Fejezet

2501 18|                  Sehol semmi nyoma annak a rengeteg jégtorlasznak,
2502 18|                 sehol semmi jégtorlódás, a tenger tajtékzó hullámai
2503 18|              tajtékzó hullámai verdesték a partot, a hegyfoknak, mely
2504 18|             hullámai verdesték a partot, a hegyfoknak, mely mellett
2505 18|             megmondhatom az igazat... Az a jégmezõ, melyen jelenleg
2506 18|               jelenleg állunk, elszakadt a hegyfoktól, el az Alaskától,
2507 18|                 száz méter vastag és ezt a szigetet hajtja a vihar
2508 18|                 és ezt a szigetet hajtja a vihar karja!~ ~
2509 19|                 két tonna mögé húzódtak, a Klaasz meleg bundájához
2510 19|              kipihenni nagy fáradságukat a dermesztõ hidegben.~Csakhamar
2511 19|                 álom. Mikor fölébredtek, a nap már fenn ragyogott az
2512 19|                  fenn ragyogott az égen, a szélvihar elült. A rengeteg
2513 19|                 égen, a szélvihar elült. A rengeteg jégtábla, melyen
2514 19|                 mozdulatlannak látszott. A tengeren jéghegyek úsztak,
2515 19|        gyorsasággal, egymásba csaptak, s a szilánkokra tördelõzõ jégkristályok
2516 19|                 jégkristályok csillogtak a nap fényében... Gyönyörû
2517 19|           túlságos fogékonysága nem volt a természet szépségei iránt,
2518 19|                   viszonzá Erik - ha ezt a hajóról látnók meg, elég
2519 19|            szárított hús, pálinka annyi, a mennyi kell, - ráadásul
2520 19|                 nem találunk járni, mint a «Hansa» hajótöröttjei!~- «
2521 19|               Erik. - 1869-ben indult el a Hansa a sarktengerre. A
2522 19|               1869-ben indult el a Hansa a sarktengerre. A legénység
2523 19|                  a Hansa a sarktengerre. A legénység egy része, szakasztott
2524 19|                  tonnából kétszersültet, a másikból szárított húst
2525 19|               Hersebom gazda bicskájával a pálinkás hordócska fenekét
2526 19|                  Hersebom gazda:~- Aztán a «Hansa» hajótöröttjeinek
2527 19|               Hansa» hajótöröttjeinek az a jégszigete volt akkora,
2528 19|             jégszigete volt akkora, mint a miénk?~- Szó sincs róla!
2529 19|              harmadfél kilométer hosszú, a miénk legalább is tíz-tizenkét
2530 19|               alatt siralmasan megapadt; a hajótöröttek menedékhelyéig
2531 19|       menedékhelyéig elhatoltak utoljára a hullámok. Csakhogy szerencsére
2532 19|                 aztán egyik jégszigetrõl a másikra eveztek át, míg
2533 19|                hogy onnan körülnézzenek. A jégsziget legalább tizenkét,
2534 19|                is lehetett egyik végétõl a másikig. Olyan formája volt,
2535 19|               sem lehetett megállapítani a számos jéghalom miatt, melyek
2536 19|              melyek mindenfelõl elzárták a szem határát. A szigetet
2537 19|                 elzárták a szem határát. A szigetet mindenütt hó borította,
2538 19|                  s idõközönkint kidugták a fejöket, hogy körülnézzenek,
2539 19|            hahogy veszélyt nem sejtenek, a napon sütkérezzenek.~Erik
2540 19|          sütkérezzenek.~Erik és Hersebom a sziget partjának mentében
2541 19|                  haladtak, hogy egyúttal a tengert is folyton szemmel
2542 19|               Erik figyelmesen vizsgálta a talaj minõségét, mintegy
2543 19|                   melyek elárulták, hogy a tenger vizének romboló munkája
2544 19|              gondosan Erik, hogy mihelyt a legszilárdabb pontot kiszemeli,
2545 19|            azoknak biztonságba helyezése a szó szoros értelmében életkérdés
2546 19|                szegezte tekintetét, mely a hó között látszott. Azt
2547 19|       Vérborította, eszméletlenül hevert a hóban. A ruhája nem mutatta,
2548 19|            eszméletlenül hevert a hóban. A ruhája nem mutatta, hogy
2549 19|           belapult orra olyan volt, mint a szerecseneké...~Erik szive
2550 19|                   Izgatottan gombolta ki a ruháját, az ingét, nem azért,
2551 19|           dobogását hallgassa; hanem azt a bizonyos nevet kereste a
2552 19|                 a bizonyos nevet kereste a mellén... azt a nevet...~
2553 19|                  kereste a mellén... azt a nevet...~Ott volt... a kék
2554 19|               azt a nevet...~Ott volt... a kék pontok betûk alakjában
2555 19|               betûk alakjában sorakoztak a mellén:~«O’Donoghan Patrick
2556 19|           Cynthia».~És annak az embernek a szíve még dobogott... élt
2557 19|                  dobogott... élt még!... A fején vérzõ seb, a vállán
2558 19|               még!... A fején vérzõ seb, a vállán és mellén erõs zúzódás
2559 19|                 tevé még:~- Apám, ez az, a kit évek óta keresek, ez
2560 19|                 Ime, Erik megfeledkezett a helyzet kétségbeejtõ voltáról,
2561 19|            voltáról, mihelyt felcsillant a remény, hogy ezt a régóta
2562 19|           felcsillant a remény, hogy ezt a régóta keresett titkot megtudhatja.
2563 19|           Hersebom. Mit törõdött õ ezzel a titokkal...~- Ugyan mi hasznát
2564 19|               kedvetlenül.~Erik megfogta a fejét és vállát, Hersebom
2565 19|                fejét és vállát, Hersebom a két lábát, s megindúltak
2566 19|             Donoghan Patrick felnyitotta a szemeit... Nagyok lehettek
2567 19|               szemeit... Nagyok lehettek a fájdalmai, mert felsziszent...
2568 19|                  támasztá egy jégtömbnek a hátát, s pálinkás kulacsából
2569 19|             Jones?...~- Itt találtuk önt a jég hátán - felelé Erik. -
2570 19|                 itt?~- Nem tudom - mondá a sebesült nagy erõlködéssel. -
2571 19|        hova-tovább beszélni is tudott.~- A vihar kitört, a hajó kezdett
2572 19|                tudott.~- A vihar kitört, a hajó kezdett sülyedni...
2573 19|                    Néhányan elmenekültek a csolnakokon, a többiek odavesztek...
2574 19|              elmenekültek a csolnakokon, a többiek odavesztek... Jones
2575 19|                   mindenki elpusztult... A tenger nagyon gonosz volt...
2576 19|             tenger nagyon gonosz volt... A hullámok minket ide-oda
2577 19|       szenvedtünk... Végre kimászhattunk a partra... Ma reggel elment
2578 19|              Azóta nem láttam õt...~- Az a Jones talán az Albatros
2579 19|                  és kapitánya.~- Hát nem a Tudor Browné az Albatros?~-
2580 19|               hogy akaratlanul is eljárt a szája.~Erik többet is akart
2581 19|                 tegnap nem akart átjönni a hajómra, hogy együtt beszélgessünk,
2582 19|                  együtt beszélgessünk, s a szerencsétlenség mégis csak
2583 19|                   eszméletlenül találtam a hóban, azt hittem, hogy
2584 19|              hogy már halott. Mi ketten, a nevelõ apám meg én mentettük
2585 19|              mosolyt erõltetve ajkára, s a sebesültnek a kezét megfogta. -
2586 19|                  ajkára, s a sebesültnek a kezét megfogta. - Hiszen
2587 19|                tegnap is hallotta tõlem; a miért én erre a hosszú és
2588 19|          hallotta tõlem; a miért én erre a hosszú és nehéz tengeri
2589 19|                  tengeri útra keltem, az a titok. Ön jól tudja, hogy
2590 19|                 engem boldoggá tehet; az a titok olyan drága nékem:
2591 19|             úgy-e bár, tud valamit arról a «bójé»-ra kitett gyermekrõl?
2592 19|               hátha olyan földre jutunk, a hol törvényszék van, a hol
2593 19|                   a hol törvényszék van, a hol bírák vannak, s engem
2594 19|               meg!... Mindenre esküszöm, a mi nékem szent! - kiáltá
2595 19|             évvel ezelõtt történt dolgok a törvény elõtt elavultak,
2596 19|                 vádolni senkit sem lehet a törvény értelmében.~- Igazán? -
2597 19|                 mintha e percztõl kezdve a szíve is kezdett volna megnyilni. -
2598 19|                mondotta, hogy az Alaskát a rendõrség küldte, hogy engemet
2599 19|              Hogy tudta meg ön azt, hogy a titokba én is bele vagyok
2600 19|                 kérdé Eriktõl.~- Bowles, a Red Anchor korcsmárosa meg
2601 19|               Red Anchor korcsmárosa meg a felesége mesélték, hogy
2602 19|                hogy ön gyakran emlegette a «bójéra kitett gyermeket».~-
2603 19|             eltünõdött.~- Önt igazán nem a rendõrség küldötte, igazán
2604 19|              gondolatnak is badarság! Én a magam jószántából jöttem,
2605 19|                  égõ vágy ûzött, epedett a lelkem a bizonyosságért:
2606 19|                  ûzött, epedett a lelkem a bizonyosságért: hol a szülõföldem,
2607 19|             lelkem a bizonyosságért: hol a szülõföldem, kik a szüleim?~
2608 19|                   hol a szülõföldem, kik a szüleim?~O’Donoghan Patrick
2609 19|             megbocsátom önnek mindazokat a kínokat, miket nekem okozott,
2610 19|             mindent, mindent!~Az irlandi a kulacsra pillantott. Inni
2611 19|                 van.~Intett Hersebomnak, a ki rögtön elsietett a kulacscsal,
2612 19|       Hersebomnak, a ki rögtön elsietett a kulacscsal, hogy megtöltse
2613 19|               újra.~- Nemsokára itt lesz a pálinka - folytatá Erik
2614 19|                  pálinka - folytatá Erik a sebesülthöz fordulva. -
2615 19|                 találok arra az emberre, a ki megmondhatja nekem. Hát
2616 19|             nekem. Hát van-e szív abban, a kit a haláltól mentek meg,
2617 19|                  van-e szív abban, a kit a haláltól mentek meg, s még
2618 19|                  nem kérek olyan dolgot, a mi lehetetlen? Nem kivánom
2619 19|                   ha ugyan nyomja valami a lelkiismeretét! Csak egy
2620 19|                szócskát mondjon, melynek a révén megtudom, hogy hol
2621 19|              bizonyára fogja tudni, hogy a Cynthián voltam hajóinas. -
2622 19|                 Valahára megtudja tehát? A talány megfejtése következik?
2623 19|          Megtudja szüleinek és hazájának a nevét?... O’Donoghan Patrick
2624 19|                Patrick ösztönszerûleg is a kulacsot kereste... ekkor
2625 19|                      ott!... - vége volt a beszélõ kedvének.~Erik hátra
2626 19|                  Brownt pillantotta meg, a mint egy jéghalom mellõl
2627 19|               Brown tehát egy és ugyanaz a személy volt.~Ebben a pillanatban
2628 19|            ugyanaz a személy volt.~Ebben a pillanatban nyomban egymásután
2629 19|                  egymásután két puskának a ropogása hallatszott.~Tudor
2630 19|            golyója O’Donoghan Patricknak a szivébe fúródott. Az irlandi
2631 19|           fúródott. Az irlandi lehullott a földre.~Mielõtt azonban
2632 19|              hogy útközben visszatértem, a mint a hóban megpillantottam
2633 19|            útközben visszatértem, a mint a hóban megpillantottam a
2634 19|                  a hóban megpillantottam a gyanús lábnyomokat - mondá
2635 19|            közeledett Erik felé, kezében a puskája csöve még füstölgött.~ ~
2636 20|                        HUSZADIK FEJEZET.~A sark-körüli út vége.~Erik
2637 20|                 Patrick mellé, tapogatta a szíve táját, ó, ha életet
2638 20|                meghalt, s vele együtt az a titok.~Tudor Brown is rövid
2639 20|            görcsösen szorongatta kezében a puskát, meghalt egy árva
2640 20|              idõnk? - felelé Hersebom. - A második golyót neked szánta,
2641 20|             gyõzõdve. Megboszultam ennek a szerencsétlen áldozatnak
2642 20|                 szerencsétlen áldozatnak a halálát, s meglakoltattam
2643 20|             halálát, s meglakoltattam õt a Sein-szigetnél elkövetett
2644 20|                  ki tudja mennyi bûnért, a mi lelkét nyomhatta. A mit
2645 20|                   a mi lelkét nyomhatta. A mit tettem, azt jól tettem.
2646 20|                  tettem, azt jól tettem. A minémû helyzetben most vagyunk,
2647 20|                most vagyunk, mit törõdöm a te titkoddal, fiam? Isten
2648 20|               Isten segítségére van most a legfõbb szükségünk.~Alighogy
2649 20|              Alighogy szavait befejezte, a tenger felõl ágyúdörgés
2650 20|                bizvást azt hihette, hogy a két puskaropogásra jött
2651 20|                  jéghalom tetejére, hogy a tengerre nézhessen. Erik
2652 20|                 tengerre nézhessen. Erik a sok uszó jéghegytõl nem
2653 20|                Hersebom újra megtöltötte a puskáját s kilõtte a levegõbe.
2654 20|         megtöltötte a puskáját s kilõtte a levegõbe. Csaknem nyomban
2655 20|                 Teljes gõzerõvel sietett a jégsziget északi része felé.~
2656 20|       zsebkendõiket, sapkáikat lengették a hajó felé, s minden módon
2657 20|              adni barátaiknak.~Az Alaska a part közelében horgonyt
2658 20|              horgonyt vetett, egy csónak a parthoz jött, s húsz percz
2659 20|                 s húsz percz mulva õk is a hajó fedélzetén voltak.~
2660 20|             Elmondták, hogy mekkora volt a hajón levõknek a kétségbeesése,
2661 20|            mekkora volt a hajón levõknek a kétségbeesése, mikor megtudták,
2662 20|     kétségbeesése, mikor megtudták, hogy a jég-sziget az elõfoktól
2663 20|               elszakadt! Hogy kiáltozták a neveiket, hogy igyekeztek
2664 20|        igyekeztek nyomukra jutni. Másnap a tenger egészen szabad volt
2665 20|             szabad volt az Alaska körül; a parancsnokságot átvette
2666 20|        parancsnokságot átvette Bosewitz, a másod hajótiszt s nyomban
2667 20|               hajótiszt s nyomban kiadta a parancsot, hogy az úszó
2668 20|               Alaskát elõhaladásában, de a tenger árja segítségére
2669 20|                 derekasan viselte magát. A szerencse is kedvezett nekik,
2670 20|           jégszigethez közelednek, aztán a két puskaropogás nyomra
2671 20|              puskaropogás nyomra vezette a hajón levõket. Igy kerülhetett
2672 20|                  kerülhetett csak vissza a hajóra a kapitány és Hersebom.~
2673 20|         kerülhetett csak vissza a hajóra a kapitány és Hersebom.~Hogy
2674 20|                  minõ úton sietnek haza, a felõl már nem volt kétség
2675 20|               még pedig vitorlával, mert a szénnek meglehetõsen híjával
2676 20|              kell. Egyik tervem az, hogy a jég-sziget úszó-hajójává
2677 20|            tesszük az Alaskát mindaddig, a míg velünk egy úton halad.
2678 20|           vitorlára nem lesz szükségünk; a másik tervem az, hogy a
2679 20|                  a másik tervem az, hogy a szigeten szerezzük be a
2680 20|                  a szigeten szerezzük be a szükséges fütõanyagot azalatt,
2681 20|                 Alaskát húzza maga után.~A doktor mosolygott.~- Csak
2682 20|                   de fókát annál többet; a fóka zsirja pedig kitünõ
2683 20|             olyan készüléket is, mellyel a fókazsirt fütõanyagul használhatjuk.~
2684 20|                hát megállapodtak. Azután a két halottat elsülyesztették
2685 20|                 halottat elsülyesztették a tengerben.~Ekkor az Alaskát
2686 20|                 gyorsan haladtak, no meg a jéghegyektõl sem kellett
2687 20|       úszó-sziget megtisztította elõttük a tengert. Idejök bõven akadt
2688 20|            Idejök bõven akadt arra, hogy a szigeten fókákra halászszanak.~
2689 20|               roppant sokat ejtettek el. A szeneskamrákat a szó szoros
2690 20|            ejtettek el. A szeneskamrákat a szó szoros értelmében fenékig
2691 20|        fütõanyaguk is elegendõ.~Ez alatt a rengeteg jég-sziget napról-napra
2692 20|           napról-napra apadott, fogyott: a víz és a nap sugarai emésztették
2693 20|               apadott, fogyott: a víz és a nap sugarai emésztették
2694 20|                   Hova-tovább közeledett a pillanat, mikor az egész
2695 20|             mikor az egész szétmállik, s a hatalmas szigetbõl úszó
2696 20|              lesz.~Erik nem várta be ezt a pillanatot, hanem idején
2697 20|                  az Alaska.~Így lõn vége a hét hónapig és négy napig
2698 20|            huszonegy éves ifju vezetett.~A Nordenskiold-féle nagy expediczió
2699 20|              óriási feltünést keltett ez a bámulatos utazás nemcsak
2700 20|                  errõl az utazásról volt a szó.~Nem is számítva azt,
2701 20|           valahára hát napirendre térünk a felett az unalmas tárgy
2702 20|              mert most már tény, hogy az a hirhedt irlandi meghalt.~
2703 20|                   hogy minden gondolatuk a messze idegenben járó hajó
2704 20|         láthatják õket. Erik nem érte el a czélját, igaz, de ha erre
2705 20|                czélját, igaz, de ha erre a kedves családra gondol,
2706 20|                 Igen... igen, megbecsüli a szeretetüket, s nem fogja
2707 20|             idõre ellátogasson hozzájuk.~A fjord szõke virága, a kedves
2708 20|          hozzájuk.~A fjord szõke virága, a kedves Vanda olyan drága
2709 20|                drága volt az õ szivének; a Hersebom gazda egyszerû
2710 20|                  gyermekkorát és megtelt a szive igaz boldogsággal,
2711 20|                beszéltek róla, mint akár a Végáról. Nordenskiold nagy
2712 20|            Stockholm kikötõjébe eljöttek a világ minden tájékáról a
2713 20|                 a világ minden tájékáról a hajók, az idegenek mind
2714 20|               mind látni szerették volna a híres utazót; Erik valóságos
2715 20|         ünnepeltetés középpontjává lett; a tudós társulatok testületileg
2716 20|            kivántak neki merész útjához; a politikai körökben arról
2717 20|          jutalomban kell részesíteni.~Ez a sok dicséret, ez a sok lárma
2718 20|       részesíteni.~Ez a sok dicséret, ez a sok lárma kellemetlenül
2719 20|                tulajdonképen való czélja a maga személyes érdeke volt;
2720 20|             személyes érdeke volt; s így a nyilvános ünnepeltetéshez
2721 20|                hogy mindazt elmondhassa, a mi szivét nyomja, hadd tudja
2722 20|            szivét nyomja, hadd tudja meg a világ az igazat: hogy a
2723 20|                  a világ az igazat: hogy a sarktengeren õ tulajdonképen
2724 20|            tulajdonképen születésének és a Cynthia hajótörésének a
2725 20|                  a Cynthia hajótörésének a titkát kereste - s fájdalom,
2726 20|          Stockholm legelõkelõbb lapjának a tudósítója elment az Alaska
2727 20|         fedélzetére, s beszélni óhajtott a fiatal kapitánynyal. Nem
2728 20|            életrajzának az adatait, mert a lap legközelebbi számában
2729 20|                megmondja az igazat, hogy a nagy dicsõítésnek valahára
2730 20|           szegény noroëi halász fogta ki a tengerbõl, Malárius mester
2731 20|                Donoghan Patrick ott volt a Cynthián, mikor az elsülyedt;
2732 20|                 mikor az elsülyedt; hogy a Véga tudósítója irt errõl
2733 20|                  mert szégyelte, hogy õt a világ hõsként dicsõíti,
2734 20|                   holott az egész dolog, a mit õ tett, nagyon egyszerû
2735 20|          egyszerû és nagyon természetes.~A reporter czeruzája csak
2736 20|               egyre gyorsabban szántotta a sorokat a papiron. Minden
2737 20|           gyorsabban szántotta a sorokat a papiron. Minden aprólékos
2738 20|             évszámot, nevet feljegyzett. A tudósító szeme ragyogott
2739 20|                ebbõl kanyarítani!~Másnap a legelterjedtebb svéd lap
2740 20|           közölte az Erik életrajzát.~Az a szerénység, melylyel elmondotta,
2741 20|                olvasták mindenfelé, mint a legérdekesebb regényt, mert
2742 20|                  valóban regény volt az. A külföldi lapok mind szóról-szóra
2743 20|                egyik párisi lapba is; ez a lap pedig a Varennes-utcza
2744 20|                 lapba is; ez a lap pedig a Varennes-utcza egyik régi
2745 20|        Varennes-utcza egyik régi házába, a második emeleti lakás szalonjának
2746 20|            gyászruhás, fehér hajú nõ ült a szalonban, s egy tiszteletreméltó
2747 20|              tiszteletreméltó aggastyán. A hölgy nem volt öreg, haját
2748 20|               hölgy nem volt öreg, haját a sok szenvedés festette idõnek
2749 20|             szenvedés kifejezése. Elõtte a himzõráma, keze gépiesen
2750 20|              tudja, hol?~Az inas behozta a lapot s átadta az aggastyánnak.~
2751 20|                  az egykori nagykövet, s a Földrajzi Társaság egyik
2752 20|                  egyik titkára: ugyanaz, a kivel Erik Brestben a préfet
2753 20|           ugyanaz, a kivel Erik Brestben a préfet estélyén találkozott.~
2754 20|                 Nagyon természetes, hogy a midõn az ifjú svéd hajóskapitány
2755 20|                arcza. Kezében reszketett a lap; annyira szemmel látható
2756 20|               volt az izgatottsága, hogy a szalonban levõ hölgynek
2757 20|                     Nincs semmi bajom... A szobámba megyek... muló
2758 20|                Durrieu úr s azzal kiment a szalonból.~Az ujságot is
2759 20|            elvitte. Nem akarta, hogy azt a dolgot olvassa, még ne tudjon
2760 20|                 aggódás szállaná meg azt a sokat szenvedett; szegény
2761 20|           szenvedett; szegény jó szivet.~A hölgy néhányszor apja szobájának
2762 20|                  az öreg fel és alá járt a szobájában; kinyitotta az
2763 20|         Körülbelül egy óra telhetett el. A hölgy benyitott apja szobájába,
2764 20|             szobájába, hogy meggyõzõdjék a felõl: vajon nem komoly-e
2765 20|                felõl: vajon nem komoly-e a baja.~Az aggastyán az iróasztala
2766 21|                   HUSZONEGYEDIK FEJEZET.~A Párisból jött levél.~És
2767 21|                  Párisból jött levél.~És a mint irta, irta ezt a levelet,
2768 21|                 És a mint irta, irta ezt a levelet, a szemei megteltek
2769 21|                irta, irta ezt a levelet, a szemei megteltek könynyel.~
2770 21|                 egy rakás levelet kapott a világ minden tájékáról.
2771 21|                  világ minden tájékáról. A tudós társulatok, valamint
2772 21|              kapott Párisból. Az egyiket a Franczia Földrajzi Társaság
2773 21|                abból az alkalomból, hogy a sark-körüli utat, a mely
2774 21|                 hogy a sark-körüli utat, a mely eddig még senkinek
2775 21|                 sem sikerült, megtették.~A másik levél pecsétje elsõ
2776 21|                betük, körülötte pedig ez a két szó Semper idem.  Ugyanez
2777 21|                szó Semper idem.  Ugyanez a két betü és jelmondat állott
2778 21|                 betü és jelmondat állott a levélpapir egyik felén is.
2779 21|                  is. Durrieu úr irta ezt a levelet; szóról-szóra így
2780 21|             fordított valaki francziára. A mit olvastam, az egész valómból
2781 21|               egy noroëi halász fogta ki a tengerbõl Bergen környékén,
2782 21|         tengerbõl Bergen környékén, hogy a bölcsõ, melyben feküdt,
2783 21|               egy bójéra volt kikötve, s a bójén Cynthia név állott;
2784 21|            Cynthia név állott; s hogy ez a hajó 1858 október havában
2785 21|                hajó 1858 október havában a Féroë sziget tájékán hajótörést
2786 21|                   s hogy önt fõleg annak a matróznak a felkeresése
2787 21|                  fõleg annak a matróznak a felkeresése vezérelte, midõn
2788 21|             felkeresése vezérelte, midõn a sarki expediczióra elindult...
2789 21|         gondolatnak is!... Az én unokám, a kit évek óta siratok, a
2790 21|                  a kit évek óta siratok, a kinek a halála martír-kínokkal
2791 21|                évek óta siratok, a kinek a halála martír-kínokkal töltötte
2792 21|               egyetlen, drága leányomnak a szivét... A Cynthia temette
2793 21|             drága leányomnak a szivét... A Cynthia temette el keserves,
2794 21|                 volnál... ó ha te volnál a miénk, te a dicsõ, jeles
2795 21|                 ha te volnál a miénk, te a dicsõ, jeles ifjú...! Boldogságnak
2796 21|                  minden adata megegyezik a szomorú esemény adataival.
2797 21|          feleletül, de rögtön!... Míg az a szó meg nem érkezik, addig
2798 21|                Esdve kérlek, fiam, siess a válasszal. Huszonkét évi
2799 21|           Varennes-utcza 104.~E levélhez a következõ irat volt csatolva.
2800 21|                 évekig ott marad. Eljárt a házamhoz, s mint honfitársamat,
2801 21|             rövid idõre engem váratlanul a rigai követséggel biztak
2802 21|                   Hat hónappal utóbb võm a bányában hirtelen meghalt.
2803 21|                 özvegy sorára jutva, úgy a hogy rendezte az ügyeit
2804 21|                fiával együtt felszállott a Cynthia nevû hajóra, mely
2805 21|              hozzám.~1858 október 7-ikén a Cynthia a Feroë-szigetektõl
2806 21|                 október 7-ikén a Cynthia a Feroë-szigetektõl keletre
2807 21|           keletre hajótörést szenvedett. A hajó eltünése nagyon gyanus
2808 21|               tudták az okát kideríteni. A hajón uralkodó zûrzavarban
2809 21|              zûrzavarban szegény leányom a mentõcsónak felé közeledett;
2810 21|             mentõcsónak felé közeledett; a kis gyermeket bölcsõstül
2811 21|                 megakadályozhatta volna, a bójé kicsúszott vagy valaki
2812 21|                  valaki erõvel ellökte s a tengeren tova úszott.~Leányom
2813 21|            tengeren tova úszott.~Leányom a hullámok közé akart ugrani;
2814 21|                 életét... ájultan feküdt a csónakban, csak akkor tért
2815 21|              közt lebegett aztán... hála a derék matróz önfeláldozó
2816 21|             jóságának, életben maradt, s a matróz hazahozta. Ezt a
2817 21|                  a matróz hazahozta. Ezt a jólelkû embert Denmon Jánosnak
2818 21|                  Denmon Jánosnak hívták, a házamnál maradt holta napjáig,
2819 21|              elmével arra gondolni, hogy a szegény kis csecsemõ életben
2820 21|            juthatott volna az uszó bojé. A kutatásnak természetesen
2821 21|               Noroë alighanem kívül esik a rendes közlekedés vonalán,
2822 21|                õt napról-napra. Megesett a szívem, ha reá néztem sápadt
2823 21|                  vagy itt Parisban, vagy a Brest közelében levõ Val-Férayban
2824 21|            családunk õsi birtokán. Vajha a sors megengedné, hogy minél
2825 21|             kellene, talán... megölné õt a csalódás...~Ma hétfõ van,
2826 21|                 van, szombaton itt lehet a válasz.»~Erik az utolsó
2827 21|                látta, patakzott szemébõl a köny. A szive megtelt boldogsággal,
2828 21|               patakzott szemébõl a köny. A szive megtelt boldogsággal,
2829 21|        álmodozott gyermek-elmével, errõl a büszke, szabad hazáról,
2830 21|          eltöltötte õt lelkesedéssel! Ez a haza a szabad eszmék fõfészke,
2831 21|                 lelkesedéssel! Ez a haza a szabad eszmék fõfészke,
2832 21|                  szellemek szülõhelye, s a legujabb kor mûveltségének
2833 21|               életben csalódnia. Sietett a doktorhoz, hogy tanácsot
2834 21|               hogy tanácsot kérjen tõle.~A doktor figyelmesen végighallgatta
2835 21|               figyelmesen végighallgatta a levelet és a melléje csatolt
2836 21|              végighallgatta a levelet és a melléje csatolt iratot.
2837 21|              örömmel kiáltott fel:~- Itt a kétségnek még csak árnyékáról
2838 21|              kapitány melegen szorította a jó doktor kezét dobogó szivére,
2839 21|                   s aztán kocsiba ült, s a táviróhivatalhoz sietett.
2840 21|                sietett. Még aznap felült a vasutra, azon elment Malmöba,
2841 21|                  husz percz alatt átkelt a szoroson, Koppenhágában
2842 21|                  szoroson, Koppenhágában a belga-holland gyorsvonatra
2843 21|              nappal azután, hogy Durrieu a levelét megirta, az északi
2844 21|       pályaudvaron várakozott izgatottan a brüsszeli gyorsvonatra...
2845 21|                    azon jött az unokája.~A vonat végre-valahára berobogott.
2846 21|               végre-valahára berobogott. A nagyapa és unokája ölelték-csókolták
2847 21|            gondoltak, s íme úgy tûnt fel a viszontlátás örömében, mintha
2848 21|                 olyan édesen hangzott ez a te szó!~- Még nem tudja?~-
2849 21|               Sejti, fél és remél! Mikor a táviratot megkaptam, egyet-mást
2850 21|                 tudtára adtam neki, hogy a hirtelen öröm végzetessé
2851 21|                 váljék. Mondtam, hogy az a bizonyos svéd tengerésztiszt,
2852 21|            bizonyos svéd tengerésztiszt, a kivel Brestben találkoztam,
2853 21|                  Így beszélgetve siettek a kocsi felé.~Ez alatt Durrieuné
2854 21|                 felé.~Ez alatt Durrieuné a varennes-úti ház szalonjában
2855 21|             kapott, s az az egy-két szó, a mit atyjától hallott, a
2856 21|                  a mit atyjától hallott, a sejtések egész tengerét
2857 21|                  Vajon miért hozta szóba a Cynthia dolgát, holott arról
2858 21|              agyában; hátha nyomára jött a fiucskának... Neki ezt tudnia
2859 21|                mondott le teljesen arról a reményrõl, hogy fiát megtalálja.
2860 21|                   Ha ott látja gyermekét a ravatalon s tudja, hogy
2861 21|               álmából: még akkor is hisz a csodában, hátha feltámad
2862 21|                 csodában, hátha feltámad a kis halott...~Durrieuné
2863 21|                 szive féltékenyen õrizte a reményt, hogy látni fogja
2864 21|          lelkében minden mozzanata annak a szörnyû katasztrófának!
2865 21|            szörnyû katasztrófának! Mikor a Cynthia sülyedni kezdett...
2866 21|                sülyedni kezdett... látta a gyermek kedves arczát, feküdt
2867 21|            gyermek kedves arczát, feküdt a bölcsõben, aludt... aztán
2868 21|                    aztán reá erõsítették a bojéra... hullám csapott
2869 21|                 bojéra... hullám csapott a hajóra, nagy volt a zûrzavar,
2870 21|              csapott a hajóra, nagy volt a zûrzavar, a matrózok fejöket
2871 21|            hajóra, nagy volt a zûrzavar, a matrózok fejöket vesztve
2872 21|             egyszer csak az ár elragadja a bojét, rajta a gyermeket!...~
2873 21|                 elragadja a bojét, rajta a gyermeket!...~Aztán elsötétült
2874 21|                  Aztán elsötétült elõtte a világ. Eszméletlenül rogyott
2875 21|                emlékszik! Irtózatos volt a felébredés! A kétségbeesés
2876 21|             Irtózatos volt a felébredés! A kétségbeesés kínos órái,
2877 21|              most, hogy átszenvedje ujra a kimondhatatlan kínokat...
2878 21|            messze tõle él és olyan, mint a minõnek õ látja lelke szemeivel...
2879 21|                 szemeivel... És nem volt a világnak semmi hatalma,
2880 21|                  világnak semmi hatalma, a mi szivébõl a remény gyökérszálait
2881 21|             semmi hatalma, a mi szivébõl a remény gyökérszálait ki
2882 21|                  tudta volna tépni.~Ezek a gondolatok foglalkoztatták
2883 21|               várta.~Durrieu úr belépett a szobába, s utána egy ifjú
2884 21|               jött. Az aggastyán ezekkel a szavakkal mutatta be:~-
2885 21|               bemutatom neked Erik urat, a kirõl neked annyiszor beszéltem,
2886 21|              épen most érkezett Párisba. A Földrajzi Társaság díszoklevéllel
2887 21|                   Itt tartózkodása alatt a mi szivesen látott vendégünk
2888 21|             látott vendégünk lesz:~Jövet a kocsiban úgy beszélték meg
2889 21|               kocsiban úgy beszélték meg a dolgot, hogy Erik egyelõre
2890 21|               szóba hozza, hogy Noroëban a tengerrõl kifogtak egy gyermeket,
2891 21|            gyermeket, s így aztán lassan a titokról lehull a lepel.
2892 21|                 lassan a titokról lehull a lepel. Csakhogy a mint szemtõl-szembe
2893 21|                 lehull a lepel. Csakhogy a mint szemtõl-szembe láthatta
2894 21|                  anyját - megfeledkezett a szereprõl, a mit játszania
2895 21|              megfeledkezett a szereprõl, a mit játszania kellett volna.
2896 21|                 szót sem tudott szólani.~A hölgy felkelt a székrõl,
2897 21|                 szólani.~A hölgy felkelt a székrõl, jóságos tekintettel
2898 21|                roskadt édes anyja elõtt, a ki keze közé fogta fejét
2899 21|              meghatottsággal megcsókolta a homlokát.~ ~
2900 22|                 Brest közelében találjuk a Hersebom családot. Durrieuné
2901 22|               hogy ismerkedjék meg azzal a derék családdal, mely nemcsak
2902 22|            szivét is megosztotta fiával. A noroëi egyszerû emberekkel
2903 22|            Bredejord és Malárius mester. A bájos fekvésû falusi úri
2904 22|         bizonyára jobban érezték magukat a norvég vendégek, mint a
2905 22|                  a norvég vendégek, mint a varennes-utczai lakásban
2906 22|     természetesen Erik és szülei voltak; a történetnek rejtelmes, titokszerû
2907 22|          mindenáron elrejtse Erik elõtt. A nyomorult irlandi matróz
2908 22|           egyetlen szava megfejtette ezt a titkot: ugyanis Jonesnek
2909 22|               Jonesnek szólította, midõn a háttérben megpillantotta
2910 22|               hanem Jonesnek. Nos hát ez a Noah Jones volt Erik apjának
2911 22|       kihasználásában.~Erre vonatkozólag a következõ felvilágosítást
2912 22|               hogy egészen elesik attól. A véletlen úgy akarta, hogy
2913 22|       marhakupecznek adta ki magát, de - a mint késõbb kiderült - valójában
2914 22|                  vállalkozott arra, hogy a Vandalia nevû petroleum-forrásának
2915 22|    lelkiismeretesen elvégezte mindazokat a munkákat, a mikhez mint
2916 22|         elvégezte mindazokat a munkákat, a mikhez mint mérnök értett,
2917 22|       adminisztrácziót társa vezette. Az a bizonyos szerzõdés itt van
2918 22|             szerzõdés itt van nálam.~Ime a lényegesebb pontjai:~« ...
2919 22|          lényegesebb pontjai:~« ...3. §. A Vandalia forrás Durrieu
2920 22|          Vandalia forrás Durrieu György, a feltaláló és Noah Jones
2921 22|              Jones intézi; õ gondoskodik a petroleum értékesítésérõl,
2922 22|           egyszer tartozik beszámolni, s a tiszta jövedelmet üzlettársával
2923 22|                üzlettársával megosztani. A mûszaki munkálatok vezetése
2924 22|              mûszaki munkálatok vezetése a Durrieu kötelessége.~5. §.
2925 22|                  el akarná örökáron adni a maga részét, elõször a résztulajdonosnak
2926 22|              adni a maga részét, elõször a résztulajdonosnak kell megvételre
2927 22|                 megvételre felajánlania, a ki három hónap letelte alatt
2928 22|                 nem: ha megveszi, õ lesz a forrás egyedüli tulajdonosa.~
2929 22|             gyermekei tarthatnak igényt, a tulajdonosok esetleges halála
2930 22|           törvényes gyermekei nincsenek; a forrás az életben maradt
2931 22|               tulajdonosra.»~Ezek voltak a szerzõdés leglényegesebb
2932 22|                  megboldogult võm akkor, a mikor még nem is gondolt
2933 22|                ágában sem lehetett, hogy a Vandalia forrás igazi aranybánya
2934 22|            történni. Elég az hozzá, hogy a szerzõdés megvolt, s mikor
2935 22|               szerzõdés megvolt, s mikor a kezdet minden nehézségét
2936 22|             György már elvette feleségül a leányomat, sõt fiacskájuk
2937 22|                 egyszerre csak megindult a Vandalia-forrás üzlete.
2938 22|            kellett költöznöm. Itt kaptam a megdöbbentõ hírt, hogy võmet
2939 22|                hogy võmet halva találták a bányában. Állítólag a gyilkos
2940 22|           találták a bányában. Állítólag a gyilkos gázok ölték meg.
2941 22|                   hogy tovább folytatván a forrás kiaknázását, félévenkint
2942 22|              félévenkint letétbe helyezi a tiszta jövedelem felét volt
2943 22|            Leányom aztán hozzám sietett. A Cynthia elmerült, a csecsemõ
2944 22|             sietett. A Cynthia elmerült, a csecsemõ eltünt. Így aztán
2945 22|                  aztán Noah Jones maradt a Vandalia egyedüli tulajdonosa.
2946 22|           százhatvanezer forint lehetett a jövedelme.~- Sohasem gyanakodtak
2947 22|              hogy neki is része lehetett a Cynthia elsüllyesztésében? -
2948 22|                 kezdve, de hát mit értem a puszta gyanúval? A törvény
2949 22|                 értem a puszta gyanúval? A törvény bizonyítékot kiván,
2950 22|            izgassam õt minduntalan ezzel a dologgal, holott szerettem
2951 22|          Donoghan Patricknak? - veté fel a kérdést Schwaryencrona doktor.~-
2952 22|                Én azt hiszem, hogy ennek a kiderítésén hiába törjük
2953 22|                 kiderítésén hiába törjük a fejünket. Legfeljebb sejthetjük.
2954 22|                 az idõben hajó-inas volt a Cynthián. Az elsõ osztályú
2955 22|              vezethette volna tehát azt, a ki ez iránt kérdezõsködik
2956 22|               nem vett-e tényleges részt a Cynthia balesetében, nem
2957 22|              volt-e azzal megbízva, hogy a bojét a tengerre kitaszítsa?
2958 22|             azzal megbízva, hogy a bojét a tengerre kitaszítsa? szóval
2959 22|            szóval nem volt-e õ is részes a gaztettben? Annyi bizonyos,
2960 22|         gaztettben? Annyi bizonyos, hogy a «bojéra kitett gyermeket»
2961 22|            kapott titkon valakitõl, s az a valaki Noah Jones volt,
2962 22|             valaki Noah Jones volt, vagy a mint magát nevezte: Tudor
2963 22|                 mert alighanem õ volt az a titkos látogató, a ki figyelmeztette
2964 22|               volt az a titkos látogató, a ki figyelmeztette õt, hogy
2965 22|                 nyomtalanul eltünik, míg a Cynthia dolgáról megint
2966 22|               dolgáról megint nem beszél a világ.~- Mindez nagyon valószinû -
2967 22|           barátom elõször tette közhirré a lapokban, akkor tünt el
2968 22|           Patrick. Mikor díjat tûzött ki a fejére, illetve neki magának
2969 22|                Donoghan Patrick meghalt, a tenger fenekén aluszsza
2970 22|               hogy ezt tegye. Aztán jött a Véga tudósítása, hogy O’
2971 22|               hogy O’Donoghan Patrick él a szamojédek között. Az Alaska
2972 22|             között. Az Alaska útra kelt, a Seinszigetnél Tudor Brown
2973 22|                döntötte, aztán megelõzte a sark-vidéken, s végül is
2974 22|       sark-vidéken, s végül is kisiklott a körmeink közül - elnémult
2975 22|                  közül - elnémult örökre a két bûntárs.~- Elvégre is
2976 22|          Schwaryencrona. - Erik megtette a csodálatos utat, melyért
2977 22|                 csodálatos utat, melyért a világ dicsõíti, még pedig
2978 22|                méltán; megtalálta azokat a kiket keresett, szüleit...~-
2979 22|                  anyai örömmel simogatta a fejét - a dicsõség adta
2980 22|              örömmel simogatta a fejét - a dicsõség adta õt vissza
2981 22|          dicsõség adta õt vissza nekünk, a gazok bûne megfosztott tõle,
2982 22|                 Természetesen - folytatá a kiváló ügyvéd - Erik apja
2983 22|                  ügyvéd - Erik apja után a kimeríthetetlen Vandalia
2984 22|                örököse. Huszonkét év óta a fele jövedelem õt illeti
2985 22|                   hogy Durrieu Györgynek a fia. Nos hát mi fáradságunkba
2986 22|           tanúskodhatunk e mellett mind, a hányan itt vagyunk? Ha Noah
2987 22|             tartoznak Eriknek mindazért, a mivel õt atyjuk annyi éven
2988 22|                  garasuk sem.~- Lám, lám a noroëi kis halászfiú egyszerre
2989 22|           kivánatos akár võlegénynek is. A Földrajzi-Társaság dísztagja,
2990 22|             Kajsa, mit szólasz te ehhez?~A kisasszony fülig pirult
2991 22|               pirult e szavak hallatára. A derék doktornak bizonyára
2992 22|                  talált gyermek», mintha a szemei is jobban felnyiltak
2993 22|         kisasszony iránt, csupán annyit, a mennyivel Schwaryencrona
2994 22|                  leány; nehány nap múlva a falusias elfogultságot is
2995 22|      elfogultságot is egészen levetkõzte a finom és elõkelõ Durrieuné
2996 22|                hagyja ott édes anyjánál. A jámbor halászgazda nem volt
2997 22|                 ott fogni, csakhogy Ottó a világ kincséért sem akart
2998 22|             kincséért sem akart megválni a halász-élettõl, fõleg pedig
2999 22|              halász-élettõl, fõleg pedig a len hajú, kék szemû Requildtõl,
3000 22|              hajú, kék szemû Requildtõl, a szomszédék leányától, mert