jobbra-balra hajladozva:
2522 1, 2| valami? ~Krisztina bágyadtan intett igent szép fejével. Aztán
2523 2 | született. Az Isten úgy intézkedett Olej Tamással, hogy e gyermekért
2524 1, 3| esernyőjével merész vágásokat intézvén a levegőben, dünnyögve távozott. ~
2525 1, 4| boldoggá tesz. Válaszát intézze San Franciscóba, az "Aranyásók
2526 1, 2| hasztalan kísérletekkel iparkodva kezét kitépni a Csutkás
2527 1, 3| A vén szerelmes utána iramodik, s a futó angyalt, ki egy,
2528 3 | A pásztorfiú készségesen iramodott útnak, megtisztelve érezvén
2529 3 | méretlen" húst is, mely iránti vonzalmát az ősöktől, juhász-elődeitől
2530 3 | Méltán gyanakodó, bizalmatlan irántok; nem is volt, s talán sohasem
2531 2 | Olej és Matyi a mutatott irányba vetették a szemeiket, karcsú
2532 4 | viszel tőlem olyan ajánló írást a tüsződben, hogy nyomban
2533 1, 4| sem hallaná, levelet nem írhatnék, várni fog-e rám mégis?
2534 3 | emberül, s ha az izzadó munkás irigykedve nézi, mikor Lapaj Istók
2535 1, 4| bányászgyakornok egy százas bankóra azt írná fel, hogy "tempus", és aztán
2536 2 | várjon holnapig. Holnap több írnivalója is lesz hozzá. ~- Mindjárt
2537 4 | lennél, mindazonáltal az írnokom már beterjesztette a jelentést
2538 1, 1| mely félig-meddig őt is irodalomtörténet közvetlen közelségében helyezi. ~
2539 1, 1| e néven emlegeti) őróla írta volna: "mégis szekundába
2540 1, 4| kabátbélésre fel van tintával írva a "tempus", még a tolvaj
2541 2 | egytől egyig színről színre ismer. Még a történetét is tudja
2542 3 | szóra, édes Lapaj bátyó. Ismer-e kend engem? Tudja-e ki vagyok? ~
2543 4 | közepén: ~- Halbrechts! ~Az ismeretes vezényszóra a három csavargó
2544 4 | nem erőltetlek - szólt az ismeretlen csavargókhoz -, hanem oda
2545 2 | igazán milyen jóízű. ~Ki ismerhetné a birkafilozófiát egészen? ~-
2546 3 | Vannak, kik még báránykorából ismerik. Luca éjszakáján, éppen
2547 2 | cukorból, se nem vicispán. Ismerjük mi már egymást délutánról.
2548 4 | közönséges komisz pandúrnak. Ismerlek, édes fiam, kevély ember
2549 3 | ismeri. De hát minek is ismerné, ha semmit sem lopott? ~-
2550 3 | mutatkoznak, meg lehet őket ismerni, tenyerükön hordják a tulajdonságaikat. ~
2551 1, 1| tölti kedvét barátjainak és ismerőseinek, Csutkás úr valóságos "jóember",
2552 3 | őrzik; ő a mezőt. Lapaj jó ismerősük, s kettőt lehetne tenni
2553 3 | Állj meg hát! Talán nem ismertél rám? ~Erre (a tiszteletes
2554 2 | egyik estétől a másikig ismétli minden, minden... Éjjel
2555 3 | ki is találta. Éhes az istenadta. ~Sőt, annyira belejött
2556 4 | minthogy mindig pipázik, tehát istenfélő kegyes ember. ~Különben
2557 2 | adjuk a tejet, van hála Istennek elég, de csak itt felejtette
2558 3 | alszik. ~- Ne kísértsd az Istent, leány! - mondta Lapaj. -
2559 3 | magában: "Hát mégis lopott az istentelen? Pedig milyen jó ábrázata
2560 2 | délután üzenettel Lapaj Istókhoz, honnan csak késő este jöhet
2561 3 | egyetlen kiülő agyarát Istókra vicsorítva. - Tán bizony
2562 2 | hallotta a csősztől, Lapaj Istóktól, hogy azelőtt egy öreg herceg
2563 3 | minthogy - fájdalom! - nem iszákos ember, aminővel, torka lévén
2564 2 | átszakíthatatlan töviságak és iszalagok közé. A Merkuj akadt rá.
2565 4 | nevetett a markába: ~- No 'iszen, ez fogja majd kikutatni
2566 1, 1| Csutkás úr igen gyakran iszik bort, s ily alkalomkor évek
2567 3 | étele, olvasztott vaj az itala (aminő életmódot pedig a
2568 1, 1| nemzedéktől; mert ha már mi ittunk a suvikszos palackból, az
2569 1, 3| annyit tudjon, mint Berend Iván a "Fekete gyémántok"-ban. ~-
2570 1, 3| aki a tanár urak fizetési íveire szokott hitelezni "jutányos"
2571 1, 2| csüggnek, de... ~Egy kortyot ivott a pohárból, és suttogva
2572 3 | szorongatja a hóna alatt, izeg-mozog mellette, mintha ő csinálná. ~
2573 1, 3| hogy szeressenek. Minden ízem arra való. Próbált, tapasztalt
2574 3 | Lapaj tisztelteti, és azt izeni: a határban semmi baj, nem
2575 1, 3| kezét is odanyomta. - Ne ízetlenkedj! Nem látod, hogy ő idegen
2576 3 | körte, alma elvadul, s ízétől Szibériára gondol, aki beleharap. ~
2577 1, 3| érintésétől csodálatos, izgató forróság szökött ereibe,
2578 1, 2| bátorítottam föl. De milyen sápadt, izgatott vagy! Történt tán valami? ~
2579 1, 3| Miklós nyugtalanul izgett-mozgott, s ha a Bohuska kérlelő
2580 1, 1| Csakhogy ezt némi csínnal és ízléssel kell tenni. A szelencét
2581 3 | kir. dohánynak". Aztán jól ízlik így is. Füst, füst! Lapajnak
2582 2 | s látni hagyta hatalmas izmait, füstös hangja dörgővé,
2583 4 | dünnyögé Matyej, s borsónyi izzadságcseppek verődtek ki a homlokán. ~
2584 1, 2| kopaszodó koponyára, kegyetlen izzadságcsöppeket sajtolva ki a derék úriszemélyekből.
2585 3 | a Lipták Marciék "Ulan"-ja-e a felszólaló. A kakasnemzetséggel
2586 2 | egy tündércsengettyű. ~- Jajaj! Majd bizony bolonddá tesznek.
2587 1, 4| tartoznak ki-ki a maga "veterán"-jának, amiért aztán annak pártfogásában
2588 3 | és adj tejet: szaporán járjon a lábad! ~Csakhamar vidám
2589 3 | még a nyúl sem mer arra járni! ~Nem lehetetlen különben
2590 2 | kast kötni is unalmas volt, járni-kelni fárasztó volt, gondolkozni,
2591 1, 2| állítani merem, hogy közel járok a helyes definícióhoz, ha
2592 2 | fordult be az akolba. ~Sorba járta kedvenc birkáit, itt-ott
2593 4 | megyék szegénylegényei is ide jártak olcsó kalandokra. ~Ilyen
2594 1 | Nyájas olvasó, ki még nem jártál e görbe országban, képzelj
2595 1, 3| szavakra helyén látták oda járulni az "igazi férfiúhoz", és
2596 1, 2| mondom, én is. Egy úton járunk, átkozottul egy úton...
2597 3 | is engedett az uralkodó járványnak, de annyi hálaérzet benne
2598 4 | JASZTRABÉK PUSZTULÁSA~Éppen ott kint
2599 4 | nem kénytelenségből voltam Jasztrabéknál. Én nem tartozom hozzájuk. ~-
2600 1, 2| érezte magát, s egy vesztett játék után mosolyogva kifizetvén
2601 3 | a gyermek arcára vidám, játszi mosolyt ültetett. ~Oly szép,
2602 3 | rövid időre, s ujjacskáival játszogatva kaparászott a Lapaj arcán,
2603 3 | úszó szeme: gyermekkori játszótársát, Lapajt, ezerrétű drótkarikával
2604 2 | kalapot szemére, s a nagy jegenyefának támaszkodék, mert olyan
2605 2 | asztalnál a herceg mellett, jéggé fagyott minden csepp vér,
2606 3 | észrevette, hogy a csecsemő kezei jéghidegek, minélfogva nagy tenyerébe
2607 1, 2| felállított vizes vödör jégkebelébe temetett kancsók egyikéből
2608 1, 4| tengereken ássa a homokból jegyese az aranyat, és minden kapavágásnál
2609 1, 4| így is a célnak. Ön az én jegyesem e perctől. Igaz, úgy van-e? ~
2610 1, 2| ízben Csutkás kollégája jegyezte meg neki négyszemközt: "
2611 1, 2| ellenem tör. Nos, jól van. De jegyezze meg... ő csügg rajtam, uram!
2612 4 | való tekintettel (a fölvett jegyzőkönyv hivatalos stílusa), a harmadikat
2613 1, 1| meghatottság legőszintébb jeleivel elmondja boldogult neje
2614 1, 3| leányomnak fiatal vendégei vannak jelen, a kis Bohuska és Miklós,
2615 1, 3| van az ilyen úgynevezett "jeleneteket" végighallgatni... ~Csutkás
2616 3 | volt ez a szerencsétlenség, jelenlegi ijedelme a meglepetéshez
2617 3 | csíny emléke, egy állítólag jelenlétében végbement nagyszerű verekedés
2618 2 | hallotta, hogy a herceg jelenlétét ez tudatja a környékkel. ~...
2619 3 | szemében egy könnycsepp jelent meg - egy könnycsepp. ~Mialatt
2620 4 | ülnökökkel, mikor a hajdú jelenté, hogy itt van a három néma,
2621 4 | írnokom már beterjesztette a jelentést a vármegyéhez, hogy el vagy
2622 1, 4| az is a Miklós jövetelét jelentheti, ha az olló kiesik kezéből,
2623 3 | keresni Petrusnak, mindenütt jelenvaló az. Csak beszélni kell tudni
2624 3 | jeléül a büntető igazság jelenvalóságának, melynek személyesítője,
2625 1, 3| annyi szót, amennyit ily jeles derék férfiak reá pazarolnak,
2626 1, 3| tétovázó pillantása kérdő jelleget öltött. ~- ...Mint hogy
2627 3 | kifejezést használja ama fátum jellemzésére, mely széles tudományát
2628 1, 2| kinyújtá nyelvét is, s jellemzően csettentett vele. ~- Milyen
2629 2 | szemben. ~És e szavainál jellemzőleg öklével saját mellét ütötte
2630 3 | nagy görcsös bot, a hatalmi jelvény oda van támasztva a "guliba"
2631 2 | gondviselőjük, a hatalom derék jelvényével, az ólmos bottal és a megszokott "
2632 2 | ürünek meg amott, a fekete jerke mellett, el volt törve harmadéve
2633 2 | bárányok szökdécselve, a jerkék mélán, a száz bársonygyapjas
2634 4 | húsvét vasárnapján a nyolc jerkét. Ott nyúztad meg őket a
2635 1 | valahova Rakabánya felé. ~- Ti jertek át! Te, kedvesem... - indítványozá
2636 3 | anyakecskét. ~Éliás az emberbaráti jóakarat gúnyájában (rosszul állt
2637 1, 4| valamennyire. Az adófizető jobbágyok, a "fuchsok", az elsőévesek,
2638 3 | nem mostoha anyja, ezek jobbak, mint az emberek. Legalább
2639 2 | Istókhoz, honnan csak késő este jöhet meg, maga pedig megtömte
2640 4 | Gerge egyedül jön, mikor jöhetne ötven pandúrral is. Úgy
2641 1, 4| kell semmi, csak ő maga jöjjön, sebesen repüljön. ~Csutkás
2642 1, 1| ismerőseinek, Csutkás úr valóságos "jóember", aki semmit sem képes megtagadni
2643 1, 4| várni? Ha tán évekig nem jönnék vissza, ha híremet sem hallaná,
2644 2 | ólomöntelékben elővarázsolt jövendőbeli vállain... ~Szomorú kérdésre
2645 2 | fizonómiád öntődött ki a lányom jövendőbelijének? ~- Nem egészen... mondja
2646 1, 4| felmordul, az is a Miklós jövetelét jelentheti, ha az olló kiesik
2647 3 | veheti tőle, sem most, sem a jövőben, mert ha most nem kell neki
2648 2 | el lelki szemei előtt a jövőből. Aranyos csat lesz a tüszőjén;
2649 1, 2| bajos parancsolni. A szívnek jogai vannak, Stevo. Te nem ismered
2650 1, 3| került haza, hogy itthon jogi tanulmányait kiegészítse
2651 2 | a harasztot, hogy alatta jóízűt torkoskodjék a titkon nőtt
2652 2 | a pokolban szedte ezt a jókedvet? ~- Mit üzen a herceg? -
2653 2 | ólomfigura vállain... ~Matyi jókedvvel indult el a herceg által
2654 2 | azt is. Azt mondta, nagyon jólesett neki, és soha sem fog többé
2655 2 | alszik? Tán sír? Pedig olyan jólesnék Matyinak, ha megpillanthatná
2656 1, 4| Ó, tegye hát azt, amit jónak lát; én szeretni fogom mindig,
2657 2 | az is valami, mikor két jóravaló legény összeméri az erejét,
2658 3 | a fiúnak -, itt hagyod a jószágot, és sietsz a faluba vissza,
2659 3 | földet." A földet, melynek jószívűséget, érző szívet tulajdonít,
2660 2 | hetedhét mérföldön: ~Olej juhainak~Selyem legelője,~Ezüst a
2661 2 | Ezért adom oda az aklot s juhait. Semmi szenny nem fog hozzá
2662 2 | lakik egy fedél alatt a juhaival. ~Csak hadd beszélje bártan
2663 3 | csöbörbe csöppent, egyszerű juhásszá lett, de ő is kint élt a
2664 3 | iránti vonzalmát az ősöktől, juhász-elődeitől örökölte. ~Még nyomatékosabb
2665 3 | leszorult is az arisztokratikus juhász-pályáról, hasznát veszi annak mint
2666 3 | hát a dudálás hatalmát? A juhászbojtár, ki gyermekkorában megmutogatta
2667 2 | neve, hogy fölötte áll a juhászhivatalnak, aztán meg azért vagyon
2668 2 | csak jóízű a pörkölt, ha juhászkéz is csinál benne valamit. ~-
2669 2 | már a vérében a született juhásznak, amint azt minden okos ember
2670 3 | verekedés alkalmával, hol hat juhászt vert meg ötven közönséges
2671 3 | a hlinai akolban, ami a juhászvilágban legalábbis akkora rang,
2672 2 | melynek semmi érzéke nincsen a juhászvirtus iránt. ~Sokszor támad hát
2673 2 | érintkezett az emberekkel, csak a juhokkal. Ezek a türelmes állatok
2674 1 | a Csutkás professzor. ~- Juj, Krisztina!... Így már csakugyan
2675 2 | Ritka nap, hogy most is ne jusson eszébe felesége, s meg ne
2676 1, 1| legmodernebb elvekből indulva ki, jutalmát ebben leli, s ezzel dicsekszik
2677 1, 3| íveire szokott hitelezni "jutányos" kamatok mellett. ~Míg a
2678 1 | haszontalan fiunk! Ugyan, hogy juthat eszedbe? - viszonzá Bohuska
2679 1, 3| nem szeretném, ha a fülébe jutna, egészségének árt az epe.
2680 1, 2| sarkáig." ~És aztán eszébe jutottak azok a különféle lovagregények,
2681 4 | megengedte magának azt a juxot is, felöltöztetett két közönséges
2682 1, 4| személlyé válik; - ha a kabátbélésre fel van tintával írva a "
2683 1, 2| aztán hirtelen mozdulattal a kabátja hátsó zsebébe csúsztatta. ~
2684 1 | Krisztina fölnevetett. Csengő kacagása hallatára abbahagyták dalukat
2685 2 | elkezdett Anikával versenyt kacagni, amire Anika azon hitben,
2686 1, 3| valóságos kis bolond vagy! - kacagott fel Bohuska kedélyesen. -
2687 3 | hogy elaltassa. A szél kacagva süvített be a hasadékon:
2688 1, 3| oldalvást látta, csintalan kacajra fakasztá. ~- Már megint? -
2689 3 | adva nagyban, mint a lúgzó kád potyogó csöppjei. ~A léptek
2690 3 | akasztotta nyakába. ~Az első kakas, rendesen a rektor uramé,
2691 3 | tizenkettőre. A tiszteletes úrék kakasa a legpontosabb, éjfélkor
2692 3 | faluból - a kutyaugatás és a kakaskukorékolás. Azok a falut őrzik; ő a
2693 3 | Ulan"-ja-e a felszólaló. A kakasnemzetséggel sincs különben: sőt e tekintetben
2694 1, 2| fecsegésekkel: többet érne egy kis kalabriás; ő a Krisztinát oda nem
2695 1, 2| lehetett neki nézni. ~Tehát kalabriásoztak, mégpedig a kerti szőlőlugasban.
2696 1, 2| vendégei voltak egy kis kalabriásra. Fölváltva szokott folyni
2697 1, 3| magánügy, a tárgy, mely a mai kalabriást megrövidíté, családi dolog,
2698 4 | gyanúból holmi lúdlopási kalandokért idéztetett magához valakit,
2699 4 | szegénylegényei is ide jártak olcsó kalandokra. ~Ilyen viszonyok között
2700 1, 1| a Petőfi múltjának ezen kalandos és homályos része, bele
2701 4 | s kikről kalandosabbnál kalandosabb mesék keringtek. Hallgatásuk
2702 4 | járt a városban, s kikről kalandosabbnál kalandosabb mesék keringtek.
2703 3 | híres Lapaj, más irányban kalandozik, mert bizony széles, terjedelmes
2704 2 | aztán meg azért vagyon kalap az emberek fején, hogy legyen
2705 3 | hozzá, s fürkészőleg néz ki kalapja széles karimája alól, de
2706 3 | abból állott, hogy a nagy kalapról és a halináról lerázta a
2707 1, 4| megy ön? - kérdé lassan. ~- Kaliforniába. San Franciscóba, vagy mit
2708 1, 1| kiviláglik, hogy Petőfi tőle jó "kalkulust" kapott. - Mert hát fölismerte
2709 3 | kérdezősködjél, hanem gyújts tüzet a kályhában, és adj tejet: szaporán
2710 1 | idősb nőt láttam egyszer a "Kamara utcán", amint lihegve és
2711 1, 1| hegyen az öreg Muszurnál, a kamarai hajdúnál, akinek nemrég
2712 1 | valóban, egy veszekedett kamasz ült a kosár alján összekuporodva,
2713 1, 3| szokott hitelezni "jutányos" kamatok mellett. ~Míg a sört be
2714 3 | fordult meg az a vágy: pénzt kamatoztatni, sem Rothschildon túltenni;
2715 3 | pénze marad, hogy ha kiadja kamatra, nagyobb úr lesz Rothschildnál. ~
2716 2 | helyen van itt. Anika a kamrában vet majd ágyat. Hova menne
2717 3 | verdung dohány, estefelé egy kancsó törkölypálinka, éjféltájban
2718 1, 3| Krisztina? Hozasd el a kancsókat utánunk a szobába. Igen,
2719 1, 3| tárgyról. Add ide azt a kancsót, fiam, Krisztina! ~Luppán
2720 3 | gyufa égő vége és a gyertya kanóca sehogy sem bírt egymásnak
2721 2 | hozza,~Bíróék Gyurija lovat kantározza. ~Hogy jutott el a politika
2722 2 | után kifizette a papot és a kántort, aztán keservesen szemébe
2723 2 | Nincs semmi baj. Nyugodtan kanyarítja nyakába a szűrt, aztán lassan
2724 2 | sápadt el még jobban. Nyakába kanyarította a halinát, és elkezdett
2725 4 | elmennem. ~S ezzel nyakába kanyarítva az ócska ősi flintát, mellyel
2726 2 | megolvasztott ólom. ~Egy kavargó káosz az, mely nem nyer alakot;
2727 2 | bacsa felugrik és a fejéhez kap. A sárga, nagy fésű, mellyel
2728 1, 1| az egyetlen téren önálló kapacitás volt mind a három úr. ~Luppán
2729 3 | ujjacskáival játszogatva kaparászott a Lapaj arcán, amiből észrevette,
2730 3 | léptekkel áll eléje, s görcsösen kapaszkodik a halina lelógó ujjába. ~-
2731 2 | melynek küllőibe nem lehetett kapaszkodnod. ~Olej elfordította a fejét. ~-
2732 1, 4| jegyese az aranyat, és minden kapavágásnál egyet sóhajt utána. Még
2733 4 | mert nem tartalak holmi kapcabetyárnak, aki ha elfognak jó, ha
2734 1, 2| rendszeres és kizárólagos kapcsolatba. Mert minden dolognak szeretet
2735 4 | mentek el az ezredtől, hogy a kapitány úrnak elfelejtették bejelenteni. ~
2736 1, 3| kezével önkéntelenül feje fölé kapkodva az akácfa levelei után,
2737 4 | hogy nyomban megtesznek káplárnak. ~A Matyej szeme fölcsillogott,
2738 2 | melyért királyok és népek kapnak egymással hajba, amelyet
2739 1, 2| melyekről Luppán lovag (ki kapni szokott az ilyeneken) sokszor
2740 3 | mogyorófahajtást, összetartó kapocsnak, mely egészen olyan, mint
2741 3 | tanították. Hallgató közönsége: a káposztafejek és a kukoricaszárak nem
2742 3 | Semmi nesz. Csak egy-egy káposztafő reped meg imitt-amott a
2743 3 | múlva rájő, hogy a legszebb káposztafőnek lába támadt, s hogy az óriási
2744 3 | megemberelsz hálából egy-két káposztafővel; hoztam nekik tarisznyát
2745 3 | vágynék egyéb lenni korpánál: káposztájuk emeleteket épít ki magából,
2746 3 | megrágja, csúfosan elrondítja a káposztát, ha beleszabadul; a kutya,
2747 2 | meglátja, s valóság-e vagy káprázat, ő maga ugrik a lajtorjához,
2748 3 | De bizony még így sem kapta meg. Lapaj csak nevetett.
2749 1, 4| édes költészete van. ~Ha a kapuajtó csikorog vagy valami zörren,
2750 1 | ebéd után a zöldre festett kapuajtóba, s amint merengő fekete
2751 2 | födele van, ólomszegekkel a kapuja kiverve. Tulipánvirágok
2752 1, 1| szorítva, hogy a lehulló burnót kárbavesztének tudata ne háborítsa meg
2753 3 | selyem lesz a viselő inge, karbunkuluscsat a derékszíján, s kilenc
2754 2 | pecsétjével, fogai közt kardot tartó oroszlánnal. Ez az
2755 1, 1| igyanak ők is. ~Ha tehát nem kárhoztatom a jövő maradékra nézve,
2756 2 | vígan körülszaladgálja, hogy karikában tartsa, az Olej Tamás szíve
2757 1, 4| önt megőrzi nekem az a kis karikagyűrű... ~A leányka önkéntelenül
2758 2 | szemei fölfelé fordultak karikáikkal, mire Anika bejött, a Lapajtól
2759 3 | míg csak láthatják a bodor karikákat, amint fölszállnak a nagy
2760 1, 4| ok mintájára, mely sorban karikatúrája a mai társadalomnak, de
2761 3 | fürkészőleg néz ki kalapja széles karimája alól, de semmi gyanús jel,
2762 3 | világon, hogy egy széles karimájú kalappal több fogyjon el
2763 3 | Fölkapta a kisleányt a karjaiba, a dudát a vállára, s először
2764 3 | támadt, s letevén a gyermeket karjairól, utánafutott, kevés vártatva
2765 3 | furcsa kis jószág úgy tett karjaival, mint a madárka a szárnyakkal:
2766 4 | rendek közt az az elmés karmen kezdett cirkulálni: ~Ezer
2767 1, 3| kedvesem. Nyújtsd ide a karodat, Miklós. ~Miklósnak még
2768 4 | melyről varjú, holló hirdeti károgva, hogy ebben a nemes vármegyében
2769 4 | mesterségéhez tartozó eszköz a káromkodás, miután Gerge István uram
2770 4 | amikor nem pipázik, örökké káromkodik, de minthogy mindig pipázik,
2771 4 | csakugyan odaállította foglyait, karon fogván két megyei urat,
2772 3 | ősszel a kertet, s nagy kárt tesz néha a féltett gyümölcsösben;
2773 1, 3| tréfál - szólt Krisztina, s kartonköténykéjét kecses dévajsággal emelte
2774 1, 2| mellett, szemlélgetvén annak kártyáját, mely igen jó lehetett,
2775 1, 2| kifizetvén a buktit, összeszedé a kártyákat, megkeverve, elemeltette
2776 1, 2| mit is beszélek? Ön az én kártyámat önmagának akarja osztani...
2777 1, 2| megakadt lovagra. ~- Uram! ön a kártyámba nézett... Vagy igen, igen,
2778 2 | volt, a nyájat dirigálni, kast kötni is unalmas volt, járni-kelni
2779 2 | gazduram. ~- Ott a hercegi kastélyba mégy, s azt mondod, hogy
2780 1, 1| is bizonyítja. Nézzük pl. Katalin cárné egy esetét... ~Egyszóval
2781 1, 2| mi gyakori dolog, ha a katedrán feledi), azt, amennyire
2782 1, 2| úr ásított, és azt mondta kategorice, hogy nagyobb zörejt támaszt
2783 1 | Szélakna felé, s ott a katolikus anyaszentegyház melletti
2784 1, 3| találgatná rajtuk: "pap... katona... kutyapecér..." Aztán
2785 4 | parancsa - de hasztalan! A katonaélelmező konzorciumoknak már akkor
2786 4 | egymást. Kendtek reguláris katonák! Milyen regementből valók
2787 4 | esetet: megunták a komisz katonakenyeret, s úgy mentek el az ezredtől,
2788 1 | harmadévi újoncozásnál hatszáz katonakötelezett ifjú közül négy vált be "
2789 4 | fiam, Matykó, az Isten is katonának teremtett. Ott vón' a te
2790 2 | neki. ~- Eredj, Matyi fiam, kavard föl a tűzön, mert én babonás
2791 1, 4| tanulónak a kocsmáros vagy kávés nem hitelez, az mindjárt "
2792 4 | Midőn az uralkodó ezen kázus után nemsokára új főispánt
2793 3 | lennie. Nagy szárazság idején keble fölrepedezik, s mint a szenvedő
2794 3 | az arca, mikor ezt tette, keblében sajátságos érzelmek zajlottak,
2795 3 | szorosan odasimult a vad ember kebléhez. Tán tudta, érezte, hogy
2796 1, 3| megszólításon. ~- Ne te ne, kecskebéka, leányocska! Nézze meg az
2797 3 | akiket már nem is várt: a kecskéért a fiú, a gyermekért felsőbb
2798 3 | utolérte, s magával hozta kecskéivel együtt a kunyhóhoz. ~- Hallod-e,
2799 3 | melegítette eléggé. Egy kecskét és néhány párnát kell szereznie
2800 1, 2| amint ott sürgött-forgott kecsteljesen, a sör olyan jó volt, a
2801 1, 1| Luppán úr túl érzékeny kedélyére (valóban túl érzékenynek
2802 1, 3| morzsolgatja ujjai közt, szinte kedve támad megkérdezni: "Szeret-e?...
2803 3 | annak a másik gyermeknek a kedvéért; elvitte a folyóhoz, annak
2804 2 | Nem mindig találsz tékozló kedvemben. Ezer ember közül egy, ha
2805 2 | gyöngéden tekintve végig kedvencein, miket egytől egyig színről
2806 1, 1| elmondani, szívesen tölti kedvét barátjainak és ismerőseinek,
2807 3 | alföldi rónán, s oly apró, kedvetlen szemeket hoz s keményet,
2808 1, 3| bányászakadémián, s ha a jó szerencse kedvez, nekiindulhasson az életnek
2809 3 | üde fűvel, drága sóval kedvezett neki, úgyhogy az tökéletes
2810 1, 4| nagyon eredeti fiúk. Nagy kedvök telik abban, hogy ujjat
2811 2 | Záhony! - rikkantott föl kedvteléssel az öreg. ~- Midőn aztán
2812 1 | húsz lépésnyire egymástól, kedvükre fecseghetnek. ~- El is felejtettük
2813 3 | szebbnél szebb nótákat, olyan kedvvel, odaadással, mintha kilenc
2814 1, 4| részesül, valamint azon kegyben, hogy a havi pénzéből nagy
2815 1, 1| mert jólesik neki ez a kegyeletes bánat. ~Arca átszellemül,
2816 1, 4| hogy a havi pénzéből nagy kegyelmesen megvendégeltetni engedi
2817 4 | pipázik, tehát istenfélő kegyes ember. ~Különben pedig a
2818 2 | az Anika ábrándos dalait kéjelegve viszi fülébe a völgyből
2819 3 | harmóniában, melynél szebbet, kéjesebbet, altatóbbat, elbájolóbbat
2820 1, 1| ezáltal devalválni a mennyei kéjt, mely ezen metódus szerint
2821 4 | végezte. ~Matyej lihegett a kéjtől, lelkét édesen csiklandozta
2822 2 | fehéres része aláfordítja a kékeset. ~Senkit sem lát, semmit
2823 3 | Ott van például Hikszum, a kékkői dudás! Egy Balassa báró
2824 2 | az akolnál új meg új dal kél szárnyra a tót nép modorában,
2825 1, 1| ennek így és nem másképp kelle történnie. Egyszerre sütött
2826 2 | csicseregtek... egyszóval, olyan kellemes reggel volt, minőt a poéták
2827 2 | félálom, gyötrelmes és mégis kellemetes félébrenlét. ~- Már most
2828 3 | neki a pénz, ezután sem fog kelleni, minthogy - fájdalom! -
2829 3 | megfejteni), de hogy mit kelljen megbocsátania, s kinek mondani
2830 2 | minden bolond; csak a karcsú kémény magaslik ki, amint ott pipázik
2831 3 | kedvetlen szemeket hoz s keményet, mintha maga sem vágynék
2832 2 | beszélje bártan annak a kéménynek a kavargó füstje, hogy a
2833 3 | kunyhója felé, hanem gondosan kémleli a tájat, melynek terményei
2834 2 | meghajolva, szemei ábrándosan kémlelik a távolt, a természettől
2835 2 | akol közelébe érnek, és kémlelő szemekkel néz az otthonra,
2836 2 | asztalon: a fehér pettyes kendő, az olajos pruszli, a zöld
2837 3 | gyereknek ajándékozta, ama kenetes atyai hitben, hogy úgyis
2838 4 | ennél ott folyvást száraz kenyér helyett, s olvasztott vajat
2839 3 | Nem tréfadolog ám az ő kenyere; meg van szolgálva emberül,
2840 2 | megharagszik, majd kibékül a maga kenyerén. ~A herceg még sohasem érzett
2841 4 | aztán mintha örök idők óta kenyeres pajtások lettek volna, szelíd
2842 2 | rozmaringvirág magjából sütött kenyérrel. Aztán olyan is a herceg,
2843 2 | neki árnyékot, s fedik el kényesen: ne lássa minden bolond;
2844 2 | Olej három fadarab közé kényszeríté, s addig-addig orvoskodék
2845 4 | Görbüljön meg az ujjam, ha nem kénytelenségből voltam Jasztrabéknál. Én
2846 2 | gyomlálástól piszkos kezemet a képéhez, hogy finom arcán, tudom,
2847 2 | nézett maga elé. Fényes képek vonultak el lelki szemei
2848 1, 3| S a végtelen sajátszerű képekkel van benépesítve száz meg
2849 3 | esőcseppje üdén fénylettek piros képén, mint a harmat a virágon. ~
2850 3 | csodálatosan keletkezett viszonya képezik élete magvát és főmozzanatait,
2851 3 | leendő tanyájának. A félkört képező husángok tetejére odaköt
2852 2 | abrosszal megterített asztal képezték bútorzatát. Falát a juhászok
2853 1, 2| költők szilaj, csapongó képzelete, mely átrepül a mindenség
2854 2 | fecsegett Anika tovább. - Képzelhetik kendtek, mennyire megijedtem
2855 1, 1| meg vele, amikről csak ő képzeli, hogy átélte, átszenvedte. ~
2856 1 | jártál e görbe országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot,
2857 1, 4| Ma megmérettem magam, s képzelje, tizennégy fontot soványodtam
2858 1, 2| színüket, és ami szépet kölcsön kér a rózsától, a rubintól,
2859 2 | jövendőbeli vállain... ~Szomorú kérdésre szomorú felelet minden jel. ~
2860 3 | ráveti, mintha értené a kérdést, és aztán egy édeset hunyorít
2861 1, 2| lezárt szemekkel. ~- Ön kérdezi, ön kéri tőlem? ~- Igen -
2862 4 | mert én mindent tudok, s ha kérdezlek, azért teszem csupán, hogy
2863 2 | úrfi? Ha meg nem sérteném a kérdezősködéssel. ~- Innen a közelből. ~-
2864 2 | a beavatkozást, de még a kérdezősködést sem. Ösztönszerűleg sejté,
2865 3 | lazokban? ~- Az ám! De most ne kérdezősködjél, hanem gyújts tüzet a kályhában,
2866 1, 3| midőn viszontszerelemről kérdezősködött, s miért lett elmélázó és
2867 1, 3| Krisztina tétovázó pillantása kérdő jelleget öltött. ~- ...Mint
2868 1, 2| fog történni? Minden arc kérdőleg fordult feléje. ~Csutkás
2869 3 | csőszkunyhón, ha egy nagy kerek folt feketedik előtte, jeléül
2870 2 | selyemrét a futó patakkal, a kerekes kút az udvaron, s a nagy
2871 2 | valósult. ~A ház előtt friss keréknyomok látszottak. Bent a szobát
2872 2 | Hallom. Ne fecsegj annyit! Keresd meg inkább az ólmos botomat,
2873 1, 2| nekem szív kell... Szívet keresek, uraim és kisasszonyaim! ~
2874 3 | szívet tulajdonít, midőn azon kéréssel adja át kedves halottját: "
2875 1, 2| után vágyakozol: aranyat kerestél teljes életedben, s íme,
2876 3 | rossz járatban levő jámbor keresztény lélek, mert a gonosz cselekedetek
2877 1, 4| világon, ki ront, bont, zúz, keresztül-kasul megy büntetlenül mindenkin,
2878 4 | völgyig, északra a klokovai keresztútig, s e nagy területen mindazt
2879 3 | tacskó! Én tartottalak a keresztvízre. Ne űzz hát belőlem csúfot,
2880 4 | kilenc közönséges baka kergetné rólad a legyeket. ~- Szerezzen
2881 3 | beszéli, hetedvármegyékből kergetve a hiúság és féltékenység
2882 1, 1| tőlük, azok pedig eleget kérik, faggatják, de mi haszna,
2883 4 | kalandosabbnál kalandosabb mesék keringtek. Hallgatásuk a regényesség
2884 4 | erőlködések történtek kézre kerítésére, ha szót akarnék szaporítani,
2885 4 | Gerge így szólt a kézre kerített Szlimák Matyejhoz: ~- Kár
2886 2 | egy kis főtt ételt hadd kérjek Anikától. ~- Ne bánts. Itt
2887 1, 3| izgett-mozgott, s ha a Bohuska kérlelő tekintete nem csillapítja,
2888 3 | odaadnám. ~- Nos! Ugyan mit kérne érte? ~- Két párnát, egy
2889 3 | változtatni többé: hiába kérné vissza tőle akárki... ~Bőrig
2890 2 | jóllakott, s most már csak kérődzni akar. ~A bojtár reggel óta
2891 2 | megijedtem tőle eleinte. Tejet kért inni. Hoztam neki, erre
2892 1 | Bohuska nevű kisasszonya a kertben sétál, nyájasan int gyönyörű
2893 1, 2| megriadt őzike futott ki a kertből a ház felé. Arca már nem
2894 1, 3| bácsi meg a Luppán feleségül kértek meg az apámtól a lugasban. ~
2895 3 | filozófus, bebarangolja ősszel a kertet, s nagy kárt tesz néha a
2896 1, 2| kalabriásoztak, mégpedig a kerti szőlőlugasban. A selmeci
2897 1, 3| Ijedt tekintettel fordult a kertnek. ~S valóban, a ribizlibokrokkal
2898 3 | hogy meglopott. No megállj! Kerülj csak még egyszer a szemem
2899 3 | toronyórán a mutató. ~No hiszen, kerüljön csak még egyszer a szemem
2900 2 | kérges, nagy tenyerét. ~- Kerüljünk beljebb. ~A szoba csinos
2901 3 | az éppen üresedésben levő kerülőséget foglalta el. ~Ő maga nemigen
2902 3 | cseréptárgyakra is kiterjeszti, s haza kerülvén, az éppen üresedésben levő
2903 2 | Nyájasan búcsúzott el, kérve, jó vacsorát készítsek,
2904 1, 4| rohamosan fogy, mint a lehelet a kés pengéjén. ~- Elment... -
2905 2 | támaszkodék, mert olyan keserű gondolata támadt, mint a
2906 3 | szavától, s mely nyomban keserűvé válik, ha Lapaj búsat fúj,
2907 2 | papot és a kántort, aztán keservesen szemébe nyomta a széles
2908 4 | akácfa alatt, a Madzag Istók késével, aztán ott sütöttétek meg
2909 2 | Lapaj Istókhoz, honnan csak késő este jöhet meg, maga pedig
2910 3 | kik azt hiszik, hogy ez későn történt, feledik, hogy a
2911 2 | az udvarba lépett. - Nos, kész-e a vacsora, galambom? ~-
2912 4 | cövek, némán, megrögzötten, készek, hogy inkább szíjat hasítsanak
2913 1, 3| megmondanod. Egy elaborátumot készítettem fejemben válaszul kedves
2914 2 | búcsúzott el, kérve, jó vacsorát készítsek, mert ha kijárta magát,
2915 3 | szilvapálinka, enni torkig, készpénzben nyolc garas. Nem kevés,
2916 1, 2| gézengúz elkaparja; itt találja készre, mint ahogy az epret szokás
2917 3 | megfordulj! ~A pásztorfiú készségesen iramodott útnak, megtisztelve
2918 3 | ismét szikrafogdosásra tévén készületeket. - Mit nézzek rajtad? Menj
2919 3 | beszéli, hogy amint egyszer kétévi távollét után éppen az édes
2920 3 | György-nap éjszakáján talált kétfarkú gyík van oda aszaltan bevarrva,
2921 3 | fázott, hanem aztán?... Lapaj kétségbe volt esve. Hiába kínálta
2922 2 | és elkezdett kiáltozni kétségbeesetten: ~- Anika! Anika! ~Tudta
2923 3 | mert ez esetben majdnem kétségtelen, hogy a csősz, az élesszemű
2924 1, 3| Aztán nagyot csuklott kétszer-háromszor, és halkan motyogta: ~-
2925 3 | hogy fogott egy bicskát, s kettéhasította nagy dicsőséget szerzett
2926 1, 3| egy kicsit, majd mindjárt kettévágom én az egész gordiuszi csomót
2927 1, 1| professzor úr közbül esik, és a kettőnek arányos vegyüléke; minden
2928 2 | Olej magasra emelte fejét, kevélyen, mint egy hős. ~- Annak
2929 4 | szívós. Réme a rablóknak, kevélysége a tekintetes vármegyének,
2930 3 | burgonyaszárral szokott keverni, mert hát szép dolog az,
2931 2 | gazduram: még annál is kevesebbet. ~- Tán bizony nem is beszéltél
2932 2 | hat helyen: egy nagy égő kévét pedig, fölhágván a létrára,
2933 1, 3| torokköszörülés után a következőleg kezdé az elaborátumot: ~- Igen
2934 3 | ott száját, legfeljebb a kezdetét súgja bele, aztán billeget
2935 3 | hátgerinc. Most aztán berakja a kezdetleges alkotmányt gallyakkal, gazzal,
2936 1 | széléig, hol a tátongó mélység kezdődik; alig vannak húsz lépésnyire
2937 3 | Az ő hivatalos órái este kezdődnek. Az egész természet alszik,
2938 3 | ültem,~Szíveink dobogni kezdtek, orcáink kigyúltak,~S már-már
2939 3 | uramé, már tizenegy órakor kezdvén éneklését (s jobb torka
2940 2 | betérőnek a tejet is. ~Azzal a kezébe vette a pénzt, és ámulva
2941 4 | gladiátort, ki fölemelt kezében a két, testébe küldött golyót
2942 2 | bödönbe vájkáló gazdasszonyi kezecske igazán milyen jóízű. ~Ki
2943 3 | csámcsogott, s szabadon hagyott kezecskéi céltalanul mozogtak ide-oda
2944 1, 2| leányzónak patyolatfehér kezecskéje van, a királyfinak fényes
2945 1, 2| fogadták ezt a kis fehér kezecskétől. ~E hálateljes pillantásoknak
2946 2 | aztán végigsimítá nagy barna kezeivel homlokát. ~- A leány nem
2947 2 | ámbár bebizonyult, hogy orv kezek által haltak meg Vadkerten,
2948 2 | okmánnyal. Olej keresztbe tett kezekkel nézett utána, míg csak beláthatta,
2949 4 | olyan jó dolgod, mint a kezem alatt lesz. ~A rabló csak
2950 2 | odavágtam a gyomlálástól piszkos kezemet a képéhez, hogy finom arcán,
2951 4 | Megadom magam. ~S Gerge uram kézen fogva vezette haza a szilaj
2952 3 | neki, úgyhogy az tökéletes kezes lett, egyéb híja sem volt
2953 4 | tekintetes vármegye is. Hanem hát kézfogás nem lehet anélkül, neked
2954 3 | használja; emberi hatalom azt kézhez nem veheti tőle, sem most,
2955 4 | elfogatására, s azok üres kézzel tértek meg, azt állítva,
2956 3 | már messziről elkezdett kiabálni: ~- Hej, Lapaj fiam! Hahó,
2957 3 | annyi pénze marad, hogy ha kiadja kamatra, nagyobb úr lesz
2958 1, 3| gyönyörködni Csemez, bízvást kiakaszthatta volna a Luka Zeelig nevű
2959 1 | Krisztina nevű leánykája például kiáll ebéd után a zöldre festett
2960 1 | szeretném, Bohuska, mert kiállhatatlan vendégeim lesznek... csúf
2961 2 | nézett körül, és elkezdett kiáltozni kétségbeesetten: ~- Anika!
2962 2 | Anika és a bacsa nevét kiáltozta. ~Senki sem felelt. ~"Istenem,
2963 2 | legnagyobbik, az Isten, kibe nem lehet belekötni, kinek
2964 2 | délutánról. Ha megharagszik, majd kibékül a maga kenyerén. ~A herceg
2965 3 | nyirkos fűvel, oldalait kibéleli csalamádéval, lekonyuló
2966 1, 1| hát fölismerte ő nyomban, kiben mi lakik. ~Van még erről
2967 1, 1| midőn utószor keblére zárta kicsi gyermekeit, így szólt hozzájuk
2968 3 | szomorú pillantást vetett a kicsikére, fejét lekonyítá, és mélyen
2969 2 | tüzes sziporkák, mik itt-ott kicsillogtak a hamu alól, bizony nem
2970 3 | nyúljon a gyermekhez. Homlokán kidagadtak az erek, szíve hangosan
2971 3 | garas nem sok, de az is kidobott pénz volna a kend dudájáért. ~
2972 4 | sürgeti Szlimák, nagy kidülledt szemeivel mereven nézve
2973 1, 3| itthon jogi tanulmányait kiegészítse a bányászakadémián, s ha
2974 3 | tartja a Fátrában, s ha kiereszti, annak lehelete őket éri
2975 2 | ki az akol ajtaján. Midőn kiért, kétszer fordítá meg a kulcsot
2976 2 | herceg vagyok. ~Olej kezéből kiesett a villa, ijedten ugrott
2977 1, 4| jövetelét jelentheti, ha az olló kiesik kezéből, s hegyével a padlóba
2978 2 | nevetőre, s önkéntelenül is kifakadt belőle a kevély kérdés: ~-
2979 4 | Semmi felelet. Érzéketlen, kifejezés nélküli arccal bámult vissza
2980 4 | érezte, valami tisztelet kifejezése ez az ő személye iránt.
2981 1, 3| lélegzetet vett az ékes kifejezésnél, szerette volna látni a
2982 1, 3| vagy szerelmet véli látni kifejezve. ~Végre is Bohuska jut legelőbb
2983 1, 4| meghalt, s a szép Krisztina kifejlett hajadonná lett, aki már
2984 3 | eresztetik föl a hívek épülésére, kifejtvén, hogy a tót népben nincs
2985 2 | mikor egyszer csak ő is majd kifeslik az életből, csendes, mozdulatlan
2986 2 | helyére, a temetés után kifizette a papot és a kántort, aztán
2987 1, 2| vesztett játék után mosolyogva kifizetvén a buktit, összeszedé a kártyákat,
2988 1, 3| de a jelenet ellen nincs kifogásom; én magam is szerepelni
2989 2 | illett neki), mire durcásan kifordult az ajtón, olyasvalamit motyogott:
2990 4 | csavargó állapotának elmés kifürkészése. ~A főbíró semmire sem tudott
2991 4 | érezte, hogy valami újat kell kigondolnia. ~A régi praxis ugyanis
2992 1, 3| annyi, mint a szegénység kigúnyolása. Jól van, Stevo! Azt mondom,
2993 1, 1| esett, melyből alig bírt kigyógyulni. ~E két hónapig tartó betegség
2994 2 | csodálatos szörnyekkel, kígyókkal, sárkányokkal, mik a szívét
2995 3 | dobogni kezdtek, orcáink kigyúltak,~S már-már elcsattant volna
2996 2 | kivájni. Hajnalra jobban lett, kihajtotta a nyájat Matyival, de nem
2997 4 | vármegyére szól a híre, hanem kihat a külső országokba is. ~
2998 2 | Ne fáraszd magad, majd kihozom. ~- De legálabb egy kis
2999 3 | midőn a jóllakott gyermeket kihozta a melegítő napfényre, s
3000 1, 1| alapgondolattól, melyből kiindult, hogy mire oda visszatérne
3001 3 | gyakorlata van az irány kiismerésében: a kunyhó tájáról jő valaki
3002 4 | a Majornoky kisasszonyok kiismerésére - amint az a népmesékben
3003 3 | nyúl. ~Az embert nem lehet kiismerni. Barátságos arccal jő, szíves
3004 2 | vacsorát készítsek, mert ha kijárta magát, visszafelé benéz.
3005 2 | pedig - mondá a türelemből kijött gazda hetykén - Olej Tamás,
|