Fejezet

 1 1 |          tudom ki...~- Mi a patvar! Hát annyira kivetkõztem a régi
 2 1 |         Derék egy ötlet! Helyes! No hát gyermekeim, melyik közületek
 3 1 |            intézett a fiúhoz:~- Nos hát, fiam, mibõl kérdezzelek
 4 1 |             bámulata nõttön-nõtt.~- Hát a földrajzból?... Meg tudnád-e
 5 1 |      feleútról, vagy ott veszett.~- Hát megkísérlették ezt az átjárást?~-
 6 1 |           át nem lehet jutni.~- Így hát szó sem lehet arról, hogy
 7 2 |        senkit, mint mások teszik.~- Hát Schwaryencrona doktor megrontott
 8 2 |            nem tette volna... Hanem hát nem õ az oka!... Anyád megmondhatja,
 9 2 |          legalább úgy mondják... De hát az emberek beteg tüdõjének
10 2 |             a fejét, s így kezdé:~- Hát szó, a mi szó, Erik csakugyan
11 2 |         fejét lehorgasztva. - Hanem hát, a mi megtörtént, az megtörtént...
12 3 |             és boldoggá tettek, nos hát éppen így szeretném én is
13 3 |             szándéka Erikkel?~- Nos hát, értsen meg engem jól, Hersebom
14 3 |          nagy tudós válik belõle.~- Hát te, boldogtalan leszel nélküle?~-
15 3 |       boldogtalan leszel nélküle?~- Hát nagyon üres lesz nékem a
16 4 |           Bredejord kezdé a szót:~- Hát már megtudjuk valahára,
17 4 |         fejezzük ki magunkat. - Nos hát ebbõl én azt következtetem,
18 4 |           tudom hányadán vagy.~- No hát, kimondom azt, a mit az
19 5 |             pelyhedzõ állú ifjú!... Hát csakugyan ez?~A derék asszony
20 5 |         szemében csillogtak... Mert hát Eriknek is nagyon hevesen
21 5 |       dobogott a szíve.~- Anyám,... hát újra láthatom!... Ó milyen
22 5 |            csak Erikrõl volt szó... Hát te, fiú, nem feledkeztél
23 5 |           hajlékot újra láthatod?~- Hát lehet-e tõlem ilyet kérdezni
24 5 |             a fiúnak a szüleit.~Igy hát nincs egyéb tenni valónk,
25 6 |     szivesen elhallgattuk volna, de hát nem lehet...~Ekkor Kata
26 6 |       gyermekünk lettél volna... De hát Schwaryencrona doktor kivánja...
27 6 |          reszketõ ajakkal, - anyám, hát azt hiszik, hogy elhagyhatnám
28 6 |             semmit mondani...~- Nos hát, én mindjárt megmutatom
29 6 |          súlya?~- Van... van...! De hát hogy a patvarba szerezted
30 6 |              Csak ne oly gyorsan.~- Hát nem világos ez a dolog?
31 6 |          kihalászták a tengerbõl... Hát téged még ez sem gyõz meg
32 6 |             igazi Cynthiá-ra... Nos hát, engedj meg barátom, de
33 7 |             jönni.~- Jól van, akkor hát sietek... Nem tudom miért,
34 8 | elemésztette a nagy izgatottság. De hát Bowles úr nem született
35 9 |            hirtelen elõkerûlne.~Így hát nem tehettek okosabbat,
36 9 |             tudós professzor.~- Nos hát, tegyük fel, hogy O’Donoghan
37 9 |            nem találkozhatik? - Nos hát, vajjon nem cselekszünk-e
38 9 |                Te, édes fiam, te? - Hát a tanúlmányaid?...~- Majd
39 10|  Magánügyben jött, azt mondta.~- No hát ereszd be!~Érdeklõdéssel
40 10|          ötszáz font sterlinget. No hát én ebben a dologban jöttem.~
41 10|          meg, a mit megmondok, mert hát nekem úgy tetszik. - Nem
42 10|              Nem; annál jobb; akkor hát ne kotyogjon bele a szavaimba,
43 10|           vele.~- Ön tudja?~- Tudom hát. Mielõtt azonban megmondanám,
44 10|        érdeklõdését leplezze.~- Nos hát, doktor, bármilyen nagyon
45 10|             kellett nyugodniok.~Így hát Erik õszszel a doktor kívánságára
46 10|        társaság»-ban pirulnia kell.~Hát aztán mikor azt is megtudta,
47 10|            hogy szüleit nem ismeri. Hát tehet-e õ arról? Egyszer
48 10|        hódoltak a szépségének, mert hát a dúsgazdag Schwaryencrona
49 11|         Schwaryencrona doktor.~- No hát hallgass ide, most mindjárt...
50 11|                Most, tél derekán?~- Hát aztán? Szibériában és a
51 12|          hogy meghalt, pedig él, de hát vajjon be lehetett-e ezt
52 12|            meg a beszélgetést.~- No hát, uram, úgy látszik, hogy
53 13|        sietett, hogy üdvözölje. Így hát annyiba maradt a társalgás.~
54 13|           nincs inyére önnek?~- Nos hát, ha kérdezi, kapitány, õszintén
55 13|          sekélyes tengerrészrõl. De hát az angol térkép megczáfolta
56 13|          Alaskát.~- Uram, beszéljen hát, mi történt? - kiáltott
57 13|              Oh!... No, fiam, akkor hát vége a mi expedicziónknak.~-
58 14|          térképet! Ó nyomorult gaz! Hát ezért nem jött vissza többé
59 15|          vizi út akadálytalan: nos, hát tegyük meg! Kötelességünk
60 15|             azon a zord vidéken; de hát hiába való volt minden fáradsága.
61 16|        Donoghan Patrick eltünt.~Így hát Tudor Brown megtudta, hogy
62 16|      Patrickról? - kérdé Erik.~- El hát! elég messzirõl jött, hogy
63 16|        szerfelett kedvezõ volt; így hát jó reménységgel indultak
64 17|        rajta, a mi nyomra vezeti... Hát a doboz aljára czeruzával
65 18|          kiáltott fel Erik. - Akkor hát elõre, hogy egérutat ne
66 18|             az árboczok felett.~Így hát az Albatros kezdette meg
67 18|             nem kell félnünk. Azért hát csak vacsoráljunk tovább,
68 19|          értek.~- Az már más, nekik hát csolnakjuk is volt, de nekünk
69 19|             gazdája és kapitánya.~- Hát nem a Tudor Browné az Albatros?~-
70 19|           fogjuk viselni ezután is. Hát ennyi jóért ne érdemelnõk
71 19|             játszadozott.~- No lám; hát csak ezt szeretné megtudni?
72 19|            a ki megmondhatja nekem. Hát van-e szív abban, a kit
73 19|             nyomra, nem mondja meg? Hát nem rettenetes dolog ez?
74 20|    fütõanyagul használhatjuk.~Ebben hát megállapodtak. Azután a
75 20|             Hála Istennek, valahára hát napirendre térünk a felett
76 20|             óhajtották megírni.~Nos hát Erik kapott az alkalmon.
77 21|       örökké együtt lettek volna.~- Hát édes anyám - kérdé Erik.~-
78 22|         hívták, hanem Jonesnek. Nos hát ez a Noah Jones volt Erik
79 22|         elsõ pillanattól kezdve, de hát mit értem a puszta gyanúval?
80 22|        Durrieu Györgynek a fia. Nos hát mi fáradságunkba kerül ez?
81 22|          szomszédék leányától, mert hát közeledik karácsony s akkor, -
82 22|         Vandát feleségül vegye; nos hát ez maholnap meg is fog történni.~