50-betol | betom-ejsza | ejt-farka | farsa-gyala | gyalo-indok | indul-kijot | kikan-leraz | lesti-minde | mindk-orava | orcac-sompo | sora-tekin | tekoz-vegyu | vegze-zuzod
Rész, Fejezet
5519 2 | hamarkodd el! Nem mindig találsz tékozló kedvemben. Ezer ember közül
5520 1, 4| fenyegethessen, sem pedig semmiféle telekkel, házzal vagy bárminemű ingatlannal
5521 3 | azonban szereti Lapajt, s télen, mikor a természet magára
5522 3 | kemény héjba zárja; földjüket telerakja kővel, hogy az sohase mosolyoghasson
5523 2 | létrára, a takarmánnyal telerakott padlásra dobott. ~A szél
5524 3 | ahelyett odaküldi nyakukra a telet, amikor az még senkinek
5525 4 | pandúr-hadnagy, mely már kezdett teljesen hasznavehetetlennek bizonyulni:
5526 2 | ki a nyugalom helyére, a temetés után kifizette a papot és
5527 2 | és akik részt vettek a temetésen, szemére vetik, hogy az "
5528 1, 2| vizes vödör jégkebelébe temetett kancsók egyikéből sört öntött
5529 2 | szépen elszólítják innen a temetőbe, és sohasem fogja többé
5530 3 | félreeső tót eklézsiába temette), hogy kénytelen ahhoz ragaszkodni,
5531 1 | ereszkedni egész a lutheránus templomig, onnan megkerülni a várost,
5532 3 | föléje, megtömé azt, s lassú tempóban kicsiholt. A kova bőven
5533 3 | mely, mint egy ősz hajszál teng kopasz lapályán, csak a
5534 1, 4| Távoli országban, túl a tengereken ássa a homokból jegyese
5535 3 | bágyadtan melegít, mintha nem tenné szívesen. A természet ismeri
5536 1 | kell szöknöd. ~- Meg is tenném, ha olyan messze nem volna. ~
5537 3 | jéghidegek, minélfogva nagy tenyerébe vette azokat, s leheletével
5538 2 | gondolkozol hát, öreg Olej? Ide a tenyeredet! ~Az öreg arcáról nagy verejtékcsöppek
5539 3 | meg lehet őket ismerni, tenyerükön hordják a tulajdonságaikat. ~
5540 1, 1| vizitkártyára ragasztva egy darab tépést hozott abból a rongyból,
5541 2 | hozta ide a lezajlott harcok tépő emlékét és reményeit? A
5542 2 | meghalt, oda van, vissza nem tér többé. Szíve elszorult.
5543 1, 2| valóságos "balekok" ma, még a "tercbéla" sem szuperál nekik, nyakra-főre
5544 1, 2| koronája, a királyfi oda térdel a lábaihoz, és azt suttogja: "
5545 4 | Matykó, az Isten is katonának teremtett. Ott vón' a te helyed. Olyan
5546 1, 1| élvezetében. ~Ezen az egyetlen téren önálló kapacitás volt mind
5547 1, 3| mellyel a következő perc méhe terhes. ~Ezen rendkívüli esemény
5548 3 | Mialatt átölelve tartá könnyű terhét, szeme merően szegeződött
5549 1, 1| nyugodt lelkiismerettel térhetünk át elbeszélésünk második
5550 3 | repedés egész a háta közepéig terjed). Az egyik lyuk, a zseb
5551 3 | határai többnyire mérföldekre terjednek, s maga a nemes helység
5552 4 | gazembereket. Az a babona terjedt el, hogy Gerge uram megkente
5553 3 | kémleli a tájat, melynek terményei ilyenkor forognak a legnagyobb
5554 1, 3| termett, pici piros ajkai. Természetes ijedtséggel s bájos naivsággal
5555 3 | Lapaj némult el, hogy a természetet hallgassa. Erdők zúgása,
5556 3 | olyan jó barátságban volt a természettel! Különösen mulattatták egymást!
5557 2 | ábrándosan kémlelik a távolt, a természettől puha kis keze aláeresztve,
5558 1, 3| legyen, olyan könnyelmű természetű, mint Athos a "Három testőr"-
5559 1, 1| egyetértés uralkodik köztük, természetük, hajlamuk, gondolkozásmódjuk
5560 1, 2| alakját, a suhogó nádtól a termet délcegségét, gyémánttól
5561 3 | szentjánosbogár, karcsú termetére ázott fehér lepedő simul,
5562 1, 3| sírásra pityeredtek csókra termett, pici piros ajkai. Természetes
5563 1, 4| fogok atyámmal, neki le kell térnie e különös gondolatról. Nem
5564 4 | elfogatására, s azok üres kézzel tértek meg, azt állítva, hogy maga
5565 1 | vagy lefelé ereszkedik; tertium non datur. ~A kosár átkozottul
5566 4 | klokovai keresztútig, s e nagy területen mindazt észrevéve, amit
5567 3 | mint én, csakhogy nagyobb terültre kell vigyáznia. Meg is teszi
5568 4 | velök járt, velök főzte ki a terveket, velök lopott, de azért
5569 2 | pörkölt mosolygott eléjök. ~- Tessék hozzálátni, mintha otthon
5570 1, 1| egy lélek voltak ők három testben, aztán soha a világ eleje
5571 4 | fölemelt kezében a két, testébe küldött golyót mutatja. ~-
5572 3 | rebegi fojtott hangon, egész testében remegve, vacogó fogakkal,
5573 3 | közös tápláló anyánk barna testéhez, rejtélyes dobogást hall
5574 3 | hogy a törékeny fizikai testeknek a mulandósággal folytatott
5575 4 | májával, azokkal az emberi testen keresztül belát a szívekbe,
5576 3 | le tehát Lapaj legelőbb testéről, és hatalmasan megrázta,
5577 1, 1| nyújtja. Ha egyéb hiányt nem, testfolytonossági hiányt mindenesetre. A hiány
5578 3 | különféle homlok, saját testhordozás, jellemző hang, annyira
5579 4 | nevezetességű tulok oly nagy mértékű testi fogyatékozását. Kár, hogy
5580 1, 1| közösen egy harmadik hasonló testi-lelki barátjuk, Csemez István
5581 1, 2| erőszakolt venyige bizony vékony testnek ütött ki a bordákul szolgáló
5582 1, 3| természetű, mint Athos a "Három testőr"-ben, úgy tudjon szeretni,
5583 1, 4| jellemző sajátosságokkal bír. A testületi szellem valóságos testvéri
5584 4 | tudom, miért, mintha édes testvérem lennél, mindazonáltal az
5585 1, 4| testületi szellem valóságos testvéri lánccá forr itt össze, csakhogy
5586 4 | csak azt az egyet, ha nem teszed, hogy agyonverted a nagyatyádat... ~-
5587 4 | határoztam el, hogy úrrá teszlek, hogy megtisztítlak a bűnöktől,
5588 2 | Jajaj! Majd bizony bolonddá tesznek. Hiszi a piszi. A fiatal
5589 3 | szebbnél szebbet, s még tetejébe annyi pénze marad, hogy
5590 3 | félkört képező husángok tetejére odaköt madzagokkal egy végig
5591 1, 3| meg hidegségét, s miután tetőtől talpig végigmérte a kipirult
5592 2 | megsimította a homlokát, tétován nézett körül, és elkezdett
5593 2 | olyan nagy "gaukler", ki tetszés szerint változtatja fizonómiáját.
5594 2 | Gracza, Záhony Brezináról tettek kirohanásokat. Vitéz két
5595 1, 4| más szóval érdekesebbé tették. ~- Búcsúzni jöttem, Krisztina. ~
5596 4 | Elmondod, mit loptatok, hová tettétek stb. Visszamégy újra a Jasztrab
5597 1, 2| burnótszelencéjét, maga elé tevé az asztalra, és a jobb keze
5598 3 | sőt még a duda is ki van téve a mulandóságnak, az enyészetnek,
5599 1, 2| denique, ha az egész világ téved, az egész világnak mégis
5600 3 | szemeit, hogy az égő taplót tévedésből a szíjába tuszkolta be;
5601 3 | ismét szikrafogdosásra tévén készületeket. - Mit nézzek
5602 1 | házig. ~- Ha messze van is, Tinikém, mit tesz az? ~- Nem, nem
5603 1, 4| ha a kabátbélésre fel van tintával írva a "tempus", még a tolvaj
5604 3 | kendnek. Mivel szeretem és tisztelem kendet, s mivel ilyen korán
5605 3 | verekedés és harmadikul a tiszteletesné asszonnyal csodálatosan
5606 1, 3| érett atya. Adják meg önök a tiszteletet! Az eszme regényes, de nem
5607 3 | semmit, hanem hogy az eső ne tiszteletlenkedjék a pipájával, a fejéről levett
5608 3 | egy-egy dűlő fölött, méltó tisztelettel és megdöbbenéssel halad
5609 2 | annak az orvossága. ~Urának tiszteli Olej még a talári herceg
5610 2 | szerint szoktuk egymást tisztelni, mi, gyarló emberek. ~-
5611 3 | bírónak, hogy a vén Lapaj tisztelteti, és azt izeni: a határban
5612 2 | rögtön el kell vinned a tiszttartó úrhoz Talárba; küldje a
5613 3 | özvegy tekintetes asszony, a tiszttartóné kokinkínai szárnyasai veszik
5614 3 | a tudósabb malac a föld titkaiban turkál, s könnyen boldogul,
5615 3 | természetben, s eltanulta titkát, összeszokott annak jámbor
5616 4 | hibádat. Felesleges dolog titkolnod! Hát nem te loptad el gyertyaszentelőkor
5617 1, 3| fogod. Csemez István nem titkolódzik, amit mond, az meg van mondva.
5618 4 | Hogy jött rá? ~- Az az én titkom. ~Ugyanazon ezer darab ökör
5619 2 | alatta jóízűt torkoskodjék a titkon nőtt fűben, bezzeg milyen
5620 3 | föld párázata, mint egy titkos szerelmi sóhajtozás: hallani
5621 3 | dudorodás ma is egy mélységes titok; azaz, hogy egy Szent György-nap
5622 2 | másrészt bosszantotta, hogy a titulusa akként csorbíttassék. Ha
5623 1, 1| bányagróf"-nak (Selmecen az atya titulusát a fiú is örökli) nem hiányzik
5624 3 | rendesen a rektor uramé, már tizenegy órakor kezdvén éneklését (
5625 3 | Pokolkának hítta. ~Mikor azonban tizenhárom évvel a nagy emberkolera
5626 3 | veszik át a szót - éppen fél tizenkettőre. A tiszteletes úrék kakasa
5627 3 | kalappal több fogyjon el a tizenkilencedik században. ~Mindezek dacára
5628 1, 4| megmérettem magam, s képzelje, tizennégy fontot soványodtam egy év
5629 3 | hálaérzet benne is volt, mint a többiben, s bőrét itt hagyta emlékül
5630 1, 2| előbb a papának, azután a többieknek, kik hálateljes pillantással
5631 3 | kis darab jutott nekik: a többit elzárják előlük komor, hó
5632 3 | felföld falvainak határai többnyire mérföldekre terjednek, s
5633 4 | öregapám volt! ~- Igaz, fiam... tökéletesen igazad van! Csakhogy, tudod,
5634 3 | tudomány kell, hogy valaki oly tökéletességre vigye, mint ő, ki minden
5635 1 | és esteledett, nálatok tölthettem az éjt - de most... most,
5636 3 | birkanemzetségre került a tömeges halál sora, Pokolka is engedett
5637 1, 4| feláldozni kiszabadításáért: tömegesen ostromolják a büntetőbíróság
5638 2 | az akol körül állítá föl, tömötten, vastagon. ~És mikor mindennel
5639 4 | legszükségesebb épület. ~Tömve volt az gazemberekkel. Két
5640 3 | most dacból erőnek erejével tönkre akarok jutni, adja ide kend
5641 3 | kukoricásföldjét megnézni kirándul. ~A töpörödött anyóka, a falu bábája, már
5642 3 | senki, hiába volt minden töprengés, találgatás. Végre is abban
5643 4 | mennyire szánod s milyen töredelmességgel ismered be hibádat. Felesleges
5644 1, 2| mondom. Nos, ha nem elég, törekedni kell, hogy az legyen! Azt
5645 3 | mely abban áll, hogy a törékeny fizikai testeknek a mulandósággal
5646 3 | dohány, estefelé egy kancsó törkölypálinka, éjféltájban egy icce mézes,
5647 3 | hogy komolyan elkezdte törni a fejét: mi baja lehet a
5648 1, 4| az isteni törvénnyel nem törődik, ki csak egyetlen egy szót
5649 1, 4| fogják: "Wurst", és nem törődnek velök. ~Egy kis, külön állam
5650 2 | szépíthet, nem nagyíthat, csak törpíthet. ~Minden vidám volt, csak
5651 4 | vagy te, Gyurka! Ugye, te törted fel a Motosicky pincét? ~-
5652 4 | csak annyit hogy, nemcsak a történelem örökítette meg őket, nemcsak
5653 3 | hörgik, hogy egy szomorú történet lett most eltemetve. ~Lapaj
5654 1, 1| akár az ó-, akár az újvilág történetében? Nincs, ki mondja, hogy
5655 2 | színről színre ismer. Még a történetét is tudja valamennyinek. ~...
5656 4 | kisütötte, mi okozá az ezer történeti nevezetességű tulok oly
5657 2 | Matyi fejét csóválta. Mi történhetett odabenn, hogy az öreg be
5658 2 | csorbíttassék. Ha nem nála történnék a formalitások ilyetén megsértése,
5659 1, 1| így és nem másképp kelle történnie. Egyszerre sütött ki szíveikben
5660 1, 2| csókolnám... ~Elérzékenyülten törülgeté meg szemeit zsebkendőjével,
5661 1, 4| elgyengült szemeiből a könnyeket törülgeti. ~- De nem, nem! Nem mehetek,
5662 1, 3| látod - szólt, és könnyeit törülgette -, már most csakugyan nincs
5663 2 | fekete jerke mellett, el volt törve harmadéve a hátulsó bal
5664 1, 4| nem akadályozza, az isteni törvénnyel nem törődik, ki csak egyetlen
5665 1, 4| büntetlenül mindenkin, világi törvény nem fogja, emberi erő nem
5666 2 | befonva magát átszakíthatatlan töviságak és iszalagok közé. A Merkuj
5667 1, 1| történik némi elágozás, arca: "tojásdad", különös ismertetőjelei: "
5668 2 | valamennyinek. ~...Ott az a suta toklyó egyszer eltévedt a harasztosban,
5669 3 | krumpli csimbókos szárat tol ki saját vesztére. ~S míg
5670 1, 2| növi ki magát. Elviszik tőled! ~Csemez úr megütődve mereszté
5671 2 | madár vagyok, fényesebb tollam van, nem szerethetlek. Olyan
5672 3 | hideg, hitvány hangszer nem tolmácsolhat. ~A mestert, ki Lapajt a
5673 4 | szerencse zsákmányul eléje tologat. ~Jasztrabot csakugyan ott
5674 4 | elszomorodott, szórakozottan tologatva lefelé, fölfelé a rézcsatos,
5675 3 | láthatatlan köpenyt akarnának a tolvajok nyakába lebocsátani, míg
5676 4 | iszonyú rémület szállta meg a tolvajokat, rablókat és gazembereket.
5677 4 | tett, mintha a rablókkal és tolvajokkal cimborálna, velök járt,
5678 3 | serkentse a veszedelem elé siető tolvajt, aminthogy nem is lehet
5679 1, 3| van Selmecen, s máris ő a "tóngéber" nemcsak az ifjúsági gyűlhelyeken,
5680 3 | messzely szilvapálinka, enni torkig, készpénzben nyolc garas.
5681 2 | harasztot, hogy alatta jóízűt torkoskodjék a titkon nőtt fűben, bezzeg
5682 2 | megjött. Sűrű gombolyagba torlódik össze, annak jeléül, hogy
5683 1, 3| hozzá ne nyúljanak, némi torokköszörülés után a következőleg kezdé
5684 3 | könnyű neki, orra előtt a toronyóra, leolvashatja. Az eklézsia
5685 3 | világítva az arcuk, mint némely toronyórán a mutató. ~No hiszen, kerüljön
5686 1, 3| behunyta szemeit, hosszú, torzonborz szemöldei rájok húzódtak,
5687 2 | Sokszor támad hát egy kis torzsalkodás ezzel a harmadik urával,
5688 3 | örökösen elszéledt hlinai tótok mind együtt lesznek a falujokban.
5689 1, 3| szavai után, melyek semmi további reményt nem hagytak fönn,
5690 3 | önmagát megsokszorozza. ~Nem tréfadolog ám az ő kenyere; meg van
5691 3 | örökkévaló a világ. ~- Ne tréfálj az öregekkel, Lapaj, mert
5692 3 | megtömjem ~És ez nem valami tréfás, humoros vers ám, hanem
5693 1, 1| Születéshelye: Podzemcsok, Trencsén megye. ~Életkora: negyvennyolc
5694 1, 1| egyenesen arra valók, hogy azok tubákkal tömessenek be. Mégpedig
5695 1, 1| tökély magasabb fokán álló tubákoló bizonyára nem is fog vetemedni
5696 1 | ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sűrűn be van
5697 1, 4| hatvannégy hiányzik. Azon tudat, hogy ön végre is enyém
5698 1, 1| lehulló burnót kárbavesztének tudata ne háborítsa meg a gyönyört.
5699 2 | kötődéssel, azon biztos tudatban, hogy jó hír hozója. ~A
5700 2 | hogy a herceg jelenlétét ez tudatja a környékkel. ~...Könyörülő
5701 2 | amint azt minden okos ember tudhatja, kivévén a tekintetes vármegyét,
5702 3 | míg az állatokról előre tudhatni, mi van a begyükben, s jönnek
5703 3 | bátyó. Ismer-e kend engem? Tudja-e ki vagyok? ~A csősz fejét
5704 2 | ha ez nem koronás arany! Tudjátok-e, hogy mit gondolok? - tette
5705 1, 1| úr ezer meg ezer dolgot tudna a kis Laciról és a később
5706 2 | méla harmóniában. ~Ha meg tudná mondani valaki, miről döngnek
5707 2 | méhek a brezinai völgyben! ~Tudnak-e ők arról valamit, hogy a
5708 2 | többi ember! Mintha nem tudnám! Nem azért herceg, hogy
5709 4 | kedves fiam, mert én mindent tudok, s ha kérdezlek, azért teszem
5710 3 | azt - becsületére váljék a tudományának - ki is találta. Éhes az
5711 1, 3| saját gondolatainak. ~E tudományos fejtegetés után öntelt arccal
5712 3 | ökör, a boldogtalan), a tudósabb malac a föld titkaiban turkál,
5713 1, 3| mely rögtön rávallott a tudósra. Nemcsak hogy tavaly söpörtek
5714 2 | sokkal szomorúbbal! ~Vajon tudta-e, miért? ~És még most, tizenhat
5715 4 | a becsületes parulám! ~- Tudtam, hogy ember vagy a talpadon.
5716 2 | például megszöktetem Anikát, tudtod nélkül történik, nem tehetsz
5717 3 | Hangjukat legalább ismeri, tudván: a Svarka Mátyás "Viszkocs"-
5718 1, 1| rá egy fél évre meghalt tüdőgyulladásban. Istenem, Istenem, milyen
5719 2 | Átellenben az ággyal a tükör függött, mely dúlt arcát
5720 3 | átöltözéshez, mely nemcsak tükröt nem igényelt, hanem világosságot
5721 1 | és a fejére kötött fehér tüllkendőt egy rántással olyan mélyen
5722 3 | elátkozott, birkává vált tündér-királyleány, s hogy ott az Istók meggondozta,
5723 1, 2| lecsókolhatná arról a bájos tündérarcról. ~~
5724 2 | nevetése olyan volt, mint egy tündércsengettyű. ~- Jajaj! Majd bizony bolonddá
5725 2 | Anika! Talán elaludtál, szép tündérem, kis báránykám... ~De bizony
5726 3 | viasszá válik, s csodás tündérérzelmek nyomódnak beléje... aztán
5727 1 | alján és oldalain, mint a tündérmese táncra kelt rögei, megelevenedtek
5728 2 | marasztaló, mint a mesebeli tündérnek! ~Órákig eltűnődik ezen -
5729 1 | pír öntötte el. Szemvesztő tündérszín, még a szivárvány is megirigyelhetné. ~-
5730 1, 2| átrepül a mindenség fölött, tündérvirágoktól válogat színeket az archoz
5731 1, 3| Krisztinám! Ön semmivel sem tüntethetett ki jobban az "öreg"-gel
5732 2 | ha fájó is az ütés nyoma, türelem annak az orvossága. ~Urának
5733 2 | egész nevem pedig - mondá a türelemből kijött gazda hetykén - Olej
5734 1, 2| buknak mindenre, és oly türelemmel, mosolyogva fogadják a sors
5735 3 | majdnem fogyófélben volt már a türelme, midőn eszébe jutott, hogy
5736 1, 3| szeresd hát már! - Aztán türelmetlenül tette hozzá: - Hirtelen
5737 2 | brezinai bacsa pedig futott tüskön, bokron keresztül irány,
5738 2 | csomó odaszorul a cifra tüsző rézcsatja alá. ~Olej nem
5739 4 | tőlem olyan ajánló írást a tüsződben, hogy nyomban megtesznek
5740 2 | jövőből. Aranyos csat lesz a tüszőjén; selyemből lesz az inge;
5741 2 | Anika? ~Olej megrázta cifra tüszőjét derekán, aztán végigsimítá
5742 3 | burgonyáját süti, politúros lesz a tüzelőfája, suhogó selyem lesz a viselő
5743 3 | Kint guggol az ajtó előtt. Tüzét kioltotta politikából. A
5744 1, 2| hiszem... azt gondolom - sőt tüzetesebben elemezve, állítani merem,
5745 4 | méltatlankodva. - Hiszen az én tulajdon öregapám volt! ~- Igaz,
5746 1, 1| agglegénység összes jellemző tulajdonaival, de ebben az egyetlen dologban
5747 3 | jószívűséget, érző szívet tulajdonít, midőn azon kéréssel adja
5748 1, 1| találhat még némi elütő tulajdonokat köztük, kiknek időjártával
5749 1, 1| haszna, mikor megvan az a tulajdonsága, hogy a "praelectión" kívül,
5750 1, 2| gyengéje volt, és sok jó tulajdonságai mellett bízvást el lehetett
5751 1, 2| Csemez urat így nevezték azon tulajdonságaiért, hogy örökké aranykészítésen
5752 3 | ismerni, tenyerükön hordják a tulajdonságaikat. ~A ló megrágja, csúfosan
5753 1, 3| váratlan esemény, hogy mint a túlhajtott órainga, a végtelenben csapong.
5754 2 | csinos volt és tiszta: három tulipántos láda a szögletekben, néhány
5755 2 | ólomszegekkel a kapuja kiverve. Tulipánvirágok nyílnak a környékén. Magas,
5756 4 | történeti nevezetességű tulok oly nagy mértékű testi fogyatékozását.
5757 3 | reped meg imitt-amott a túlságos áldás alatt, mely az égből
5758 3 | kamatoztatni, sem Rothschildon túltenni; ha már legalább azt mondta
5759 1, 2| annál ünnepélyesebb színben tűnjék fel mindaz, amit mondani
5760 2 | mintha legföljebb azon tűnődnék, lesz-e vajon eső holnap? ~
5761 1, 4| csak híre sem jött, hova tűnt, merre ment, a széles világ
5762 4 | tekintetes úr színe elé, úgyis mi tűrés-tagadás, a tekintetes úr úgyis tudja,
5763 1, 3| akácfaleveleket, a hőség egész a tűrhetetlenségig nevekedett. Az ifjú néhány
5764 1 | Klopácskára", melytől már aztán tűrhető út visz a Mirkovszki házig. ~-
5765 3 | tudósabb malac a föld titkaiban turkál, s könnyen boldogul, mert
5766 4 | kitérni a becsületes egyenlő tusa elől, hanem bevárja nyugodtan,
5767 3 | taplót tévedésből a szíjába tuszkolta be; miből különben nem támadt
5768 1, 1| spanyolviasz messziről felhúzza a tűt vagy a nyírott papírszeleteket;
5769 2 | Csodálatos szavak! Égő tűzből vannak szőve, mely hosszú
5770 2 | át nem tudott hatolni a tűzfény, valami csodálatos, hernyó
5771 2 | tudom, gazduram, merre a tűzhely, aztán nem is értek a szakácsmesterséghez. ~-
5772 3 | LAPAJ, A HÍRES DUDÁS~Tűzhelyalapító tót atyánkfia nyes magának
5773 2 | mohón kapott a vígan lobogó tűznyelveken, s egy pillanat alatt óriásokká
5774 2 | Matyi fiam, kavard föl a tűzön, mert én babonás vagyok
5775 2 | hogy a nyáj hazatért, s a tűzre teheti a finom "demikát"-
5776 2 | térdig érő haja le volt tűzve, lecsúszott a földre, s
5777 4 | alá sétálni, s mikor egész tűzzel demonstrálgatá a napóleoni
5778 2 | sem érintve meg, amint az udvarba lépett. - Nos, kész-e a
5779 2 | kormányzata mellett besétált az udvarra. ~- Jó, hogy jössz, édes
5780 1, 3| Ide lépj, taposs meg: üdébb, zöldebb leszek..." ~A napsugár
5781 3 | párnákat a hóna alá, s vidáman ügetett velök a "lazok"-ba. ~Szép
5782 2 | utánamentek mindenüvé, elöl ügettek minden foglalkozásában. ~
5783 1, 3| mindig ott állnak némán, ügyetlenül, és félénken dobogó szívvel
5784 4 | vicispánnak, s az fölment minden üldözéstől. ~- Hát aztán? ~- Vagy magam
5785 4 | pedig ő volt az úr, száz üldöző pandúr láttára még csak
5786 4 | repedése elfödte Jasztrabot üldözői elől. ~Elmondhatnám, milyen
5787 2 | saját édesanyja kötényében ülne. Olej Tamás kezéből ki nem
5788 4 | tanácsteremben diskurálgatott az ülnökökkel, mikor a hajdú jelenté,
5789 3 | arcára vidám, játszi mosolyt ültetett. ~Oly szép, ragyogó, oly
5790 3 | napsugárt. - A magyar ember, ha ültetménye kiszárad, nem fogamzik meg,
5791 3 | rengetegben, hová emberi kéz nem ültette, hová madár sem viszi a
5792 1, 4| legtöbb sört bírja meginni egy ültő helyében, és ezen címet
5793 2 | mennykő, Matyej, ma nagy ünnep lesz. Ne búsulj fickó, hanem
5794 1, 2| reá nyugosztá, hogy annál ünnepélyesebb színben tűnjék fel mindaz,
5795 3 | alatti zöld folt a édesanyja ünneplő szoknyájáról való, míg a
5796 2 | viseltes sárga ködmön. Az ünneplőjét vitte magával. A ködmönre
5797 3 | haza kerülvén, az éppen üresedésben levő kerülőséget foglalta
5798 2 | látszottak. Bent a szobát üresen találta. ~Anika hétköznapi
5799 2 | mélán, a száz bársonygyapjas ürü méltóságos komolysággal,
5800 2 | Annak a körbe futó szarvú ürünek meg amott, a fekete jerke
5801 2 | arcát nyújtotta ide, hogy üssem meg azt is. Azt mondta,
5802 1, 3| fóliánsok, különböző lombikok, üstök, görebek és gépek, hanem
5803 2 | beéri az egész világot, úgy üt vele, amint akarja, ha fájó
5804 2 | amint akarja, ha fájó is az ütés nyoma, türelem annak az
5805 3 | egy óriási kalapács tompa ütései volnának, száz mérföldnyire
5806 4 | elsápadt haragjában. ~- Egy ütet taplót sem érnek kendtek!
5807 2 | mutatá: megállt előtte, üvegesedő szemekkel nézve a saját
5808 2 | darabra zúzódva pergett szét üvegje. ~Kezeiből a vér folyt,
5809 2 | szedte ezt a jókedvet? ~- Mit üzen a herceg? - kérdé a bacsa
5810 2 | Ösztönszerűleg sejté, hogy az üzenet nem lesz a hercegnek kedves -
5811 2 | szóra: "Kegyelmes uram, azt üzeni a brezinai bacsa, hogy abból
5812 1, 4| aranytermő város ódon falai közt: üzletét becsukhatja menten, s kulcsát
5813 1 | nyájas és ismerős hangra, s ugrándozva fut a kis Krisztina felé
5814 2 | új báránynemzedék vígan ugrándozza körül az ismerős bokrokat -
5815 2 | valóság-e vagy káprázat, ő maga ugrik a lajtorjához, hogy a hágcsóról
5816 1 | magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat
5817 3 | könnyebb boldogulni. ~Azonban (úgymond Éliás) a fickó már öreg,
5818 1, 3| kiknek még korán van az ilyen úgynevezett "jeleneteket" végighallgatni... ~
5819 4 | bizonyulni: érezte, hogy valami újat kell kigondolnia. ~A régi
5820 3 | kapaszkodik a halina lelógó ujjába. ~- Álljon meg egy szóra,
5821 3 | elnémult rövid időre, s ujjacskáival játszogatva kaparászott
5822 1, 3| szórakozottan morzsolgatja ujjai közt, szinte kedve támad
5823 4 | tekintetes uram. Görbüljön meg az ujjam, ha nem kénytelenségből
5824 1, 4| kedvök telik abban, hogy ujjat húznak a világgal, a divattal,
5825 3 | mondá Lapaj komoran, ujjával nagyot bökve az asztalon
5826 1 | férfinép nyakán. A harmadévi újoncozásnál hatszáz katonakötelezett
5827 2 | bacsával hazatért, megint az az újság, hogy ott volt a herceg. ~
5828 1, 1| hős akár az ó-, akár az újvilág történetében? Nincs, ki
5829 3 | vagy a Lipták Marciék "Ulan"-ja-e a felszólaló. A kakasnemzetséggel
5830 2 | tudja, miért van künn, talán unalomból, talán, hogy a nyájat lássa. ~
5831 1, 1| ezzel dicsekszik egész az unalomig. Keveset beszél, csendesen,
5832 2 | a herceg után; ijedtség, undor tükröződött bennök. ~A falhoz
5833 2 | Olej hiszi úgy, ki szintén unja magát nyája nélkül. Anikát
5834 3 | főispánság: apáról fiúra, unokára fényt vet az előd ez állása.
5835 3 | kissé pihenni: de bizony ő unta meg hamarabb hallgatni,
5836 3 | halottnak földi eleségre? ~Annak untig elég útravaló az imádság
5837 3 | emberi lénnyel, s mégsem unva el magát soha. Mert hát
5838 1, 1| legalább Csutkás és Luppán urakat mutatva be. ~Csemez professzor
5839 3 | mondhatok neked, hogy az is az urakkal tart. Az is csak olyan csősz,
5840 2 | gyönyörűségtől, mint egy uralkodóé, ha hadiszemlét tart. ~Cifra
5841 3 | kakas, rendesen a rektor uramé, már tizenegy órakor kezdvén
5842 2 | Tudom, kivel beszélek: urammal. De kegyelmességed se feledkezzék
5843 2 | türelem annak az orvossága. ~Urának tiszteli Olej még a talári
5844 3 | van olvasva! ~- A fiatal uraságét? - kacag föl a leány fájdalmasan,
5845 3 | a!), megátkozta a fiatal uraságot (már hiszen ezt sem valami
5846 2 | torzsalkodás ezzel a harmadik urával, aki csak úgy maga teszi
5847 3 | tizenkettőre. A tiszteletes úrék kakasa a legpontosabb, éjfélkor
5848 2 | zubbonyban, térdig érő csizmában, úrias vadászszerelvénnyel. ~-
5849 1, 3| szegélyezett gyalogúton a három úriember lépegetett feléjök. ~Luppán
5850 1, 1| ígéretünk szerint a két derék úriembert, nyugodt lelkiismerettel
5851 1, 2| izzadságcsöppeket sajtolva ki a derék úriszemélyekből. Jó szerencse, hogy a szép
5852 3 | támadt, s hogy az óriási úritök is, a határ büszkesége,
5853 2 | egy öreg herceg volt az urok, s most halála után a fiatalra
5854 4 | vissza a legény a tekintetes úrra, mintha nemcsak néma lenne,
5855 4 | Azért határoztam el, hogy úrrá teszlek, hogy megtisztítlak
5856 1, 4| jön meg Miklós. Ha Csutkás úrral, kinek most még kevesebb
5857 1, 2| sötétben várta a választ Csemez úrtól, ki zavartan nézett maga
5858 2 | Őkegyelmessége a fiatal herceg, a mi urunk. ~Anika felkacagott. Üde
5859 3 | van elég oka rá. Anyja ott úszik a hullámok között, ő maga
5860 3 | alakot pillant meg örömben úszó szeme: gyermekkori játszótársát,
5861 3 | Hagyd békességben! Eredj utadra. ~- Megyek már, megyek már.
5862 2 | hallgatják. Holnap már a rigó is utánafütyüli. ~Olej előtt felélednek
5863 3 | letevén a gyermeket karjairól, utánafutott, kevés vártatva utolérte,
5864 1, 1| hogy ezt eldisputáljam az utánam következő nemzedéktől; mert
5865 2 | gondolatoktól; megrohanták, utánamentek mindenüvé, elöl ügettek
5866 2 | Ki merte ezt a hangot utánozni? ~És elboruló tekintettel
5867 1, 3| Krisztina? Hozasd el a kancsókat utánunk a szobába. Igen, urak, menjünk
5868 4 | fegyverrel a pandúr, azon utasítással, hogy ha moccanni mertek
5869 4 | ilyen pontrul nézegesse az utasokat, keletre lelátva egész a "
5870 3 | is. Miatta az egész világ utazhat akár Amerikába, csak a határ
5871 2 | nóta is csak annyit mond útbaigazításul: ~Ott künn a Brezinán az
5872 3 | álmodozva ballag Berlinnek utcáin, egy szurtos, falujabeli
5873 4 | majd ezekben a cikcakkos utcákban! Jó szerencse, ha az utcáról
5874 1 | szél sivít végig a zigzugos utcákon, a sikátorokon. Szomorú
5875 4 | utcákban! Jó szerencse, ha az utcáról haza tud találni, a vendéglői
5876 2 | Túl van a nap a fele útján. ~- El fogsz menni Talárba. ~-
5877 1, 1| ha megemlítjük, hogy az ő útlevelében az illető rovatok betöltésénél
5878 1, 1| szóra lemásolva a tavalyi útlevélről, a következő: ~Vallása:
5879 2 | megértett. Az önvád találékony útmutató! A herceg úgy tett, amint
5880 1, 1| Híven adják át az elődök az utódok emlékezetének, s az emlékezet
5881 3 | utánafutott, kevés vártatva utolérte, s magával hozta kecskéivel
5882 1, 1| haldokló anya fölött, ki midőn utószor keblére zárta kicsi gyermekeit,
5883 3 | eleségre? ~Annak untig elég útravaló az imádság is, amit utána
5884 1, 3| a Luka Zeelig nevű zsidó uzsorás képét, aki a tanár urak
5885 3 | tartottalak a keresztvízre. Ne űzz hát belőlem csúfot, ne tartóztass
5886 3 | egész testében remegve, vacogó fogakkal, melyek olyan fehérek,
5887 2 | Olejék pörköltje, tejfelt vacsorál az, rozmaringvirág magjából
5888 2 | búcsúzott el, kérve, jó vacsorát készítsek, mert ha kijárta
5889 2 | kérdés, ha te megvagy-e a vacsorával? ~- Már párolog a pörkölt,
5890 2 | szemére vetik, hogy az "erdők vadállatja" még csak nem is sírt Boris
5891 2 | hogyha ott az akol környékén vadászgat ezentúl, bár a puskáját
5892 2 | Tamás -, hogy mer jönni vadászni a herceg erdeibe. Ha nem
5893 2 | térdig érő csizmában, úrias vadászszerelvénnyel. ~- Jó estét, juhász! -
5894 4 | hajdani Gergék nyulakra vadásztak valaha, de melytől a hajdani
5895 2 | Anikához. Nagyon szeretheti a vadat és a tejet. ~Az öreg Olej
5896 2 | orv kezek által haltak meg Vadkerten, midőn menekültek, még mindig
5897 2 | évek jönnek, mennek, a vadkörtefa meghozza gyümölcsét meg
5898 2 | csengettyűje szép összhangba vág ki, s a bojtár dudája is
5899 1, 3| lecsatolt esernyőjével merész vágásokat intézvén a levegőben, dünnyögve
5900 3 | szél hideg esőcsöppeket vagdos a Lapaj arcához, de azért
5901 3 | állításához nyomatékul hozzá vagdosott. A hóna alatti zöld folt
5902 2 | sóhajt fel, s szilajan vágja botját a nyáj közé, melytől
5903 2 | fickó, hanem inkább le kell vágni még egy bárányt. Aztán szaporán
5904 1, 3| Csemez úr, komoly arcot vágva, kezével arany óraláncát
5905 4 | nagy elkeseredve földhöz vágván széles tót kalapját, fojtott,
5906 3 | sohasem fordult meg az a vágy: pénzt kamatoztatni, sem
5907 1, 1| amiért abba a meleg fürdőbe vágyakozának, amelyből mikor benne van,
5908 1, 2| ugyan elérted, ami után vágyakozol: aranyat kerestél teljes
5909 1, 2| vegyüléket: szerelmi epedést, vágyat, reményt és elégültséget,
5910 3 | keményet, mintha maga sem vágynék egyéb lenni korpánál: káposztájuk
5911 3 | beszéd, nem bírt szabadulni a vágytól, hogy a Lapaj dudáját megszerezze.
5912 3 | zsír az étele, olvasztott vaj az itala (aminő életmódot
5913 4 | kenyér helyett, s olvasztott vajat innál rá szomjúságodban.
5914 2 | arra, hogy ez a sós bödönbe vájkáló gazdasszonyi kezecske igazán
5915 3 | korában, pályaválasztási vajúdásai közt, őt is meglepvén a
5916 1, 3| homlokán látszott, tán csak egy vajúdó, merész gondolatnak odavetett
5917 1, 4| szolgákul osztatnak be, s vak engedelmességgel tartoznak
5918 2 | regéi mind csak hitványság e vakító valósághoz képest! A brezinai
5919 1, 2| hátsó zsebébe csúsztatta. ~Vakmerőségét megdöbbentő csend követé.
5920 1, 2| napsugártól, mindazt vétkes vakmerőséggel öt betűvel fejezi ki "ideál"-
5921 1, 2| most történni?... ~De amint vakon fut, maga sem tudva miért,
5922 4 | nem lehetne ezen segíteni valahogy? ~- Bizony bajos lenne,
5923 3 | hegyek lábánál, Petrus meg valahol Nyitrában. ~Aztán Istók
5924 2 | még mindig visszavárja valahonnan. ~Olej nem vett részt a
5925 1 | mintha el akarnának indulni valahova Rakabánya felé. ~- Ti jertek
5926 1, 1| István úr nem lett szerelmes valakibe, mert hiszen egy lélek voltak
5927 1, 2| az esze és szorgalma, ha valakinek jót kívánt, azt is aranyban
5928 4 | mintsem egy hangot valljon valamelyik. ~A főszolgabíró elunta
5929 2 | ha vajon jól van-e lakva valamennyi, vajon nincs-e híjuk? ~Tán
5930 1, 4| alakult államtanács szabályoz valamennyire. Az adófizető jobbágyok,
5931 1, 3| ebből ennyi, igazán menjünk valamerre. A séta jót fog neked tenni,
5932 2 | milyen himpellér jószág volt valamikor! - kemény hideg éjjel ellett
5933 1, 1| meg a száraz talajban. ~Ha valamin, csak azon bámulok, hogy
5934 1, 4| Krisztina levelére nem jött válasz. Azóta az öreg Csemez is
5935 1, 4| éltet és boldoggá tesz. Válaszát intézze San Franciscóba,
5936 1, 4| Miklós." ~Krisztina rögtön válaszolt: ~"Kedves Miklós! Még mindig
5937 1, 2| szemeit, s sötétben várta a választ Csemez úrtól, ki zavartan
5938 3 | tolvaj az ilyen kutyaidőt választja műveleteihez köpönyegnek.
5939 4 | ment. Már alig húsz lépés választotta el őket egymástól. ~Jasztrab
5940 1, 2| megelégedve lenni szívök választottjával. Olyan gyönyörű, mintha
5941 1, 3| elaborátumot készítettem fejemben válaszul kedves barátaim nyilatkozatára,
5942 1, 3| támolyogva, odatámaszkodik a vállaira. ~És Miklósnak nincs egyetlen
5943 2 | reszketni. A puska, melyet a válláról leemelt, hogy tán Olejra
5944 1, 1| útlevélről, a következő: ~Vallása: lutheránus. ~Születéshelye:
5945 4 | ilyenkor megsemmisülve a vallatott. - Mindent tud... minden
5946 1, 1| Érdemes kollegája nézetét vallja Csemez úr is, de azon lényeges
5947 4 | hátukból, mintsem egy hangot valljon valamelyik. ~A főszolgabíró
5948 2 | bújjék szégyenletében, és valljuk meg, félelmében is a herceg
5949 3 | talléron (mert csak ötvenet vallott be az imposztor) három dudát
5950 2 | burkus király ládafiának sem válnék szégyenére. ~Olej megrázkódott. ~
5951 3 | mikor a dudától el kellett válnia örökre. Az ajtóból még egyszer
5952 1, 2| fölött, tündérvirágoktól válogat színeket az archoz és ajkhoz,
5953 2 | vadász lövöldözi a vacsorára valóját, nemhogy ő maga csatangoljon
5954 2 | bizony azért is meglátja, s valóság-e vagy káprázat, ő maga ugrik
5955 2 | csak hitványság e vakító valósághoz képest! A brezinai veres
5956 2 | futni hazafelé. ~Sejtelme valósult. ~A ház előtt friss keréknyomok
5957 3 | családi esemény emléke, s valószínű, hogy a néhai Lapaj oldalbordájának
5958 3 | vonult kunyhójába "szárazt váltani", ami nála abból állott,
5959 1, 3| és ezen elaborátum semmi változást sem szenved e harmadik nyilatkozat
5960 1, 3| benépesítve száz meg száz megújuló változatban, aszerint, amint Krisztina
5961 3 | a nagy emberkolera után változatosságból a birkanemzetségre került
5962 3 | nép ezredéves, soha nem változó divatja, ázottan tapadt
5963 1, 3| arca szokatlan büszkévé változott. ~- Legyen nyugodt. Már
5964 2 | gaukler", ki tetszés szerint változtatja fizonómiáját. Ma nyolcvan
5965 3 | folyóvíz. Azon ugyan nem lehet változtatni többé: hiába kérné vissza
5966 1, 3| ki egy, az udvaron heverő vályúban megbotlott, gyöngéden megfogta
5967 2 | a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a
5968 1, 2| hercegek és királyfiak lejönnek váraikból a szegény pásztorhajadonokhoz;
5969 1, 3| és jó barátom... Hát csak várakozz egy kicsit, majd mindjárt
5970 3 | dudában van a csodatevő varázserő. A duda egy fekete szőrű
5971 1, 4| fúródik, kedves ember érkezése várható a házhoz; ma jön meg Miklós.
5972 1, 3| félénken dobogó szívvel várják, mikor fog rájok szakadni
5973 3 | vicsorítva. - Tán bizony én várjam, míg fölébred? Ejha, fiam,
5974 2 | ne pecsételje be még ma, várjon holnapig. Holnap több írnivalója
5975 4 | fényes épületbe, melyről varjú, holló hirdeti károgva,
5976 2 | Csakugyan a herceg. A talári várkastélyon, melynek csillogó bádogfödele
5977 3 | nem látott. Hollófekete varkocsa fölbontva omlik le a fehér
5978 3 | kisebb is valamivel, mint a vármegyeház, annak a képére ütött; egy
5979 4 | beterjesztette a jelentést a vármegyéhez, hogy el vagy fogva. ~-
5980 2 | lesz az, leány, hanem a vármegyén könyöklő. Hogy csak nem
5981 4 | kinek nemcsak hetedhét vármegyére szól a híre, hanem kihat
5982 1, 4| Kedves Miklós! Még mindig várom! Atyám hajthatatlan, de
5983 2 | van már Anika azóta! Bécs városa felé röpíti a vasút! ~Midőn
5984 2 | de még Talárba se. Bécs városában lakik a színarany palotában,
5985 4 | kiknek már akkor híre járt a városban, s kikről kalandosabbnál
5986 2 | demikatot", maga szabja, varrja Olej fehérneműit meg a bojtárét. ~...
5987 3 | karjairól, utánafutott, kevés vártatva utolérte, s magával hozta
5988 2 | Készen a vacsora, csak magát vártuk - szólt Anika, s befutott
5989 4 | vitted el tavaly húsvét vasárnapján a nyolc jerkét. Ott nyúztad
5990 3 | s bölcsességet, mit most vasárnapokon apródonként hullatgat szét
5991 3 | Akkor kellett volna verni a vasat, mikor tüzes volt, mikor
5992 3 | Hiányos a nyája.~Bacsa talpig vasban! ~Hikszum nem várta be a
5993 1, 3| odalépett Csutkás úr, és vaskos, szőrös kezét, mely most
5994 1, 3| almáriomtetőn szanaszét hevertek a vastag, penészes fóliánsok, különböző
5995 2 | Bécs városa felé röpíti a vasút! ~Midőn aztán jól kikiabálta
5996 2 | ilyen nagy selyma Záhony, ha vászoncselédet lát. ~- De Záhonynak, apám,
5997 2 | maga pedig megtömte a "vászonpipát", abból a boldogtalan növényből,
5998 3 | arasznyi távolságra, miáltal vázát nyeri leendő tanyájának.
5999 3 | s hozzálátott az elébb vázolt átöltözéshez, mely nemcsak
6000 2 | csengőket: mást gondoltam. Vedd föl a szűrödet! Mennyi idő
6001 3 | egy állítólag jelenlétében végbement nagyszerű verekedés és harmadikul
6002 2 | pipázik egykedvűen az akol végén, hol a "bacsa" lakik egy
6003 4 | híja, hogy nem mint király végezte. ~Matyej lihegett a kéjtől,
6004 2 | lecsúszott a földre, s a haj végigfoly izmos vállain. Egy csomó
6005 1, 3| úgynevezett "jeleneteket" végighallgatni... ~Csutkás úr igent bólintott.
6006 2 | megrezzennek tőle, a füveken végighullámzik, s mélységes csend ereszkedik
6007 1 | odalapul a hegyhez. ~Ha végigjárod e maga a természet által
6008 2 | Arany a csengője. ~És amikor végiglépdel mind az ezer darab a harmattól
6009 1, 3| s miután tetőtől talpig végigmérte a kipirult arcú ifjút, egyet
6010 2 | nyáj közé. ~Még egyszer végignéz birkáin, ha vajon jól van-e
6011 3 | kunyhójához, s még egyszer végignézve tág birodalmán, a határon,
6012 1, 3| démona erőt vett rajta, végignyargalt az erein, és kivillogott
6013 2 | tüszőjét derekán, aztán végigsimítá nagy barna kezeivel homlokát. ~-
6014 1, 3| végtelenben csapong. S a végtelen sajátszerű képekkel van
6015 1, 3| a túlhajtott órainga, a végtelenben csapong. S a végtelen sajátszerű
6016 1, 3| reá pazarolnak, másrészt vegyétek tekintetbe azt is, hogy
6017 1, 3| Viruljon ő nekem! Mert vegyük az ellenkezőt, ha nem volna
6018 1, 1| esik, és a kettőnek arányos vegyüléke; minden okos ember eligazodhatik
6019 1, 2| volna azokban különféle vegyüléket: szerelmi epedést, vágyat,
6020 3 | lehelt, melybe rejtélyesen vegyült be a föld párázata, mint
|