50-betol | betom-ejsza | ejt-farka | farsa-gyala | gyalo-indok | indul-kijot | kikan-leraz | lesti-minde | mindk-orava | orcac-sompo | sora-tekin | tekoz-vegyu | vegze-zuzod
Rész, Fejezet
6021 3 | viharos fájdalommal siratja a végzet ádáz kezét, mely az édes
6022 3 | gyávaságával indítá el tekintetét a végzetes hely felé, honnan a sírás
6023 3 | drótozás által segíti dacolni a végzettel (egyéb rebellis hajlam nincs
6024 3 | imposztor) három dudát is vehet, szebbnél szebbet, s még
6025 3 | emberi hatalom azt kézhez nem veheti tőle, sem most, sem a jövőben,
6026 3 | szólnak bele az éjbe, ki vékonyan, ki vastagon, ki egészen
6027 1, 4| percnek emléke el fog kísérni, velem lesz mindig, és segíteni
6028 1, 2| Stevo barátom, az szerény véleményem szerint, nem áll a kor színvonalán.
6029 1, 1| részletesen körvonalazott véleménykülönbségen kívül csak a mély emberismerő
6030 1, 3| a bánatot vagy szerelmet véli látni kifejezve. ~Végre
6031 3 | sohasem történik meg. ~Egy velőt hasító sikoltást csap füléhez
6032 3 | árnyékából, s odanyújtotta a vénasszonynak. Szinte szomorú volt az
6033 3 | rendeljen őkelme valami vénasszonyt anyjául, aki azt tőle mai
6034 3 | napig is csóválná, ha kis vendége újra ríva nem fakad. ~-
6035 1 | Bohuska, mert kiállhatatlan vendégeim lesznek... csúf emberek... ~-
6036 1, 4| Luppán lovag mindennapos vendégek Krisztinánál; annyira megszokták
6037 2 | lenne - biztatá a bacsa vendégét, a legöblösebb fakanalat
6038 2 | A bacsa közel lépett a vendéghez, s odanyújtotta kérges,
6039 3 | bizonyos megunt ételek némely vendéglő étlapjain. Annyival is inkább
6040 4 | utcáról haza tud találni, a vendéglői szállására. Milyen gondolat
6041 2 | herceg erdeibe. Ha nem volna vendégnek ígérkezve, leakasztanám
6042 2 | mind el kell ezt nyelni a vendégtől. ~- Készen a vacsora, csak
6043 2 | mennyei közbenjárójának: Szent Vendelnek arcképe és földi közbenjáróik:
6044 1, 1| sütött ki szíveikben a "vének nyara", s egyugyanazon virág
6045 1 | nincs, mint a mellőzött vénleány, duzzog, fölfújja magát.
6046 1, 4| utcán, talán napokig se venné fel senki, mert az a szó
6047 2 | egyetlen szavát nem lehetett venni az este. ~Olej otthon maradt
6048 1, 2| selmeci talajba erőszakolt venyige bizony vékony testnek ütött
6049 2 | bacsa reá szegezte nagy, vérben forgó szemeit, s nézés behatása
6050 3 | annak a képére ütött; egy vérből való azzal. ~De igazi méltóság,
6051 3 | melyből nem enged semmit. Egy verdung dohány, estefelé egy kancsó
6052 2 | számba, benne van az már a vérében a született juhásznak, amint
6053 2 | tenyeredet! ~Az öreg arcáról nagy verejtékcsöppek gyöngyöztek, halk, reszkető
6054 2 | Kincsért, gazdagságért a vérére alkudott. Soha! Soha! ~És
6055 1, 1| a megsebesült Garibaldi véres lábát borogatták. Micsoda?
6056 1, 2| én bűnöm - folytatá az. - Verj meg érte, kedvesem. Ő nem
6057 3 | fájdalmasan, görcsösen. - Verje meg őt az isten, mikor ébren
6058 4 | hogy ráálljon, meg kellett vernem előbb. ~- Mind jó volna
6059 3 | már? Akkor kellett volna verni a vasat, mikor tüzes volt,
6060 4 | borsónyi izzadságcseppek verődtek ki a homlokán. ~Gerge úgy
6061 3 | nem valami tréfás, humoros vers ám, hanem szomorú, bánatos
6062 2 | két óráig tartó búcsúztató versekkel. Az emberek, azok, akik
6063 2 | hogy elkezdett Anikával versenyt kacagni, amire Anika azon
6064 1, 2| Krisztinka", Csemez úr vérszemet kapott, s csodálatos gondolatokkal
6065 3 | alkalmával, hol hat juhászt vert meg ötven közönséges paraszt (
6066 1, 3| halhatatlan! A szerelem nem vész el, mint a letiport hernyó,
6067 3 | futamodásra serkentse a veszedelem elé siető tolvajt, aminthogy
6068 3 | ilyenkor forognak a legnagyobb veszedelemben, mert minden valamirevaló
6069 1 | pipázik bent. ~S valóban, egy veszekedett kamasz ült a kosár alján
6070 3 | különben nem támadt semmi veszélyes dolog, mert a taplónak volt
6071 1, 1| ki, s azzal fogja föl a veszendő részeket. Ez az egyedüli
6072 3 | nem olyan ostoba, hogy itt vesztegesse az időt. Aztán a falu messze
6073 1, 4| nem adhatok, nem szabad vesztegetnem az aranyat, de elég jó az
6074 1, 2| széttört szív... Kár az időt vesztegetni ilyen haszontalan fecsegésekkel:
6075 3 | csimbókos szárat tol ki saját vesztére. ~S míg az állatokról előre
6076 2 | megdobogtatják azt, mintha vesztét akarnák. Félrevert harang
6077 1, 2| mennyországban érezte magát, s egy vesztett játék után mosolyogva kifizetvén
6078 1, 1| tubákoló bizonyára nem is fog vetemedni e primitív fölfogásra, egy
6079 2 | Matyi a mutatott irányba vetették a szemeiket, karcsú vadász
6080 1, 1| barátja közt, csak néha veti föl szemeit, egyet szippant
6081 2 | vettek a temetésen, szemére vetik, hogy az "erdők vadállatja"
6082 1, 2| harmattól, napsugártól, mindazt vétkes vakmerőséggel öt betűvel
6083 3 | Legföljebb farsang táján vetődik be egy-egy vidékbeli, ki
6084 2 | egymással, és akik részt vettek a temetésen, szemére vetik,
6085 4 | most, olyan sötétséggel vették körül magukat, hogy abba
6086 3 | asszonyt, s gyöngéd tekintetet vetvén az alvóra, mellé ült, s
6087 3 | látta elömölve, tekintetbe véve az idő előhaladottságát
6088 3 | mikor tüzes volt, mikor vevő volt; most már ütheti bottal
6089 2 | nete ne" és a "brcs ki" vezényszavakkal. Nem lesz nekik ma jóízű
6090 4 | Halbrechts! ~Az ismeretes vezényszóra a három csavargó közül kettő
6091 2 | veres aklot, sem a kilenc vezérkost, sem a száz bársonyürüt,
6092 4 | rablóktól, csupán magát a vezért, Jasztrabot nem lehetett
6093 1, 3| több vagy kevesebb, egyre vezet... Nos, öcsém, nagyon jól
6094 1, 1| különös. ~A legtöbben arra vezetik vissza e dolgot, hogy Luppán
6095 4 | S Gerge uram kézen fogva vezette haza a szilaj rablót, kivel
6096 1, 1| betegágyán a megsemmisüléssel viaskodva; milyen aggodalommal virrasztott
6097 3 | reped meg, hanem megolvad, viasszá válik, s csodás tündérérzelmek
6098 3 | szétfoly, most már nem is viasz többé, hanem folyó méz,
6099 2 | Hiszen nincs cukorból, se nem vicispán. Ismerjük mi már egymást
6100 4 | hasznos szolgálataidat a vicispánnak, s az fölment minden üldözéstől. ~-
6101 2 | Azt, hogy szemet hunyj, ne vicsorgasd a fogadat és ne ordítozd
6102 3 | egyetlen kiülő agyarát Istókra vicsorítva. - Tán bizony én várjam,
6103 1, 2| ravaszságot kifejező fintorrá vicsorodtak, kinyújtá nyelvét is, s
6104 1 | itt is emberek laknak?" ~A vidék kietlen, rút, az időjárás
6105 3 | táján vetődik be egy-egy vidékbeli, ki megalkudni jő a dudáshoz,
6106 3 | valamirevaló lakodalomban a vidéken. Sok szép lány talpa viszketett
6107 3 | Istók sohasem távozott el vidékéről, kivévén régen, fiatal korában,
6108 3 | szűrujjas és bot őrzi a vidéket, addig a gazdájok, a híres
6109 2 | mosolygó gyermeknek, sem a víg báránynak nem volt már édesanyja. ~
6110 1, 3| egyetlen szava sem feleletül, vigasztalásul, tompa fásultság vesz erőt
6111 3 | csakhogy nagyobb terültre kell vigyáznia. Meg is teszi emberül. Hagyd
6112 3 | a miatyánkot csendesen, vigyázva, hogy meg ne akadjon benne. ~
6113 2 | csúfolja meg ősz fejemet! ~- Vigyázz, ne hamarkodd el! Nem mindig
6114 3 | valaki oly tökéletességre vigye, mint ő, ki minden csínját-bínját
6115 3 | hol van a prücsök? Hadd vigyem el a nyakadról, édes fiam;
6116 3 | kivárni a végét. ~- Az ördög vigyen el engem, ha nem bírok evvel
6117 1, 3| nap elsötétült, közelgő vihar előszele rezegtette meg
6118 1, 4| épületét, míg az meghajlik a viharosan nyilvánuló közakarat előtt
6119 2 | füstös hangja dörgővé, viharossá vált: ~- Azt akarom mondani,
6120 3 | borította bércek. ~A szelet, vihart ott tartja a Fátrában, s
6121 1, 1| elmélkedésnek a két férfiú szellemi világa. ~Csutkás tanár úr egy rajongó
6122 1, 1| úgy őrzi, mint a két szeme világát. Örökkön-örökké élni fog
6123 3 | egy kicsit szétnézünk a világban. Ott van például Hikszum,
6124 1, 4| abban, hogy ujjat húznak a világgal, a divattal, a társadalommal,
6125 1, 4| megy büntetlenül mindenkin, világi törvény nem fogja, emberi
6126 3 | messziről látják, ha tűz világítja meg alakját, s ő közelre
6127 3 | hogy örökösen meg legyen világítva az arcuk, mint némely toronyórán
6128 1, 3| az ifjúhoz: "Neked is egy világod van, nagyobb az enyimnél:
6129 3 | találkozót adni. ~Midőn mégis világosság lőn, a hórihorgas, erős
6130 3 | tükröt nem igényelt, hanem világosságot sem. ~A halináról is bővebben
6131 3 | fizetik. Petrust, egy másik világraszóló dudást meg a nyitrai gróf
6132 3 | lapályán, csak a hideg, kietlen világról beszél, de azt ő sem tudja
6133 2 | Olej kezéből kiesett a villa, ijedten ugrott fel, és
6134 2 | magától cselekedett, éspedig villámgyorsan. ~Az öregember megsimította
6135 3 | szemei még az éjben is villognak, mint két szentjánosbogár,
6136 2 | asztalon, melyet rögtön el kell vinned a tiszttartó úrhoz Talárba;
6137 1, 4| kezeiből a vizeskannát, melyből virágait öntözgette, és bámulva vetette
6138 3 | a tűz, andalító, mint a virágillat, őnáluk fanyar, színtelen
6139 3 | ugyancsak megmarkolhatta akkor a virágkorát élt "fiaszűrt", mert a repedés
6140 3 | piros képén, mint a harmat a virágon. ~Lapaj még sohasem látott
6141 3 | legmagasabb csúcsra, az erdőn virágot szedett neki, a mezőn madárfészkeket
6142 3 | meg a nyakamon! ~Eközben virradni kezdett, s a gyermeket nem
6143 1, 1| viaskodva; milyen aggodalommal virrasztott ő éjjel-nappal a haldokló
6144 4 | csupán a Gerge uram néhány virtus-cselekedetének elsorolásáról. ~Számos bravúr-vallatása
6145 1, 3| is a szép és kedves kell. Viruljon ő nekem! Mert vegyük az
6146 1, 1| hogy Luppán lovag parókát visel, a hajuk is. Mindamellett
6147 4 | természetben a francia hadjárat viseléséhez I. Ferencnek, amelyekkel
6148 1, 4| helyében, és ezen címet viseli: sörkirály. A sörkirály
6149 3 | tüzelőfája, suhogó selyem lesz a viselő inge, karbunkuluscsat a
6150 3 | emlékezteté Lapajt, mert ő viselte azt ezelőtt száz évvel,
6151 2 | és a skófiummal kivarrt, viseltes sárga ködmön. Az ünneplőjét
6152 2 | felejtette az asztal csücskén. ~- Visszaadjuk - szólt Olej. - Isten ments!
6153 2 | porrá lettek? ~A bacsa újra visszadől félkönyökére, és elgondolkozik,
6154 3 | Ezt gondolá hősünk, s visszaesve szokott egykedvűségébe,
6155 3 | megfordult, s bosszús hangon visszafelelt: ~- Hopp no! Mit akar? Maga
6156 3 | vagy? Mit viszesz? ~A nő visszafordul, messziről úgy látszik,
6157 3 | hogy gondolkozik, s hogy visszaidézi a leány szavait. Mondta,
6158 2 | míg most nagy körútján visszajutott ismét az Olej fülébe, szíve
6159 4 | íme, mind a három foglyát visszaküldi Gerge uram kivallatva, kettőt
6160 4 | loptatok, hová tettétek stb. Visszamégy újra a Jasztrab bandájához,
6161 3 | Mást gondoltam, anyó. Visszamehet kend. ~- Hogy érted azt,
6162 1, 3| Szitnya" hegyéről kétszer visszamondta: "senkit..." ~Miklós nem
6163 2 | kiáltá hörögve. ~A bércek visszamondták: jaj, a kólika. ~És Olej
6164 3 | benne az aszalt gyíkot, visszanyeré bátorságát, s derékszíjából
6165 1, 1| nézve, nincs okom a múltakba visszatekintve sem megróni elődeink közt
6166 1, 1| kiindult, hogy mire oda visszatérne addig elálmosodik, feje
6167 2 | Olej gondolatai rögtön visszatértek a pörkölthöz, vagy hogy
6168 2 | Ezer ember közül egy, ha visszautasítana ilyen ajánlatot! Anikát
6169 3 | közvetített ajánlatainak folytonos visszautasítása miatt - rangos hetykeséggel
6170 2 | midőn menekültek, még mindig visszavárja valahonnan. ~Olej nem vett
6171 4 | regementhez, vagy pedig te viszel tőlem olyan ajánló írást
6172 3 | Állj meg! Ki vagy? Mit viszesz? ~A nő visszafordul, messziről
6173 2 | levegőből arcára, mik csípték és viszketegséget okoztak... Egyet megfogott
6174 3 | vidéken. Sok szép lány talpa viszketett már meg az ő híres nótáitól. ~
6175 3 | tudván: a Svarka Mátyás "Viszkocs"-a, vagy a Lipták Marciék "
6176 1, 3| kezét oly hirtelen, midőn viszontszerelemről kérdezősködött, s miért
6177 3 | csodálatosan keletkezett viszonya képezik élete magvát és
6178 4 | olcsó kalandokra. ~Ilyen viszonyok között nem a régi praxishoz
6179 1 | olyan eredeti közlekedési viszonyokat geográfiai helyzet, mint
6180 1 | hogy juthat eszedbe? - viszonzá Bohuska kedvetlenül - én
6181 1, 1| merült föl köztük semminemű vitás kérdés vagy nézetkülönbség,
6182 3 | tárgytalanná nem teszi a vitát azzal, hogy fölébredt. ~
6183 4 | A hlinai akolból is te vitted el tavaly húsvét vasárnapján
6184 2 | Egész éjjel félrebeszélt, vívódva, csodálatos szörnyekkel,
6185 3 | a dombnak, mely alatt a víz foly, s onnan kiáltott le
6186 3 | történt: a leány beleugrott a vízbe. Kiveszi szájából a pipáját,
6187 2 | nőni fog tavasszal, a patak vize fölenged meg befagy, új
6188 2 | megszíván magát egy kis vizenyősséggel, még egyszer annyit ad ki.
6189 1, 2| rózsabokor árnyékába felállított vizes vödör jégkebelébe temetett
6190 1, 4| Krisztina letette kezeiből a vizeskannát, melyből virágait öntözgette,
6191 1 | a bányák kipárolgásától, vizétől "golyva" nő a halvány arcú
6192 1, 1| légiótól, honnan kitüntetésül vizitkártyára ragasztva egy darab tépést
6193 4 | dühös lett, rendőrfőnököt, vizsgálóbírót mozgásba hoz szigorú parancsa -
6194 2 | baja, sietve föllocsolta vízzel, és ismét ágyba fekteté.
6195 1, 2| árnyékába felállított vizes vödör jégkebelébe temetett kancsók
6196 3 | az előd ez állása. Apja vödörből csöbörbe csöppent, egyszerű
6197 2 | kéjelegve viszi fülébe a völgyből a szellő, ha a domboldalon
6198 3 | idegen. Bércek, hegyek, völgyek hallgatagon néznek rá, mint
6199 3 | balra nyílik a "Rocska" nevű völgykatlan; három gyalogút visz rajta;
6200 1 | hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely
6201 1 | szótlanul nézett le a mély völgytorokba, melynek alján és oldalain,
6202 1, 2| mint a nyárfa. ~- Mertem volna-e álmodni? - folytatá szaggatottan.
6203 3 | óriási kalapács tompa ütései volnának, száz mérföldnyire mélyen
6204 1, 4| mégis, Krisztina, ha nem volnék ilyen öreg... elmennék,
6205 2 | megfeketedett csontok... ~Emberé volt-e valaha az a csont vagy birkáé? ~
6206 3 | a hatalom, mely haraszt voltából kivetkőztesse; körte, alma
6207 4 | katonának teremtett. Ott vón' a te helyed. Olyan ember
6208 1, 3| mozdulataiban a megbánást, a vonakodást, a közönyt, a csüggedést,
6209 1, 3| melyet a leányka elfogadni vonakodott, forró homlokára tapasztá. ~-
6210 1, 2| szemével, és míg összes vonásai egyetlen ravaszságot kifejező
6211 1, 3| ha igazi "aranycsináló" vonásaiban akart gyönyörködni Csemez,
6212 3 | szemei behatolnak a rejtett vonásokig, melyeket közönséges ember
6213 1, 2| eddig egyetlen szó, egyetlen vonatkozás sem történt köztük erre.
6214 2 | onnan, s úgy féldöglötten vonszolá a nyájhoz. Okos kutya az,
6215 1, 4| Majd egy ezüstkarikát vont elő a mellényzsebéből, melybe
6216 1, 1| ugyanazon egy fürdőkád felé vonta hajlamuk őket, kik annyi
6217 3 | is, igazi megelégedéssel vonult kunyhójába "szárazt váltani",
6218 2 | nézett maga elé. Fényes képek vonultak el lelki szemei előtt a
6219 3 | méretlen" húst is, mely iránti vonzalmát az ősöktől, juhász-elődeitől
6220 1, 2| hamm... megegye. ~- De a vonzalom, a szeretet? ~- Szeressen
6221 4 | ott sütöttétek meg őket a Vrecjar bacsa bográcsában, a bőrüket
6222 1, 4| mindezen gyűjtőnév alá fogják: "Wurst", és nem törődnek velök. ~
6223 2 | vászoncselédet lát. ~- De Záhonynak, apám, már idősebb embernek
6224 2 | Klapka is vele van, Graczát, Záhonyt hozza,~Bíróék Gyurija lovat
6225 2 | emlékek, a nagy "háború" zaja, amikor Gracza, Záhony Brezináról
6226 3 | keblében sajátságos érzelmek zajlottak, lelkére valami lehangoló,
6227 3 | dalából veszi a színeket és zamatot ehhez az édes hunyorításhoz. ~
6228 3 | semmivé tette, kioltván a "zapecskából" a szuszt, mely nélkül semmiféle
6229 3 | miatta. A tüzet csak a "zapekacská"-ban tűri ilyenkor. Ott
6230 3 | előhaladottságát és a szakadó záport is, igazi megelégedéssel
6231 1, 1| nyíltság. Emlékeit nem tartja zár alatt. Még olyan dolgokat
6232 3 | mogyorót, kemény héjba zárja; földjüket telerakja kővel,
6233 1, 1| ki midőn utószor keblére zárta kicsi gyermekeit, így szólt
6234 2 | ide látszik, ott lobog a zászló. Lapajtól hallotta, hogy
6235 2 | ajtómadzagot megrázva, a závár még nem enged, kedvetlenül
6236 4 | könnyűszerrel kivallatott, mert nagy zavarba hozta őket a mindenttudóságával. ~-
6237 3 | locsogni, zúgni, nehogy zavarják: ~Hej, szomorú akol~Ott
6238 2 | Mikor már tán azelőtt is zavaros volt - felelt a leány naiv
6239 3 | vagyok: hát aztán? - s azzal zavartalanul haladt odább, parányi meglepetést,
6240 1, 3| kiakaszthatta volna a Luka Zeelig nevű zsidó uzsorás képét,
6241 4 | úgyis tudja, ő ölte meg a zeherei postást is. ~Gerge ügyes
6242 2 | suttogó, titokzatos hang zeng végig a lég miriád atomjain: ~"
6243 1 | esik, szél sivít végig a zigzugos utcákon, a sikátorokon.
6244 1, 2| hangosan dobog, melle gyorsan zihál. Istenem, Istenem, milyen
6245 1 | az időjárás mostoha. ~A zimankós "Szitnya", a "felhők szeretője"
6246 1, 3| lépj, taposs meg: üdébb, zöldebb leszek..." ~A napsugár leszól
6247 1 | például kiáll ebéd után a zöldre festett kapuajtóba, s amint
6248 2 | fekete, négyszögletű folt nem zöldül ki soha. Ki tudja, miért
6249 1, 2| kategorice, hogy nagyobb zörejt támaszt egy széttört ablaküveg,
6250 2 | báránykám... ~De bizony hiába zörgetett a herceg, a bárányka nem
6251 3 | csurog, vagy átfutó nyúl zörgeti meg alig észrevehetően a
6252 1, 4| kapuajtó csikorog vagy valami zörren, talán a Miklós az, most
6253 1, 1| szavait el nem nyomná fuldokló zokogása... ~...Pedig hát az egész
6254 2 | félszavak is elvesztek előtörő zokogásába. A brezinai bacsa sírt,
6255 1, 4| kiáltá aztán hangosan. ~Zokogva rogyott le egy székre. ~-
6256 3 | baj, ha senki sem veszi zokon. ~Az alább előadandó körülmények
6257 4 | észrevéve, amit a jó szerencse zsákmányul eléje tologat. ~Jasztrabot
6258 2 | kezéből ki nem veszi ezer zsandár sem. Micsoda? Puskája is
6259 1, 2| fejet csóvált, aztán tarka zsebkendőjét húzta ki zsebéből, s megrázván
6260 1, 2| mélyen elpirult. Az előhúzott zsebkendőn hirtelen bogot kötött, és
6261 4 | tegnap nyúzta meg a lesti zsidótól lopott tehenet. ~- Itt a
6262 3 | van, hogy borban fürdik, zsír az étele, olvasztott vaj
6263 3 | keletkezett, mikor röpült néha a zsíros fazék is, melyet állításához
6264 3 | keletkezett: egérrágás. A zsírpecsét a bal oldalon, ki tudja,
6265 4 | a népmeséitek beszélik, zsírt ennél ott folyvást száraz
6266 4 | Körömnyi hasznát sem láttam, zsizsikes a búza, a zsidó nem akarta
6267 3 | másli"-nak egy füstös, ócska zsúpot, s kész a rendőrségi palota. ~
6268 2 | domboldalon, zöld hajtókás szürke zubbonyban, térdig érő csizmában, úrias
6269 2 | felforrt demikát is erről zúg a pattogó tűzhelyen: ~"Te
6270 3 | természetet hallgassa. Erdők zúgása, folyam locsogása, lombsuttogás,
6271 3 | elvitte a folyóhoz, annak zúgását hallgatni, magával hurcolta
6272 3 | habjai megszűntek locsogni, zúgni, nehogy zavarják: ~Hej,
6273 2 | erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől
6274 1, 4| világon, ki ront, bont, zúz, keresztül-kasul megy büntetlenül
6275 2 | rá, hogy millió darabra zúzódva pergett szét üvegje. ~Kezeiből
|